Ujság, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-27 / 21. szám
(" ) SZÍNHÁZ - ZENE * Operai est. Zeneművészeti Főiskolánk operai tanfolyamának a növendékei ezúttal ismét teljes operák előadásával gyönyörködtettek. Gluck egyfelvonásos vig dalművét, A rászedett kádi-t, továbbá Bizet romantikus egyfelvonásosát, a Dzsamiléh-t adták elő pompás kidolgozottsággal, egybevágóan, szabatosan. Mind a két előadást egész bátran magáénak vallhatná bármelyik nagy színház is, annyira összehangolt és sikerült volt minden részlet. A tanárok: Unger Ernő, Hegedűs Gyula és D. Müller Katica büszkék lehetnek növendékeik teljesítményére. Unger Ernő oktatói stílusán kívül még mint aktív közreműködő is rászolgált a dicséretre, ő vezényelte biztos kézzel és muzikálisan az előadást s külön tapsokat is kapott. A közreműködők közül ezúttal a férfiszereplők tűntek ki inkább. Laurisin Lajos érces, szép tenorhangja még baritonfekvésű szólamában is jól érvényesült. Nagyon intelligens és muzikális. Nem egy fázisa megkapóan szép volt. Fehér Pál hangja könnyűszárnyalású lírai tenor. Szintén jól és szépen énekel s bármelyik operaháznak használható hangja lehet. Maleczky Oszkár kellemes, baritonja szintén elsőrangúan képzett anyag. Muzikálisan énekel és meglepő művészi készséggel játszik. Welser Tibor is nagyon jó volt két kis szerepében, képességeit azonban csak akkor ítélhetjük meg a maguk teljességében, ha majd nagyobb feladathoz jut. Kisztián Lili kellemes csengésű szopránjával ügyesen bánik. Játéka is kedves. Sd. Gárdonyi Krisztának is szép és jól képzett a hangja. Azonkívül kitűnően beszél és nagyon jól is játszik. Operettszínpadon is jelentős sikert arathat. Rácz Matild jóizű humorral énekelte és játszotta kis szerepét, Schmidt Gizella meg ízlésesen, plasztikus mozdulatokkal táncolt. Külön dicséretet érdemelnek még a növendékek, különösen a férfiak pompás szövegkiejtésükért és jó színpadi beszédükért. A közönség melegen ünnepelte valamennyiöket. * A Vígszínház és a Városi Színház harca Hegedűs Gyuláért. Érdekes ellentétbe került egymással a Vígszínház és a Városi Színház Hegedűs Gyula személye folytán. Az eset ott kezdődik, hogy Hegedűs vasárnap este egy társaságban végighallgatta az új Szilágyi—Zetkow'sz-operettet, A csókos asszonyt és az operettben annyira megtetszett neki egy mecénás báró alakja, hogy rögtön meg is ígérte a jelenlevő Sebestyén Gézának, hogy a bemutató és az azt kivető előadásokon vállalja a szerepet, hacsak ugyanakkor a Vígszínházban nem vár reá valami neki megfelelő feladat. Hétfőn délelőtt elment a Vígszínház igazgatóihoz és előadta nekik kívánságát. Ott azonban kijelentették, hogy egyik új darabban szántak neki fontos szerepet és így nem nélkülözhetik. Hegedűs elkérte a szerepet, rögtön elolvasta és kijelentette, hogy annak eljátszására bármely kezdő színész is teljesen alkalmas. Még aznap délután megjelent Sebestyén Gézánál és megkötötte vele a szerződést az operettben való fellépteit illetőleg. Ma este azután a Vígszínház igazgatósága értesítette a Városi Színházat, hogy legnagyobb sajnálatára Hegedűs Gyulát nem engedheti át, miután neki van reá szüksége. Hegedűs Gyula viszont kijelentette, hogy a szerződést továbbra is vállalja és amennyiben a Vígszínház igazgatósága felléptei elé nehézségeket gördít, úgy választott bíróság elé viszi az ügyet. A Városi Szinház. A Pillangó kisasszony ma esti előadásának faji szempontból igazán kifogástalan volt a hősnője. Mint Madame Butterfly ugyanis Teiko Kiwa, egy japán származású énekesnő jelent meg a közönség előtt. Felléptét rendkívüli érdeklődés előzte meg, annyira, hogy