Ujság, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-01 / 98. szám

2 Elsüllyesztettek a spanyol korm­ánypárt! repülik egy nagy nemzeti hadihajót Párizs, április 30. A bilbaói kormány közlése szerint a baszk köztársasági haderő repülő­gépei pénteken délelőtt a santanderi partvidé­ken elsüllyesztették a spanyol nem­zeti flotta egyik legnagyobb cirkálóját, az ,,Espaná“M, Sar­tanderi halászok kimentek a tengerre, hogy­ megmentsék a hajótörötteket, ekkor azonban már nem volt mit menteni. Guernica pusztulása Guernica, a baszkok szent városa eltűnt a föld színéről. A kormánypárti jelentések sze­rint a nemzeti repülők gyújtóbombái gyújtot­ták fel a várost; a nemzetiek jelentése ezt meg­cáfolja s közli, hogy a kormánypártiak kivo­nulásuk előtt gyújtották s robbantották fel Guernica házait, egyedül az ősi koronázó templomot kímélve meg. Bilbaóban a végső ellenállásra készülnek. Aguirre elnök rendelete valamennyi épkézláb embert mozgósít. A leg­nagyobb gond a százötvenezer menekült — legnagyobbrészt nő és gyermek — elszállítása. Hogy az angol és a francia hajók felvehessék és elszállíthassák ezeket, ahhoz még a nemzeti kormány hozzájárulására volna szükség. Csak­hogy Bilbao védőinek helyzete ezáltal lényege­sen enyhülne, mert könnyebb volna természe­tesen az élelmezésük s hadimozdulataikat is gyorsabban hajthatnák végre, tekintet nélkül a polgári lakosságra. Del Vayo külügyminisz­ter Párizsba érkezett, nyilván e kérdés sürgős rendezése végett. Mola tábornoknak azt a nagy feltűnést kel­tett, állítólagos kijelentését, hogy „Bilbaót a földdel egyenlővé teszi", eddig nem erősítették meg. Bilbao felett harminc nemzeti repülőgép jelent meg. Tizenöt repülőgép bombázta a kikötőben álló angol fehérhajókat — amelyek élelmet hoztak volt a városnak —, de nem tettek kárt a hajókban. Több bomba hullott a város környékére is. A baszk csapatok vissza­vonulásuk alkalmával Lequeitio házait is fel­gyújtották, köztük azt a palotát, amelyben régebben Zita királyné lakott. Barcelonában anarcho-szocialista felkelést kíséreltek meg. A péntekre virradó éjszaka Barcelona utcáin he­vesen lövöldöztek. Anglia elszállítja a bilbaói gyermekeket és asszonyokat London, április 30. Az angol kormány a basz­k kormánynak arra a kérésére adott vála­szában, hogy működjék közre Bilbao polgári lakosságának kiürítésében, elhatározta, hogy segítséget nyújt a kiürítés végrehajtására. Az angolok hajókat bocsátanak rendelkezésre, ame­lyek az angol hajóraj védelme alatt a nyílt ten­gerre viszik a nem harcoló aggokat, asszonyo­kat és gyermekeket. A parti vizek határáig a bilbaói parti ütegek is megvédhetik a hajókat és a nemzetiek hadihajói sohasem lépték át ezt a határvonalat, ezért az angol hadihajók a partot nem közelítik meg. A bilbaói angol kon­zul utasítást kapott, hogy ügyeljen arra, hogy az elszállítandó 1*. kiválasztása teljes pártatlan­sággal történjék. Bethlen és Eckh­ardt felszólalását várják a jova hétre a Házban Politikai körökben fokozott érdeklődéssel kísérik Darányi Kálmán miniszterelnök és Eckhardt Tibor sorozatos tanácskozásait. Jól tájékozott helyről eredő értesülésünk szerint a megbeszélések nemcsak