Ujság, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-28 / 47. szám

SZERDA, 1940 FEBRUÁR 28 ÚJSÁG A kormányzó huszéves országlásának megörökítéséről szóló javaslat a képviselőhöz előtt Ünnepélyesen folyt le a Ház Hendi ülése A képviselőház kedden délben csak formális ülést tartott s mégis zsúfolt padsorok előtt folyt le a néh­ányperces tanácskozás. Az ülés megnyitásét tizenkét órára tűzték ki, de a fo­lyosók már jóval előbb megteltek. Teleki Pál , ■gróf miniszterelnök ünnepélyes hangulatban nyújtotta be az ülésen a kormányzó húszéves országlásának megörökítéséről szóló törvény­javaslatot. A terem ünnepi képet nyújtott. A kormány tagjai fekete- magyar ruhában jelen­tek meg, Bartha Károly honvédelmi miniszter kivételével, aki katonai díszben volt. A kép­viselői padsorokban is nagyon sok egyszerű zsinóros fekete magyar ruhát lehetett látni. Tolvay-Takách József gróf tűzharcos­ egyen­ruhát viselt. Valamennyi párt tagjai úgyszól­ván teljes számban felvonultak, csak a nyila­sok szélsőbaloldali padsoraiban volt sok üres hely, a nyilaskeresztes párt tagjai közül mind­össze hatan jelentek meg az ülésen. Tasnádi Nagy András elnök a jelentések so­rán közölte, hogy március elsején az összes " felekezetek templomaiban ünnepi istentisztele­teket tartanak, amelyeken a törvényhozás tag­jai is megjelennek. Bemutatta Fáy István kul­tuszállamtitkár jászapáti mandátumát. A te­rembe lépő Fáy Istvánt a kormánypárt zajo­san megéljenezte. Teleki Pál gróf miniszterelnök állott fel szó­lásra és beterjesztene vitéz Nagybányai Horthy Miklós ur­kuszesztemlei országlásának meg­örökítéséről szóló törvényjavaslatot. A minisz­terelnök szavait percekig tartó lelkes éljenzés szakította félbe, majd az ünneplés lecsillapul­tával a miniszterelnök kérte, hogy a javaslat tárgyalására mondják ki a sürgősséget és rész­letes tárgyalás céljából utalják a közjogi bi­zot­tsághoz. A Ház ilyen értelemben határozott. Barth­a Károly honvédelmi miniszter benyúj­totta a katonai bűnvádi perrendtartás egyik szakaszának módosításáról szóló törvényjavas­latot. Az elnök javaslatára ezután a Ház kimondta, hogy legközelebbi ülését szerdán délelőtt tíz órakor tartja, napirendjén a kormányzó húsz­éves kormányzásának megörökítéséről szóló törvény­javaslat tárgyalásával. Közölte még az elnök, illety az interpellációs könyvbe ,lejegy­zés nem történt. Ezzel az ülés véget ért, plénuma részleteiben is elfogadja a javaslatot, amelyet még aznap átküldenek a felsőházba. A felsőház csütörtökön ugyancsak ünnepélyes formák között szavazza meg a javaslatot. A felsőházban két "beszéd hangzik el, az egyiket Sterczeg Ferenc, a javaslat előadója mondja, a másik szónok valószínűleg Wekerle Sándor nyug­­pénzügyminiszter lesz. A kormányzóválasztó törvénykezők hódolata Az Újság annak idején megírta, hogy a tör­vényhozásban jelenleg tizenheten vannak, akik annak idején tagjai voltak az első nemzetgyűlés­nek és résztvettek a nemzetgyűlés 1920 március 1-i kormányzóválasztó ülésén. A tizenhét tör­vényhozó legnagyobb része még most is a képvi­selőházban foglal helyet, néhányan azonban A törvényjavaslatt szövege '«­****A Ház illése után a képviselőknek kiosztot­ták a kormányzó húszesztendei országlásának megörökítéséről szóló törvényjavaslatot. A ja­vaslatot nemzetiszinti kerettel ellátott lapra nyomtatták és szövege szó szerint a következő­kép hangzik: Törvényjavaslat vitéz Nagybányai Horthy Miklós Ur húszesztendei országlásának megörö­kítéséről. Az országgyűlés vitéz Nagybányai Horthy Miklós Ur kormányzóvá választásának huszadik évfordulóján mélységes hálával és törhetetlen kizortalomm­­al emlékezvén meg Magyarország kormányzój­ának a nemzet ősi hagyományai