Ujság, 1934. június (10. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-03 / 123. szám

lkodni, ahol az egyik fél mi leszünk, az biztos. Az ön Ducéja, Mussolini kimondotta, hogy helyünk van a Nap alatt! Ön, tisztelt Mattea úr, azt mondotta ki ítéletével, hogy nincs helyünk a római világbajnoki tornán. Ott ültem leverve az említett napon a rádióm mellett, mikor vége volt a mérkőzésnek. Nagyon fájt az a mód, ahogyan kikaptunk. Álmaimnak, titkos vágyaimnak megsemmisülését láttam az eredményben, amit ön, tisztelt uram valószínűleg megint nem tud megérteni. Ön, a hatalmas, a nagy olasz nemzet fia. A történteken már változtatni nem lehet. Nem is erről van most már szó, hanem arról, hogy a világbajnoki tornának még nincs vége. Ma az ön nemzetének fiai kerülnek szembe az osztrákokkal. Tisztelt Mattea uram, én önnek, dacára a történteknek, nem vagyok rosszakarója, így nem is kívánom önnek, hogy azt érezze, amit én és velem sok százezer magyar érzett azon az emlékezetes június 1-én. Nem kívánom önnek, hogy azt kelljen megérnie, hogy a nemzeti válogatottjuk a világbajnoki cél előtt kikapjon kilenc emberrel, a Wundermannschafttól 2:1-re! Én ezt nem kívánom önnek! De... Én ma délután az osztrákoknak fogok drukkolni ! Ha kitart mellettük a szerencse, az osztrákok és a németek kerülnek a világbajnoki döntőbe A magyar futballnak az Ausztriától szenvedett 2:1-es veresége után az lenne az egyetlen vigasztaló elégtétele, ha az osztrákok nyernékmeg a világbajnokságot, aminek a mai „semilinal" az utolsó akadálya, mert nem kétséges, hogy a csehszlovák—német meccsből kikerülő győztesre sokkal könnyebb ráverni, mint olaszföldön Olaszországra. Az osztrák futballt illettien Moist Hugót most sem hagyta azonban Cserben a szerencse, mert míg az osztrákok Simán (?) vették a csütörtöki akadályt, az olaszoknak csütörtökön és pénteken 210 percig kellett küzdeni, hogy a 16 csapat közül „a gyengébb nyolc közé sorozott" spanyolokat a legminimálisabb gólkülönbséggel, szószerinti értelemben knock outolják. Ki hiszi ezek után, hogy a holtra fáradt olasz csapat le tudjagyőzni a pihent osztrákokat, amikor ez legutóbb Torinóban a pihent olaszoknak sem sikerült. Reálisan tehát Ausztriának kellene győzni, de figyelembe kell venni, hogy a milánói arénában lesz a mérkőzés, ahol 50 000 olasz önfeledt extázisban fogja győzelemre hajszolni az „azurikat‘‘,és ki tudja, hogy nem avatkozik-e most tíz eredmény kialakulásába az osztrákok hátrányára a ,,népharag“-ral befolyásolt bíró, mint ahogyan Matteo bánt el a magyar csapattal. A kondíció, a játékkabira az osztrákok esélyeimellett szól, de az olaszok otthon vannak, Ivár pedig ezt az egész tornát csak azért csinál. Sok, hogy válogatott csapatát világbajnoknak léptesse elő Olaszország. A másik elődöntőben Csehszlovákia és a 16 Csapat közül a legszerencsésebb 1* Németország kerül egymással szembe. A belgák és a svédek ellen csak kondícióbeli fölényükkel győztek a németek, a csehszlovákok ellen azonban futballozni is kell tudni, amihez azonban nem értenek, a világbajnoki torna megcsúfolása lenne tehát, ha mégis Németország küzdené fel rá.Legalább kacagni is lesz végre kedvünk, gát a dönlőbe, ÚJSÁG VASÁRNAP, J#S4 JÚNIUS 9 Hankó Márton főreáliskolai tanár prognózisa júniusra Június hőmérséklete a közepesnél magasabb, eső is várható, június 24-től kezdve lényeges lehűlés Megemlékeztünk már az Újságban Hankó Márton pécsi állami főreáliskolai tanár érdekes könyvéről, amely mint a címe: Asztrometeorológia is mutatja, a csillagoknak az időjárásra való hatásával foglalkozik. A kiváló tudós megállapítása szerint az időjárást s a földrengéseket az égitestek egyidejűleg fellépő vonzása s részben elektromágneses