a titkos választójog kérdésének megvitatására irá­nyulnak, hanem felölelik mind a három al­kotmányjogi javaslatot és a békés politikai légkör további biztosításának összes előfel­tételeit. Darányi miniszterelnök csütörtökön késő éjszakáig tárgyalt a független kisgazda­­­párt vezérével, aki pénteken délután a par­lamentben Bornemisza Géza iparügyi minisz­terrel és Mikecz Ödön dr. államtitkárral ta­nácskozott. Darányi Kálmán miniszterelnök ugyanebben az időben Ködei Vilmos honvé­delmi miniszter látogatását fogadta parla­menti dolgozószobájában. A honvédelmi miniszter közel másfél óra hosszat tartóz­kodott a miniszterelnöknél és részletesen be­számolt németországi és ausztriai útjáról. A képviselőhöz jövő heti ülésein jelentős beszédek fognak elhangzani. Eckhardt Tibor és Bethlen István gróf felszólalását is vár­ják. Kassai­ Károly még nem gyógyult fel betegségéből s így az általános vitában való részvétele bizonytalan. Lázár Andor dr. igazságügyminiszter az alkotmányjogi javaslatokkal kapcsolatban így nyilatkozott: " Már régen elkészült az első tervezet a kormányzói jogkör kiterjesztéséről. A terve­zetet átadtam a miniszterelnök úrnak és en­nek a tervezetnek a figyelembevételével foly­nak most a megbeszélések a pártvezérekkel és a felsőházi tagokkal. A javaslat jelenleg a kodifikálás stádiumában van.­­­­Semmiesetre sem tesz nagy­ terjedelmű­ a javaslat, mert hiszen a magyar alkotmány nem tűri a részletekben való kodifikálást. A benyújtás és letárgyalás időpontjáról nem tudok választ adni. Ez a miniszterelnök fel­adata. Úgy tudom azonban, hogy a miniszter­­elnök úr a nyári szünet előtt igyekszik le­tárgyaltani­ a javaslatot. Remélem, hogy nem lesz nagyobb vita. Ennek biztosítását szolgál­ják a miniszterelnök úr és a pártvezérek kö­zötti­ tárgyalások is. ÚJSÁG SZOMBAT, 193? MÁJUS I­­Mmmmmmmmmmm­sm .u Súlyos ellenzéki kritikák a költségvetési vitában Griger: A NEP csak részben kívánja a titkos választójogot. A költségvetés tárgyalásának Harmadik napja A képviselőház pénteki ülését délelőtt tíz óra­kor nyitotta meg .Sztranyavszky Sándor elnök. A költségvetés első szónoka Griger Miklós volt. — Nem engedtem bilincsbe zárni eszemet, szivemet és meggyőződésemet — kezdte beszé­dét —ezért szálka voltam az illetékesek sze­mében s a hatalom nem engedte meg, hogy törvényhozó lehessek. Úgy érzem, nekem, a mai választási rendszer szenvedő alanyának jogom van a választójog kérdésével foglalkoznom, annál is inkább, mert az minden törvény for­rása. Négy egymást felváltó kormány ígérte meg a választójog reformját. Megrendült lélek­kel gondolok Gömbös Gyula egyéni tragédiájára, de politikáját elhibázottnak és károsnak tar­tom. Ő is a titkos választójog ígéretével kezdte, de nem valósította meg, mert az akkori kor­mány el akarta foglalni azokat a hatalmi he­lyeket, melyeknek birtokában megvalósítható­nak vélte az egypárt­ rendszert. Választása az ország legcsúnyább választása volt, a nép aka­ratának erőszakos lekaszabolása. Sigray Antal gróf: Tatárjárást Angliában 24 óráig sem maradhatna az a Kormány... Griger Miklós: Hogy azok a brutális mandá­­tum-harácsolások nem döntötték a magyar né­pet