Ujság, 1941. június (18. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-21 / 139. szám

6 Jövő hét szerdájára halasztották a főváros közgyűlését Ekkor döntenek az elektromos áram árának és a víz díjának módosításáról A főváros pénteki közgyűlésén Ka­­rafiáth Jenő dr. főpolgármester be­jelentette, hogy Magyarország kor­mányzója születésenapjának előestéjén hódoló táviratban fejezte ki a törvény­hatósági bizottság legmelegebb szívből öt legmélyebb hálaérzetből fakadó őszinte szerecsekívánatait. Hitler Adolf vezér és kancellár születésenapja al­kalmából pedig a budapesti német követhez intézett levélben fejezte ki a törvényhatósági bizottság szerencse­­kívánatait, amit a német követ meleg­hangú levélben köszönt meg. Az elnök közölte még, hogy Deményi Aladár dr., Kiss Roland, Kiár Zoltán dr. és Wit­tenberg István bizottsági tagsága jogerősen megszűnt. Helyükre Kendek Károly dr.-t, Horváth Józsefet, Pelley Lajost és Bihar Tibor dr.-t hívták be a közgyűlésbe Orbay Dénes dr. főjegyző ismertette a húsz mérnökgyakornoki állás szer­vezésére, valamint a műszaki állások átcsoportosítására vonatkozó előter­jesztést, amihez a közgyűlés hozzá­járult. Ugyanígy magáévá tette a köz­gyűlés azt a polgármesteri javaslatot, hogy Lázár Imre gróf főjegyző „ellá­tási igényét“ arra az időre, ha vala­mikor visszatérne a fővárosba, tart­sák fenn. Lázár főjegyző a polgár­­mesteri hivatal vezetője volt, értékes tagja a főváros tisztviselő társadal­mának. Gazdasági irányú képzettsége, széles lá­tóköre és sokoldalúsága te­relte reá a magángazdaság figyelmét. Nemrégiben a Hitelbanktól meghí­vást kapott, hogy a fővárosnál élve­zett javadalmazásánál jóval maga­sabb dotáció mellett a bank két ipari vállalatánál foglaljon el vezető állást. Lázár Imre gróf főjegyző a főváros vezetőségével történt barátságos meg­egyezés alapján távozott a városházá­ról és már el­foglalta helyét. Hozzájárultak több út- és csatorna­építési munkához, telket engedtek át a XIV. Bosnyák-tér mentén az evangé­likus egyházközségnek, a VIII., Vas­utcában pedig a Tűzharcos Szövetség­nek. • A Gülbaba-sírját környező telkek megszerzése kapcsán Gidró László dr. azt fejtegette, hogy pár hónap előtt árverésen sokkal előnyösebben meg­vásárolhatták volna az ingatlanokat. Szőke Gyula dr. ugyancsak az ingat­lanvásár ellen foglalt állást. Azzal érvelt, hogy a főváros keresztény irányzatot követ, nem létesíthet tehát mohamedán búcsújáróhelyet. Ha ez a hely a mohamedánok szemében any­­nyira szent, akkor vásárolják meg ők. Büchler József szerint kétséges, hogy a mohamedán világ ideözönlése csak­ugyan olyan jelentős lesz, mint ahogy a hivatalos előterjesztés állítja. Szendy polgármester válaszában közölte, hogy a főváros a hatalmas ingatlankom­plexumot már csak azért sem vásárol­hatta meg árverésen, mert ehhez a közgyűlés felhatalmazása szükséges. Dörre Endre tanácsnok ismertetése után a közgyűlés az ingatlanvásárlás­hoz hozzájárult. Solymár község határában 318 kat. hold erdőterületet akar megszerezni a főváros gróf Keglevich Gyulánétól, Szőke Gyula dr. ellenezte az erdő­terület megvásárlását, mert az túl­­drága. Büchler József szerint az in­gatlan nem felel meg annak a célnak, hogy Budapest levegőjét javítsa. Pe­­yer Károly az erdőbirtokot értéktelen­nek mondotta. Szendy polgármester és Dörre tanácsnok azt hangoztatta, hogy a telek olcsó. Ezután a közgyű­lés kimondta az erdőterület megvá­sárlását. A XL. Szent Imre herceg­­útján 1300 négyszögöles telket enged­nek át a Darányi Kálmán-diákh­áz céljára. Huszty Károly dr. tanácsnok ismer­tette azt a polgármesteri előterjesz­tést, amely szerint a főváros