Ujság, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-06 / 4. szám

SZOMBAT, 1940 JANUÁR 0 ÚJSÁG — A hideg szabadságol néhány fokot? Esztendő A kérész csak egy napig él, de meg is tartja bennünk azt a benyomást, hogy fia­talon hal meg. Az esztendő élettartama a legjobb esetben is háromszázhatvanhat nap, ami semmiképpen se nagy idő és mégis mint aggastyánról beszélünk róla, mikor búcsúztatjuk. Mikor lépi át az öregkor kü­szöbét, ez nincs megjelölve semmiféle ka­­lendáriumban. De hogy rendkívül gyorsan vénül, az bizonyos. Meddig új az új esz­tendő? Egyetemes és kötelező szokás, hogy boldognak kívánjuk.­­ De aki az év három­napos korában jön ezzel a kívánsággal, már kötelezőnek érzi, hogy exkuzálja magát a késedelemért, ami nyilvánvalóan dokumen­tálja, hogy ezen a harmadik napon az esz­tendő már nem számít újnak. Akkorra már lehámlott róla az a megkülömböztető réteg, amely a szürke folyamatosságból kiemelte, elmúlt az új ize és kiröppent belőle az in­dulás lendülete. Már bekapcsolódott az idő szakadatlanságába, a tegnap és a holnap közé, minden igénye nélkül annak, hogy lezáródjék vagy induljon vele valami. Az Íróasztalon új naptár, ami azonban nem jelent semmi új érdekességet. Azon­kívül, hogy mely napokra esnek ebben az esztendőben az ünnepek, semmi újat mon­dani nem tud. Amerikában, mint olvastam, vannak tudományos intézetek, amelyek már a csecsemő fizikumának vizsgálatával és vi­selkedésének megfigyelésével próbálják meg­állapítani,­­ mire mutat az újszülött spe­ciális alkalmatosságot és hogyan kell vele bánni ez alkalmasság kedvező fejlődése ér­dekében. De a kalendáriumot­ hasztalan küldené be az ember az ilyen intézetbe: a tudományos műszerek és eljárások rajta­ nem alkalmazhatók. Pedig nagyon jó lenne kitudni a titkát annak, miképpen lehetne az időnek ebből az újszülöttjéből egészséges, tehetséges, jóindulatú és az egész emberiség számára hasznot és örömöt jelentő eszten­dőt nevelni. Sajnos, ezt azonban azok se tudják, akik többet tudnak, mint amennyit tudni lehet. A jövendőmondók. Akiknek a fajtáját az időknek semmiféle­­fejlődése és változása nem volt képes telenyésztetni. Ők feltétlen biztossággal és hajszálnyi pontossággal meg­mondják, mikor mi történik. Az egyetlen malőr, aminek ki vannak téve az, hogy­ nem következik be az, amit megjövendöltek. An­nak a kifejtésére azonban, hogy miért fog úgy történni, ahogy történni fog — esetleg nem fog — a legpedánsabb jós sem vállal­kozik. A jövendőmondás nem oknyomozó tudomány. Ezzel a metódussal legföljebb az asztrológiában tart valamelyes kapcsolatot. És mégis kimondhatatlanul jó az, hogy esztendők vannak, hogy kalendárium van a világon. Kimondhatatlanul jó, mert elvisel­hetetlenül rossz lenne, ha nem lenne. A mai naptárnak tudjuk az életkorát. De ez nem jelenti azt a kort, amióta az ember véges mértékkel méri a végtelen időt. Valószínű, hogy a naptár — ha nem is a mostani for­májában — az egész emberi berendezkedés legrégibb intézménye a földön. Az idő fon­tossága nem volt mindig akkora, mint a­mekkorává lett. Tehát az időbeosztásé sem. Az ősembert nem sarkantyúzták súlyos konzekvenciák, hogy ne lustálkodja el az időt a barlangjában és igyekezzék percnyi pontossággal megjelenni a munkahelyén. De nem képzelhető el kor, amelyben a legpri­mitívebb ember is mudhatatlanul szükséges­nek ne érezte volna a maga véges életének valamelyes szabályozását az idő végtelen­ségében. Feltétlenül tudni kívánta: hánya­dán áll azzal, ami neki szokványban