Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-13 / 9. szám
2 RÖVIDEN Módosítható az oltás időpontja Pozsony. Akinek nem felel meg a regisztrációkor megadott oltási időpont, saját maga is megváltoztathatja a www. korona.gov.sk weboldalon található űrlapon keresztül. Erre egyelőre csak az első és a harmadik oltásnál van lehetőség - tájékoztatott Zuzana Eliásová, az egészségügyi minisztérium szóvivője. „Akik január végére kaptak időpontot, de korábban szeretnék megkapni az oltást, azoknak azt javasoljuk, hogy változtassák meg a regisztrációjukat, és válasszanak korábbi időpontot” - mondta Eliásová. A tárca tájékoztatása szerint jelenleg elegendő szabad oltási időpont van az egész országban. „Ha szükséges, folyamatosan további időpontokat jelölünk ki” - tette hozzá Eliásová. (tasz) Gondok az iskolai öntesztekkel Pozsony. A járványügyi szakértők felhívták a figyelmet, a koronavírus újabb variánsa a gyerekek szempontjából is rendkívül veszélyes lehet. A téli szünidő után hétfőn országszerte megnyitottak az iskolák, Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter arra kérte a szülőket, teszteljék gyereküket, mielőtt iskolába küldik őket. Az UNEKO társadalomkutató intézet kritikával illette az oktatási tárcát, amiért a január 4-én kiadott szabályozásban arról tájékoztatta az iskolák vezetőit, hogy csak azok az intézmények kapják meg a következő adag öntesztet, amelyek kimutatással igazolni tudják, hogy az eddig leküldött tesztek legalább felét kiosztották, és a szülők fel is használták őket. Bejegyzésükben hangsúlyozzák, hogy a felelősségteljes szülők ráfizetnek a kevésbé következetes emberek viselkedésére, valamint hozzáteszik, ha az iskolák a tanév eleje óta tudták volna, hogy a kimutatáshoz lesz kötve a tesztek száma, akkor jobban igyekeztek volna meggyőzni a szülőket, hogy végezzék el a teszteteket, és jelentsék is be az eredményt. Úgy vélik, az állam jó szándéka, hogy az öntesztekre szánt forrás hatékonyan legyen felhasználva, negatív következményekkel jár. Azok, akik hetente kétszer teszteltek, és be is jelentették az eredményt, nem fognak tudni hozzájutni az államilag finanszírozott tesztekhez. „A szabályok, amelyekre ráfizetnek, akik megpróbálják betartani őket, nem jó szabályok” - állítják. A tárcavezető megerősítette, a minisztérium kérvényezi az intézményektől, hogy számoljanak el a tesztekkel - elsősorban azokat az iskolákat érinti, ahol az 50%os arányt sem érik el. Leszögezte, több mint 11 millió otthon végezhető tesztet juttattak el az iskolákba, és további 3 és fél milliót készülnek kiküldeni. „Ha viszont szeretnénk biztosítani a hatékony felhasználásukat, csak azoknak az iskoláknak kézbesíthetjük, amelyekben valóban tesztelik a diákokat” - véli Gröhling. (ba:TASR) 2022. január 13. | www.ujszo.com KÖZÉLET NAGY ROLAND Pozsony. A kormány döntése értelmében február 1-től az oltási igazolvány érvényessége 1 évről 9 hónapra rövidült. Emellett azok az oltatlanok, akik átestek a betegségen, 180 nap helyett mér csak 90 napig számítanak védettnek. Az omikron variáns miatt változnak az óvintézkedések is, január 19-től bizonyos rendezvényekre mér csak az OP+-rezsimbe tartozók mehetnek. Az OP+-rezsimet azért hozták létre, hogy minél inkább csökkentsék a vírus terjedését a tömegrendezvényeken. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a kormány erre a célra három kategóriát hozott létre. Az első kategóriába tartoznak a kevésbé kockázatos rendezvények, ahol az emberek folyamatosan ülnek és maszkban vannak, vagyis nem fogyasztanak ételt is italt. Ide sorolhatjuk a kulturális rendezvényeket, tehát a színházi előadásokat, az ülőkoncerteket és a mozikat is, ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy nem szolgálnak fel ételt és üdítőt. Az említett eseményeknél a szervezők választhatnak, hogy 100 személyt fogadnak, vagy pedig kihasználják az adott terem maximális befogadóképességének 50 százalékát. A második kategóriába tartoznak a közepesen kockázatos események, ahol a nézőknek szintén egy állandó ülő- vagy állóhelye van, de nincsenek végig maszkban, mert fogyasztanak ételt és italt. Ide sorolhatjuk a sporteseményeket, valamint a mozikat is, ha úgy döntenek, hogy a nézők fogyaszthatanak a vetítés alatt. Itt is 100 személyt lehet fogadni, vagy pedig a kapacitás 25 százalékát. A harmadik csoportot alkotják a legkockázatosabb rendezvények, ahol az embereknek nincs állandó helye, és az esemény ideje alatt szinte egyáltalán nincsenek maszkban. Ide tartoznak a lagzik, a bálok, a családi vacsorák, a szórakozóhelyek és az egyéb táncos, zenés mulatságok. Itt a maximális létszám 20 fő lehet, és névsort kell vezetni a vendégekről. A kevésbé és a közepesen kockázatos rendezvényeken OP-rezsim lesz érvényben, viszont a legkockázatosabb eseményeken csak az OP+-kategória vehet részt. Utóbbi lesz érvényes az edzőtermek, a wellnessközpontok, a fürdők és az akvaparkok esetében is. A hotelekben és a panziókban szintén csak az OP+-os vendégeket fogadhatják, és ilyenkor nincs is létszámkorlátozás, viszont a nyilvános étkezőhelyiségek esetében azokat a szabályokat kell betartani, amelyek a legkockázatosabb rendezvényekre érvényesek. Az OP, vagyis a jelenlegi rezsim marad a boltok és az éttermek esetében, viszont fontos változás, hogy csak hajnali 5 és este 10 között lehetnek nyitva. A munkahelyeken és a tömegközlekedési eszközökön nincs változás, vagyis az OTP-rendszer érvényesül, csakúgy, mint a kórházlátogatások esetében. Az iskolákat az újabb hullám idején is nyitva tartanák, ebben nincs változás (az általános iskolákban és a középiskolákban mindenki helyszíni oktatásban részesül, az egyetemeken OP-rezsim van érvényben). Rövidül az oltási igazolvány hatálya és a védettségi időtartam Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter tegnap bejelentette, január 19- től csak az OP+-rezsimbe tartozók vehetnek részt a lagzikon, a bálokon és az egyéb zenés, táncos rendezvényeken (TASR-felvétel) A KKA január végéig írhatja ki az első pályázati felhívásokat Működésbe lendült a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA), felálltak a pályázatokat elbíráló bizottságok, amelyek idén hét és fél helyett kb. nyolc és fél millió eurót oszthatnak szét. A magyar nemzetiség rendezvényei idén nagyobb pénzkeretre pályázhatnak. Pozsony: A magyar kisebbség által beadott pályázatokat három, egyenként öttagú bizottság fogja elbírálni. Ezen testületek mindegyikébe három tagot még korábban maguk a kulturális szervezetek választottak, kettőt pedig most nevezett ki Alena Kotvanová, a KKA igazgatója, így a magyar nemzetiségi szervezetek által kulturális rendezvényekre, közművelődésre beadott pályázatokat Hornák István, Demecs Andrea, Szabó Csilla, valamint a most kinevezett Sánta Szilárd és Grendel Ágota fogja elbírálni. A kiadványok és sajtótermékek támogatásáról Csanda Gábor, Antal Ágota, Bödők Károly, Szabó Monika és Navrátil Bubomír dönt majd, ahol az utóbbi két személy a most kinevezett tag. A professzionális művészeti projektekre, mint például a filmművészeti alkotások támogatására beadott pályázatokat Lakatos Róbert, Kerekes Péter, Hizsnyan Géza, valamint Cséfalvay András, illetve Andrejcáková Éva bírálja majd el. Szintén az utóbbi két személy