összhatása okozza ... Égitestek húzzák-tolják fel a meleg légtömegeket a forró égöv tájairól a magasabb szélességekre, hogy ott többé-kevésbé erős meleg légáramlások útján felmelegedést, meleget, hőhullámot, esetleg perzselő hőséget okozzanak. A tudományos részletekbe itt nem mehetünk bele, de ha elfogadjuk azt, hogy a Hold vonzása okozza a tengerek dagályát és a pályát, el kell fogadnunk azt is, hogy vonzást gyakorolnak a Hold s a többi égitestek a levegőre is. Természetes, hogy amikor az égitestek megfelelő csoportosulásban lépnek fel, akkor a vonzásuk fokozódik s az időjárásra gyakorolt hatásuk erősebben nyilvánul meg. A szerző ezen az alapon kiszámította, hogy milyen időjárás lesz az idén Májusra például pontosan megállapította könyvében (megjelent 1933-ban) a korai nagy hőhullámot, sőt annak kulminációs időpontjait is. Előre kiszámította a május második felében következett esősebb időjárást és lehűlést is. Júniusra vonatkozóan Hankó tanár a következőket írja nekünk: Legutóbb végzett pontosabb számításaim azt mutatják, hogy június hőmérséklete a könyvemben jelzett ,közepesénél magasabb lesz. Néhány erősebb hőhullám is fogja érni országunkat. Melegedő idő s legmelegebb időszak június 9—23. között várható. A hónap egyik legmelegebb napja június 11. A meleggel szemben elég gyakori borulás, esőhajlam és eső is várható, melyek lényegesen lecsökkenthetik a meleget s így remélhető, hogy tartósabb és nagyobb szárazság — a felfokozott meleget jelző konstellációk dacára — nem éri országunkat. Egyébként június 24-től kezdve enyhül a meleg s lényegesebb lehűlések is beállanak, főleg éjjel. Bonyhád táviratilag követeli vissza a hidasi harangot Szabó Dezső, a tervezett diáksapkaégetés és a hidasi harang bomlasztották meg az Ifjúság egységét Az Újság szombati számában megírtuk az elnémult hidasi harang Budapestre hozatalát és ezzel kapcsolatosan az előzményeket is, amelyek nagyjában arra mutattak rá, hogy mi volt az oka a Turul Bajtársi Szövetségben beállott egyenetlenségnek. Végváry József dr. Turul-fővezér nyilatkozatát is közöltük, amelyen Roboz Zoltán alvezért vádolja meg a szakadással. Most közöljük Roboz Zoltán „fegyelmi eljárás alatt lévő vezér nyilatkozatát, amelyben időrendi sorrendben mondja el ezt az egész ország ifjúságát érintő nagy horderejű ellenakciót. A fővezér lakásán... Roboz Zoltán volt vezért a Szobieszky János utca 42. II. emeleten lévő lakásában látogatjuk meg. Roboz Zoltán fővezér szinte örömmel nyilatkozik és mint mondja, örül, hogy beszélhet és így a tárgyi igazságot a magyar közvélemény elé terjesztheti. — A dolog 1933 őszére nyúlik vissza — kezdi a beszédet és megtömködi kicsi pipáját. — Akkor határoztam el, hogy megszervezem az új Turul-mozgalmat. Az volt a célom, hogy művésztörzseket alapítok, amelyben szakmák szerint csoportosulnának a magyar írók, festők, szobrászok, hogy így ők maguk határozzák meg a mai modern magyar kultúra irányát. — Hogy ennek kifelé is hangot adjank, ez év februárjában felkértük Szabó Dezsőt előadások tartására. Az író hat előadást vállalt. Az előadásokon az új Turul program útját fektette le, nem feledkezve meg ennek politikájáról sem és pontosan körvonalazta azt az utat, amelyben a jövőre az ifjúságnak haladnia kell. Miután Szabó Dezső felfogása teljesen egyezett az én, illetve a vezetésem alatt álló ifjúság felfogásával, olyan irányú akciót indítottam meg a Turulban, amelynek célja az volt, hogy ez az ifjúsági egyesület teljesen magyarrá váljék. Kifelé az volt a nap cél, hogy miután Magyarországon 450 olyan úgynevezett „Kulturverein“ van, amelynek egyetlen magyarnevű tagja sincs, legyen egy sőt csakis egy olyan magyar ifjúsági egyesület, amelynek