ren­deltetett. Nem olyan pontosan, mint ma. De a pon­tosság maga is a fejlődés produktuma. A perc értékét az a munka és főként az a tel­jesítmény szabja meg, ami belefér. És tud­juk, hogy a változás, amit a technika hala­dása ezen a téren hozott, szédítő. Egy mai óra produkciója sokszorosa annak, amit valamikor egy esztendő termelt. Egy étel munkája ma egy ezer esztendő előtti élet munkájához mérten piramis egy vakondtú­ráshoz képest. De az ezer esztendő előtti élet szintén szükségét érezte annak, hogy megméressék és megállapíttassék. Akkor is volt gyorsaság és lassúság, lendület és pan­gás, akkor se jelentett egyet fiatalnak vagy öregnek lenni. Az ember minden nélkül in­kább meglehetett, mint anélkül, hogy ne tartsa magát számon, vagyis, hogy ne igye­kezzék a maga viszonyát megállapítani ah­hoz, amit ma is csak a mindenség szóval tudunk igen primitív módon elintézni. Adam apánknak is kellett, hogy legyen kalendá­­riuma, ha nem is hordta a zsebében vagy állította az íróasztalára. Mert a végtelenség nem a mi elemünk. Nekünk a megmérettre van szükségünk, arra, aminek eleje és vége van, hogy szi­lárd talajt érezzünk a lábunk alatt és bele ne vesszünk az űrbe. A mi utunk­ és útmu­­tatónk a kalendárium, ezen állunk, erről tudjuk, mennyit tettünk már meg belőle és fölfelé vagy lefelé tart-e, ami még hátra van belőle.. SZŐLLŐSI ZSIGMOND Selymek, szövetek Vászonáruk, paplanok Női, férfi, gyermek kelengyék Asztalneműért, törülközők Pizsamák, keztyűk, harisnyák Nyakkendők, zsebkendők Női kabátok, modellruhák Pazar választékban olcsón Klein Antal divatházában, Királyi utca 49 NAPIREND SZOMBAT. 11140 január 6. Római Icát.: Vizk­ereszt. — Protestáns:­ Vizkereszt. — Görögkat.: F.pisánia. Izr.: Teveth 25. S. Vacra — Közzüpeurópai időszámítás sze­rint Budapesten a nap kel. 7 óra 32 perckor, nyugszik 16 óra 08 perckor a hold kel 4 óra 20 perckor, nyug­szik 13 óra 50 perckor. VASÁRNAP, 1940 január 7. Római kat.: Cs. Szent Család. — Protestáns: Gl. Attila. — Görögkat.: G. Iván. — Izraelita: Teveth 26. — Középeurópai időszámítás szerint Budapesten a nap kel. 7 óra 32 perckor, nyug­szik Ifi óra 00 perckor; a hold kel. 5 óra 17 perckor, nyugszik 14 óra 38 perckor. HÉTFŐ, 1940 január 7. Római kat: Szörény. — Pro­testáns: Szörény. Görögkat.: Bazilissza. — Izraelita: leveth 27. Sobebim böjt. — Középeurópai időszámítás szerint Budapesten a nap kel. 7 óra 31 perckor, nyug­szik 1­5 óra 10 perckor; a hold kel. 6 óra 09 perckor, nyugszik 15 óra 33 perckor. — Az ÚJSÁG legközelebbi száma, Víz­kereszt ünnepe és a rákövetkező vasárnap után, kedden hajnalban jelenik meg. — A magyar társadalom részvéte Török­országnak. Az a borzalmas katasztrófa, amely néhány nappal ezelőtt Anatóliaiban történt és amelynek az emberek ezrei meg ezrei estek ál­dozatul, az egész civilizált világon őszinte rész­vétet és együttérzést keltett. A Keletről jövő szomorú hit Magyarországon is igaz együtt­érzésre és részvétre talált. Az egész magyar társadalom osztozik a velünk barátságban élő török nemzet fájdalmában és szomorúsággal gondol arra, hogy az elemi csapás mily rette­netes tragédiát okozott egy szorgalmas, törekvő nép életében. A magyar társadalom ennek az együttérzésének már eddig is megnyilatkozását adta. A budapesti török követnek többen sze­mélyesen és írásban fejezték ki részvétüket, ezenkívül a budapesti török követségen kitett iveken sokan névaláírásukkal jelentkeztek rész­vétük kifejezése céljából. Az ivek a török kö­vetségen még most is ki vannak téve, hogy azok, akik osztozni akarnak a török nemzet bánatában, az iveket még néhány napon belül aláírhassák. — Kormányzói elismerés. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére megengedte, hogy a Vitézi Rend érdekében önzetlenül kifej­tett hazafias működéséért vitéz Krasznahorkay János dr. tartalékos főhadnagy, m. kir. állam­­vasúti főintézőnek, Budapest székesfőváros X. kerülete vitézi hadnagyának elismerését tudtul adják. — A hercegprímás püspökké szentelésének évfordulója. Január 8-án lesz 12. évfordulója annak hogy XI. Pius pápa a már előbb eszter­gomi érsekké kinevezett és bíborossá kreált Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímást Ró­mában személyesen szentelte püspökké és fel­ruházta őt az érseki pallammal. Az évforduló alkalmából az esztergomi bazilikában szent­misét mutatnak be a főpásztorért, akiről a fő­­egyházmegye minden papja ugyanaznap egy könyörgéssel emlékezik meg miséje keretében. A bíboros-hercegprímás az évfordulót eszter­gomi rezidenciájában tölti és főszékesegyházá­­ban szombaton, Vizkereszt ünnepén nagy se­gédlettel ü­nnepélyes főpapi szentmisét ponti­fikál. ■— A kormányzó arcképe a kassai város­házán. Kassáról jelentik. A kassai városháza közgyűlési terme részére Polli Sándor dr. polgármester megfesttette vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó életnagyságú arcképét. A művészi kivitelű képet Malonyák festőművész tanár készítette. — A magyar művészeket megsegítő akció. Beszámoltunk róla annak idején, hogy kor­mányzónk nemeslelkű hitvese mozgalmat in­dított a nagy gondok alatt roskadozó ma­gyar művészek megsegítésére. A mozgalom védnökségét maga a fűméltóságú asszony vállalta .És az ő irányításával folyt csendben az előkészítés munkája. Az akció, amely a társadalomra támaszkodik működésében, február elsején indul meg a nyilvánosság előtt. Aznap rendez az Operaház ünnepi estet, amelyen az előkelő társaság tagjai élő­képekben bemutatják a festőművészet több remekét. Február nyolcadikán az Andrássy­­úti régi Műcsarnok helyiségében nagysza­bású kiállítás nyílik meg minden magyar festő, szobrász és grafikus számára. A kiál­­lításon nagy összegre rugó vásárlás történik a kiállított műtárgyak művészi értékének gondos mérlegelése alapján. A kiállításra január 26-ikéig küldhetők be műtárgyak.­­ „Mindenek felett magyarok vagyunk!“ A tiszáninneni református gyülekezetek templo­maiban vasárnap fogják felolvasni azt az újévi üzenetet, mellyel Farkas István, az egyház­­kerület püspöke fordul híveihez. A finn testvé­rek hősi küzdelmének magasztalásához kap­csolja az emlék­eztetést, hogy „itt minálunk is ezer esztendőn át tűzzel-vaval próbálták el­nyomni a szabad és független magyarság har­cos katonáit“. Kálvinista magyarnak lenni — így szól végezetül — többek között azt is je­lenti: felvenni a versenyt minden jó igyekezetű emberrel és igyekezni különbnek lenni mások­nál. Mi nyíltan hirdetjük e világ előtt a leg­nehezebb időkben is, hogy mindenek felett ma­gyarok vagyunk. Legyünk is azok mindhalálig, mert akkor Istenéi is leszünk, mert Istent és hazát szeretni számunkra egyet jelent. Sokezer ember munkát keres Szakmunkást, alkalmi munkást, bármilyen munkaerőt a­dául a Magyar izraeliták pártfogó irodája, Budapest, VII., Bethlen Gábor-tér 2. Telefon: 14­66. Háztartási pénztárkönyv Pogácsa itt már régóta rosszat­ja, hogy felesége sokat költ. És még azt sem tudja, mire költi azt a rengeteg pénzt. Nemrég egy kis vonatozott könyvecskét hozott haza és igy