az előadásra már napok előtt minden jegy elkelt. Teiko Kiwa, ha mint énekesnő nem is tartozik a legelsőrangúak közé, színpadi jelenségnek kétségkívül nagyon érdekes. Azonfelül ugyanis, hogy japán nő, kitűnően játszik is és teljes illúziót bír kelteni a szerencsétlen kis keleti virágszál tragédiájában. Mozdulatai, sőt arcjátéka is nagyon kifejezőek és messze meghaladják azt a mértéket, melyhez énekes színpadaink szereplői általában szoktatnak bennünket. Valami különös japán sajátosságot azonban ami újszerűséggel hatott volna reánk, nem láttunk tőle, de nem azért, mintha nem játszotta volna meg teljes élethűséggel fajának leányát, hanem mert japán rajzokból, fényképekből és európai színésznőink előadásából a japán asszony is majdnem olyan jó ismerősünk már, mint az európai. Ami Teiko Kiwa hangját illeti, az könnyen, súlytalanul röppen, mint a madárdal és van benne valami a veréb csipogásából meg egy kisgyermek dalolásából. Európai értelemben vett drámai erőt hiába keresnénk énekében, de annál több benne a báj és kedvesség. Szopránja különben teljesen tiszta és előadása intonálás, valamint dinamika szempontjából is teljesen kifogástalan. Meglátszik rajta a kitűnő olasz iskola. Partnerei Somló és Pajor voltak. A zsúfolt ház közönsége tüntető lelkesedéssel ünnepelte az ázsiai vendégművésznőt. Ha azonban valaki azt hitte előadás előtt, hogy Teiko Kiwa fellépte valami fogalmat nyújt neki a japán zenéről, illetve a japán éneklésről, annak természetesen csalódnia kellett. Mert csak japán játékot kapott olasz zenével. Ilyen szempontból az lenne érdekes, ha valami eredeti japán színpadi műben eredeti japán muzsikát adna elő. (s. gy) * Zenekari est. Komor Vilmos kamarazenekari hangversenyének műsorán két magyar újdonság is szerepelt. Feltétlen elismerés és dicséret illeti ezért a jeles karnagyot és hála a magyar szerzők részéről, kik ugyancsak sok szenvedés és megpróbáltatás után szoktak eljutni műveik előadásáig. Különösen ha oly szerencsétlenek és véletlenül zenekarra írtak valamit. Ezúttal Fichtner Sándor és Kása György voltak az újdonságok alkotói. Az előbbinek Scherzója, az utóbbinak Groteszk miniatűrjei állottak a műsoron. Kettőjük közül kétségkívül Kása az erősebb tehetség, ami azonban nem zárja ki, hogy a Scherzo is ne legyen magyaros, ízléses, jól megcsinált zenemű. A miniatűrök ízig-vérig modern apróságok, telve szellemes ötlettel, muzikális viccekkel és meglepő fordulatokkal. Különös erényük, hogy a kis zenekar lehetőségeit is rendkívül sokszínűen tudják kihasználni. Az est egyik magánszereplője Franz Wagner, egy német zongorás, Beethoven egyik versenyművét játszotta el. Egészen jelentéktelenül. A másik szólista Alpár Gitta, egy régi francia és egy ugyanolyan korú olasz ária eléneklésével csillogtatta kristályos hangját, tudását, technikáját. Úgy ő, mint a vezénylő karmester és a szerzők meleg sikert arattak. * Az Andrássy úti Színház bemutatója. Őszi megnyitója óta ma mutatta be harmadik műsorát a nagyszerű művészgárdájával és pompás programmjával hamarosan a közönség kegyeibe férkőzött Andrássy úti Színház, amelynek mai premierje is a legnagyobb sikerrel, szinte állandó tapsok kíséretében folyt le. Egy pillantás a színlapra elárulja a siker titkát, mert az új műsoron a színpadi irodalom és a színészek legelőkelőbb reprezentánsai szerepelnek. Anatole Francé hírneves vígjátékát, A néma asszonyt Nádor Mihály finom muzsikája kíséri. A címszerepet a nagyszerű Medgyaszay Vilma játssza, méltó partnerei Boross, Bársony, Habos és Radó. Ilosvay Rózsi, Lukács Pál és és Boross Géza a szereplői Fodor László Kenyeres! címü