csak magyarnevűek lehessenek a tagjai. A magyarságot nem fajbiológiai alapon képzeltem el — aminthogy ez így lehetetlen is —, hanem azon az alapon, hogy minden tagunk magyarérzésű legyen, azt értettük, hogy már régebben magyarrá tette a nevét, vagy valamelyik őse. — Ezek az akciók Verbóczky dr., jelenleg Végváry dr. nevű fővezérünkben ellenakciót váltott ki, éppúgy mint helyettese, Bárwigg- Rott Imre első ügyosztálybeli vezér részéről. — így állottak a dolgok, amikor Szabó Dezső felvetette azt az eszmét, hogy az idegen eredetű bajtársi löveget szimbólumként el kellene éjszaka, egy éjjeli tábor keretén belül égetni. Az ötlet nekem is nagyon tetszett és úgy terveztem, hogy ez év május 25-én tartjuk meg az elégetést, amelyre Végváry József fővezér engedélyét is kikértem és amelybe ő bele is egyezett. Ekkor a fővezérség részéről hiba történt. Sarló János ugyanis, aki a Turul sajtóosztályának a vezére, nyilatkozatot adott a lapoknak. — A rosszul leadott és szerencsétlenül megfogalmazott nyilatkozat — legalább is Végváry ezt mondotta nekünk — többek rosszalását vonta maga után és közbelépett, hogy a sapkaégetést se tartsuk meg. Ismét Szabó Dezső... — Miután én már plakátokon és egyéb uton is közöltem az éjjeli táborozás tervét a bajtársi szövetségekkel, kijelentettem Végvárynak, hogy mi csupán az ő egyenes parancsára állunk el a sapkaégetéstől. Ezt az elhatározást szükségesnek tartottam — illendőség szempontjából is — Szabó Dezsővel közölni, aki erre a következőket írta nekem: „A folyó hó 19-re, péntekre kitűzött előadást nem tartom meg. Hogyan adjak irányítást annak a magyar ifjúságnak, amelyet jött-rjfent idegenek eltilthatnak bármikor, bármely tanácsom teljesítésétől." — A levél olvastán kijelentettem Végváry fővezérnek, hogy megtartatom és a magam részéről is megtartom a sapkaégetést. Erre a fővezér fővezérségi tábort hívott össze, amelyen megvádoltak azzal, hogy szét akarom bomlasztani a Turul Bajtársi Szövetséget. Mégpedig azzal, hogy sem Végváry, sem Barwigg-Rott nem teljesen magyar érzésnek és hogy miután a fővezéri parancsnak ellenszegülök, így a Turul kebelén belül olyan szervezetet létesítek, amelynek csak magyar nevű tagjai lehetnek. Az »ijász-század« — Úgy képzeltem, hogy ne mellüket téglával verő magyarokat gyűjtsünk egy táborba, hanem olyanokat, akiknek magyar a neve és ezzel is igazolják, hogy elszakadtak onnan, ahová névhangzásuk után tallóznak. Ebből a célból megalakitottuk az íjászszázadot, amelynek vezetője Jószág Lajos lett. Ennek csak az lehetett a tagja, akinek magyar az eredete, ami alatt, hangsúlyozom, Roboz leköszön . A fővezéri táborra összegyűltek mintegy százötvenen. Ezek engem és Jászay Lajost erősen éljenezni kezdett itt, úgyhogy nagy botrány kerekedett. A botrány után önmagam ellen szenátusi vizsgálatot kértem és egyúttal le is köszöntem a Turul Bajtársi Szövetség klubjának gondnokságáról is. A fővezérség erre Jászay országos vezér megbízatását is visszavonta, ellenem pedig valóban elrendelte a szenátusi vizsgálatot, úgy amint én kértem, így állottak a dolgok, amikor szóba került a lapokban a hidasi elnémult református templomharang. — Május 28-án felkeresett Tury Csyörgy dr. és közölte velem, hogy a hidasi harang ügyében valamit tenni kellene. Kelten Verter véltük, hogy felhozzuk Budapestre. Miután azonban én már nem voltam a Turul Bajtársi Szövetség teljesjogu országos vezére, Tury dr.