Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-19 / 166. szám
www.ujszo.coml 2022. július 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR A Selmecbányai evangélikus líceum épületén két olyan költő emléktáblája látható, akik egymás kortársai voltak. Általános irodalomtörténeti szemmel nézve nincs szükség különösebb indoklásra ahhoz, hogy belegondoljunk, miért is díszítik a falat Petőfi Sándor és Andrej Sládkovic nevei. Ám vajon hány olyan látogató akad, aki a két 19. századi költőóriást egyként próbálja érteni és szemlélni? Van-e annyira nyitott a magyar és szlovák nyelvű kultúra és gondolkodás, hogy a rövid szemlélésnyi idő alatt ugyanolyan érdeklődéssel forduljon mindkét név felé? Ha időnként gyanúsnak tartjuk az emlékfelállítás gyakorlatát, akkor annak alighanem van alapja... Kérdezzük csak meg mondjuk Ludovít Stúr párkányi büsztjét, de itt-ott akadnak magyar vonatkozású emlékművek is hasonló előélettel. A szobrok, táblák, miegymások az irodalmat - s hát valójában a történelemszemléletet - magát nem annyira szolgáló csűrés-csavarásra meglehetősen sok lehetőséget adnak. A mozzanat tetten érhető a selmeci líceum falán is. Petőfi táblája 1896- ban, Sládkovicé pedig 1920-ban került fel a homlokzatra. Utóbbival ráadásul szó szerint „a szabadság második évében” történt meg mindez. Nem biztos, hogy az efféle mögöttes jelentések jót tesznek „Az apostol” vagy a „Marina” olvasásának, holott épp ez lenne a lényeg, ha már irodalomról beszélünk. Vagy nem? Kockáztassuk meg: néhány sajátos érdeklődésű egyénen kívül nem sokak fantáziáját fogja megmozgatni Petőfi és Sládkovic kettőse az épülethomlokzaton - s a sort még egyébként folytathatnánk, hiszen járt ide Mikszáth Kálmán is, a tanárok között pedig például megtaláljuk Pavol Dobäinskyt. Ha a szlovákiai tájakhoz kapcsolódó neves személyiségekről van szó, s ez valakit érdekel, az jó eséllyel „magyaros” vagy „szlovákos” szemmel fogja fürkészni az emlékeket, kötődéseket. A kódokat pedig már igen korán megkapjuk. Egy magyar alapiskola diákjai Hibben Balassi sírját keresik majd a legnagyobb valószínűséggel, míg Dobroslav Chrobák nevét, ha egyáltalán regisztrálják, apatikusan továbblépnek, esetleg némi iróniával élcelődnek majd a szlovák irodalom „kicsinységén”. A párhuzamos vonalon ugyancsak hasonló jelenség a valószínű: ott Chrobák lesz az érdekes, Balassi az érdektelen. Gyakori megállapítás Szlovákiában, hogy a „szlovákok” nem értik a „magyarokat” és vice versa. Meglehet, a magyar közegben felnevelkedő személyek talán-talán jobban belelátnak a szlovák identitás rejtelmeibe, s van némi alapvető ismeretük a szlovák kultúrtörténetről is - de ez jórészt az állami iskolákban kötelezően átadandó és gyakorlatilag formális (!) tudásanyag miatt lehet így, míg a szlovák tannyelvű intézményekben még ennyire sem szerepel a menüsorban a „magyar világ” ismerete. Nincsenek tehát jól átgondolt, intézményes megoldások, a magyar-szlovák közös terek ügye kevesek „üveggyöngyjátéka” csupán, s a szakadékok mélységét tekintve úgy tűnik, az is marad. Üdítő, amikor a Rádió Devízen magyar kortárs irodalomról szól egy műsor, vagy ha kurrens szlovák szerző műve kerül ki magyarul a könyvesboltok polcaira, de vajon ennyi elegendő-e? Egyáltalán van-e igény többre? A magyar-szlovák párbeszéd jövője szempontjából ám az aligha valószínű, hogy elegendőek lesznek az oly sokszor és hangosan követelt politikai és jogi gesztusok, lépések, vagy a