Ujság, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-01 / 25. szám
IIÖFIZBTÍ II Á 1 A Kt Uj Umpra ................................. 4.— pengi Nagy^Mrr« 10.80 peng« trrt .nun................ 13.20 pengi Zp« »kim ára Budapesten, vidékemé» a pályaudvarotton hétköznap.................. , 16 fillér Vaaárnap .................. S2 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap, utáni napok kivételével minden nap.ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI., Aradi utca 8 TELEFON: *1-207-57, 1-207-56, 1-207 55, 1-207-54. Budapest 62. postafiók 232. FIÓK KIADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 222-405) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA VII., Erzsibet kórus 43 szám (Royal-épület). Telefon: 222-405 és 422-985. Budapest, 1940 február 1. csütörtök , SZABADELVŰ NAPILAP * XVI. évfolyam, 25. szám Mi történt A kormányzó Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszternek a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta. A képviselőház a napirend letárgyalása után meghallgatta az interpellációkat és az ülés a délutáni órákig tartott. A Közigazgatási Bíróság megsemmisítette Orosz Mihály jászapáti nyilaspárti képviselő mandátumát. Varga József iparügyi miniszter rendeletet adott ki a széngazdálkodási bizottság felállításáról. Hóman Bálint a TESz jubileuma alkalmából tartott díszvacsorán érdekes emlékbeszédet mondott Gömbös Gyuláról. A magyar-bolgár légügyi egyezményt Szófiában aláírták. Mussolini fogadta az új olasz törvények kidolgozásával megbízott bizottságot Chamberlain , a londoni Westend-szállóban beszédet mondott és vázolta Anglia háborús tevékenységét. Német lapok szerint a Balkánt fenyegető szovjet veszély teljesen eloszlott. Cincar-Markovics jugoszláv külügyminiszter kijelentette: a Balkán-szövetség elhatározott szándéka semleges magatartást tanúsítani a jelenleg folyó összeütközésben. Greiser német kerületi vezető megcáfolta azt a hírt, hogy „a volt lengyel területeken a németek bosszúhadjáratot indítottak". A Taipale-folyónál és a Ladoga-tótól északra a finnek visszaverték a szovjet csapatok támadásait. A Szovjet repülők Észak-Finnországban néhány kisebb falut bombáztak. Egy finn járőr elérte a Fehér-tenger partját és ott több szovjet lőszerraktárt felgyújtott. .. • Finnországban négy külföldi dandár van, az első svéd, a második svéd-norvég, a harmadik dán, a negyedik vegyes. A német repülőgépek — német jelentés szerint — 22 angol kereskedelmi gőzöst és őrhajót bombáztak és közülük többet elsüllyesztettek. Egy német tengeralattjárót, amely angol kereskedelmi hajókat támadott meg, elsüllyesztettek az angolok. A nyugati fronton a németek kisebb rajtaütéseket kíséreltek meg a Senki Földjén. Négy külföldi dandár harcol i|Mllll»l iBWP—I' "ffllli ' I r ..Hl TT~I Finnországban ■II III ■IIM—ill IMI Ilii T 1 "" November 30 óta a szovjet repülők 204 finn város és község ellen 683 támadást hajtottak végre és 20.337 bombát dobtak le. Szerdán újból több finn falut bombáztak. Az angolok elsüllyesztettek egy német tengeralattjárót. Rajtaütésszerű kísérletek a nyugati fronton. Chamberlain beszédet mondott Anglia felkészüléséről A román kőolaj és a Balkán-értekezlet kérdése A németek kedden huszonkét angol kereskedelmi hajó és őrhajó ellen intéztek bombatámadást , ezzel akarták a nemzeti szocialista kormány uralomra kerülésének hetedik évfordulóját megünnepelni. A támadások lefolyásáról alább részletes jelentést közlünk. Németországban egyébként Hitler beszéde volt az egyetlen megemlékezés az évfordulóról. A beszéd Amerikában, Angliában és Franciaországban élénk tiltakozást váltott ki. Chamberlain is megemlékezett Hitler beszédéről a Westendszállóban szerda este mondott beszámolója során és ennek a végén is tett rá ironikus megjegyzést. A brit miniszterelnök beszéde egyébként összefoglalta a tengeren történt események mérlegét és ismertette Anglia nagy készülődését, felszerelését és háborús erőfeszítéseit. A nemzetközi politikában még Kündig is kísért a román petróleumkérdés. A dolognak — mint már említettük — túlozzák a jelentőségét. A Szovjet kőolaj termelésének ugyanis sokkal nagyobb