letargiába, a­ a fenkölt szellemű bíróságnak volt köszönhető. Pedig nagy volt a veszedelem. A magyar ember már kezdte azt hinni, hogy nincs igazság. Arra a római korszakra emlé­keztünk, amikor a patríciusok tudták, hogy a lantot pengető cézár nem arra a polcra érde­mes férfiú, de nem mertek ellene nyilatkozni. A nép ujjongott, amikor a Közigazgatási Bíró­ság ítéletei nyilvánosságra kerültek. Angliában 24 óráig sem marad uralmon az a kormány, amelynek ilyen módon megválasztott képviselői lennének. A mi kormányunk azonban nyugod­tan tűrte, hogy a Közigazgatási Bíróság kimon­dotta azt, hogy képviselői nem igazságos úton jutottak mandátumukhoz és nem mondott le. Ellenben térdre akarta kényszeríteni a Köz­igazgatási Bíróságot azzal, hogy hatásköre a­lá helyezte. Ebben a zord korszakban a bíróság adta vissza a nemzetnek az igazságban való hitét. Éppen ezért meg kell állapítani, hogy a jövőben se történhessék baj: a bírói független­ség nincs eléggé körülbástyázva. Lázár Andor igazságügyminiszter: Sehol a vi­lágon nincs úgy körülbástyázva, mint nálunk. Giiger Miklós: Nem teljesen független a bíró­ság akkor, amikor a bírák előmenetele, kar­rierje az igazságügyminisztertől függ és azt, aki kellemetlen ítéletet hoz, karrierjében megaka­dályozhatják. E választás után már nem volt sürgős a választójog. — A túloldalon váltig hangoztatták, hogy diktaturáról beszélni sem lehet. De Emnszt Sán­dor megállapította, Eszterházy Móric gróffal együtt, hogy a kormány minden intézkedése a diktatúra előkészülete. Nincs ember, aki a ha­talom korlátlanságát a felcsigázott­­dicsvágy­nak, a hatalom tudatának ostromát egyensúlya veszélyeztetése nélkül el tudná viselni. Szegény Gömbös Gyula sem volt kivétel. Akadtak mel­lette álvezérek, akik ezt még jobban elősegítet­ték. Negyven éves ál-ifjak kerültek előtérbe. Is tette, hogy nem lesz többé nyíltszavazásos vá­lasztás, a legrövidebb időn belül megvalósítja a titkos választójogot. Bízom benne, hogy meg fogja oldani a belpolitikai problémákat. Tu­dom, hogy a helyzete ma nem könnyű. Három oldalról is el akarják gáncsolni a választójogot. EL akarják gáncsolni a diktatúra hívei, a kon­zervatív körök. .. ■­ • Esztergályos János: A politikai méltóságos asszonyok! Griger Miklós:... harmadszor pedig azok, akik tudják, hogy ez az ő halálukat jelentené. Kun Béla: Nem akarnak meghalni! A nagy tapssal és éljenzéssel fogadott beszéd után Tóth Pál azt fejtegette, hogy a NÉP tel­jesen egységesen áll a titkos választójog mel­lett és legfeljebb részletkérdésekben vannak el­térések. Ezután az Alföld problémáival foglal­kozott, majd azt kérte, hogy a társadalombizto­sításból ne rekesszék ki a földmunkásréteget. A költségvetést természetesen elfogadta. Egy kövér volt miniszter Láng I,emirt azt kérte, hogy mentesítsék a túladóztatás alól a legszükségesebb élelmicikke­­ket, a lisztet és cukrot. — A magyar földbirtok fele — mondotta — ezerkétszáz ember kezében van, mindössze a másik fele jut az őstermelő tömegeknek, akik pedig az ország lakosságának felét teszik. A jó külföldi kiviteli üzletek meg­szerzésére néhány szövetkezet alakult. Antal István: A szövetkezet a