különféle jelképek, ha ezekkel párhuzamosan nem fejlődnek ki a mindennapiságra és a szellemi életre egyként vonatkozó gyakorlatok. Petőfitől Sládkovicig egy közös térben Megegyeztünk, hogy megegyezünk... (Lubomír Kotrha) Iránnak is lesz atombombája? Irán műszaki értelemben képes atombombát építeni, de még nem döntötte el, hogy megteszi-e - mondta az al- Dzsazíra hírtévének Kamal Harrazi, aki Ali Hamenei ajatollah, az ország vallási és politikai vezetőjének egyik magas rangú tanácsadója. „Néhány napon belül képesek voltunk 60%-osra dúsítani az uránt, és könnyedén képesek leszünk 90%os dúsítottságú urán előállítására” - mondta Harrazi, hozzátéve: Irán sosem fog alkudozni rakétaprogramjáról, sem pedig regionális politikájáról. Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 5 állandó tagja, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország 2015-ben szerződésben állapodott meg, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében feloldják az ellene elrendelt büntetőintézkedéseket. Donald Trump előző amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott azzal, hogy tartsa magát a nemzetközi szerződésben rögzített kötelezettségeihez. Irán tagadta, hogy atomprogramja katonai célt szolgálna, és hangsúlyozta, hogy az amerikai szankciók feloldása esetében visszatér az atomalkuban foglalt kötelezettségei teljesítéséhez. A többhatalmi megállapodás újraélesztéséről Bécsben el is indultak a tárgyalások. Gesztusértékű volt, hogy februárban az amerikai kormány feloldotta a szankciók egy részét Iránnal szemben. Joe Biden amerikai elnök néhány napja azt mondta, legvégső esetben akár erővel is megakadályozná, hogy Irán atomfegyverhez jusson. (telex hu) 7 A Stones és az emberiség JUHÁSZ KATALIN kellett volna mennem pénteken a bécsi Rolling Stones-koncertre. Ezt már másnap éreztem, kollégáim lelkes beszámolóit olvasva, és persze a közösségi oldalon kommentelők posztjait böngészve, amelyekből csak úgy süt a boldogság. Beatles-rajongóként sosem izgatott igazán a „másik” zenekar, de mégiscsak a kultúra egy része fog eltűnni velük. Ne ijedjenek meg, nem szándékozom összehasonlítani a Stonest és a Beatlest fontosság szempontjából maradjunk annyiban, hogy mindkét zenekar letette a magáét az asztalra, ráadásul a Rolling Stones máig aktív, még ha évtizedek óta nagyjából ugyanazt a 12 számot játsszák is a koncerteken. Hatvan éve űzik az ipart, sanszos, hogy a színpadról viszik őket a temetőbe, ahogy az a dobosukkal (majdnem) megtörtént. Charlie Watts még pótolható volt, de Mick Jagger vagy Keith Richards nélkül már nem léphetnének fel. Szóval aki lemarad erről az európai turnéról, az valószínűleg elszalasztja az utolsó lehetőséget, és többé nem láthatja saját szemével a rocktörténet három legfontosabb zenekarának egyikét. (A harmadik a Led Zeppelin, nem csak szerintem.) Mindez egyszerű morfondírozásnak tűnhet részemről, de talán több annál. Mert mostanában nemcsak a zenében próbálom összegyűjtögetni az emberiség számára meghatározó kulturális teljesítményeket, hanem szinte valamennyi művészeti ágban. Filmklasszikusokat nézek, fontos könyvekbe olvasok bele újra, régi színházi előadások felvételeit keresgélem, kiállításmegnyitókra szóló, megsárgult meghívókat találok a szekrény alján, és nincs szívem kidobni őket. Nem tudni, meddig létezik még az emberiség, mert egyre több jel mutat arra, hogy közeledünk a véghez. Elpusztítjuk, élhetetlenné tesszük a bolygót, mert a