Ujság, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-28 / 71. szám

szombat, 1942 március 28 ÚJSÁG KÖZGAZDASÁG! UJSÁG Nagyszabású agrárfeladata!« előtti A tengerentúli nyersanyagforrások­­tól még a majdan elkövetkező béke­években is hosszú ideig nem várhat ellátottságot Európa, mert azok leg­nagyobb része hadszíntérré, vagy had­viselővé válván, előbb ki kell hever­­niök az őket ért megrázkódtatásokat. Európa tehát főleg önmagára lesz utalva, s ezért azon me­zőgazdasági országokra, melyeknek területét a háború nem dúlta fel, olyan konjunk­túra vár, a Európa ellátásában olyan szerepet játszhatnak, mely nemcsak általános jólétet eredményezhet, de ezem országok politikai súlyát is növelheti. Ilyen mezőgazdasági ország Ma­gyarország is. Ezzel a lehetőséggel tehát nemcsak számolni kell, hanem arre elő is kell készülnünk, hogy a majdan megnyilatkozó kereslettel arányban álló kínálatunk idejében megjelenhessen Európa piacán. Lássuk tehát, milyen teendők vár­nak ránk ezen előkészítő munkában, mit kell elsősorban megszerveznünk, milyen termelésekre kell a fősúlyt helyeznünk, mire kell beállítanunk nemcsak üzemi, de lelki kapacitásun­kat is. A legfontosabb teendő, hogy tény­leg kihasználjunk minden rögöt, min­den barázdát s ne maradjon ki egyet­len esik szántóföld, egyetlen kockányi gyep sem ebből a nagy előkészítő munkából. Mert még mindig vannak kihasználatlan területeink, még itt, a főváros közvetlen közelében is, ahol évek óta nem termelnek semmit. Ezeket — akár parcellázásra váró, akár már felparcellázott, de még be nem épített házhelyek, akár magán­va­gy köztulajdonban lévő területek — bele kell vonni az építő munkába m­ár most, azonnal. Mezőgazdaságilag nem szabad kihasználatlanoknak ma­­radniok ezeknek sorai Vannak magas homokjaink, ahol évszázadok óta a szél tett tönkre minden kezdeményezést; vegyük te­hát elő azokat a gyakorlati gazdákat, akik egyes vidékeken már megmu­tatták, hogy igenis léteznek olyan növények — takarmányok és keres­kedelmi növények is —, melyek ilyen helyeken is kielégítő eredménnyel termelhetek (sertéscsemege, amerikai mogyoró) s állítsuk be őket egy or­szágjáró tanfolyam megtartására. Maga a föld legyen az a tanterem, ahol ez a gyakorlati tanítás folyik, mert csak így fogunk áremelkedések helyett termésemelkedésekhez jutni. Bárkik és bárhogyan döntenek is m­ajdan a béketárgyalások zöld asztala toellett, egy dolog bizonyos: nemcsak Európa, de az egész föld­gömb nagy részén pusztulnak el mezőgazdasági kultúrtermetek, mindenütt leromlott, megcsappant, kiveszett az állatállo­mány. Bizonyos továbbá az is, hogy inni akkor is minden államban, min­denkinek kell. Az állatállomány sza­­orítása, jóltartása, fejlesztése, kiterm­­élyesítése első és legfontosabb felada­taik­ Ezt pedig — és ezt ne­m győz­tük eléggé ismételni — csakis kor­szerű takarmányozással lehet! Az erre vonatkozó új irányvonalakat bele kell vinni a köztudatba, a bebizonyította­n jó eredményeket pedig késedelem nél­kül ki kell aknázni. Új irányvonalak alatt természetesen nem azokat az erőfeszítéseket értjük, amelyek például abban nyilvánulnak meg, hogy ma már a mentha kilúgo­zott szárát próbálják a jószágokkal etetni, s nem­ is abban, hogy a nagy uradalmakat fővárosi takarmány­keres­kedők látják el szénával, mert takar­mányozási probléma görbéjének ezen mélypontjai csak arra jók, hogy a leg­nagyobb erőfeszítések árán is megpró­báljunk kie­vickélni belőlük, s ismét­­hozzánk méltó színvonal elérésére tö­­rekedjünk. A takarmányprobléma megoldásába kell legkomolyabban