bájos vígjátékának, brilliáns Harsányi Zsolt Egészen az apja címü bohózata, amit Kökény Ilona és Habos elragadó bravúrral játszanak. Dajbukát Hona és Bársony István jóizű alakításai vitték sikerre Török Rezső zamatos parasztbohózatát és sokat kacagtak Békeffy ötletes tréfájának, továbbá a Családban marad című francia vígjátéknak. Az új műsornak erősségei a jobbnál-jobb magánszámok Medgyaszay Vilma, Ilosvay Rózsi, Kökény Ilona, Vaszary Piroska, Boross Géza és Radó Sándor brilliáns interpretálásában. (h. n.) * Vízkereszt — a Kamaraszínházban. Pirandello mondatja el egyik darabjában, hogy a színpadi függöny többé-kevésbé mindig agyonüti az egyes szereplőket s a dráma kedvéért az emberi alakok kiformálását derékon szegi. Mindenesetre a függöny összecsapása állandóan kizökkenti hangulatából a közönséget, különösen ha a függöny olyan gyakran csapódik össze, ahányszor csak shakespearei színek gyors változása megkívánja. Hevesi Sándor érezte is azt a veszedelmet, melyet a Shakespeare-darabokban a film-szív folytonos leengedése jelent s a Nemzeti Színház előadásaiban csak a felvonások között ad szünetet, míg a színek változását lesötétített színpadon, de a függöny leeresztése nélkül vitte keresztül. A Kamaraszínház ma esti felújítása bizonyos tekintetben visszafejlődést jelent a Nemzeti Színház előadásával szemben, mert nem oldotta meg a színek nyált és gyors változását, holott néhány körfüggöny felhasználásával az összes nehézségeket legyőzhette volna. Viszont az intim hatású környezet jobban felszínre emelte az előadás összes finomságait, bár a hibákat is jobban hangsúlyozta. Ezen a színpadon nem érvényesülhet az a módszer, mely a darabokat félig készen viszi a színpadra s a többit a jó Istenre, no meg a súgóra bízza. Ezek a felkészültségek sokszor az intim színpadon — az egész készületlenség látszatát keltik. Mégis a hibák ellenére is az új betanulás határozottan előnyére válik az előadásnak. Az egységes színpad, ha éppen a jelzett szakkebviség miatt nem is kelt teljes illúziót, mégis alanyt ad a játékosság további kifejlesztésére. Különösen ha a rendezés gyorsítja azokat a jeleneteket (az Orsino-jeleneteket és Oliviajeleneteket) amelyek régebb üdébben hatottak, de a mai előadásban teljesen ellankadnak. Ennek az ellankadásnak ám nem a szereplők az okai. Mátrai Erzsi, aki ma este tért vissza az állami színházak színpadára, szépbeszédű, komoly intelligenciájú, stílusos színésznő s indokolatlan próbálkozása más színpadon meggyőzhette Öt is, színházát is, hogy az állami színházak színpadán van a helye. Környei Paula finom beszéde, közvetlen hangja és mindig diszkrét humora a fiatal színésznő helyét a legelsők sorában jelöli ki. Mellettük a harmadik női szereplő, D. Ligeti Juliska, teljes épségben mentette át a régi előadásból nagyszerű temperamentumát s a mindent legyőző jókedvét. Gál Gyula nagyszerű és ellenállhatatlan. Nagy Adorján nemesen és becsületesen formálja meg a reászabott figurát. Abonyi tüzes, Garamszeghy poétikus. A Rózsahegyi—Horváth-~Pethes-~Szőke-kvartett olyan komikus együttes, amelynek párját a legjobb színházak is hiába keresnék. Nem is csoda, ha a közönség mindvégig zugó kacagással és rengeteg tapssal ünnepelte őket. P. * Művészimiidné: Gerö Erzsi zongoraművésznő, a fiatal művészgeneráció egyik legtehetségesebb tagja most tartotta művészmatinéját a Kamarazeneteremben előkelő közönség előtt. Nagy sikert aratott műsorával, melyen Bach „Gavotte“ H-moll, Schumann: Papillons, Dohnányi: Rhapsodia Fis-moll, Chopin: Polonaise A-dúr, Chopin! Fantasie F-moll, Liszt-Gounod, Faust-keringő voltak. Ki kell emelni nagy