Újítók Lapja, 1964 (16. évfolyam, 2-24. szám)

1964-11-25 / 22. szám

524 Dugószelep matracok, tartályok, játékok és más, kiváltképpen felfújható üreges testek számára 151 650 M­agyar 63 / 28/31 Kolos Lajos ny. tanár — Bejelentve: 1962. április 26. A felfújható üreges testek (gumimatrac, ülőpárna, csónak, sportjátékok) légelzárását dugó biztosítja. A dugó alkalmazása azonban sok hátránnyal jár, mert a felfújt test nyomása sokat csökken akkor, m­ikor a kihúzott pumpa helyébe a dugót behelyezik. A teljes kiemelés következtében a kihúzott dugó könnyen el­vész, rongálódik. A találmány szerinti dugószelep teljesen új, kettős záróműködésű megoldás, amelyet működési helyére csak egyszer kell bedugni. Amikor a szelepet már helyére nyomták, a szükségletnek megfelelően kerül záró- illetve nyitóhelyzetbe. Az ikerdugó-szelep vis­­­szacsapószelepként is működik, ezért az ezzel felszerelt gumilabdát, belsőt stb. bármilyen pumpával be lehet táplálni. A dugószelep a pumpa gumitömlőjéhez az —1 — menetes vagy körhornyos csatlakozó nyúlvánnyal csat­lakozik, folytatása a kúpos —2— dugórész, amelynek felületén a lépcsősen csökkenő —3— k­örhornyok van­nak. A —2— dugórész a hengeres —4— szelepszárban, majd a kúposan­­ kiszélesedő —5— dugórészben folyta­tódik, amelynek kúpos felületén lépcsősen vannak be­­munkálva a —5— hornyok. A dugórész erősen keske­­nyedő —7— gombafejben végződik, amellyel könnyen helyezhető az üzemelési helyére. A hossztengely irá­nyában a —8— zsákfurat és harántirányban legalább egy —9— szelepfurat van. A 4 szelepszárat rugalmas 10 csőhüvely veszi körül, amelynek az a feladata, hogy a különféle méretekben gyártott —12— betétcsőfura­­tokat kiegészítse, illetőleg kiegyenlítse. A szelep tartós­sága úgyszólván korlátlan és a már használhatatlanná lett üreges testből kiemelve, esetleg a kiegészítő cső­hüvely kicserélésével továbbra is üzembiztosan alkal­mazható. A dugózárást létesítő kúpos zárófelületek hor­­nyolás mellett az önzárást biztosító más megmunkálás­sal is készíthetők. A találmány folyadékot befogadó, üveges testekhez is­­ használható nyitó- és zárószelep­ként, ha az —1— pumpa-tömlő csatlakozás helyett töl­csérszerű töltőgaratot alkalmaznak. 525 Eljárás italok magnéziummal történő dúsítására 151.461 Magyar 53 к Dr. Rigó János, dr. Kutz Vaszilij, dr. Török Szilveszter és Pavelits Ferenc tanár. — Bejelentve 1963. július 12. A szakirodalom adatai szerint a magas vérnyomás­ban és érszűkületben szenvedő betegek vérszérumának magnéziumszintje lényegesen alacsonyabb, mint az egészséges egyéneké. Állatkísérletek egyöntetűen iga­zolták a magnézium kedvező hatását az említett ese­tekben. A szervetlen magnéziumvegyületek „per os” adagolása azonban kedvezőtlen mellékhatásokkal jár. A vegyületek élvezhetetlenül keserűek, undort keltőek, erős hashajtók stb. Az intravénás magnáziumszulfátot csak kritikus esetekben alkalmazzák. A találmány célja olyan eljárás, amellyel a kívánt magnéziumtartalmú, kiváló gyógy- illetve profilaktikus hatású, jól adagol­ható és ellenőrizhető italok állíthatók elő, amelyek ol­csók is és amelyeknek fogyasztása élvezetes. Az új italok magnézium dúsítását úgy végzik,­­hogy a mag­­néziumvegyület biológiailag aktív formában legyen jelen. Az eljárás lényege az a felismerés, hogy a szer­vetlen magnéziumvegyületek (karbonát és oxid) oxi­­csoportot tartalmazó vegyületekkel — citromsav, alma­sav, tejsav, glükóz, fruktóz stb. — folyadék jelenlétében reakcióba lépnek. A reakció eredményeként oldott álla­potú, aktív formájú szerves magnéziumsók alakulnak ki. Az ismertetett példa szerint magnéziumkarbonátot citromsavval kevernek, majd csipkebogyólével hígíta­nak. Melegítés és gázképződés közben kialakul a szer­ves magnéziumsó. A lében étkezési cukrot oldanak és C-vitamint is adagolhatnak. 526 Gyorsított eljárás pácolt húsféleségek előállítására 151 664 Magyar 53 c Országos Húsipari Kutató Intézet, Kárpáti György vegyészmérnök, Karsai Dezső gépészmérnök és dr Almássy Elemér kandidátus. Bejelentve: 1962. jan. 12. A friss húsokat többféle módon lehet pácolni. A je­lenleg használt eljárás szerint a pácolandó friss húst lassan lehűtik levegőáramb­an, majd pácolják. Hát­ránya hogy a lassú hűtés alatt megindulnak a bioló­giailag káros folyamatok is, másrészt a páclé csak le­hűtés után jut az előhűtött húsrészekbe és ezért csak környezeti hatást tud kifejteni elsősorban. Egy másik pácolási eljárásban a vágásmeleg húsba 50—58 C fok hőmérsékletű pácoldatot fecskendeznek be, majd a húst is hasonló hőmérsékletű pácoldatba helyezik. Az eljá­rás hátránya, hogy enzimatikus és bakteriológiai bom­lások lépnek fel, és nincs kiküszöbölve a hús denaturá­­lódásán­ak veszélye sem. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, a­mel­­­lyel a pácolt húsfélék előhűtés nélkül, a pácolási idő nagymértékű lerövidítésével állíthatók elő. A pácolandó húsok hűtési ideje több nagyságrenddel meggyorsít­ható, ha a hűtést nem időbelileg elnyújtva, vagyis levegőn, hanem hirtelen kis hőmérsékletű oldatban végzik és ezzel a hús mikrobiológiai és enzimetikus romlását­ is megakadályozzák. Hűtő folyadékként maga a páclé is felhasználható. A találmány alapja az a fel­ismerés is, hogy a pácolás kedvezőbb­­ hatásfokkal végez­hető, ha nem a hideg, hanem testmeleg hússzövetbe viszik be a pácoldatot. A hasított félsertésbe (bacon) vagy kicsontozott ser­téshúsba lehűlés előtt páclét visznek bele, majd a húst +10 C foknál hidegebb vízoldattal hűtik, ami a hús­­készítményre engedélyezett sóoldat lehet. A befecsken­dezett páclé 0— +10 C fok közötti 18—24 Bé fokos, míg a keringetett hűtőpáclé —2 C fok—10 C fok közötti hőmérsékletű 14—20 Bé fokos. Ezután kivéve a 10—15 C fokos húst az oldatból, 24—48 órán át 0-----5 C fok közötti térben tartják, amíg a hőmérséklet és sókon­­centráció-kiegyenlítődés megtörténik és kialakul a kí­vánt szín is. Az eljárás időszükséglete a korábbinak kb. egy harmada. 25

Next