Állami Könyves Kálmán gimnázium, Újpest, 1921
Fegyelem. Növendékeink erkölcsi magatartásában állandó javulás észlelhető. Az illedelmes, komoly viselkedés kezd jobban és jobban sajátjukká válni. Különös örömünkre szolgál, hogy az óraközi szünetekben a felügyeletbe bevont felsőbb osztályú tanulók lelkes munkájának hatását ezúttal is kiemelhetjük. Szigorúbb büntetést 3 eseten kívül nem kellett alkalmaznunk; egy V. o. tanulót , tanárával szemben tanúsított illetlen viselkedéséért III. fokú büntetésben részesítettünk; ugyanabból az osztályból másik fiút hasonló, de súlyosabb vétségért eltanácsoltunk ; végül egy VIII. osztályos növendékünket a fegyelmi szabályok megsértése miatt avval bűntettünk, hogy II. fokú megrovást kapott és érettségi vizsgálatra való jelentkezését csak szeptemberre fogadtuk el. Szülői értekezlet. A nm. minisztérium rendeletének megfelelően április 23-án szülői értekezletet rendeztünk. Hogy mennyi gyakorlati értékkel kecsegtetnek az ilyen közös megbeszélések, mutatja a szülők érdeklődése s a hallott fejtegetésekre adott válaszuk. Dr. Kovács Géza tanár az erkölcsi nevelésről szólva ismertette iskolánk erkölcsi nevelésének sarktételeit, melyeket e három mondatban foglalt össze: Imádd az Istent, szeresd a hazát, becsüld az embert. Ez a három tétel alapja az összes többi erényeknek ; az első: a tekintélytiszteletnek, a szerénységnek, a türelemnek, a mértékletességnek —, a második: az önfeláldozásnak, a kötelességtudásnak, a jótékonyságnak, a családiasságnak —, a harmadik: az emberszeretetnek, az engedelmességnek, az igazságosságnak és az önzetlenségnek Majd az iskolai életből vett gyakorlati példákkal mutatta be, hova vezet a jelzett zsinórmértékek megtartásának hiánya. Figyelmébe ajánlotta a szülőknek azokat az eszközöket és alkalmazásukat, melyeket mi az iskolai nevelésben használunk. E három: a szeretet, mely kizárja az érintkezésben a ridegséget, a fenyítésben a megszégyenítést, a parancsolásban a túlságos akadékoskodást ; a következetesség, mellyel nem fér össze az ítélkezésben a szülői ellentétesség s a cselekedetek elbírálásában az aránytalanság ; a szigorúság, mely tiltja az ok nélkül való elnézést s feleslegessé teszi az amúgy is csak pillanatnyi indulatban gyökerező testi fenyítéket. D. Fischer Izidor tanár arról értekezett, hogy miben lehet a szülői ház segítségére az iskolának. Abból indult ki, hogy a nevelés és tanítás nem két különálló tevékenység. Egyik sem lehet meg a másik nélkül. Fölveti azt a kérdést, hogy miért van oly sok úgynevezett rossz tanuló. Ezekneknek legnagyobb része helytelen irányba terelt gyermek, aki küzd az őt nem érdeklő ismeretkörrel. A szülők figyeljék meg jól fiaikat és esetleg fel fogják bennük fedezni a más irányú tehetséget. Szólt az úgynevezett nehezen tanuló gyermekről. A szülő tanuljon együtt a gyermekével — legalább egy darabig, amíg az elsajátítja a tanulás technikáját, így inkább segítőtársa lesz, mint bírája. Előadását azzal fejezte be, hogy mindenkinek épúgy kell készülnie a szülői kötelességek teljesítésére, mint bármely más pályára.