Ujság, 1927. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-20 / 188. szám

16 Szerenád a Halászbástyán Még alig esteledett, de már sűrű sorokban lepte el a várba igyekvő ünneplő közönség a Lánchidat, a Margithidat, a budai oldalon pe­dig a Vár szerpentin utait. Mindenki a Ha­lászbástyára igyekezett, mert este nyolc órakor a szerenádot akarta hallani, a Szent István­­napi ünnepségek egyik legkedvesebb pro­­grammpontját. A Halászbástya oszlopai alatt már fél nyolc órakor helyet sem lehetett kapni.­Ezrekre menő tömeg ült az oszlopmé­lyedésekben, fent a téren szintén hatalmas embertömeg figyelte a Dalosszövetség készü­lődő énekeseit. Az érdeklődő közönség sorai­ban igen sok volt a vidéki, falusi magyarok, magyarruhás asszonyok, menyecskék, leányok koszorúval és pántlikával. Este nyolc órakor kezdődött a szerenád. Jászapáti Kaszás Gyula országos karnagy, az Országos Magyar Dalosszövetség I. kerületi dalegyleteiből alakított minta-énekkart diri­gálta. A kórus, amely közel ezer tagból állott, a következő dalosegyesületekből alakult meg: Acélhang­ dalárda, BSzKRT két énekkara, Budakalászi énekőr, Elektromos Művek ének­kara, Tabáni Dalkör, Postások Dalköre, Bu­dapesti Lyra Dalkör és még több környékbeli énekar 10—20 főből álló csoportjából. A hatalmas kórus zengő hangon kezdte el pontosan nyolc órakor a Himnuszt. A tízezer főnyi tömeg kalaplevéve hallgatta a harsogó dallamot. Az esti szellő felkapta a hangokat és átvitte a Dunán keresztül a pesti oldalra, ahol a sétáló emberek szintén csendben hall­gatták végig. Igen sok csónak is úszkált a Du­nán, amelynek evezősei szintén feszülten figyelték a Himnusz dallamának elhangzását. A Himnusz után a dalkarok még a követ­kező műveket énekelték: Árvalányhaj a süvegem bokrétája (Petőfi), Földiekkel játszó égi tünemény (Csokonai), nem marad a piros rózsabimbó (egyveleg), Szabados Hiszekegyét és a Szózatot. Az ünnepségnek kilenc órára lett vége, amikor hirtelen megeredt az eső. A hatalmas összegyülekezett tömegnek már nem volt ideje szétoszlani és többezren a Halászbástya oszlopai alá szorultak és ott várták meg, amig az eső eláll. Csak azután oszoltak szét.­­• Annié Besant dr. repülőgépen Buda­pestre jön. Besant Annié dr., a világszerte is­mert teozófus nő, akinek oly nagy szerepe van India újjáteremtésében, f. hó 30-án fővá­rosunkba érkezik. India «home rule»-jének, azaz nemzeti alkotmányának kivívása az ő ne­véhez fűződik, ő az, aki a Kelet bölcseletét közkinccsé tette, elsősorban a modern India, azután a Nyugat számára. A pangó hindu nemzeti öntudatos kultúra új életre támasz­tása ennek a mérhetetlen vallásbölcseleti, eti­kai, pszichológiai, sőt művészi tartalomnak modern feltárása. Ennek a nagy mű­nek az amerikai Olcott a megindítója és Besant a vég­rehajtója. India nevelése ma a legmodernebb pedagógia úttörője és irigylendő jövőbe néz. Itt szinte halhatatlan érdemeket szerzett Be­sant kiváló munkatársával Arundale dr.-ral együtt, aki két éve nálunk járt és iskoláink pedagógiai színvonalát tanulmányozta. Besant különben a benaresi hindu egyetem megalapí­tója, amelynek doktora. Övé az egyetem má­sodik diplomája, az elsőt a walesi herceg kapta. .A nyolcvan éve dacára csodálatos lelki­­erejű és egészségű szónok és írónő, repülőgé­pen érkezik Budapestre és szeptember 3-án 7 órakor előadást tart. Hogyan segíti a theoso­­fus a nemzeteket hivatásuk teljesítésében?» címmel. — Testszobrászat, lábformálás a Melha dr.