az, akit az igazgató nevezett ki. Kotvanová elmondta, az alap különböző testületei a napokban felállnak. A szakmai tanácsokba kinevezett személyek esetében az egyes kisebbségektől érkező javaslatok alapján döntött. A tanácsoknak az első ülésükön kell határozniuk a támogatásokkal kapcsolatos általános kérdésekről. Az igazgató úgy nyilatkozott, nagyon szeretné, ha január végéig már kiírnák az első pályázati felhívásokat. „Úgy gondolom, idén hamarabb tudjuk indítani a kifizetéseket, mint tavaly” - tette hozzá Kotvanová. Ahogy arról beszámoltunk, tavaly augusztus végéig a nyertes pályázatoknak csak egy töredékét sikerült az alapnak kifizetnie, az intézmény vezetője akkor azt mondta, novemberig szeretnék utalni a támogatások nagy részét. Mennyi pénz lesz? Az alaphoz közel egymillió euró értékben érkeztek vissza olyan pályázatokra kifizetett összegek, amelyeket még tavaly a világjárvány miatt meg nem valósult projektekre ítéltek oda. Az igazgató szerint elsősorban elmaradt rendezvényekről van szó, de a pontos összeget még nem tudta megmondani, hiszen vannak olyan pályázatok, amelyek megvalósítására a kedvezményezettek idén tavaszig kaptak haladékot. A KKA-hoz így visszakerült pénzt összevonják az idei évre szánt kb. 7,4 millió eurós kerettel, és újra kiosztják. Kotvanová szerint ennek során úgy járnak el, hogy a visszaérkezett forrásokat az alapot szabályozó törvény szerint osztják el az egyes kisebbségek között. A jogszabályban az szerepel, hogy például a magyar kisebbségnek a rendelkezésre álló összeg 53, a roma nemzetiségnek pedig 22,4 százaléka jár. A visszaküldött források ilyen újraelosztása tehát független attól, hogy melyik kisebbségtől, esetleg szakmai tanácshoz tartozó pályázótól érkezik vissza a pénz. A magyar szakmai tanácsok úgy döntöttek, hogy a magyar kisebbségnek járó, éves közel 4 millió euróból és az alaphoz visszaérkező pénzekből összeálló költségvetést a közművelődési (A), a kiadói (B) és a professzionális művészeti (C) projektek között idén 36 %, 32 % és 32 % arányban osztják el. A közművelődési projektek közé tartoznak az olyan nagyobb költségvetésű rendezvények, mint a komáromi Jókai Napok, a dunaszerdahelyi Duna Menti Tavasz, illetve a rimaszombati Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny is, ahogy a nyári fesztiválok is. Rigó: Ez elégtelen Rigó Konrád, a Szövetség elnökségi tagja, aki korábban a Híd kulturális államtitkára volt, elmondta, szerinte az, hogy csak januárban álltak fel a szakmai tanácsok, azt igazolja, hogy a jelenlegi kormánynak a kisebbségi kultúra területén folytatott romboló tevékenysége egyértelmű. Az igazgatót tette felelőssé azért, hogy a testületek ilyen későn jöttek létre. „Elégtelen az, amit csinálnak” - mondta. A korábbi államtitkár szerint a meg nem valósult pályázatok nyomán az alaphoz visszaküldött forrásoknak azokhoz a kisebbségekhez kell visszakerülnie, ahol azt tavaly kiosztották. Elmondta, ha például egy összeg bekerült a magyar kisebbségi kultúrát támogató bizottságokhoz, de a pályázó visszaküldi az összeget, akkor ennek a pénznek a magyar bizottságok költségvetését kellene emelnie. „Olyan szituáció nem állhat elő, hogy a magyar pályázatokra nem elköltött pénz végül más nemzetiségeknél landoljon” - mondta Rigó azzal, hogy ez minden nemzetiség esetében így van. „Ami egyszer magyar forrás volt, az mindig magyar forrás kell, hogy maradjon” - jelentette ki a korábbi államtitkár. Hozzátette, ha az alap nem így jár el, akkor az szembemegy a KKA-t szabályozó törvény szellemiségével. (czg) A KKA újraosztja a pandémia miatt fel nem használt forrásokat (Somogyi Tibor felvétele)