kisgazdáké! Láng Lénárt: Nem mindig. A kisgazdák adó­ját az egész vonalon felemelték. Ahelyett, hogy­ a nagyobb erőkre hárították volna a terheket, Magyaróvár mezőgazdasági iskolát akar, de kérésének teljesülését egy volt miniszter meg­akadályozta. Fábián Béla: Ki az a minisztert Bárczay Ferenc: Tessék megnevezni! Petrovácz Gyula: Szőke, barna? Láng Lénárt: Nem mondom meg, ki az. Fábián Béla: Varjúnk csak! Kövér, úgy­el Láng Ivénárt: Az bizony kövér. (Nagy derült­ség.) Láng Lénárt nem fogadta el a költségvetést. Pintér Józef az iskolán kivüli népművelés re­­form­ját sürgette, s az Alföld területén a köz­munkák megindítását szorgalmazta. Kiest Ádám az állatállomány kérdésével foglalkozott. Teleki Mihály gróf pedig Griger Miklós támadását utasította vissza. Azután a cukorfogyasztás csekélységéről, majd a dunavölgyi átokcsator­náról beszélt. Küszönet a bator férfiaknak és sajtóorgánumoknak... — A nyílt diktatúra ébren tartja a nemzet lelkiismeretét, mig az, alkotmányos formákba bujtatott diktatúra a nemzet elaljasodásához vezet. .4. elaljasodott nemzet pedig meghal. Hogy ez nem következett be, azoknak a bátor férfiaknak köszönhető, akik felemelték szavu­kat és azoknak a sajtóorgánumoknak, amelyek nem adták bérbe lelkiismeretüket. Eckhardt Tibor, Bethlen István, Erszt Sándor, Zichy János, Széchenyi Aladár, Szontágh Jenő, Zsi­linszky Endre, Molnár Károly, Moór Gyula és Nassany Károly beszédeikkel és cikkeikkel hitet és bizalmat öntöttek a nemzetbe. Meg kell most már mondani a parancsuralmi kísérlet levitézí tett rokkant katonáinak, hogy minden diktató­rikus ábrándnak befellegzett. Darányi Kálmán­nal a megnyugvás érzése is megérkezett, meg­változott az atmoszféra. Darányi Kálmán nem mutatkozott be, mint próféta, mint vezér, ha­nem csak mint szürke politikus és miniszter­­elnök, aki rokonszenvet keltett ténykedése iránt első lépésével, amikor érintkezést kere­sett az ellenzék vezéreivel. Ő megértette azt a régi alkotmányos országokban bevált gyakorla­tot és igazságot, hogy a legnagyobb pártszövet­ség támogatása sem menti fel a kormányt attól, hogy az ellenzék vezéreivel a kérdéseket meg­beszélje. — Meg kell állapítanom, hogy a NÉP csak részben kívánja a titkos választójogot. Hiszen egyik alelnöki kijelentette, hogy szótárából is kitörölte a demokrácia szót. És vannak, akik ezt az álláspontot osztják a s­ártban. Mégis re­mélem, hogy a miniszterelnök úr, aki kijelent. Nincs keresztény és zsidó tőke, csak tőke van Halasiti Géza volt a következő szónok, aki azt fejtette ki, hogy a dolgozó néprétegek sorsa Magyarországon évről-évre rosszabb. A bajok oka a mai kapitalista rendszerben keresendő, s ameddig a demokrácia erejével a kapitaliz­mus profitvágyát nem szorítják korlátok közé, addig a nyomorúság egyre­ nagyobb lesz az or­szágban. A divatos jelszavakkal szemben — mon­dotta kijelenteni, hogy nincs keresztény tőke és zsidó tőke, csak tőke van. Az pedig egyformán uzsorázza ki az embereit. Ezután példákat sorolt fel, hogy keresztény kézben lévő tőke ugyanazt csinálja, mint az úgynevezett zsidó tőke. Egy soroksári gyárosra hivatkozott, aki négypengős hetibérrel dolgoz­tatja az embereket