­­I'dle Zander gyógyintézetben, Semmehreis­ utca 2. — „Budapest1” a Felső-Margitszigeten. Az egy­séges párt pénteken este a felsőmargitszigeti ven­déglőben vacsorát rendezett, melyen számosan voltak együtt a kormánypárt tagjai. Kedves meg­lepetésben is volt részük: megismerték az új ma­gyar, immár az egész világot bejáró „Budapest" című táncot, Chorin Géza nagysikerű szerzemé­nyét. Saphir Gyula tánctanár mutatta be a poli­tikusoknak, akik az új táncot szíves örömmel fogadták. — Elgázolta a vonat. Egerből jelentik, hogy a kálkápolnai vasútállomáson tegnap este a Buda­pestből berobogó személyvonat elütötte a sínek között járkáló Hasselbauer­­Gyula pétervásárai kötélgyárost és mindkét lábát tőből lemetszette. A szerencsétlen embert az izgalmasok egri kórházá­ban ápolják. A vizsgálat megindult . Orvosi hírek: Fodor Sándor dr. nő- és gyermek­­orvos rendelőjét Nagymező­ utca 30 alól VI. Andrássy­ út 23 a­lá helyezte át. Rendel újból délután 3—5-ig. Új telefon: T. 2­13—38. Radó Mór dr. fogorvos (VII., Erzsébet-körút 26) sza­badságáról visszaérkezett és rendelését újból megkezdte. Korányi Sándor gy. orvos (IV., Kecskeméti­ u. 5) ismét rendel. Tel. 1. 404—20. S­inger Gyula dr. fogorvos, IV., Váci­ utca 11b, ren­delését 22-én újból megkezdi. Telefon Teréz 253—96. B­a­­­k­á­n­y­i Mihály dr. nőgyógyász-főorvos szabadsá­gb­ól visszatért. Rendel: 1—­6-ig. Lipót­ körút 17. Telefon: L. 991—34. Szüts Gyula dr. idegorvos, psychoanalitikus, a Ba­tizfalvy- és Grünwald-szanatóriumok ideg-belosztályának Tolt orvosa külföldi tanulmányútjáról hazaérkezett, ren­delését VI., Andrássy­ út 38. I. 2. szám alatt megkezdte. Telefon 280-26. Spór Stefánia dr. fogorvos szabadságáról visszatérve rendelését újból megkezdte. Thököly­ út 38. Telefon J. 173—77. W­i­r­t­h Izsó dr., „Caritas“ főorvosa, szabadságáról hazaérkezett, rendelését újból megkezdte. Kertész-utca 42—44. szám. Törzs Kálmán dr. orvos szabadságáról visszaérke­zett és rendelését lakásán, Nagymező­ u. 41. megkezdte. Fleischmann László dr. kórházi főorvos, fülgyó­­r­vász, az Újságírók Kórház és Szanatórium Egyesülete szakorvosa nyári szabadságáról hazaérkezett és működé­sét V.. Alkotmány­ utca 4 alatt újból megkezdi. Far­k­a­s­ Aladár dr. orthopaed-sebész, az Újságírók Kórház és Szanatórium Egyesülete szakorvosa szabadsá­gáról hazaérkezett és rendelését VIII., Rákóczi-út 59 alatt megkezdte. ÚJSÁG SZOMBAT, 1927 AUGUSZTUS 20 Komoly kérdések a szülőkhöz Mikor tartja telj­esen felnőttnek gyermekét? — Csak olyanok vála­szoljanak, akiknek fia vagy leánya már betöltötte 18-ik évét 1. Kötelessége-e önnek úgy nevelni gyerme­keit, hogy az érzelmi ideálokat tartsa szem előtt az életben? 2. Joga van-e 18 éves fiának a saját élet­módját — függetlenül az ön óhajától vagy ta­nácsától — megválasztani? 3. Van-e önnek joga megválogatni leánya barátnőit? 4. A végleges határozás joga a szülői jog­körbe eső­ dolgok fölött önt illeti-e inkább vagy a feleségét? 5. Célravezetőnek tartaná-e fiának elmon­dani saját ifjúkori botlásait, hogy ő ezekből tanúságot meríthessen? 