Ujság, 1927. szeptember (3. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-04 / 200. szám
VASÁRNAP, 1927 SZEPTEMBER 4 ÚJSÁG Tudós búvárkodónak, elmélyedő, megfigyelő orvosnak ismerték a Kolumbusz-utcai zsarolót Kommunista agitáció miatt figyelte és állította elő a rendőrség Kornis Ignác orvost, akiről kiderült, hogy azonos a Kolumbusz-utcai zsarolóval . Azzal védekezik, hogy a zsarolást és forradalmasítást pszichoanalitikai vizsgálatok folytatása céljából követte el A főkapitányság politikai osztálya, amely Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettes irányítása mellett az utóbbi esztendőkben szenzációsnál szenzációsabb bűnügyeket leplezett le, ma ismét gazdagította sikereinek számát. Elfogtak egy állítólagos kommunista agitátort, akiről hamarosan megállapították, hogy egyúttal tettese a Kolumbusz utcai vakmerő zsarolási kísérletnek, amely annak idején országos feltűnést keltett. Szántó Zoltán és társainak elfogása után a politikai csoport detektívjei még rá sem értek a nyomozás fáradalmait kipihenni, amikor máris újabb jelentések érkeztek arról, hogy a fővárosban és a vidéken újabb kommunista szervezkedések folynak. Titkos agitátorok járták be az országot, rejtélyes röpiratok jártak kézről-kézre és úgy látszott, hogy a mostani szervezkedés eszközeiben teljesen elüt a többiektől. Nem nyíltan hirdették a kommunizmust, hanem különböző jelszavak bedobásával igyekeztek elérni az ország lakosságának pártokra szakadását. A legalkalmasabbnak látszott erre a célra a királykérdés feszegetése. Itt vélték legjobban fölkelthetni az emberek érdeklődését. Voltak röpiratok, amelyek a köztársaságot éltették, mások félig-meddig legitimista izűek voltak, de akadtak olyanok is, amelyek a kommunista párt programját tartalmazták. A vidéki hatóságoktól érkező lefoglalt röpiratpéldányok Hetényi főkapitányhelyetteshez kerültek, aki rövidesen megállapította, hogy valamennyi röpirat közös forrásból származik. JA. szövegezésből, a stílusból, valamint a nyomdabetűkből látták, hogy az összes röpiratokatégy ember fogalmazta és egy nyomdában állították elő valamennyit. A nyomozás a legnagyobb titokban folyt, a politikai osztály detektívjei vidéki városokba utaztak és sikerült is a röpiratok terjesztőit kinyomozni. Az eddigi és helybenhagytam, hogy ne rontsam az illúziódat. De a valóság az, hogy ezt a fiút, bár szegény, mint a templom egere, szeretem, valahogy olyan fiatalosan és esztelenül, hogy az már magamnak is imponál! Ennek ki tudnám mosni a fehérneműjét és megstoppolni a harisnyáját, ha rákerülne a sor. Pedig rákerülne bizonyosan. Hát te mondd, mit csináljak! — Én mondjam? Én? Mit tanácsolhatok én? Az élet biztosabb alapja Csivotka az ő disznóival és a megtalpalt csizmájával. De viszont az is igaz, — hogy élet ez? Élet? Neked magadnak kell határoznod! — Eb ura fakó! — mondta Kató azzal a szép bánattal, amellyel az ilyen gentrylányok, mikor már egyebük nincs csak a tanítónői dipomájuk, beszélni szoktak. A szájában egy kis ceruzát rágott, mert a parlatóriumban tilos volt a dohányzás és már nagyon hiányzott neki. Rágta a ceruza végét, karcsú alakjával összegörnyedt a kemény díványon és szép barna szeme elnézett a messze jövő felé, ahol egyrészt egy középiskolai tanár állt, az iskolai gyakorlatokkal a hóna alatt, megstoppolásra váró harisnyáival, másrészt pedig Csivotka, nyersen, robusztusan, csizmásan, disznósan, de valahogy mégis hivogatólag a hétszáz hold földjével és tornácos házával! — Aztán, ha mégis úgy történne, eljössz majd oda hozzám néha, abba a kulipintyomba? Nyáron, hahazajösz, hogy beszélgessünk egy kicsit másfajta dolgokról, arról az időről, amikor még nem voltam Csivotkáné? — És én — mondtam neki őszintén és biztatón, mert nagyon szerettem ezt a nagy, fekete lányt, aki földim volt és velem egyforma gyermekjátékokat tudott. — Meglátod, hogy elmegyek Kata! Aztán az első gyereknek én leszek a keresztanyja! Ezt ne felejtsd el! — És te? — kérdezte akkor ő és rám nézett meleg, borús csillagával a két gömbölyű szemével —, te veled mi lesz? " — Ha én azt tudnám! — mondtam bánatosan. Mert ahogy én a jövő felé néztem, ott nem láttam senkit. Sem a tanárt, sem Csivotkát, sem senki mást. Csak nagy ködöt, nagy szürkeséget, amibe belevesztek gondolataim, mint az alkony felé a fáradt madarak, amint szállnak, szállnak s az ember nem tudja, hová .. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a kommunista agitátorok maguk háttérben maradnak és a röpiratterjesztők legnagyobb része nem is tudja, hogy kitől kapta a röpiratokat. Éppen ezért a rendőrség emberei tartózkodtak attól, hogy a röpiratterjesztők megtudják, hogy nyomukban vannak. Szigorú megfigyelés alá helyezték ezeket az embereket és türelmesen vártak addig, amíg újabb röpiratok érkeznek és ilyen A véletlen folytán a bécsi rendőrség olyan útbaigazítást adott a főkapitányságnak, amely lehetővé tette, hogy a kommunista megmozdulás fejét szombaton reggel ártalmatlanná tették. Az illető Kornis Ignác dr. 37 éves idegorvos, akinek Budapesten az Andrássy út 15. számú házban orvosi rendelőintézete volt. A lakásán tartott házkutatáskor megtalálták a röpiratok fogalmazványait, ugyanakkor előkerültek azoknak a leveleknek a kéziratai is, amelyekkel a Kolumbusz-utcai zsaroló a fővárosi lapok szerkesztőségeit elárasztotta, így tudták meg, hogy Kornis dr. volt a Kolumbusz-utcai merénylő. Az orvos maga sem tagadta, hogy ő csalta ki Bartók Zoltánt a Kolumbusz utcai villába és úgy adta elő a dolgot, hogy úgy a kommunista szervezkedést, mint a zsarolást csak azért csinálta, hogy pszichoanalitikai tanulmányokat végezzen önmagán. Augusztus első napjaiban a bécsi Rothe Fahne szerkesztőségében megjelent egy elegánsan öltözött magyar ember, aki Kerekes Iván dr. budapesti orvosnak mondotta magát és a kommunista lap szerkesztőjének felajánlotta szolgálatait, hogy Magyarországon bolsevista propagandát kezd, forradalmárokat szervez és megismétli Budapesten a július 15-iki bécsi forradalmat. Többek között megemlítette azt is, hogy a csepeli Weisz Manfréd gyárat alaposan ismeri és könnyű szerrel fel tudná robbantani az egészet, hogy pánikot idézzen elő. A Rothe Fahne szerkesztőségében gyanúsnak találták az állítólagos budapesti orvost és azt hitték, hogy agent provocateurrel van dolguk. Értesítették a bécsi rendőrséget, amely napokig kutatta a magyar forradalmárt, de csak annyit tudott megállapítani róla, hogy az illető Kohn Ignác dr. álnéven is szerepelt, sőt egyéb álneveket is használt és elutazott Bécsből. A pontos személyleírás közlésével értesítette a főkapitányságot erről adologról a bécsi rendőrség. A nyomozás megállapította, hogy az állítólagos Kerekes-Kohn orvos valóban Magyarország felé vette útját és vonaton Hegyeshalomnál átlépte a határt. Napokig tartó hajsza és nyomozás után sikerült a budapesti detektíveknek megállapítani azt, hogy Kerekes Iván, alias Kohn Ignác, Kornis Ignác dr. Andrássy-úti idegorvossal azonos. Ez a fölfedezés szinte hihetetlennek látszott. Kornisról beszerzett információk szerint a harminchétéves orvos jómódú karcagi család gyermeke, aki kitüntetéssel végezte tanulmányait, a budapesti egyetemen nyerte el az orvosi diplomát. A háború alatt mint katonaorvos teljesített szolgálatot és azóta igen komoly ideggyógyászati tanulmányokkal és gyógymócskisérletekkel foglalkozott, öt esztendővel ezelőtt felesége nővérének birtokára utazott, ő kezelte a birtokot, majd a múlt évben újra Budapestre jött, az Andrássy út 15. számú házban albérletben két szobát vett ki, ahová feleségével és hétéves kisleányával költözött be. Páciense kevés volt ugyan, de minden jel arra mutatott, hogy keresetéből el tudja tartani magát és családját. Kéteshírű lebujokat keresett föl éjszakánként az orvos A rendőrségnek tehát előbb bizonyítékokait kellet gyűjtenie, hogy Kornis valóban kommunista agitációt folytat. Egy detektív mint idegbeteg jelentkezett kérni. megvizsgáltatta magát vele és így