s még ennek a négy pengő­nek egy részét is leköti, mert minden munkás köteles egy héten egyszer disznóhúst vásárolni a sógorától. A költségvetést nem fogadta el. Most Horkay Ferenc az adóreform hiányos­ságait tárgyalta, a költségvetés mellett szólalva fel, azután Tauffer Gábor beszélt, aki nem fo­gadta el a költségvetést. Ő azt fejtette ki, hogy a gazdasági helyzet javulását nem lehet egye­dül az iparosítástól várni, mert ez ellenhatáso­kat vált ki azokban az ipari országokban, ahol vásárolják mezőgazdasági termékeinket. Kifo­gásolta, hogy az érettségizett ifjúság nem megy gazdasági pályákra. Több mint tízezer érettsé­gizettnek mindössze három százaléka vállalt kereskedelmi pályát. Azt kérte, hogy a kormány a magánalkalm­azottak különadóját fokozatosan szállítsa le. Az alkotmányjogi javaslatokról szólva, azt mondotta, hogy a kormányzót az a jogkör illesse meg, ami a meg nem koroná­zott királyt illeti meg. Engedély a kormánypárti­ Sághoz Vitéz Szulkár László egységes párti képviselő volt a következő felszólaló, aki harsogó derült­ség közben engedélyt kért, hogy a kormány politikájával azonosíthassa magát. Azután azt fejtegette, hogy nem helyes a két­­pártrendszer, mert Németország példája mutatja, hogy a koalíciókkal való kormányzás idején féléven­ként váltakoztak a kabinetek. Friedrizh István: Ettől Itt ne féljen, mert. 67 óta csak egyetlen kormányt buktatott meg a parlamenti Szál­ír L­­ászló ezutá­n azt kérte, hogy a vá­lasztójognál gondoskodjanak nemzeti biztosíté­kokról, a kormányzói jogkör kiterjesztésénél pedig semmiféle politikai ódiumot a kor­mányzói funkcióra ne hárítsanak. A költségve­tést elfogadta. A parlamentarizmus ellen­ségei a parlamentijén Dinnyés Lajos az egész ellenzék nevében ki­jelentette, hogy Szalay Lászlónak megadják az engedélyt arra, hogy a kormány programmjá­­val azonosítsa magát, annál is inkább, mert két­ esztendeje a jobboldal, a váltakozó kormányok programmjával ellenzéki engedély nélkül is azonosítja magát. Ellenben nagyon csodálja, hogy a téglahordás vezére, az egypártrendszer fanatikusa, Marton Béla és az egykézrendszer apostola, Mecsér András, nem áll ki a parla­ment elé és nem vallja be. .nyíltan politikai gon­dolkodását. Azt is csodálja, hogy ezek a dikta­túrára áhítozó képviselők, akik folyton szidal­mazzák a parlamentarizmust, megmaradnak továbbra is képviselőknek és nyugodtan fel­veszik a képviselői díjakat, ami komoly poli­tikai vonalvezetésnek nem nevezhető. A költ­ségvetésről megdöbbenéssel állapítja meg, hogy a nyugdíjterhek egyre szaporodnak. Nem cso­dálkozik ezen, mert tovább dívik az a rendszer, hogy a magasrangú tisztviselőket nyugdíjba vonulásuk előtt még egy félévre Pestre helye­zik, hogy így a magasabb lakbért élvezzék nyugdíjazásuk alkalmával. Éppen ilyen visszás dolog az is, hogy számos nyugdíjast nyuga­­lombavonulásuk után szaktanácsadóként újra alkalmaznak állami hivatalban, a külkereske­delmi hivatalban és más állami üzemekben. Szakítani kellene végre azzal a rendszerrel is, hogy a főispánok megyei pártelnökök legyenek. A főispán tisztviselő, aki nem lehet politikai kortes s nem lehet élharcos kuvasz. Kornis Gyula