6. Belátja-e annak a szükségességét, hogy­­az ifjúnak ki kell magát tombolnia? 7. Egyformán bántaná-e önt, ha fiában vagy leányában erkölcsi hibát fedezne fel? S ha nem, melyik bántaná jobban? 8. Szívesen venné-e, ha gyermeke csak a természeti törvényeket tartaná szem előtt s figyelmen kivü­l hagyná a léleknek jóságos és önzetlen impulzusait? 9. Hiszi-e, hogy a saját tapasztalatain ala­puló megítélése a dolgoknak s ennek gyerme­keire való oktrojálása helyes-e mint a leánya és fiában megnyilatkozó természetes és impul­­zív ifjúi lelkesedés? 10. Van-e joga önnek a saját előítéleteit belenevelni gyermekeibe is? 11. Fennállanak-e az ön kötelességei gyer­mekeivel szemben akkor is, ha azok már el­hagyták az apai házat? 12. Kötelező-e a gyermeki engedelmesség a szülők iránt akkor is, ha már elhagyták az apai házat? 13. Rábeszélné-e a leányát egy előnyös há­zasságkötésre, ha a leány a neki szánt férjet nem szereti? 14. Ép oly könnyen megbocsátaná-e a leánya, mint a fia bűnét? 15. Mit gondol, jobban ismerik-e gyerme­kei a világot a civilizáció haladása folytán, mint ahogy ön ismerte azt az ön korukban? 16. Több elnézéssel tartozik-e a leánya, mint a fia iránt s nagyobb mértékben van-e szüksége arra, hogy ön támogassa mint a fiának? 17. Joga van-e az ön felfogása szerint leá­nyának vagy fiának tartózkodni a házas­ságtól? 18. Tudna-e felnőtt gyermekeivel oly őszin­tén és fesztelenül bánni, mint a feleségével? 19. Jobb-e ha fia vagy leánya nem köt há­zasságot, semminthogy rossz házasságot kös­sön? 20. Vannak-e önnek kötelezettségei leánya férje vagy fia nejével szemben? 21. Helyénvalónak tartaná-e fejlődő gyer­mekei lelkében olyan ideálok előmozdítását, amelyek inkább regényesek, semmint józanok? 22. Helyesnek találja-e 19 éves gyermeke vállára rakni a személyes felelősség terhét? 23. Hasznos-e a gyermekek további fejlő­désére, ha 18 éves korukban az életnek kiáb­rándító tényeit megismeri? 24. Felelős-e ön a saját személyében gyer­mekei jellemének fejlődéséért vagy romlásáért? Az Újság augusztus 14-én feladott kér­déseinek válaszai: 1. Nem. A remény csak csalóka érzése egy nem létező, de kívánt teljesülésnek. A régi ró­maiak megvetendő gyengeségnek minősítették. 2. Igen. A jótékonyság érzelgősség kifolyá­sa; tudományos megállapítás szerint nincs lét­­jogosultsága. 3. Nem. Az emberi nem létezésének feno­­ménjét tudományos alapon még nem tudják megmagyarázni. 4. Igen. A tudományos kutatások elvitazha­­tatlan szabályokon alapulnak és bizonyítható igazságok elvén. 5. Nem. Az anyaszeretet határozott kifeje­zése az egyén ego-jának. Az anyaszeretet nem ösztön. De az apai felelősségérzet ösztönszerű. Az anyaállat azonnal felhagy a kicsinyei gon­dozásával, mihelyt azok maguk is meg tudják keresni élelmüket. Bizonyítja ezt az a körül­mény is, hogyha az emberi anyától csecsemő­korban elveszik gyermekét, nem ismeri azt fel később, ha véletlenül eléje kerül. Ha az anyai szeretet ösztön lenne, akkor okvetlenül meg kellene éreznie, hogy a gyermek az övé. 6.­­Az ösztön elsődleges átöröklődés. Az intelligencia az ösztönnek fejlődése. 