belefeküdnünk,­­ főleg a fehérjedús nagyhozamú ta­karmányokat kell népszerűsítenünk. Inert ebben a cikkben túltermelés igen-igen hosszú ideig nem állhat be, mivel Európa még a békeidőkben is nagy fehérjehiányban szenvedett. Itt ismételten utalnunk kell a takar­mánymályvára, melynek kiváló tu­lajdonságairól, nem utolsó sorban arról, hogy bizonyos természetes szá­rítási mód alkalmazása mellett kala­pácsos darálóval egy a mai korpánál sokkal jobb erőtakarmányt nyerhe­tünk belőle, már február 24-iki szá­munkban részletesen megemlékez­tünk. Mivel ebből a növényből vető­mag is elegendő mennyiségben áll rendelkezésre, az önellátásnak ezen nagyjelentőségű tényezőjét egy gazda­ságnak sem volna szabad kihagynia vetésforgójából. A mályva nagy tö­megei bizonyára mindenütt feleslege­ket is eredményeznek,­­ami minden gazdaságnak nagy jövedelmet jelent, mert cikkünk nyomán az ország min­den részeiben felfigyeltek a takarmány­­kereskedők s érdeklődtek az elő­­takarmányelőállítás szervezési mól­ja iránt, egyben bejelentvén, hogy min­den mennyiséget átvesznek. Arra is vigyáznunk kell, hogy ne hazasítsuk el a kelleténél jobban vetésforgóinkat, mert jövőre már Uk­rajnát is bele kell kalkulálnunk Európa búzaellátói közé .. . Nekünk mindent e­­ kell követnünk, hogy olyan terményekben legyünk produk­tívak, melyeket a tőlünk északabbra fekvő országok már nem tudnak meg­termelni, melyekben tehát nekünk­­vezetőszerep juthat Európában. Kis­állam vagyunk, ezekben a mezőgazda­­sági lehetőségekben van a mi erőnk, ezt a szervünket kell tehát legjobban m­egizmosítanunk! Búza tekintetében pedig­­ később megint számolnunk kell a tengerentúli „búzagyárak" verse­nyével is. A konjunktúra előidézői közé tarto­zik még az a körülmény is, hogy A „Hangya” Közgyűlése A ,,Hangya" Szövetkezet március 37-én tartotta XLII. évi rendes köz­gyűlését. Dömötör László dr. elnök meleg szavakkal üdvözölte a vidéki szövetkezetek nagyszámban megjelent képviselőit és mindenekelőtt vitéz Nagybányai Horthy István kormányzó­­helyettessé történt megválasztásának jelentőségét méltatta. Indítványára a közgyűlés egyhangúan elhatározta, hogy a Kormányzó urnák táviratban fejezi ki a szövetkezeti tábor hódola­tát és ragaszkodását, a Kormányzó­­helyettes urnái pedig küldöttségileg tiszteleg. Ezután az elnök megemléke­zett arról a fájdalmas veszteségről, amely a magyar szövetkezeti mozgal­mat a Hangya nagynevű díszelnöké­­nek, Bernát Istvánnak, a közelmúltban bekövetkezett elhunytával élte. Érde­meit, a közgyűlés egyhangú határozata értelmében, jegyzőkönyvileg megörökí­tették. A továbbiakban Dömötör László dr. elnök rámutatott arra, hogy soha nagyobb szükség nem volt a tiszta szö­vetkezeti elvekre és a szövetkezeti in­tézményekre, mint napja Lokiban. Ma, amikor Magyarország a kultúra védel­mére és nemzeti létünk biztosítására önvédelmi harcra készül, nemcsak kint a harcvonalon, hanem a gazdasági életben is, csak egy elv lehet irány­adó: az erők egyesítése és tervszerű felhasználása. Ezek a mindenkor kö­vetett szövetkezeti elvek- Amikor tehát megállapítjuk azt, hogy sorsdöntő időkben a szövetkezeti elvek egyete­mes erővel bírnak a nemzet életében a Hangya szövetkezetek fokozott erővel és öntudattal állítják szervezetüket a közérdek szolgálataiba. Az elnöki megnyitó beszéd után Wünscher Frigyes dr. alelnök vezér­igazgató előterjesztette az igazgatóság jelentését az 1941. üzletévről. A köz­gyűlés élénk helyeslése mellett tilta­kozott az ellen az egyes kereskedő­­rétegek által szitott propaganda ellen, amellyel hamis jelszavak