kegy­urasága alá tartozó latin- és görög­­szertartású lelkészek, továbbá a róm. kat. közkórházi lelkészek javadalma­zását felemelik. Szabó Imre dr. elis­meréssel beszélt a főváros gondosko­dásáról. Az igazoló választmány és az össze­férhetetlenségi bizottság ügyrendjéről szóló szabályrendeletnél Peyer Károly tiltakozott az ellen, hogy az ellenzé­ket az adófelszólamlási bizottságból kihagyták. A kőbányai úti MÁV aluljáró építési költségeihez a főváros 20.000 pengő­vel járul hozzá. Halász Alfréd kifogá­solta, hogy az aluljáró lassan épül. Babarczy báró tanácsnok közölte, hogy az aluljárót rövidesen átadják a használatnak. Budapest északi részén a Duna for­galmának fejlesztése céljából korszerű, hatalmas új kikötőt építenek. A terü­letet a Közmunkatanács engedi át a fővárosnak. A kikötőépítkezéshez a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult. Ezután telket engedtek át a BSzKRt­­nak a Horthy Miklós­ körtéren, hogy a Gellért-térről a HÉV végállomást ide helyezhessék. A BSzKRt nyugdíj­szabályzatának módosításához szólva, Lévai Sándor tiltakozott az ellen, hogy harmincöt esztendőről negyvenre emeljék az újonnan felveendő alkalmazottak nyugdíj-korhatárát. Pásztor Imre is a szabályzat módosításai ellen érvelt. Petrovácz Gyula, Szabó József, Bechtler Péter, Perley Lajos és Ren­dek Károly szólt még a kérdéshez. Babarczy István báró tanácsnok vá­lasza után a közgyűlés hozzájárult a nyugdíjszabályzat módosításához. Napirend után Peyer Károly a ke­nyérkérdést tette szóvá. Szendy Ká­roly polgármester válaszában hangsú­lyozta, hogy elegendő élelmiszer áll rendelkezésre. A főváros vezetősége eddig is mindent megtett a lakosság élelmezésének zavartalan ellátása ér­dekében. Jogosan bízhati­k tehát ab­ban, hogy a jövőben sem szenved hiányt Budapest közönsége. Beszéd helyett cselekedetekre van szükség, amit a főváros vezetősége mindenkor meg is tesz. A közgyűlés folytatását az éjszakai órákban a jövő hét szerdájára ha­lasztották. Ekkor döntenek az elek­tromos áram árának és a víz díjának emeléséről. módosították a zsidótörvény 18. §-ának végrehajtását Megváltoztatták az adatszolgáltatások határidejeit A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány 4480/1941. M. E. szám alatt rendeletet adott ki az 1939:IV. törvénycikk 18. §-ának végrehajtásá­val kapcsolatos adatszolgáltatási köte­lezettség tárgyában kibocsátott 7330/ 1940. M. E. számú rendelet 2. és 3. §-ában megállapított határidők módo­sításáról. A most kiadott rendelet értelmében a 7330/1940. M. E. számú rendelet 2. §-ának első és második bekezdésében foglalt rendelkezések helyébe a kö­vetkező rendelkezések lépnek-Minden vállalat, amely a 100.502— 1940. K. K. M. számú rendeletben meghatározott közfogyasztás céljára szolgáló árukat a rendelet 1. §-ának első bekezdése alá eső szervezet útján hoz forgalomba, köteles azokat, akik a szervezetben az 1940 június 30. nap­ján részt vettek és ezeknek a szerve­zetben való részvételből folyóan az 1939 július 1. napja és az 1940 június 30. napja közt elért összes jövedelmét az 1941 július 31. napjáig a rendelet­hez mellékelt L számú minta szerint bejelenteni. Az olyan vállalat, amely a rendelet 1. §-ának első bekezdése alá eső szer­vezetet 1940 július 1. napjától 1941 június 30 napjaiig terjedő időben léte­sített, vagy létesít, a szervezetben 1941 június 30 napján résztvevőket és az ezekre vonatkozóan az első be­kezdésben említett adatokat 1941 jú­lius 30. napjáig, az olyan vállalat pedig, amely a rendelet 1. §-ának első bekezdése alá eső szervezetet 1941 jú­nius 30. napja után létesít, a szerve­zetben a létesítését követő naptári