technikáját és intelligenciáját, mellyel műsorát előadta. A zenekultúra egyik büszkeségét látjuk benne. Közreműködtek: Forgács Rózsi és Remény Artúr. Lelkes tapsokat kaptak ,ők is. Rendező: Fekete Jenő volt, aki most is ügyesnek bizonyult. * A Nemzeti Színház legközelebb műsorába illeszti Moliére halhatatlan komédiáját, a Szerelem mint orvost, mely a tervek szerint még február folyamán színre kerül. A darabhoz Kern Aurél szerzett kísérőzenét, amely Lully és Rameau muzsikájának feldolgozásán kívül eredeti kompozíciókban is bővelkedik. * A szegedi színház már aktív. Szegedről jelenti az Újság tudósítója. A szegedi városi színház az elmúlt szezon alatt súlyos anyagi nehézségekbe jutott. Hogy a színház a csődöt elkerülje,Andor Zsigmond igazgató már a kényszeregyezség gondolatával foglalkozott, amire azonban az utolsó pillanatban mégsem került a sor. A bajok a mostani új szezon megkezdésekor ismét feljuttak. A színház az elmúlt évben mintegy 600 millió korona tartozással zárta le mérlegét. A várostól több alkalommal kért segélyt és megfelelő békenívójó szubvenciót, amelyet többszöri heves közgyűlési harc után meg is kapott. Ez azonban még mindig nem jelentette a színház végleges szanálását. Erre Andor igazgató beadványt intézett a tanácshoz, kérve, hogy múlt évről való tartozását, amely most már csupán 100 millió koronát tesz ki, a város konvertálja és tegye lehetővé, hogy a szegedi színház ne akadjon meg. A városi tanács ezzel a kéréssel még nem foglalkozott, mire az igazgató újabb beadvánnyal fordult a tanácshoz. Újabb beadványában az igazgató kijelentette, hogy ebben a szezonban a szegedi színház a többi színháztól eltérően teljesen rentábilisnek bizonyult. A napi bevételek és a város szubvenciója teljesen elegendők arra, hogy a színtársulatot és a színházat fentartsa, sőt még jelentős összeg meg is maradt. Ezért kérte a tanácsot, hogy miután a szegedi színház ma már üzleti vállalkozássá alakult át, konvertálja a 400 milliós adósságot, úgy, hogy kösse le a körülbelül kétmilliárd értékű színházi felszerelést, vegye saját kezelésébe a színházat és neki, mint művészeti irányítónak, fix fizetést adjon. Ezzel a tervvel azután véglegesen szanálva lenne a színház. A sürgető beadványt ma délelőtt tárgyalta a városi tanács és hosszú vita indult meg a végleges szanálás ügyében. Végső határozatot a tanács nem hozott, azonban kimondotta, hogy szakértő bizottságot küld ki. BÉLYEG-UJSAG Megjelenik hetenként egyszer Rovatvezető: ÖRVÖS JÁNOS Körmönfont bélyes kihamisitás Budapesten. Nincs büntetőparagrafus nálunk a forgalomból kivont bélyegek hamisítói ellen. — A hamis álló keresztes, vizjelű 20 filléres portókéi jegek ügyének epilógusa. A közelmúltban úgy a filatéliai szakújságok, mint a napilapok megírták, hogy az állókeresztes vízjelű, 1914-es kiadású 20 filléres magyar portóbélyegek hamis példányait fedezték fel a kereskedelmi forgalomban. Ezek a közlemények a gyűjtők széles rétegeinél a szenzáció erejével hatottak, mert az állókeresztes 20 filléres portóbélyeg a legnagyobb magyar bélyegritkaságok egyike s 2,3 millió korona egy-egy darab ára; a nagy kereslettel szemben azonban úgyszólván semmi kínálat nincs ezekben. Éppen ezen körülmény magyarázza meg, hogy a hamisítványokat a kereskedőknél is könnyen sikerült értékesíteni, ugyanis ezek kapva-kaptak a keresett darabok után és a szükséges elővigyázatosságról is megfeledkeztek. Igaz, a hamisítás olyan körmönfont, hogy nem is egykönnyen jön reá az ember és kétségen kívül az ismeretlen budapesti hamisítók ezen a téren a külföld előtt is teljesen újat produkáltak. Az utóbbi esztendőkben