7. A pénz, a gazdagság még nem ad bol­dogságot. Sőt a nyomában járó nyugtalanság, a fejlődő pénzsóvárság elégedetlenséget okoz. 8. Igen. A civilizáció követelményeiből fa­kadó sok szokást helyesnek ismerünk el még akkor is, ha a tudományos igazság nézőpontjá­ból nem állják is meg a helyüket. A válásnak modern elve, pl. a civilizáció előrehaladásának jelensége csak, de nem szükségszerű termé­szeti törvény. 9. Igen. Csak úgy, mint a jótékonyság, az altruizmus is csak érzelmi ellágyulás, melyet egyetlen tudományos tény sem támogat. 10. Nem. 11. Nem. 12. Igen. A civilizáció a demokratikus el­vek fejlődése. De a vademberek életmódja tu­dományos szempontból korrektebb, mint a ci­vilizált fajoké. 13. Nem. Az életmód mai standardja az emberi intelligencia fejlődésének folyománya. De az emberi élet független a nagy városoktól, vasutaktól, villamos világítástól és a magasabb civilizáció egyéb megnyilatkozásaitól. 14. Ösztönszerüleg. Az ösztön átöröklődik s a természeti törvények folyománya. A gondo­lat nem befolyásolja. Mindannyiunkkal meg­esett már, hogy egy-egy spontán, ösztönszerű cselekedetünket az eszünk nem helyeselt, és még­sem tudtuk elhallgattatni azt a belső han­got, amely azt súgta: h Így kellett cselekedned?! 15. Igen. 16. A szokás, a nemeknek egymáshoz való vonzódását szentimentális mázzal vonta be, amely nagyon kellemes, de tudományos szem­pontból teljesen megmotiválatlan Egy-egy férfi vonzalma egy bizonyos nőhöz természeti tör­vényeken alapszik és teljesen felelőtlenül tör­ténik. A­­vullámcsapási­ szerű szerelem, — mely sokkal gyakoribb, semmint himlők — is erős bizonyítéka ennek. A legjobban az al­sóbbrendű állatoknál ötlik szembe. Ezeknek legtöbbje monogam. 17. Nem. Az emberiség növekvő intelligen­ciája megkívánja a társas életet. Innét a ci­vilizáció terjedése, melynek alapja inkább az evoluált gondolkodás, semmint a létnek tu­dományos megállapításai. 18. A teljesen tudományos alapon álló egzisztencia elviselhetetlen lenne az emberi­ségre nézve. Az életművészet úgy fejlődik, hogy az ember élvezni akarja intellektuális előretörésének gyümölcseit. Az öt legtalálóbb válaszért az alábbiak nyerték el a jutalomkönyveket: Berényi Árpád, Szeged. Füredi Leó dr., Budapest. Kemény Miklós dr., Budapest. R. A., Baja. Róna Dezsőné, Budapest. A fővárosi nyertesek a könyveket átvehe­tik már kedden d. e. 10—2 óra között kellő igazolás után az Újság szerkesztőségében (V., Vilmos császár­ út 34. I.) Damnovits A. János kollégánknál, mig vidékre postán küld­jük meg. ­ Tömegesen özönlik a vidék lakossága Budapestre. Hogy a vidékieknek milyen ára­data indult meg a főváros felé a Szent István­­heti ünnepségekre, azt szerényen jellemzi Pécs város lakosságának felbuzdulása. A csütörtök éjjeli személyvonattal 400 pécsi indult el Budapestre, a péntek reggeli gyorsvonattal 120, a péntek reggeli személyvonattal 400, a délutáni személyvonattal 500, a gyors­vonattal pedig 100 utas utazott a fővárosba. A péntek esti személyvonatra 500 ember vette ki jegyét, de sokan lesznek, akik csak szom­baton reggel indulnak útnak. A ma délelőtti pécsi személyvonatnak Adonyszabolcsnál már 1300 utasa volt, szemben a normális idők 300—400 utasával. Dombóvárnál a vonatot már két részre kellett osztani a túlterhelés miatt. Egyedül Pécs városa tehát több mint 2000 emberrel képviselteti magát a fővárosi Szent István-ünnepen. — Felborult