fél­év utolsó napján (december 31-én, illetőleg június 30-án) résztvevőket és az ezekre vonatkozóan az első bekez­désben említett adatokat a naptári fél­év utolsó napját követő hónap utolsó napjáig (július 31-ig, illetőleg­ a követ­kező év január 31-éig) köteles a ren­delethez mellékelt 1. számú minta sze­rint bejelenteni. A rendelet 3. §-ának első bekezdé­sében foglalt rendelkezések helyébe a következő rendelkezések lépnek: A rendelet 1. §-a alá eső szervezetet fenntartó minden vállalat köteles a szervezetben résztvevők személyében és jövedelmében beállott változásokat a rendelethez mellékelt I. számú minta szerint első ízben az 1940 július 1. napjától az 1941 június 30. napjáig terjedő időre vonatkozóan 1941 július 31. napjáig, ezt követően az 1941 jú­lius 1. napjától 1941 szeptember 30. napjáig terjedő időre vonatkozóan 1941 október 31. napjáig, 1941 október 1. napjától 1941 december 31. napjáig terjedő időre vonatkozóan 1942 ja­nuár 31. napjáig, azontúl pedig fél­évenként, január 1. napjától június 30. napjáig terjedő félévre július 31. nap­­jáig, július 1. napjától december 31. napjáig terjedő félévre pedig a követ­kező év január 31. napjáig bejelenteni, feltéve, hogy a szervezet a megfelelő bejelentési időközt megelőző időpont­ban már fennállott. rHová menjünk? A TARJÁNKÉRT Minden délután TÁNC C­S G S t G 3028 ARTISTASZAMOK GUNDEl'^ **­ A Ligetben: Kis Lajcsi monstre cigányzene­kara. A Gellért-szálló éttermében Mursi Elek: parkteraszán Dniczky-jazz. D. u. és este tánc 3024 Hűvösvölgy—Jánoshegy Hitm­asn­alára egy «* 3 csodája a panoráma, a pompás hangulat és a remek konyha. Vendéglős: Latorcai A. Károly. Tel. 163-115. Autóbuszjárat a Kolosy-térről. KAVOIÁZ minden este VÖRÖS ANIKÓ éneke! és a régi zenekar játszik DÉLUTÁN HANGULATOS ZENE N­MI 3055 [0­ Q A j\[ ifi) találkoztnk ! u ^ 1 ^ (Telefon: 493-726. h. u. és este hangulatos zene. Gyönyörű duna­­arti terasz. Szt. István-park 10 Pozsonyi-út 36 Csaeázs,kávéház kellemes uzsonnázóhely, gyönyörű terasszal, II., Fery Oszkár­ u. 52 (elöljárósággal szem­­ben, 75-ös villamos, 2-es és 3-as autóbusz). MEGNYILT A _ ^ som DUNAPARK KÁVÉN AZ A —.. . (Pozsonyi­ út 38.)­­ fA Zongoránál ADLER TIBOR. Asztalrendelés: 493-713, 291-813. ott a hegyi LOPIEllC egybehangzó véleménye alapján áltlános kitűnő osztályzatot nyert. Konyha, kiszolgálás, tisztaság kifogástalan Subalpin napsugár, teljes komfort. Diétás konyha. Tel. 165-035. luxus-penzió új veze­tősége és a közönség v­ár­t kr­ünl­­igráfi­­a ny.it a Hasonyi (mit­ohiai) halászkert Teljesen átalakítva. Remek halászlé, kitűnő italok. Hangulatos zene. Gyön­gyösi-uti megálló. Nyugatitól 3 kisszakasz. Telefon 292-434. 3056 ÁROS­A-ÉTTEREM panorámás terraszán remek ebéd és vacsora. Vasárnap délután zenés uzsonna. Fogaske­rekű végállomástól 1 perc. 3023 REGE-ÉTTEREM KERTHELYISÉGE Széchenyi- (Sváb) hegy, Rege-út 8—10. A kirándulók találkozóhelye! Telefon: 365-200. Vendéglős: Lukács László. 3013 KORONA vigadó. RÁDIÓS BÉLA jeles cigányzenekara mu­zsikái. Reggel 2-ig nyitva. Naponta ha­lászlé. Csodaszép terasza megnyílt! Kü­löntermek. III., Korona-tér 2. T. 362-331 Tulajdonos: VÖRÖSS JÁNOS. 3027 .és minderek i­lánc Longhny bat.Bagyagó műsor.Tánc reggel 2-ig ÚJSÁG SZOMBAT, 1941 JÚNIUS 21 n. Az arányszámok csökkentésének új Határideje 4 kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 84.930/1941. K. K. M. sz. alatt rendeletet adott ki az 1939.IV. t.-c. 18. §-ának végrehajtására vonat­kozó 100.502/1940. K. K. M. számú rendeletben megállapított egyes ha­táridők módosítása, valamint a 6162/1941. K. K. M. számú rendelet X. pontjának módosítása tárgyában. A most kiadott rendelet értelmében a 100.502/1940. K. K. M. számú ren­delet 2. §-ának 1. bekezdésében meg­állapított határidők a következők szerint módosulnak: Az 1939:IV. t.