megbecsülő és jövő haladását előmozdító bölcs országidéről: Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Urnak, Ma­gyarország kormányzójának az állami rend és a társadalmi béke helyreállításával, az építő nemze­ti munka anyagi és szellemi feltételeinek biztosításával s a nemzet tekintélyének és az ország területének gyarapításával szerzett tör­téneti érdemeit a magyar nemzet hűségének és hódolatának örök emlékezetéül törvénybe ik­tatja. Kelt Budapesten, 1840. évi február hó 27. napján. Teleki Pál gróf m. kir. miniszterelnök. A törvényjavaslathoz a következő indokolást fűzték: Indokolás vitéz Nagybányai Horthy Miklós Ur húszesztendei országlásának megörökítésé­ről szóló törvényjavaslathoz. A magyar királyi kormány minden idők em­lékezetéül adni javasolja vitéz Nagybánya" Horthy Miklós Kormányzó Urunk immáron huszesztendős országlésát és az országgyűlés jo­gár­ól törvényben kifejezni javasolja a nemzet háláját és hódolatát. Kelt Budapesten, 1940. évi február hó 27. napján,­­ Teleki Pál gróf / m­. kir. miniszterelnök. is repe­trés a HSzösn és a felsőh­ázban Teleki Pál gróf a javaslat beterjesztésekor be­jelentette, hogy a javaslat előadójául vitéz Uj­­falussy Gábor, helyettes előadóul pedig vitéz Magasházy László képviselőket kérte fel. Mint már jelen­tettük, a szerdai ülésen a pártközi értekezleten történt megállapodás értelmében csak" Ujfalussy Gábor előadó beszél, azután a javaslatot minden további felszólalás nélkül ünnepélyesen megszavazza a Ház. A szavazás után rövid szünet következik, ezalatt a közjogi bizottság részletesen is letárgyalja a javaslatot, majd a plenáris ülést újból megnyitják és a Ház Karcsú tusai kénye­lm­es mozgás melltartó és 11422211 időközben a felsőházba kerültek, Orffy Imre dr. felsőházi tag kezdeményezésére a tizenhét törvényhozó kedden délelőtt Putnoky Móric háznagy hivatali szobájában megbeszélésre jött össze. Valamennyien megjelentek, közöttük Teleki Pál gróf miniszterelnök is Több felszó­lalás után abban állapodtak meg, hogy a tizen­hét törvényhozó hódolatát Teleki Pál gróf miniszterelnök külön is kifejezi a kormányzó elött. A protestáns püspökök körlevele a húszéves jubneumról A református és evangélikus püspökök kör­levélben intézkedtek, hogy március elsején minden gyülekezetben hálaadó és könyörgő istentisztelet legyen. A püspöki körlevelek rész­letesen m­éltatják a kormányzó húszéves or­száglásának nagy jelentőségét és Horthy Miklós kimagasló egyéniségét és államférfiai bölcse­sségét. Március 1-én feldíszítik kirakataikat a budapesti kereskedők és iparosok A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felkéri a nyílt árusítású üzletekkel rendelkező kereskedőket és iparosokat, hogy a Kormányzó Úr Őfőméltósága országlásának 20 éves évfor­dulója alkalmából a magyar kereskedelem és ipar hálás hódolatának külső kifejezéseképpen üzleteiket és kirakataikat diszítsék fel. A honvédség és csendőrség ünnepe A Kormányzó Úr őfőméltósága országlása 20-ik évfordulóján, 1940 március 1-én ország­szerte tartandó ünnepségekből a m. kir. hon­védség és csendőrség is kiveszi a maga részét és bensőséges szeretettel és ragaszkodással ün­nepli Legfelsőbb Hadurát. Március elseje álta­lános katonai szünnap. A laktanyák és egyéb honvédségi és csendőrségi épületek e napon napkeltétül napnyugtáig lobogódíszt öltenek. Oly honvédhelyőrségekben, ahol zenekar van, február 29-én este zenés takarodó, március 1-én zenés ébresztő lesz. A budai királyi Vár­ban az udvarlaki őrséget február 29-én és már­cius 1-én a Szegeden állomásozó és a Kor­mányzó Ur efőméltósága tulajdonát képező m kir. „Hunyadi János'* 9. honvédgyalogezred adja. Az udvarlaki­­őrség e napokon zeneszóval vonul fel. Március 1-én a m­. kir.