-ral leírattam az ötletét és ő ezt beadta május 29-én a Turul Szövetség Országos FA* vezérségének. — A beadványt — folytatja Roboz Zoltán —, el is küldtük a fővezérségnek és négynapig vártunk, hogy cselekvés történjék. Amikor azonban semmit sem hallottam az ügyről, érintkezésbe léptünk egy előkelő magyar főnemessel és elhatároztuk, hogy mi hozzuk el a harangot. — Tury György dr. le is utazott csütörtökön Pécsre, ahová este féltiz órára érkezzett meg. Itt összeköttetésbe lépett Ambrus Józseffel és húsz pécsi diákkal, akikkel együtt átmentek Hidasra. — Közben én Budapesten szerveztem egy kis csoportot, amelynek tagjai voltak: Járszay Lajos, Vargha Tibor, Orbán Vince, Nemes László, Szepessy Lajos és Katona János. ) Mi a fentebb említett előkelő magyar főnemes támogatásával kaptunk egy teherautót és egyenesen Hidasra mentünk. Itt találkoztunk Tury György dr.-ral és pécsi bajtársainkkal. .Majdnem rossz harangot hoztunk el — Terepszemlére indultunk. Találtunk is egy haranglábat és már nekikezdtünk, hogy leszereljük, amikor kiderült, hogy ez a baptisták harangja. Nekiláttunk tehát a pécsi éjszakában — éjjel egy óráig kerestük, — hogy megtaláljuk az elnémult harangot." Két éjjeli őr mutatta meg és épp nekikezdtünk a harang leszerelésének, amikor a közeli kocsmából felzendültek a Horst Wessel hangjai, mintegy buzdítottak bennünket arra, hogy hozzuk csak el a már — sajnos — nem idevaló harangot. — Félóra hosszáig tartott a munkánk, azután felraktuk egy teherautóra és elhoztuk Budapestre. Hidas ekkor már mély álomba merült és senki sem sejtette, hogy budapesti diákok járják autóval a kis községet. A pesti vámnál igazoltatták , az ifjakat ! — A budapesti vámnál megkérdezett bennünket a vámőr, hogy hová visszük a harangot. Azt feleltük, beöntés cetjéből kell Pestre szállítanunk, majd lefizettük az egy pengő 40 fillér vámilletéket. Hét órára értünk a Calvin-térre, ahol a reformátusügyi házközségnek adtuk át a hidasi harangot megőrzés céljából. — Nagyon furcsa, hogy ezzel az okmáványokkal igazolható tényekkel szemben Végiváry fővezér odanyilatkozott, hogy az ő eszmájé volt a hidasi harang elhozatala. Egyébiránt is hangulatot igyekszik működése és személye mellett teremteni, ez azonban kétséges, hogy sikerülni fog-e neki. — Nem nagyon hisszük — szóltak közbe s azok a bajtársak, akik mintegy négyen-öten gyűltek be a Robozzal való beszélgetésünk alatt a kis szobába. — Nem bizony! — szólt közbe egy villogószemű, pirulóarcú husz-huszonkét év körüli fiatalember. Tudni kell ugyanis, hogy összesen tizenhét bajtársi egyesület van a fővárosban és ebből tizenketten már aláírták a szolgálati jegyet. Azután megmagyarázta ez a fiatalember, hogy az ifjúság, amikor tudomást szerzett Roboz Zoltánnak, kedvenc vezérének a sorsáról, a bajtársi szövetségek szabályai szerint egy Szolgálati Jegyet szerkesztett, amelyen azt kérdezik az illetékesektől, hogy mi az oka annak, hogy Roboz Zoltánt és Jászay Lajost megfosztották azoktól a jogaiktól és tisztségüktől, amelyekre őket az ifjúság többsége kijelölte. Távirat Bonyhádról: vissza a harangot! Beszélgetés közben kipirult arcú, lihegő bajtárs érkezik futárként Roboz Zoltánhoz. A nagy izgalomtól lihegve mondja a következőket: — Fővezér bajtárs, tisztelettel jelentem, hogy Bonyhádról távirat érkezett a Turul Szövetségbe. Valamennyien felugrálnak és tágranyitott szemmel tesik-várják, hogy mi volt a táviratban. — Az van a táviratban — mondja a hírnök —, hogy a bonyhádiak visszakövetelik a harangot. Azt táviratozzák, hogy jog szerint őket illeti meg. — Nem adjuk vissza a harangot! — kiáltják hangosan az ifjak és nagyobb nyomaték kedvéért magasba lendítik karjukat. Roboz Zoltán fővezérhez illő higgadt komolysággal rábólint az ifjak tüzes felkiáltására: — Majd odamegyek a fővezérséghez, mert a harang ügye nemcsak a mi ügyünk, hanem minden magyar ügye. Egy pillanat szünetet tart, azután nagy elhatározással ezt mondja: — Legyetek nyugodtak, a harang Itt marad! És mondom!