Budapesten valósággal burjánzott a bélyeghamisítás és különösen az úgynevezett „felülnyomásos" megszállási bélyegeket millió és millió számban készítették kis zugnyomdákban és teljesen nyíltan terjesztették innen az egész világon. A magyar gyűjtők már annak idején felzudultak ezen szégyenteljes cselekedetek ellen, látható eredményt azonban nem tudtak kiharcolni, mert a törvény sújtó keze hazánkban nem ér el a forgalomból kivont bélyegek hamisítóiig, azaz nincs büntetőparagrafusunk a bélyeghamisítók ellen. A gyűjtők akciójának annyi eredménye mégis lett, hogy komolyabb filatelisták csak szakvizsgálótól, jelzéssel ellátott felülnyomásos bélyegeket vásároljanak. A hamis állókeresztes 20 filléresek készítésénél azonban egészen újszerű metódus szerint jártak el a hamisítók. A közönséges fekvőkeresztes vagy korona vízjelű 20 filléres portósbélyegből eltávolították a vízjelet, ami úgy történt, hogy a bélyeget annyira levékonyították, hogy a vizjel már nem is volt látható; ezután közönséges aratós vagy turulos bélyeget annyira levékonyítottak, hogy erről viszont a kép tűnt el s csak egy vékony papírréteg maradt a vízjellel. A két bélyegrészt ezután összepréselték és készen volt az állókeresztes portóbélyegritkaság. A 20 filléres portóbélyeg tehát — amely az állóvizjel nélkül értéktelen — valódi volt, viszont az állóvizjel — amely a ritkaságot megadja — be lett hamisítva, mégpedig olyképpen, hogy a közönséges vízjel eltávolítása után egy másik bélyeg ugyancsak valódi vízjele lett hamisított állásba helyezve. Bélyeggyűjtői, értelemben tehát ezek nemcsak •hamisak*, de «javítottak» is. Kis idő múltán néhány szakember mégis csak vizsgálat, alá vette a nagyobb számban piacra került ritkaságokat s először a javitott* daraboknak találták egyikmásikat, azután pedig kétségenkivül megállapították, hogy az előbb leírt módon lettek hamisítva. A károsult kereskedők, kik 1—1/7 millió koronát adtak ezen bélyegek darabjáért, feljelentést tettek a rendőrségen és maguk is s nyomoztak a hamisítványok forgalombahozói után. Ezen munkájuk eredménnyel is járt, amennyiben sikerült az eladókat felkutatni, ezek azonban kijelentették, hogy a bélyegeket jóhiszeműleg adták tovább, mert meg voltak győződve valódiságukról. A rendőrség előtt tett vallomásukban — az igen jó társadalmi körökhöz tartozó hamisítvány-forgalombahozók — azt állítják, hogy a bélyegeket egy kávéházban ismeretlen filatelistától vették és fogalmuk sincs, ki hamisította azokat. Most azután le is zárult ez a szenzációs bélyeghamisítási ügy, amennyiben a hamisítványok forgalombahozói a kereskedők teljes kárát megtérítették, mire ezek visszavonták feljelentésüket. Úgy látszik, a rendőrség is befejezettnek veszi ezzel az ügyet, mert megfelelő paragrafusok hiányában úgy sem igen tudtak volna érdemlegesen eljárni. A magunk részéről csak annyit, hogy itt volna már az ideje, hogy az illetékesek komoly lépéseket tegyenek a bélyeghamisítás törvényes üldözésének elérésére. UJLA, SZERDA, 1926 JANUÁR 27 UJ BÉLYEGEK. Albánia. Ahmet Zogu köztársasági elnök képével csinos megrajzolása és jó kivitelű új sorozat jelent meg a következő értékekkel: 1, 2, 5, 16, 15, 25, 50 Qu., 1,2, 3, 5 Fr. Ezenkívül 10, 20, 30 és 50 Quintáros postóbélyegek is megjelentek. Dánia. A forgalomban lévő sorozat négy bélyege a következő új színekben jelent meg: 25 őre (zöld), 30 őre (kék), 40 őre (narancssárga), 1 koronás portós (barnakék). Island. A közelmúltban megjelent 10 koronás provizóriumot most újabb 10 koronás provizórium követte. Ez alkalommal az 1912-es kiadású VIII. Frigyes képét ábrázoló 50 Aur-os bélyeget