­honvédség és csendőrség tisztjei és legénysége vallásfelekeze­tek szerint tálaadó istentiszleleteken vesznek részt az ország minden részében. Március 11-én déli 12 órakor a Kormányzó Úr efőméltósága mint Legfelsőbb Hadúr, a budai királyi Várban fogadja a m. kir. honvédség és csendőrség liszli és legénységi monstre küldöttségét. A küldött­séget a m. kir. honvédelmi miniszter, a m­. kir honvédvezérkar főnöke és a m. kir. honvédség főparancsnoka vezeti. A küldöttségben a hon­védség és csendőrsg tisztjeinek és legénységé­nek minden rendfokozata, minden fegyverneme állománycsoportja és szolgálati ága képviselve lesz az ország minden részéből. Március 1-én a m. kir. honvédség és csendőr­ség lisztjei és legénysége az ország minden helyőrségében diszebéden vesznek részt, a nye­lven a jelenlevő rangban legidősebb liszt vagy altiszt köszöntőt mond a Legfelsőbb Hadúrra A m. kir. honvéd- és csendőrlegénység e napon az őrszolgálatban állók kivételével teljes szol­gálatmentességet és kimenőt kap. Elmarad az egyetemi ifjúság Un epíteg« A budapesti Tudományegyetem ifjúsága a Kormányzó húszéves országlásának jubileuma alkalmából díszes ünnepséget készített elő már­cius 1-ére. A kormányzónak a miniszterelnök­höz intézett levele után az egyetemi ifjúság is elállott az ünnepség megrendezésétől és így az elmarad. Az Iparművészeti Társulat Redoteta a Kormá­nyzónak Nagy érdeklődés mellett tartotta meg az Or­szágos Magyar Iparművészeti Társulat első idei vá­lsztmányi ülését Ligeti Miklós kormányfő tanácsos, alelnök elnöklésével. A választmányi tagok meleg ünneplésben részesítették vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr ő fő­­méltóságát és fenkölt lelkű hitvesét, a Főméltó­­ságú Asszonyt abból az alkalomból, ho­­y húsz év óta áll a kormányzó az ország élén .Szablya János ügyvezető alelnök kiemelte azt a rend­kívül szeretetteljes érdeklődést amelyet a kor­mányzó úr és hitvese a magyar iparművészet és m­űipar iránt állandóan tanúsít.• A „Magyar h­ódo­at" rendezőségének közlése a vigadói ünnepségről A „Magyar hódolat“ pesti vigadói ünnepélyé­nek rendezősége a közönség tájékoztatására közli, hogy az ültetésrend megállapítása meg­történt és annak alapján az ülőhely­jegyek postai szétküldése folyamatban van. Az ülőhely­jegyeket legkésőbb csütörtökön délelőtt m­in­­denki kézhez kapja, akinek részvételét a ren­dező országos egyesületek február 21-ig be­jelentenék A rendezőség egyben közli, hogy az ünnepély ültetési rendjét már megállapították és így utólagos egyéni jelentkezéseket nem vehet figyelembe, sem pedig az ültetésrendet meg nem változtathatja. A rendezőség kéri azokat az egyesületeket, amelyek zászlóval és disz-szakaszokkal vonul­nak fel, hogy az egyesületenként ki­jelölt egyen­ruhás disz-félszakaszok és zászlóvivők csíltörö­ö­kön délután legkésőbb fél öt órakor jelentkezze­nek a pesti Vigadóban. Érdekes adatok a legfőbb számvevőszék elnökének legújabb jelentésében Huszonhatmilliós hiteltúllépés volt az 1938-39. költségvetési év első felében A képviselőknek most osztották ki Vargha Imre, a legtöbb állami számvevőszék elnökének jelentését az 1938/39-es költségvetési első félév v­égén mutatkozó eltérésekről. A jelentés sze­rint az 1938/39. költségvetési év 1. félévében kerek számokban 16 millió pengő túlkiadás, 11,450 000 pengő előirányzat nélküli kiadás, összesen tehát 26,470.000 pengő hiteleltérés mu­tatkozott. Az„egyes fejezeteknél az érdekesebb túlkiadás, illetve előirányzat nélküli kiadások a következők: Az országgyűlésnél 12.500 pengő előirányzat nélküli kiadás mutatkozik a Gömbös figura­­emlékmű költségeihez való hozzájárulás