hajó. Sebeniccoból jelenti a Gra­­zer Tagespost. A vihar a part közelében felbo­rított egy kis hajót, amelyen 15 ember ült. Nyol­can a vízbe fulladtak. — Elcserélt utópadgyász. Folyó hó 16-án a Dolivasuti pályaudvarra érkezett Deák Katalin Pestújhely, Thököly-út 10. szám alatti lakos, ki­nek utazó bőröndjét egy II. osztályú fülkéből elcserélték. A visszamaradt barna bőrkofferben a női fehérneműkben «Bözsi», a férfiakban R. V. monogramm van. Deák Katalin kéri, hogy aki bőröndjét elvitte, címét közölje, hogy azokat kölcsönösen kicseréljék. . .4 vatikáni könyvtár. Az Osservatore Ro­mana jelenti: A vatikáni enklave vezető bizott­sága elhatározta, hogy a Vatikán könyvtárát mo­dern rendszer szerint újjászervezi. A rendezési munkálatok keresztülvitele után az egész világ tudósainak lehetővé válik a vatikáni irodalom tanulmányozása. A rendezési munkálatokban részt vesz a Carnegie-féle bto -■alapítvány is és e tekintetben már tárgyalások folytak Washington és Róma között. — Újabb repülési rekord. Nizzából jelentik a lapok: Paris tengerészhadnagy 4500 méterre emelkedett repülőgépével, amely 2000 kilogramm terhet vitt magával. Paris hadnagy ezzel az út­­jával megdöntötte a vízirepülőgépek eddigi ma­gassági rekordját, amelyet Bonaleva olasz repülő tartott 3261 méterrel. .4 strandon — Hát mit szólsz hozzá, me­­gint egy új strand Amit soha se hihe­tünk volna, végre­ a túllépéses strand is megszül­­etett. — Egy kicsit sok, az bizonyos. De Pesten már így szokták. Egyidőben minden, utcasarkon kávéházat nyit­­ottak. Aztán megbuktak a kávéházak és meg i­­születtek a bankok. Mikor a bankok is megv­­ették egymást, sorra nyíltak meg a cipész­boltok. Olyan cifrán és pompában, hogy az ember beléjök se mert menni. Volt aztán kar­­divat is és cukrá­szbolt-konjunktúra és táncoló helyiség is, itt is egy utcában. Most jó nyár volt, hát a stranddüh fogta el az embereket. Meg tudnád mondani, hogy hányadik már a strandfürdő erre mifelénk? — Dehogy is tudnám megmondani. Ke­­zem-lábam kevés ahhoz, hogy az ujjaimon megolvassam. — Ebben én pedig nagy veszedelmet látok. Először is a rendezvéus­k szempontjából. Most hiába mondom valakinek, hogy «holnap dél­ben a strandom — nem tudja, hogy hol ke­ressen. D­e még ha hozzáteszem is, hogy a szi­geten, vagy az Árpádon, vagy a Csillagon, vagy a dunain, vagy a Gellértbe, vagy a Szé­chenyibe, vagy a Rákosin, vagy a Császárban, vagy Óbudán, milyen könnyen összetévesztik az emberek. És kérlek alássan, már veszedel­met is látok én a dologban. Ennek a nagy strandversenynek drágaság lesz a gyermeke. Hogyisne? Tavaly még kétezer ember jutott egy-egy strandra, az idén már nem jut egy­­nek-egynek ötszáz se nagyjában. Hát úgy fog­nak tenni, mint a vendéglős, amikor csak tíz ember já­r hozzá ebédelni. Emeli az árakat. Mert tiz emberből kell megélnie kétszáz helyett. — Én azt hiszem, hogy fordítva lesz­. Mindenki lemegy az árakkal, hogy odacsá­bítsa a publikumot. Minél több a strand, annál olcsóbb a fürdés. S a végén még attrakciók is lesznek: zene- és énekelőadások, tánc, tom­bola,­­szépségverseny, sorsjáték. És aki egy új előfizetőt hoz, egy hónapig ingyen kapja a lapot... —• Ez se lehetetlen. De akkor tönkre is megy minden strand. — Hát baj