A 25 éves Ujság mellékletei, 1927. december

A boldogulás lexikona

a késő esti tanítást, most hétköznap a dél­utáni órákban folyik a tanítás, azonban sok helyen már a délelőtt-délutáni okta­tást is bevezették. Mintegy 70.000 főnyi beiskolázott ta­­nonc van. Az iparostanonciskolai tanszemélyzet ipari irányban való továbbképzése céljá­ból a kultuszkormány a nagy nyári szün­időben 6 hétig tartó tanonciskolai tanítói tanfolyamokat szervez, amelyeken évente összesen 180—200 tanító részesül tovább­képzésben. Majdnem mindegyik nagyobb tanonc­iskola kebelében önképzőkör, ifjúsági énekkar működik és a tanoncok műkedvelő előadásokat rendeznek. Kisebb-nagyobb tanulmányi kirándulások egészítik ki az iskolai tanítás anyagát. A tanoncok a test­nevelési törvény értelmében a levente­­egyesületekben fejlesztik testi erejüket, a nagyobb iskolákban pedig mind sűrűbben szerveznek tanonccserkész-csapatokat. Az új ipartörvény és szervezet az elmúlt rövid idő alatt is hasznos eredményeket hozott létre, de a közgazdasági életünkre való igazi kihatásuk akkor lesz érezhető, ami­kor a ma beiskolázott iparostanonc-nem­­zedék belép a termelő munka szolgálatába. Gyógypedagógiai intézetek. A magyar gyógypedagógiai intézetek há­r­om csoportra oszlanak, úgymint siketné­mák intézeteire, vakok tan- és foglalkoz­tató intézeteire és végül szellemi fogyaté­kosok intézeteire. Valamennyi gyógypeda­gógiai intézet arra törekszik, hogy növen­dékeinek fogyatékossága dacára megadja azt a műveltségi fokot, amely őket mint az államnak polgárait és a társadalomnak tagjait ,jogaik és kötelességeik megértésére és betöltésére képesíti, másrészt pedig ké­pessé igyekszik tenni arra, hogy mint ön­álló munkások az iskolai nevelés-oktatás után önmaguk és családjuk fenntartásáról gondoskodjanak. A mai Magyarország területén 11 siket­néma intézet van. Ezek a következők: 1.) Váci kir. orsz. intézet, 2.) Budapesti szr. intézet, 3.) Budapesti állami intézet, 4.) Ka­posvári áll. s. intézet, 5. Kecskeméti áll. s. intézet, 6.) Szegedi áll. s. intézet, 7.) Egri áll. s. intézet, 8.) Debreceni áll. s. intézet, 9.) Soproni áll. s. intézet, 10.) Váci leány­­foglalkoztató intézet, 11.) Váci fiúfoglal­­koztató intézet. A vakok tan- és foglalkoztató­ intézetei­nek száma hat. És pedig: 1.) A Budapesti vakok József nádor kir. orsz. intézete, 2.) Budapesti központi foglalkoztató intézet, 3.) Lovag Wechselmann-féle szr. intézet, 4.) Szegedi áll. s. intézet, 6.) Szombathelyi áll. s. intézet, 6.) Miskolci foglalkoztató intézet. Ebből a vakok József nádor kir. orsz. in­tézete és a lovag Wechselmann-féle vakok intézete nevelő- és tanintézet, a vakok bu­dapesti közp. fogl. intézete és ifjú vakok is­kolája, továbbá a szegedi és szombathelyi ifjú vakok intézete a tanköteles koron túl megvakultak tanítását és nevelését, vala­mint a nevelő­intézetekből kikerült vakok ipari képzését és foglalkoztatását látja el.­­A miskolci foglalkoztató­ intézetben csu­pán a felnőtt vakok foglalkoztatása folyik. Az elmefogyatékosok nevelés-oktatásával is mai Magyarország területén 4 intézet fog­lalkozik. Ilyen a budapesti állami gyógy­pedagógiai nevelőintézet, a gyulai egyesü­leti gyógypedagógiai nevelő- és foglalkoz­tató-intézet, továbbá a székesfőváros által létesített III. és X. kerületi gyógypedagó­giai nevelő- és foglalkoztató-intézet. Hazánkban az 1920. évi népszámlálás adatai szerint 9035 (0.11%) siketnéma, 5783 (0.072%) vak és 10.601 (0.13%) gyengeelméjű egyén, összesen 25.419 (0.318%) fogyatékos volt, ami azt jelenti, hogy minden 10 ezer egyén közül 31 siket­néma, vak, vagy gyengeelméjű. Ha ezek képzés nélkül maradnának, amúgy is leg­nagyobb részt szegény hozzátartozóiknak tennék súlyosabbá megélhetésüket és aka­dályoznák azokat munkájukban, mind­annyian pedig állandóan eltartásra szorul­nának. Ellenben a gyógypedagógiai intéze­tekből kikerülő fogyatékosok jól állják meg a helyüket az éltben Most 970 siketnéma, 84 nagyothalló, 72 be­szédhibában szenvedő, 507 vak, 228 gyenge­elméjű és 1804 gyenge­­tehetségű tanköteles van az intézetekben. A múltévi össztanuló-lét­­számmal szemben ezek az adatok 127 több­zetet mutatnak. Első­rendű érdek, hogy újabb ápoló- és nevelő fog­lalkoztató­ intézetek lé­tesüljenek, mert a meg­levő ilynemű intéze­teink a tényleges szük­ségletnek csak kis rész­ben képesek megfe­lelni. Elsőrendű kultu­rális érdek az is, hogy az elemi népiskola nö­vendékanyaga, különö­sen nagyipari centru­mokban, a szellemi ké­pesség foka szerint szigorú pedagógiai rizs- kispesti gák­nak vettessék alá és a kétségtelenül gyengetehetségűnek minősíthető tanköte­lesek — mint az elemi iskola munkájá­­nak gátlói — elkülönített osztályokban, egyéni oktatással taníttassanak. Ezek az úgynevezett kisegítő­ iskolák. Polgári iskolák. Az elemi népiskola és a középiskola közé eső művelődési igényeket a polgári iskoláké vannak hivatva kielégíteni. Ezt az iskola­fajt az 1868. XXXVIII. t.-c. hívta életre és 6 évtized alatt a közoktatási intéz-­ ményeink egyik legjelentékenyebbjévé erő­­­södött. A polgári iskolai oktatás mind a­ fiúk, mind a leányok részére négy évfolya­mon át folyik és célja, hogy ez idő alatti, a tanulókat vallásos, erkölcsös és nemzeti­ szellemben gyakorlati irányú általános m­ű-­ veltséghez juttassa és ezzel őket közvetle­nül a gyakorlati életre, vagy pedig a n.utt.­ Kispesti állami polgári fiúiskola. állami polgári fiúiskola. (Torna.) 0 51 . m*­4Bse3K­EB­S2&E2&1&­*!. A BOLDOGULÁS LEXIKONA

Next