szólt nejéhez: — Látod, fiam, ez egy pénztárkönyv. Bal oldalán az áll: Bevétel — jobb olda­lán pedig: Kiadás. Most átadok neked tíz pengőt, ezt ird be a bevétel-oldalra és amit kiadsz, ird be a kiadás oldalra. Megértetted? Az asszony bólogatott, hogy megértette. Másnap, amikor önagy­­sága megint pénzt kért, Pogácsa úr dü­hösen a pénztárkönyvet kérte. Belepillan­tott és két tételt talált benne. A bevétel oldalon ez állt: Kaptam tíz pengőt. A kiadás oldalon pedig: Kiadtam hu­szonötöt. — Bírói kinevezések. A kormányzó az igaz­ságügyminiszter előterjesztésére Kalotay Viktor és Gábort József kúriai bírákat tanácselnö­kökké, Balásfalvy Kiss Jenő és Gidhner Frigyes táblabírákat a budapesti táblához tanácselnö­kökké, Zehery Lajos, Tunyogi Szűcs Kálmán miniszteri osztálytanácsosokat és Gedeon Ala­jos táblabírót kúriai birákká, Téglás Géza dr., vitéz Kitömi Sándor, Molnár Ferenc törvény­­széki bírákat törvényszéki tanácselnökökké ki­nevezte. Ezenkívül számos hasonló kinevezés történt a vidéki bíróságokon. Schadl Ernő bu­dapesti törvényszéki tanácselnöknek a kor­mányzó a bírák részére megállapított III. fize­tési osztály jellegét adományozta. Igen sok jegyzői kinevezés történt bíróságokhoz és a bírósági segédhivatalokban. x Több min. Jjygg pme­­gn,3 ali 6¥6 száztartási cikkek üvegezés H&fi­DELSMANN-tól HÉoHeretezes rotten­bi­ller­ utca 35 — A Pester Lloyd Vezérlőbizottsága egyéves működése. Egy évvel ezelőtt alakult meg Baranyay Lipótnak, a Magyar Nemzeti Bank el­nökének vezetése alatt a közélet kimagasló sze­mélyiségeiből a Pester Lloyd Vezérlőbizottsága, melynek az a feladata, hogy a magyar kormány németnyelvű szócsövének független és nemzet jellegét a lapnak mint a magyar politika nem­zeti intézményének szerepét alátámassza és ki­domborítsa. A Vezérlőbizottság tagjai: Ravasz László dr. dunamelléki református püspök, Schütz Antal egyetemi ny. r. tanár, Voinovics Géza, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára, Nelky Jenő ny. rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, Ángyán Béla dr. nyug. államtitkár és a Pesti Lloyd Társulat elnöke, vagy akadályoztatása esetén, alelnöke.­­ A Ve­­zérlőbizottság megalakulásának első évfordulója alkalmából Baranyay Lipót, mint a bizottság el­nöke, a Pester Lloyd újévi számában cikket írt, melyben beszámol a bizottság és a lap egyéves működéséről és összefoglalja annak irányelveit. A „Pester Lloyd“ feladata mindenekelőtt az —­ írja cikkében Baranyay Liptó —, „hogy a ma­gyar nemzet külpolitikai érdekeit megfontolt nyugalommal, magas szempontból, érzelmi hul­lámok nélkül, mindenkor túlságosan és ha kell harcosan képviselje__ E politika keresztülvite­lében a Pester Lloydnak, mint oly magyar sajtó­orgánumnak, amely évtizedek óta az összes problémákat felelősséggel tekinti át és mutatja meg a helyes utat, továbbra is az a szerep jut, hogy a külfölddel szemben Magyarország érde­keit mindenkor az egész nemzeti gazdaság szem­pontjából képviselje és hogy befelé és kifelé egyaránt felvilágosítólag és kiegyenlítőleg has­son ... Csak magyarok vagyunk és magyar célo­kat követünk“ — írja Baranyay Lipót cikkének befejező részében. Híven barátainkhoz, nem szolgálunk mást, mint az egész magyarság, a kereszténység és az európai civilizáció érdekeit. — Házasság. Szekeres Magda és Tröster László vasárnap, január 7-én délután 142 óra­kor tartják esküvőjüket a dohán­y utcai izr. templomban.