módjával volt újabb adatokat szerezni és életmódjáról egyet mást megtudni. Egyúttal alaposan megfigyelte és módon rájöhetnek a szervezkedés irányítóira. Ebbe a hónapok óta folyó munkába a vidéki rendőrségek detektívtestületét is bevonták és a budapesti főkapitányság nap-nap után pontos értesítést kapott arról, hogy a gyanús emberek mit csinálnak és kikkel érintkeznek. Az eddigi adatok még nem voltak elégségesek arra, hogy a rendőrség lecsapjon, mert még teljes homály fedte a röpiratok íróját és kiadóját, pontos személyleírást adott detektívtársainak. Kornis Ignác nyugodtan élt tovább, családjával vendéglőkbe járt étkezni, majd éjszakánként eltávozott hazulról és fogalma sem volt arról, hogy a főkapitányság politikai csoportjának emberei minden lépését figyelemmel kísérik. Rövidesen kiderült, hogy a bécsi rendőrigazgatóság átirata valót mondott. Kornis Ignác az éjszakai órákban kéteshírű lebujokban és olyan helyeken jelent meg, ahol a rendőrség által ismert és nyilvántartott kommunisták találkozni szoktak. Kornis ezekkel az emberekkel állandó érintkezést tartott fenn és majdnem nap nap után felkereste őket tanyájukon és hosszasan tanácskozott velük. Amikor a rendőrség ennyi adatnak birtokában volt, Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettes elrendelte a rajtaütést. A Zdeborszky, Heim és Rubos detektívcsoportokat mozgósította, egyben pedig távirati utasítást küldött a vidéki hatóságokhoz, hogy péntekről szombatra virradó éjszaka tartóztassák le a röpiratok terjesztőit, tartsanak házkutatásokat náluk és valamennyit azonnal indítsák útnak Budapestre. Százhúsz kommunistát állítottak elő Szombaton hajnalban öt órakor találkoztak a detektívek az előre megbeszélt helyen Hetényi főkapitányhelyettes erre visszament a szobájába és igy szólt Kornishoz: — Hát a Kolumbusz utcai zsarolással hogy állunk ? Az orvos meglepetten nézett Hetényire, majd néhánymásodpercnyi hallgatás után így válaszolt: — Igen, azt is én követtem el! Azonban már előre kijelentem, hogy úgy a zsarolási kísérletet, mint a kommunista propagandát csak azért csináltam, hogy pszichoanalitikai megfigyeléseket tegyek önmagamon. Sem pénzszerzés, sem forradalmasítás nem volt tulajdonképeni célom és amint sikerült volna a szervezkedés, azonnal magam tettem volna jelentést erről, mint ahogy éppen most készültem arra, hogy a Kolumbusz utcai zsarolás ügyében önként jelentkeztem. Lassanként azután teljes vallomást tett. Elmondotta, hogy orvosi praxisa nem ment elég jól és különben sem elégítette ki ambícióit és mindenáron országos nevet akart. Először riporter akart lenni, végigjárta a szerkesztőségeket, de mindenütt elutasították. Azután verseket és mozidarabokat irt, de ezekkel sem volt sehol sikere és úgy látta, hogy az irodalom terén is csak az tud sikereket elérni, akinek országos neve van. Elhatározta tehát, hogy bármily úton-módon ismertté fogja tenni nevét. Eltökélte, hogy olyan dolgot fog elkövetni, amely egyrészt orvosi szempontból érdekes, másrészt pedig az egész ország figyelmét felhívja, Így született meg benne a mozifilmre való zsarolás gondolata. Kibérelte a Kolumbusz utcai ház lakását, majd alkalmas médium után nézett. Több sikertelen kísérlet után Bartók Zoltánban találta meg azt az embert, aki alkalmas a kísérletre. — A Kolumbusz utcai revolveres jelenet után — mondotta Kornis — kiváncsi voltam arra, meddig tudom szuggesztív hatalmam alatt tartani Bartókot. A Thököly-úton közvetlenül a rendőr mellett állítottam, meg az aulát, majd ugyanezt megleltem az Andrássyúton is. Bartók meg sem mozdult és így tanulmányoztam, hogy meddig tart a szuggesztív erő. A bank folyosóján láttán, hogy Barcs azonnal hozzáláttak, hogy a gyanús budapesti agitátorokat összefogdossák, lakásukon házkutatást tartsanak és beszállítsák őket a rendőrségre. Reggel nyolc óráig több mint százhúsz gyanús embert vittek be a detektívek kocsikon és autókon a főkapitányságra. Hét óra után került a sor Kornis Ignác