látták el «Kr. 10» felülnyomással. Lettország. Két magas névértékű kiegészítő bélyeg jelent meg: 5 Lat (zöld) és 10 Lat (rózsaszín). Malta. A 3 pennys bélyeget 200 penny-re nyomták át. A felülnyomás szövege: Two pence halfpenny. Románia. Az eddig barna színben forgalomban volt 25 baris bélyeget piros színben jelentette meg a román posta. A januártól érvénybe lépett postatarifaemelés folytán legközelebb újabb színváltozások is lesznek. Svédország. V. Gusztáv király képével a következő új bélyegek jelentek meg: 85 őre (zöld), 115 őre (vörösesbarna), 145 őre (sárgászöld). BÉLYEGHÍREK. Ifjúsági bélyegkiállítás. Az Ifjúsági Bélyeggyűjtők Első Magyar Egyesülete a II. ker. kir. egyetemi kath. reálgimnáziumban a húsvéti vakációban bélyegkiállítást rendez. Uj bélyőegyesületek. Az esztergomi fkatalisták igen nagy érdeklődés mellett február 1-én alakítják meg a „Strigonium Esztergomi Bélyeggyűjtők Karét". A szép lendületet vett magyarországi ifjúsági bélyeggyűjtési mozgalom legújabb örvendetes eredményeképpen közölhetjük a „Budapesti Kemény Zsigmond Főreáliskola Bélyeggyűjtő Körének" megalakulását, amelynek megalakulásában a fóérdem Bodor József dr. tanárt és Bálint Miklós Dénes főreáliskolai tanulót illeti..Az új egyesület kéri az ifjúsági társegyesületeket, hogy szorosabb összeköttetés céljából írjanak az ifjúsági elnök címére: Bálint Miklós Dénes, Budapest, VII. Rottenbiller u. 30. Új kőnyomatos színritkaság. A közelmúlt napokban egy feloszlatott bécsi gyűjteményből eddig nem ismeretes magyar litográfiai színritkaság került Budapestre. A szóbanforgó bélyeg gyönyörű fogazása és rendkívül szép lebetűzésü 5 krajcáros litográfia, melynek élénk meggypiros színe a legnagyobb magyar specialistákat is bámulatba ejtette. A katalógusok is ezideig csak rózsaszínű és téglavörös 5 krajcáros kőnyomatosokat soroltak fel, mostantól természetesen mint nagy ritkaság a meggypiros 5 kr.-os is megemlítésre kerül. A MAOE köréből. A Magyar Amatőrök Országos Egyesülete február 1-én a „Medikus vendéglő” (Üllői-út és Mária-utca sarok) külön helyiségeiben családi estélyt rendez. Az egyesület február 8-án délután 6 órakor a klubházban tartja évi közgyűlését. A közgyűlés után a választmányi teremben ingyensorsolással egybekötött társasvacsora lesz. A MAOE ismét megjelentette litografált egyesületi értesítőjét és a jövőben is minden hónapban pontosan kiadja. A használatlan tételes bélyegek karrierje. Az utóbbi időben a használatlan magyar turulos bélyegek iránt nemcsak belföldön, de külföldön is rendkívüli érdeklődés mutatkozik. Mégis kellemes meglepetést kelt, hogy Hess világhírű frankfurti aukciós cég legújabb katalógusában a használatlan kis koronás bélyegeink képét a legnagyobb külföldi raritások között hozza és az új magas árakon jelzi. A BÉLYEG-UJSÁG postája. Minden szakkérdésben szívesen adunk felvilágosítást. Levélcím: Az Újság szerkesztősége (Bélyegrovat), Budapest, V. Vilmos császárut 34. — A magyar filatelisták lapja az Újság, terjesszék ismerőseik körében és szerezzenek minél több előfizetőt részére. D. R„ Debrecen. Kiadóhivatalunkat megkérjük, hogy ha lehetséges, keressék ki az eddigi bélyegrovatainkat tartalmazó számokat; amennyiben meglesznk, szívesen elküldjük Dr-kik. Mai rovatunk a hatodik. — Kemény Zsigmond Far-A iskola ifjúsági Ítélye*r*Íető Kőre. Gratulálunk Fiúk! Csak így tovább, előre! — Miskolci bélyrgyfiltő. A ballonlapok darabját jelenleg 15 ezer koronáért küldi a Szövetség. Cím: Külin János, szövetségi titkár. straftst, I., Dísz tér 3. — M. K . Budapest. Cégeket nem ajánlunk. A kérdezett újság ez évben eddig nem jelent meg.