fontossága van Németország kőolajszükségletének ellátására, mint a romániai petróleumtermelésnek. Németország háborús kőolajszükséglete minimális számítás szerint 17—18 millió tonna, Románia egész kőolajtermelése pedig 1938-ban 6.6 millió tonna volt, 1939-ben sem igen volt több.A termelés ugyanis csökkenést mutat, mert Románia 1937-ben még 7,15 millió tonna petróleumot termelt. A kútmélység, amit 1937-ben fúrtak, összesen 395.000 méter, 1938-ban már csak 300.000 méter. Ennek megfelelően csökkent a kivitel is: 1937-ben 5,67 millió tonna volt, 1938-ban csak 4,5 millió tonna. Minthogy tehát Románia mindössze 4,5 millió tonna kőolajat tud kivinni, a német szükségletnek csak negyedrészét fedezheti. Németországban mindenesetre úgy állították be a romániai petróleumtermelést a német gazdasági számadásokba, hogy Németország békebeli szükségletét bőségesen fedezheti. A német konjunktúrakutató társaságnak ugyanis az 1939 márciusában kötött német-román gazdasági egyezményről adott szakvéleménye szerint -— Románia 1934—38 termelésének évi átlagát véve alapul — Románia a német bevitelnek következő fontos tételeit fedezhetné (a zárójelben lévő számok azt mutatják, hogy Románia 1937-ben a német beviteli szükséglet megfelelő tételének hány százalékát fedezte a valóságban), a gabona 92 százalékát (18), szarvasmarha 31 százalékát (2), élősertés 27 százalékát (4), sertéshús 46 százalékát (4), tojás 108 százalékát (4), fa 25 százalékát (8), kőolaj 135 százalékát (15). Az 1936-ban közzétett német négyéves terv előirányozta, hogy a belföldi termelés másfél év alatt teljesen ellássa a német hajtóerő anyagszükségletet — szóval a kőolajszükségletet is. Valóban óriási erőfeszítés történt és történik ma is a tzarnaszén cseppfolyósítására és sok gyárat alapítottak, hogy szintetikus eljárással, mesterségesen állítsák elő a hajtóerőanyagot. Krupp, Thyssen, Stahlverein, I. G. Farben, Preussische Bergwerk, Hibernia és a többi bányatársaság sok ilyen gyárat állított fel, amellett fokozta a bányászatot, hogy a szükséges belföldi hajtóerőanyagot előteremtse. Nagy eredményt értek el a benzoltermelésben is, főképpen azért, mert 1933 óta megkétszerezték a koksztermelést és az előállítási eljárást is tökéletesítették. Mindezzel a fáradozással kétmillió tonnára emelkedett a Németországban évente előállított hajtóerőanyag mennyisége. Ugyanekkor azonban maguk a németek a békebeli szükségletet 5 millió tonnában jelölték meg. Hol van tehát ez a kétmillió még a háborús szükséglet fedezésétől? Németország tehát nem nélkülözhetik a Szovjet kőolaját. A Szovjet termelése 1938-ban 30.112.000 tonna volt. A Szovjet-Oroszországból Németországba irányuló kőolajexport fokozása azonban attól függ, sikerül-e a Szovjet ötéves terve, vagy sem. Mert ha nem, a fokozottabb belföldi szükséglet miatt a kivitel tételei csökkenni fognak. Az ötéves terv 1942-re az évi termelést 48,5 millió tonnában irányozta elő. Ezzel szemben az Egyesült Államok 170.432.000 tonnát termelnek évenként. Ott az átlagos fúrás egységenként 1200 méter havonta, a Szovjetnél ugyanekkora területen 700 méter havonta. Amellett 1939-ben a Szovjet az előirányzott fúrásnak 74 százalékát tudta megvalósítani. A csökkenés oka a technikai felszerelés hiányossága, valamint a képzett munkások hiánya, úgyhogy a munkaidő 25 százalékát javításokra kellett fordítani. Nagyban gátolja a Szovjet kőolajtermelését a munkások gyakori vándorlása és felcserélése is, így legutóbb hét hónap alatt az egyik nagy szovjet kőolajintézet tizenháromezer új munkást állított be és több mint tizennégyezer régi munkást vont vissza. A Szovjet kőolajtermelésének sikere és így Németország kőolajellátásának biztosítása általában a Szovjet olajtermelése technikai berendezésének megjavításától függ, ezért a szovjet-német gazdasági tárgyalásokon a Szovjet jó fúró- és finomítógépek szállítását kívánta Németországtól. Természetesen a Németországba irányuló szovjet kőolajexport összefügg a szállítás kérdésével is. A súlypont tehát nem Románián, hanem a Kaukázuson van. Viszont az angolok és a franciák nem akarják megengedni, hogy az angol és francia kőolajvállalatok Romániából Németországnak szállítsanak petróleumot.