­­ Fischer István és Székely Márta házasságot kötöttek. Sylivarc Magda (Kassa), Rogner Sándor (Tállya) jegyesek. Fleischmann Ilonka (Ács) és Strausz Pál (Sárbogárd) jegyesek. Szegő József leányát, Ibolykát eljegyezte Grosz György Budapesten. Rubin Piroska és Feiles Mihály jegyesek (Minden külön értesítés helyett.) Zoltán Magda, Spitzer Walter jegyesek. Iváncsy Hedviget, Iváncsy István dr ny. őr­­nagy-h­adbiró, paksi kir. közjegyző és néhai fe­lesége, Fischer Alexandra leányát eljegyezte Bognár Jenő m. kir. hadnagya, Bognár Gyula ny. főszolgabíró, országgyűlési képviselő és fe­lesége, Cséfay Aranka fia. Böhm Irma és Németh István január 6-án Sümegen házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Bokshorn Ilona (Budapest) és Edmond Kap­lan (Páris) 1939 december 31én Párisban há­zasságot kötöttek. (Minden külön értesítés he­lyett.) Friedmann Sárát (Nyíregyháza) eljegyezte Nágler Zoltán (Nyirnvada), Mendelsohn Bertus (Győr), Pollák Samu (Mágocs) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Csicsery Józsa és Sukk Géza január 6-án 6 órakor­­tartják esküvőjüket a pozsonyiad ref. templomban. / , ■ Palugyay Győző Viktor szűcs (IV., Bécsi­utca 6) kölcsön ad hermelin-belépőt, bundát esekély díjért. ­3 Táttalomnic Csorbató elsőrangú szlovákiai sport- és gyógyhelyek Felvilágosítással szolgál: SZLOVÁKIA hivatalos ide­genforgalmi irodája: „CONTINENTAL“, Budapest, V., József nádor­ tér 8. Telefon: 182-062. Vizum soronkívüli beszerzése, valutaellátás, szoba­rendelés, pausálkurák. — A tokiói magyar-japán társaság elnökének levele Ghika magyar követ megérkezéséről. Nabeshima Naokazu őrgróf, a tokiói magyar­japán társaság elnöke, levelet irt Felvinczy- Takács Zoltán egyetemi tanárnak, a Hopp Fe­­renc-múzeum igazgatójának. A levélben többek között a következők olvashatók: „Ma, 1939 de­cember 12-én, reggel ,féltíz órakor postahajónk, a Tatsuta Maru megérkezett Yokohama kikötő­jébe, magyar lobogóval az árbocán. Ghika ma­gyar követ ur őnagyméltósága érkezett meg rajta a leányával. Ezerszer köszönjük az Önök részéről megnyilatkozott barátságot. A magyar urakkal és hölgyekkel és dicsőséges zászlójuk­kal fogadtuk az érkezetteket." 30 év óta bírja a Darmol sok millió ember bizalmát. Ez a legjobb bizonyíték, hogy a Darmol milyen jól bevált hashajtószer.­­ Székrekedés ellen a jó és kedvelt­­^533% ­— Szünet a jugoszláv követségen. A buda­pesti jugoszláv királyi követség közli: A görög­keleti óhitű karácsony alkalmából január 6-án a követség utlevélosztályán szünetel a felek fogadása. — Kinevezések a közigazgatási bíróságon. A kormányzó Boér Elek és Kulimán­­Lajos köz­­igazgatási bírósági ítélőbírákat tanácselnökökké nevezte ki, Kacskovits Jenő Andor balassa­gyarmati törvényszéki tanácselnököt, Bornem-T­isza Károly debreceni ítélőtáblás bírót, Kél­er Tibor táblabírót, Cservény István táblabírót, Zettl Ágoston táblabírót, Bernhardt Károly pénzügyminisztériumi osztálytanácsost és Kö­rösi­ Sándor belügyminisztériumi osztálytaná­csost a közigazgatási bírósághoz ítélő tábla­­bírákká kinevezte. Hölgyeim! Le a kötőtűvel! Itt a XX. század is. TORA“ kézikötő szenzációja a szab. „KnS III készülék. Munkája kézimunka. Minden kötési minta kötheti. Néhány ór­a alatt köthet magának pullóvert, blúzt vagy ruhát. Kezdése egyszerű. Ára Sí P. Kérje , ismertetik. Áruforgalmi Kft., Bp., IV., Sik­ó­ u. 2. félem, a T.: W8-2­3 Biztos megélhetést kíván nyújt ALKA kivándorlóknak is a villamos IC , HARISNYA­SZEM FELSZEDŐGÉP * Megveheti! Bérelheti ! Budapest, V. Szent István­­ körút 13. Telefon 119-518 VILÁGSZ­ABADALOM1

Next