elfogására. Hivessy Jenő dr., Farkas Róbert és Prager Bernát detektívfelügyelők reggel hét órakor csengettek Kornis Ignác lakásán. A" cseléd" nyitott ajtót, akinek a detektívek azt mondották, hogy keltse fel Kornist, mert sürgős ügyben akarnak vele beszélni. A leány azt hitte, hogy valamelyik beteghez akarják hívni és bement Kornishoz, hogy három úr keresi. Kornis hiányos reggeli öltözetben ment ki az előszobába, megkérdezni, hogy mit akarnak. *— Államrendőrségi detektívek vagyunk — mondották —, öltözzön fel és kövessen bennünket a főkapitányságra! Az orvos elsápadt, megijedt, néhány perc múlva azonban látszólag nyugodtan öltözködni kezdett. Az egyik detektívfelügyelő állandóan mellette tartózkodott, a másik kettő pedig azonnal hozzálátott a házkutatáshoz. Az ivóasztalfiókban talált összes holmikat öszszecsomagolták és az orvossal együtt bevitték a főkapitányságra. Kilenc órakor Kornis Ignác dr.-t Hetényi főkapitányhelyettes elé vezették, aki Schweinitzer József rendőrtanácsossal együtt azonnal megkezdte a kihallgatását. Alig vették fel azonban személyi adatait, amikor az orvos íróasztalában talált iratok és holmik átvizsgálásával megbízott detektívek jelentették Hetényinek, hogy az Iratok között nagyon különös és gyanús dolgokat találtak. Hetényi abbahagyta a kihallgatást, átsietett a szomszéd szobába, hogy maga nézze meg a gyanús írásokat. Az írások között megtalálták a vidéken terjesztett röpiratok fogalmazványát is és találtak olyan leveleket is, amelyek Kerekes Iván dr. aláírással voltak ellátva és a Kolumbusz-utcai zsarolásról szólottak. A behozott holmik között egy zöld pápaszem is volt. A Kolumbusz-utcai merénylő tudvalevőleg tettének elkövetésekor zöld pápaszemet hordott. Atök segítségért fog kiabálni és a szuggesztív erő már elfogyott, megfordultam és nyugodtan kisétáltam az épületből. Néhány napig a lapok cikkeit tanulmányoztam, majd pedig hogy a közönség és a rendőrség lássa, hogy nem Bartók agyában született meg a zsarolási kísérlet meséje, hanem az valóban megtörtént, leveleket írtam a szerkesztőségeknek, sőt egy helyre el is küldtem a Kolumbuszutcai ház kapukulcsának másodlatát. Kornis dr. beismerő vallomása után Hetényi Imre dr. azonnal intézkedett, hogy idézzék be Szőnyi József, a Mank cég beltagját, Bartók Zoltánt, az apósát, Eismann Gyulát, Kohn Bernátot és Widdernét, a Kolumbuszutcai ház tulajdonosnőjét. A detektívek rövidesen megérkeztek valamennyivel és a szembesítés után mindegyik kétségkívül felismerte Kornisban a Kolumbusz utcai zsarolót. Kornis dr. kihallgatását ezzel be is fejezték és néhány órára egy detektívszobában helyezték el, hogy kipihenje magát és a délutáni órákban láttak hozzá a kommün;*a szervezkedési ügy kivizsgálásához. Kornis dr. a műsoronkivüli szónok Kornis Ignác dr., a Kolumbusz utcai zsaroló, Kohn Mór karcagi jómódú üvegkereskedő fia. Kornis Ignác középiskoláit Karcagon végezte, mint prematurus tette le az érettségit, majd a budapesti orvosegyetem hallgatója lett. 1916-ban kapta meg az orvosi diplomát, amikor bevonult és a háború végéig katonaorvosi munkát teljesített. A háború után rövid ideig a Munkásbiztosító Pénztár orvosa volt. Akkoriban ismerkedett meg mostani feleségével. A kommün után felhagyott az oriási praxissal és feleségének nővérével együtt Szilasbalháson földet bérelt, amelyen ő gazdálkodott. Szilasbalháson igen népszerű ember volt és valósággal ő volt a lelke az intelligenciának. A legnagyobb szorgalommal és ambícióval kezelte a gazdaságot, azonban állandóan arról panaszkodott, hogy a föld nem jövedelmez úgy, mint ahogy ő szeretné. Egy esztendővel ezelőtt meg is unta a gazdálkodást és családjával együtt Budapestre jött. Itt hihetetlen energiával és szívóssággal követett el mindent. Röpiratok és a Kolumbusz utcai zsaroló levélfogalmazványai az orvosi rendelőben Zsarolás és forradalmasítás pszichoanalitikai célból _______ Kötött kosztüm az őszi divat — — VaRGA Kossuth Lajos utca 11 és Petőfi Sándor u. 6 1061