máso­dik részlete címén. A miniszterelnökség fejeze­ténél 56 000 pengő hiteleltérés van, amely a Szent István jubileumi év alkalmával Székes­fehérvárott tartott országgyűlés költségeinek fedeésére szobrait. Néhai Wlassics Gyula báró­nak és néhai Vértessy Sándornak, mint a nem­zet halottainak temetési költségeit a kincstár fedezte és ez 11 000 pengő túl­kiadást jelentett A miniszterelnökség közelében hivatalok elhe­lyezésére 450.000 pengőért megvásárolták az egyik házat, ami szintén túlkiadás. A külügyminisztérium fejezeténél 54.000 pen­gős túlkiadás mutatkozik a római kri­ináli kö­vetség tatarozási munkálatai fedezésére és 20 009 pengő a berlini követség cél­jaira vásá­rolt ház megvételével kapcsolatos kiadásokra. A kereskedelemügyi minisztérium tételénél 1.757.000 pengős túlkiadó jelentkeze­tt a buda­­pesti új repülőtér létesítésével kapcsolatban, 100 009 pengő előirányzat nélküli költség me­rült fel a duna jobbparti körvasút építésére, 2,5 millió pengő előirányzat nélküli tálér pedig úgy állt elő, hogy a Felvidék polgári lakosságának élelmiszerekkel és egyéb közszükségleti cikkek­kel való zavartalan ellátásával a Hangyát bíz­ták m meg és az akció lebonyolítására a Hangyá­nak 2,5 millió pengő kamatmentes kölcsönt utalványoztak. A földmivelésügyi minisztérium tételeinél 40.000 pengő túlkiadást mutat a minisztérium épületének tatarozási munkája, 181 000 pengő előirányzat nélküli kiadás pedig a téli gazda­sági iskolák létesítésével kapcsolatosan merül­ fel. A kultuszminisztérium tételénél 13.000 pengő előirányzat nélküli költség mutatkozik, amely a színművészeti és filmművészeti kamara elő­készítőbizottságának működésével kapcsolatos költségeket foglalja magában. A debreceni egyetem központi épületének építésére az elő­irányzott százezer pengőn túl még 68.000 pengő költség merült fel. A lóversenyfogadások ösz­szege után az Országos Testnevelési­­­Alapot megillető megtérítéseknél 67.000 pengő az elő­irányzatnál több kiadás. Az értelmiségi kor­­mánybiztosság tételénél 18 000 pengő többlet kiadás állt elő, mert az első zsidótörvény végre­hajtásával kapcsolatban új osztályt kellett a kormánybiztosságnál felállítani. A posta feje­zeténél 110.000 pengő előirányzat nélküli ki­adás szerepel, amelyet a Magyar Keresztény Postások Országos Gazdasági Egyesületénél, kamatmentes kölcsönként adtak. A jelentés szerint 13 975 pengő előirányzat nélküli kiadás merült fel, amelynek megokolá­sául a jelentés a következőket mondja: „Az 1917:XI. t.-c.-ben foglaltak alapján a közvéle­mény behatóbb tájékoztatásával kapcsolatos te­vékenység irányítása céljából tárca nélküli mi­niszteri állás szerveztetett költségvetési elő­irányzat híján a miniszter illetményeit és a működésével kapcsolatos dologi kiadásokat elő­irányzat nélküli kiadásként kellett elszámolni“ FIZ a tétel Hómon Bálintnak az Imrédy-kor­mányban egy ideig viselt tárcanélküli állásával függ össze. Térjem nem hitt a szemének!" Azt állítja, hogy évekkel látszom fiatalabbnak ! , ..........ELMONDOM ,tl^37'mn csodás VolMozásI un/'v k fel Trí^OTriuT igy szólt György. Alig pár nUulA!'l iUi­k­Nl hele ráncok és vonalak csufilolják el homlokom, szemem és szám környékét. Úgy látszol­, hogy már „bizonyos kort“ értem el. Ma összes barát­nőim csodálkozva irigylik szép, tiszta, fiatalos arcbőrömet. Rózsaszínű bőrtápláló Tokajon krémet hasz­­nálok lefekvés előtt. „Biocel" van benne, az if­­júság emez értékes eleme, amelyet egy, az egész világon ismert bőrgyógyász fedezett fel. Nappal fehér Tokaion krémet használok, ez teszi bőrö­met tisztává, bársonyossá és megszabadítja a fekete pontocskáktól és kitágult pórusoktól. E lap minden olvasójának készséggel szolgá­lunk