legerősebb országok és a legnagyobb cégek még mindig saját, pillanatnyi érdekeiket tartják szem előtt, nem az emberiség jövőjét. De a gyengébb országokkal, kisebb cégekkel is ugyanez a helyzet. Az emberek pedig szépen szelektálják a háztartási hulladékot, visszaviszik a műanyag flakonokat, amitől javul a közérzetük, és azt hiszik, érdemben tettek valamit. Persze, jobb úgy várni a véget, ha nyugodtak vagyunk közben. A pandémia újabb hullámát is nyugodtan várjuk, illetve nem veszünk tudomást róla. Hagyjanak minket békén a rossz hírekkel, elegünk van, nyaralni akarunk! Pedig múlt pénteken, a bécsi Rolling Stones-koncert napján Szlovákiában már 846 új fertőzöttet találtak, mindössze 1740 PCR-teszt alapján. Ugyanígy kezdünk viszonyulni az Ukrajnában dúló háborúhoz is — belefáradtunk, belefásultunk az erről szóló hírekbe, pedig nagyon nem kellene. Mert ha meg is ússzuk országunk közvetlen lebombázását, a gazdasági hatásokat nem úszhatjuk meg. Éhínség jön és energiaínség (a kettő összefügg), szóval aki eddig abban reménykedett, hogy egyszer majd jobb, könnyebb lesz az élete, megveheti mindazt, amire vágyik, elutazhat álmai nyaralására, azzal közlöm, hogy már megvolt a jó élet. Hogy mindeddig azt élvezhettük. Talán emiatt (is) nosztalgiázom ennyit a művészeteket illetően, a megkérdőjelezhetetlen értékeket keresgélve. Mert a kultúra azon kevés dolgok egyike, amely megkülönbözteti az embert az állattól. És a ránk, illetve unokáinkra váró, fennmaradásért vívott harc során ez lesz az első, amiről le kell majd mondanunk... FIGYELŐ Ma kezdődik a tusványosi tábor Az élet örök értékeihez és a tábor hagyományaihoz ragaszkodás jegyében „Van, ami örök” mottóval ma kezdődik az erdélyi Tusnádfürdőn a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a budapesti székhelyű Kisebbségekért - Pro Minoritásé Alapítvány Tusványosként emlegetett, vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozata több mint négyszáz közéleti és szórakoztató programmal várja az érdeklődőket. A Tusványos egyedi színfolt a nyári rendezvénykínálatban, mely három évtizede ötvözi a közéleti és politikai témákat kulturális programokkal és szórakozási lehetőséggel. Az időszerű politikai témákat idén négy témakörbe csoportosították. Az első a háború és következményei, a második a gazdasági helyzet és a válságkezelés, a harmadik Európa jövője, kilátásai, a negyedik pedig „minden, ami nemzetpolitika”. Idén sem marad el a Kárpát-medencében működő magyar érdekvédelmi szervezetek és pártok vezetőinek péntek délelőtti nemzetpolitikai kerekasztala, szombaton pedig Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László, az EMNT elnöke tart előadást. Újdonság lesz a Magyar Kultúra sátor és a Buzánszky Jenő-sportterasz, ahol sok jeles magyar sportolóval, olimpikonnal és Marco Rossival, a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányával is találkozhatnak az érdeklődők. A „nulladik napi” koncertekkel— a Transylvanium, Nagy Feró és a Beatrice, valamint a Tankcsapda fellépésével - ma este kezdődik a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvénysorozata, a szakmai-közéleti programok hivatalos megnyitója holnap délelőtt lesz. A hét folyamán a Margaret Island, Kowalsky meg a Vega, az Aurevoir, a Bagossy Brothers Company, a 4S Street, a Blahalouisiana, Szabó Balázs Bandája és a Honeybeast is fellép. A részletes program a Tusványos. ro honlapon található, és mobilalkalmazással is elérhető. (MTI)