§ Nemcsak a román, hanem általában a délkeleteurópai helyzet olyan változáson ment át az elmúlt hónap során, ami a világháborút követő francia elgondolások revízióját teszi szükségessé és ezt a francia közvélemény nagy része már be is látja. A kis-entente sorsa ómen a balkáni szövetség előtt is. A kis-entente, amely csak egy célt tartott szeme előtt, a trianoni szerződés fenntartását és a revízió megakadályozását, e cél érdekében minden más szempontot feláldozott. Ennek klasszikus példája volt az Ausztriával és a restaurációs törekvésekkel szemben folytatott politika, amellyel a Cisentente egyik állama, Csehszlovákia maga alatt vágta el a fát. Most a Balkán-szövetség is új feladat előtt áll és ha a régi improduktív és negatív magatartását folytatja és hipnotizált merevséggel csak a bolgár revíziós törekvésekre szegezi figyelmét, könnyen úgy járhat, mint a kis-entente. A pénteken kezdődő balkáni konferencia ebből a szempontból is igen tanulságos lesz. Mint az MTI jelentése szerint a Stampa írja, Románia csapatmegerősítéseket küldött Besszarábia és Bukovina határaira és befejezte védelmi munkálatait a dobrudzsai határon is, ezzel azt akarja kifejezni, hogy területéből semmit sem hajlandó átadni más hatalmaknak, így aztán a Balkán-értekezlettől nem sokat lehet várni. Londonban változatlanul arra hivatkoznak, hogy a fonstterling mégis csal: fontsterling, vagyis a szövetségesek készpénzzel tudnak fizetni, míg Németország csak árut ad ellenértékként. Az angolok szerint ez olyan körülmény, amit Bukarest sem tud figyelmen kívül hagyni. Bukarest helyzetét különben őszintén Jorga jellemzi, aki az MTI szerint a Neamul Romanescben ezt írja: ,,Ha a ki nem elégített barát (Anglia, Franciaország) nem érti meg a szorultság helyzetét és fenyegetni kezd, az már nera barát". A balkáni értekezletre tehát a gazdasági világháború súlyos nyomása nehezedik és a tárgyalásokon a politika és a gazdaság összeszövődik. Ha a Szovjet balkáni előrenyomulásának veszélye csakugyan eloszlott — mint a német lapok írják — és ez valóban csupán „képzeletszegény kérődző propagandistád szánalmas szüleménye“ —, mint a Berliner Börsenzeitung írja —, illetőleg ha a balkáni értekezleten ilyennek fogják tekinteni, amit nem tartunk valószínűnek, akkor az egész értekezlet csak egy általános megbeszélés lesz a várható eshetőségekről. Ez esetben semmiféle komolyabb elhatározás nem remélhető s az értekezlet munkája a Balkán semlegességének irányelveire és kautéláinak megállapítására fog szorítkozni. Visszaverték az új szovjet támadásokat Helsinki, január 31. A finn hadijelentés a következőket mondja: A karéliai földszoroson, a Taipale folyónál visszavertük a szovjet támadását. Az ellenség 60 halottat vesztett A Ladoga-tótól északra az ellenség több helyen újból megtámadta a finn állásokat, amelyeket azonban mindenütt viszszavertünk. Öt kilenc szovjet harckocsit semmisítettünk meg. Az arcvonal többi részén szokásos tüzérségi és járőrtevékenység. A tengeren nem történt említésre méltó esemény. Az ellenség légihadereje az arcvonal megtámadására szorítkozott. Az ország belsejében csak elszigetelt repülések. A január 29-ről 30-ra virradó éjszakán a finn légihaderő több sikeres felderítő és bombázórepülést hajtott végre. A finn légelhárító ütegek és finn vadászrepülőgépek lelőttek öt szovjet repülőt Az Havas Iroda különtudósítója jelenti, hogy a szovjetorosz repülők kedden csupán Észak Finnországban tevékenykedtek, ahol néhány jó lépték téren falut bombáztak. A támadásnak három sebesültje van. Az anyagi kár jelentéktelei A Helsingen Sanomat című lap jelenti, hogy nyolc ismeretlen nemzetiségű repülőgép 31 bombát dobott észt helységekre. Svéd haditudósítók jelentik, hogy néhám vakmerő finn járőr elérte a Fehér-tenger partját, ahol több lőszerraktárt felgyújtott. (MTI A szovjet repülőgépek bomba támadásai Helsinki, január 31. (Havas) Aarne Sihmi tábornok, a finn légelhárítás főnöke, kedddn este 7 órakor a sajtó képviselői elött a szovjet orosz bombatámadásokról a többi közt a következőket mondotta: A november 30-a óta végrehajtott légitársa- Ára 16 fillér