elnök: Ezért a kifejezésért a képviselő urat rendreutasitom! Giiger Miklós: Azonosítom magam pelei Kornis elnök: A képviselő urat is rendreuta­sitom! Dinnyés Lajos: Magam láttam, amikor Fáy István hajdúmegyei főispán a nánási választá­sok alkalmával felállott a hordóra és megerő­sítette a kormánypárti jelölt ígéretét, hogy két állami csődört kap a város. Ha a főispánoknak ilye­t ambícióik vannak, akkor vegyenek fel tiszteletet.)" címén eszmel egy aranyat, hajtas­sanak a sa­ját négyesfogatja­ikon, ne pedig a megyei autókon, ha pedig rá vannak utalva a fizetségre­, úgy ne legyenek politikai kortesek. Volt idő, amikor a főispán hivatalos szobája az élharcosok tanyája volt. Valami keveset ja­vult már ez a helyzet is. Berg Miksa báró: Más Szék­ fuj! Dinnyés Lajos: Ezek a főispánok annyira beleették magukat a hivatalukba, hogy kor­­mányváltozások alkalmával fel sem ajánlják lemondásukat, mert tartanak attól, hogy azt elfogadnák és kiesnének pozíciójukból. A költ­ségvetést nem fogadta el. Kornis Gyula elnök ezután félbeszakította a vitát. Indítványára elhatározták, hogy a leg­közelebbi ülést hétfő délelőtt tíz órakor tartják meg és azon folytatják a költségvetés tárgya­lását. Gümösti Gyula sírja ne legyen fedezék Ezután személyes megtámadtatás címén Gri­ger Miklós szólalt fel. Felolvasta az ülés elején tartott beszédének elejét, amelyben Gömbös Gyula jóhiszeműségét és anyagi önzetlenségét elismerte, ellenben bírálat alá vonta a Gömbös­­kormány politikáját. Eközben természetesen Gömbös Gyula szavait nem adhatta más kép­viselő szájába, még Antal Istvánéba sem. Te­leki Mihály gróf mégis azt mondotta, hogy el­járása nem volt szép és nem volt nobilis. Elhiszem — folytatta Griger Miklós —, hogy nem volt szép a túloldali szemében, hozzátehet­­ném, hogy nem is volt egészen kellemes, sőt határozottan kellemetlen volt. Hogy nem v­olt nobilis, arra az a válaszom, hogy bár nem tar­tozom a nobilisek, még kevésbé a főnemesek közé, hanem egyszerű, kisiparosok gyermeke vagyok — amivel büszkélkedem —, nobilitást, úri gondolkodást nem vagyok hajlandó a gróf úrtól tanulni. Én nem gyűlölködöm, senkit nem gyűlölök, ellenben megvetem a kaméleon-poli­tikust és érdekpolitikust, még akkor is, ha az én politikai irányomat támogatja. Én nem hánytorgattom fel halottak sírját, ellenben til­takozom, hogy a halottak sírját, Gömbös Gyula sír domb­ját fedezéknek használják fel azok, akik politikájának sugalmazói, támogatói és főleg haszonélvezői voltak.­­(Taps a baloldalon.) Teleki Mihály gróf viszonválaszában teljes lojalitással elismerte, hogy Griger Miklós be­széde elején nem volt jelen, csak akkor érke­zett meg, amikor a lantot pengető cézárt em­legette, ami Gömbös Gyulára vonatkozott. Mint szegény Gömbös Gyulának volt kivel ildomos­nak tartotta, hogy emlékét megvédje és a támadást visszautasítsa. Griger Miklós jelentkezett ezután, hogy viszonválasszal éljen, Kornis Gyula alelnök azonban a következő kijelentést tette: — Az urak olyan lojálisak váltak egymáshoz, hogy a ütőt nyugodtan lezárhatjuk! Grigor erre, a Ház nagy derültsége közben, elállot! felszólalásától. Az ülés ezzel fél hétkor véget ért.

Next