egy-egy próbalubus fehér és rózsaszínű Tokaion krémet, valamint néhány pr­ihaadag Tokajon pudert tartalmazó ízléses kivitelű minta­­dobozzal, ha a töltési, csomagolási és szállítási költségek fedezetéül 60 fillért levélbélyegekben beküld képviseletünk címére: Panacea Gyógy­szervegyészet­i Rt. 3/H. Osztály, Budapest, XIII. Lehel­ utca 68. Elfogadták a pest megyei közjóléti szövet­­kezet átdolgozott alapszabályait Pest vármegye kisgyűlése keddi ülésén­­újból foglalkozott a közjóléti szövetkezet ügyével a annak, alapszabálytervezetét elfogadta. A kis­­gyűlésen Tegzes Kálmán főszolgabíró, Pest vármegye közjóléti előadója kifejtené, hogy az alispán felkérésére bizottság utazott Mátészal­kára az ott működő közjóléti szövetkezet ta­nulmányozására. Ennek a szövetkezetnek a kormány előbb 750.000, majd házépítési célokra 250.000 pengőt bocsátott rendelkezésére. A la­kosság 33 százaléka, közel ötvenezer ember ín­séges Szatmár megyében és így a közjóléti szö­vetkezetre nagy szükség volt. Eddig a szövet­kezet ötvennégy házat épített, egy-egy 1500 pengőbe került, amit a házhoz juttatottak hat­van-nyolcvan pengős részletekben törlesztettek. Az ínségesek alkalmazásával seprők, kosarak fonását, kaptárak készítését és értékesítését vitték keresztül. Kiosztottak háziállatokat, ba­romfit, kecskét, tehenet, sertést, amit idővel ter­mészetben visszaadnak. Két év alatt 2593 csa­ládot segítettek meg és erre a célra 600.000 pengőt fordítottak. Zlinszky László vármegyei ügyész ismertette a pestvármegyei szövetkezet átdolgozott alap­szabályait. A szövetkezet célja, hogy a megélhe­tésében veszélyeztetett lakosság gazdasági hely­zetének megjavítására szociális tevékenységet fejtsen ki. Ezért munkaalkalmat biztosítanak, emelik a szociális színvonalat, gyermekétkezte­tési és ruháztatási akciót szerveznek, magasabb színvonalra emelik a háziipart, meghonosítják a méhészetet, sel­emhernyótenyésztést, nyúl­­tenyésztést, baromfitenyésztést, a sokgyermekes családok részére kecsketartást tesznek lehetővé. Megszervezik a fogyasztási és gazdasági cikkek vételét és eladását, nyersanyagot szereznek és dolgoztatnak fel, lakásokat és lakótelepeket építtetnek. P. Vargha Vince, aki az alispán által kikül­dött bizottság tagjaként Mátészalkán járt, el­mondta, hogy az ottani szövetkezet munkája nagy áldást hozott a szatmármegyei ínsége­sekre. Fábián Béla indítványozta, hogy a szö­vetkezet vezetését ne vármegyei tisztviselőkre, hanem tapasztalt szakértőkre bízzák. Barcsai­ Ákos főispán egyhangú helyeslés közben hangsúlyozta, hogy „kölcsönös biza­lomra van szükség, összefogásra és akarásra, így az eredmény nem marad el. Fábián Bélával szemben kifejtette, hogy a vármegye tisztviselői ismerik a megye helyzetét, a közönség kíván­ságait, sérelmeit, nyomorát, gondját és baját, tehát az alispán elnöklésével a megye szakértői és képzett tisztviselői intézzék a szövetkezet ügyét. Bejelentette, hogy az autonómia tagjait is bevonják a munkába.­­ Ezután elfogadták a szövetkezet alapszabá­lyait. A napirend letárgyalása során foglalkoz­tak a kalocsai érseki Szent Kereszt közkórház­­nak a törvényhatóság részére való átengedésé­vel. Fábián Béla ennél a pontnál szóvátette a veszedelmes orvoshiányt, amely országszerte tapasztalható. — Vidékre — n­at­dolta — egy­­általán nem akarnak elmenni orvosnak, az­ or­­vosi fakultásra beiratkozott egyetemi hallgatók száma is olyan alacsony, hogy ez további orvos­hiányt fog előidézni.­­ Vitéz Endre László al­ispán kijelentette, hogy a szociális Programm megvalósítása keretében több kórházat akarnak építeni."A továbbiak során kimondták a vár­megyei közkórházi alap létesítésének szüksé­­gességét

Next