-c. 18. §-ának első bekezdésében, illetőleg a 7330/1940. M. E. számú rendelet 10. §-ának első, második és harmadik bekezdéseiben megállapított arányt, illetőleg számát, amelyben zsidók bizományosi vagy más néven létesített szervezetben részt vehetnek (7330/1940. M. E. számú rendelet 1. §-ának első bekezdése), 1943 január 1. napjáig, cukrot, fasze­net, kokszot és melléktermékeit for­­galom­ba hozó szervezet tekintetében, valamint az olyan vállalat szervezete tekintetében, amelynél az 1936—1938. években a közszállítások az évi for­galom 20%-át meghaladták, 1941 szeptember 30-ig kell elérni. Az előző bekezdésben említett arány­nak, illetőleg számnak 1943 január 1-éig elérése érdekében a szükséges csök­kentést mind a résztvevők számát, mind jövedelmüknek összegét illetően a következőképpen kell végrehajtani: az említett arányt, illetőleg számot ez időszerint meghaladó többletet első ízben, azaz 1941 szeptember 30. nap­jáig 30 százalékkal; 1941 december 31-éig további 30 százalékkal; 1942 június 30-áig és 1943 január 1-éig pedig 20—20 százalékkal kell csökkenteni. A 6162/1941. K. K. M. számú rende­let X. pontja helyébe a következő ren­delkezés lép: Valamely árunak a 100.502/1940. K. K. M. számú rendelet 1. §-ában fel­sorolt áruk közé tartozandóságával kapcsolatos vitás kérdésekben az Ér­telmiségi Munkanélküliség Ügyes Kor­mánybiztosa határoz. Ez ellen a hatá­rozat ellen tizenöt nap alatt felszólam­lásnak van helye az illetékes minisz­terhez, aki további jogorvoslat ki­zárásával határoz. * Ingatlaneladások a fővárosban 1941 április 25-től május 31-ig Gebauer Ferencről Drasche Lázár Alfrédnére, 11458. helyrajzi sz., 77.000 pengőért. — Gergely Jenő és nejéről Petyán Endrénére, 174600­. hrsz., 105.000 pengőért. — Iglauer László és birtoktársáról Balázsi Podlussányi Kálmán és birtoktársára, 5026. hrsz., 75.000 pengőért. — Gaizler Béla dr. és birtoktársairól Fehér Miklós Jenő dr. és birtoktársaira, 6510. hrsz., 50 000 pengőért. — Bartók Zoltán és nejéről Bedő Rezső Ferenc és nejére, 11893. hrsz., 62.000 pengőért. — Hokky Ist­ván és nejéről Kertész Manó és nejére, 17955/1. hrsz., 54.500 pengőért. — Kleiber Jánosné és birtoktársairól Benzsai Kálmánra, 13702. hrsz., 50.000 pengőért. — Lányi József dr.-ról Ger­ber Imre és nejére, 10643. hrsz., 72.500 pengőért. — Kuttna Gyulánéról Havas Géza és birtoktársaira, 11510/45. hrsz., 160 000 pengőért. — A Fővárosi Köz­munkák Tanácsának kezelése alatt álló Fővárosi Pénzalapról Mosk­ovits Miklósnéra, 4116/6/7. hrsz., 86.100 aranypengőért. — Kónyi Hugónéra! Bársony Oszkár és nejére, 15118. hrsz., 152.000 pengőért. — Lóránt Márton dr.-ról lovag Wahl Henrikre, 6571. hrsz., 65.000 pengőért. — Nagy Lajos­­né és birtoktársáról Fischer Andor és birtoktársaira, 2362^7. hrsz., 90.000 pengőért. — Magyar Királyi Posta­mesterek és Postamesteri Alkalmazot­tak Országos Nyugdijegyesületéről Ma­gyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Alkalmazottainak Nyugdíjintézetére, 6715. hrsz., 670.000 pengőért. — Diósdi Bodó János és nejéről vitéz Kiss La­jos és nejére, 5212/2. hrsz., 80.000 pengőre. — Tóth Jenő és nejéről Klein Gyulára, 13718. hrsz., 80.000 pengőért. — Dr. Fornet Leó Gusztáv Bélánéról Jankovich László dr.-ra, 13970. hrsz., 160.000 pengőért. Kereslet-Kínálat Lepedő 5.95 ss is"»­ ágynemű vászon, angin, kanavász, köpper, damaszt, konyharuha, törülközők, stb. sely­mek, ruhára való maradékok rendkívül ol­csón. Weisz, Paulay Ede­ utca 58. Udvarban. (Liszt Ferenc­ térnél.) 