is az? Addigra mi már künn vagyunk a vízből... — Csodagramofon. A «His Master’s Voice» világcég úti gramofonja liinem­éliyes, akárcsak művész- és tánclemezei. Kérjen árjegyzéket, Kristóf-tér 3. — A középí­tési tanács elnöke. A kormányzó a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére az Országos K Középítési Tanács elnökévé Czakó Adolf műegyetemi ny. r. tanárt kinevezte. — A pécsi szerb fő­konzul. A kormányzó a külügyminiszter előterejsztésére Kassi-Solac Dra­­gomir Pécsre kinevezett szerb-horvát-szlovén fő­­konzulnak a működési engedélyt megadta. — Kigyulladt a belgyógyászati klinika teteje. Pénteken délben kigyulladt az ülőiúti IV. számú belgyógyászati klinika teteje. A klinikán, amely­nek Herzog Ferenc dr. egyetemi tanár az igazga­tója, nyári szünet van és alig harminc beteg fek­szik most az első emeleti kórtermeikben. A szün­időt arra használták fel, hogy a klinikán szüksé­ges javításokat elvégeztessék. Az egész nyáron iparosok dolgoztak az épületben és néhány nap előtt fogtak hozzá a tető tatarozásához. Bádogo­sok forrasztólámpákkal javítják a klinika bádog­tetejét. A bádogosok pénteken reggeltől déli 12 óráig dolgoztak, amikor is ebédszünetre távoztak. Alig negyed órával a bádogosok távozása után vették észre, hogy a tető alól lángnyelvek törnek elő. Azonnal értesítették a tűzoltókat, akik Blas­­nek Hugó főparancsnok, Szilvay és Stu­rm főtisz­tek parancsnoksága alatt teljes készültséggel je­lentek meg, hogy a veszedelmesnek látszó tüzet elfojthassák. A klinika igazgatóságának gondja volt arra, hogy a tűzesetről azonnal értesítse a mentőket is, hogy amennyiben a betegek elszállí­tása szükséges volna, azonnal rendelkezésre állja­nak. A mentők öt betegszállító kocsival siettek a klinikához, munkájukra azonban nem volt szük­ség.­A tűzoltóik négy vízsugárral támadták meg a padlás égő gerendázatát és negyedórás megfeszí­tett munka után lokalizálták a tüzet. Mintegy ötvenméternyi gerendázat égett le. A tetőre bo­csátott víz áttört a mennyezeten és az ápolósze­mélyzet szobáiba is befolyt. Nagyobb kárt azon­ban nem okozott, úgyhogy még az ápolók közül sem kell senkit kilakoltatni. A tüzet minden való­színűség szerint a bádogosok forrasztólámpái okozták. A vizsgálat megindult. — Vízbefult komikus. Zalaegerszegről jelentik, hogy Fodor Sándor színtársulatával legutóbb Sze­­petken vendégszerepelt. Orosz Tibor, a társulat komikusa a társulat többi tagjával fürödni ment a Zalába. A vízben hirtelen gyomorgörcsöt kapott és elmerült. Társai már csak holttestét találták meg. A szerencsétlen véget ért színészt nagy rész­vét mellett temették el Szepesken. — Vízállás. A földmivelésügyi minisztériumi vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Becs és Komá­rom között és Gombos alatt árad, máshol apad. Mohácsig alacsony, lejebb közepes vízállású. Mai vízállások: Passau 279, Stein 36, Komárom 287.• Budapest 216, Baja 219, Mohács 247. — A Tisza Záhony és Tokaj között árad, másutt apad. Igen alacsony vízállásu. — Iskolai találkozó. Felhívom osztálytársnőimet, hogy találkozónkon szeptember 6-án reggel 6 órakor a szombat­helyi polgári leányiskolában megjelenni szíveskedjenek. Akadályoztatás esetén értesítést kér Réti Jenőné Winner Fridi­, Szombathely.

Next