6051 Kerti bútorok vasból, fából, vesszőból, összecsapható ts­­kertiszékek. HEXNF.II. Király­ utca 25. 3034 fai könyv autóbuszon elvégett Becsületes megtaláló 50 P jutalom ellenében juttassa vissza. Cím a kiadóban. 574 Miei Beritten sörkimérők, asztalok, székek, evőeszközök, tálak, kuglizó felszerelések, biliiárdasztalok és kellékek kertiszékek és asztalok. HEXNER, Király­ utca 25. 8035 Harkány Gyógyfürdő JieLa Lak közvetlenül a fürdőépület mellett. Pzr'C** néző egy- és kétágyas szobák még kaphatók. Folyó viz. vEfizmnv. Felvilágosítások: Juh­a­­lak, Harkányfürdő, Baranya megye, vagy Budapest, telefon 384-171. 6505 Meghalt Adolfo Venturi, a híres olasz művészet­­történetíró A pátriárkák korát érte meg, azzal a ritka ajándékkal megtetézve, hogy szellemi képességei megcsök­­kenetlenül követték és szolgálták úgyszólva halála órájáig. Élete nagy művének, az olasz művészet mo­numentális történetének csak tavaly jelent meg egy kötete s a fáradha­tatlan toll már a következőn dol­gozott. Nyolcvanöt éves lett Ven­turi és elmondható róla, hogy a szellemi Olaszországnak ő volt a leghatalmasabb munkása. Húsz vas­tag kötetnél több a nagy művészet­története, de annak előtte és köz­ben is hány monográfiában dolgo­zott fel részletkérdéseket és rajzolta meg egy-egy régi művésznek alak­ját! A művészettörténészeknek ah­hoz a kisebb csoportjához tartozott,­ amely a kutató munkára építette tanulmányait. Venturi, kivált ifjabb­ korában, szenvedélyes kutatója volt az olasz levéltáraknak és a művészettörténelem számos becses adatot köszön neki, még több té­ves adatnak pedig a meghelyes­­bítését. Attól fogva, hogy összes­­foglaló nagy munkájába kezdett, nagy szerephez jutott életében az utazás. Bejárta az egész civilizált világot, elment mindenhová, ahol olasz művészeti kincset őriztek, mert ítéletet alkotni csak személyes észlelés utján akart. Óriási volt ezért az emlékismerete s ennek volt köszönhető, hogy számtalan isme­retlen szerzőjű műnek tudta meg­határozni a festőjét, vagy szobrá­szát s nem egy hibás attribuciót tu­dott helyesbíteni. 1912-ben attól kellett tartania, hogy a végzet el­metszi munkásságát. Hályog eresz­kedett a szemére és a megvakulás­­tól csak súlyos műtét árán mene­kült. Alig, hogy helyreállott látása, fokozott buzgalommal fogott a nagy munkájába s mikor a világ­háború véget ért, immár mint öreg­ember, újra nyakába vette a vilá­got. Másodszor is végigtanulmá­nyozta az Egyesült Államok nagy­szerű gyűjteményét, sőt elment a Szovjet Oroszországba is. Erről az útjáról visszajövet, megállt Buda­pesten is, amelyet előző látogatásai­ból jól ismert, hogy újra szem­­ügyre vegye Szépművészeti Mú­zeumunkat és magángyűjteményein­ket. 1900-ban járt nálunk Venturi először és akkori útjának eredmé­nye egy nagy tanulmánya lett, amelyben múzeumunk olasz fest­ményeit dolgozta fel. Utolsó láto­gatása után Petrovics Elek felké­résére dolgozatot irt a múzeum év­könyvébe. Hazájában már rég le­tette minden tisztét Nyugalomba vonult mint a római egyetem mű­vészettörténeti tanszékének tanára is. A nyugalom azonban szakadat­lan munkát jelentett fáradságot nem ismerő életében. Megírta ér­dekes emlékezéseit s közben töret­len erővel dolgozott olasz művészeti történetén. Adolfo Venturi nem volt száraz tudós, hanem az ellenkezője: érdekesen beszélő és vonzó elő­­adása­iró. Színes és képekkel nem takarékoskodó nyelven irt, gyakran a patetikusba fokozódó hangon. Az ember maga volt benne a finomság és gyengédség. Akiknek megadatott, hogy szót váltsanak vele, nem fog­ják­ elfeledni nemes úri jelenségét. (e. n.)

Next