hangozta­tása mellett akadályozni akarják a szövetkezetek fejlődését. A szövetkeze­tek nyugodt lelkiismerettel leszögez­hetik azt, hogy a keresztény kereske­delem érdekeit a lehetőséghez képest mindig figyelembe vették és hogy sokszor saját érdekeik háttérbe helye­zésével mondtak le a terjeszkedésről azért, hogy a fejlődő magyar keres­kedelmet ne akadályozzák. A­­leghatul­rozottabban visszautasította a szövet­kezetek ellen elhangzó vádakat s a szövetkezetekben tömörült fogyasztók nevében kifejezést adott annak a kí­vánságnak, hogy a kereskedőérdekek képviselete mellett a sokmillió magyar fogyasztó érdekei is figyelembe vétes­senek. Tiltakozott az ellen, hogy a ke­resztény kereskedelem legnagyobb szervezetével, a Baross Szövetséggel kötött megállapodást és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával fenn­álló zavartalan együttműködést ille­téktelenek zavarni próbálják. Az igazgatósági jelentés bevezető részében kiemeli a Délvidék vissza­térésének jelentőségét és beszámol ar­ról a széleskörű tevékenységről, ame­lyet a Hangya a visszacsatolt terüle­teknek az ország gazdasági vérkerin­gésébe való bekapcsolása érdekében kifejtett. Munkájának egyik ered­ménye az, hogy már a múlt esztendő­ben valamennyi községben megalakult a Hangya szövetkezet. A világgazda­sági helyzetnek és Magyarország gaz­­dasági helyzetének, valamint a kül­földi szövetkezetek működésének is­mertetése után, a jelentés a magyar szövetkezeti mozgalom időszerű kér­déseivel foglalkozik és a „Hangya" tagszövetkezeteinek erőteljes fejlődé­sét ismerteti. A szövetkezetek száma a visszatért délvidéki területek szövetkezeteinek beszámításával, 1953-ra emelkedett. A Hangya l­it. évi összforgalma, az előző évi 254,3 millió pengővel szem­ben, 359,5 millió pengő volt, ami­ több, mint 42 százalékos forgalomemelke­dést jelent. A fogyasztási üzletágról szóló beszámolónak különösen az a része tarthat számot általános érdek­lődésre, amely a Hangya által kor­­mánymegbízás alapján lebonyolított nagyszabású akciókat ismerteti, ami­­nek például a „Zöldkereszt" cukor- és szappan­akció, a liszt és őrlemények nagybani elosztása, az országos zsir­áfok az európai országok, melyek ellátottsága eddig gyarmatbirodalmaik­ban gyökeredzett, kolóniáikat részben vagy egészen elveszítik. Ezek tehát olyan nagyjelentőségű felvevőpiacok­nak fognak bizonyulni, hogy akár­milyen feleslegeket is produkálnánk, az mind kevés lesz. Véssük tehát jól emlékezetünkbe, hogy ezer év alatt egyszer sem állott a magyar mezőgazdaság ilyen ked­vező lehetőségek előtt s ezt az alkal­mat ki nem használni, a destruálás legmagasabb foka válná. Erre a célra igénybe kell venni minden rendelke­zésre álló emberi és anyagi erőt, mo­billá kell tenni minden elérhető tőkét, mert ez az üzleti lehetőség erkölcsi és anyagi javakban olyannyira meg fogja sokszorozni a beléje fektetett tőkét, hogy ebben az országban, annak jó­létben élő, munkát adni és jól fizetett munkát kapni tudó lakosságának lel­kében a megelégedettség lesz úrrá. Agrárphiloso­ph­us, gyűjtés, a népruházati akció, az er­délyi vasútépítő munkásoknak, az ál­lami só- és ércbányák, valamint a kárpátaljai kincstári erdőbirtokok munkásainak élelmezése, stb. Igen figyelemreméltó a „Hangya" saját termelőüzemeinek erőteljes fej­lődése. A mezőgazdasági termékek értéke­­sítése terén lebonyolított forgalom is nagymértékben emelkedett. Egyes ter­mékekből a Hangya a következő mennyiségeket hozta forgalomba: 58.52­5 db­ sertés, 18.558 db. szarvas­­marha, 3663 db borjú, 5608 db. birka, 119 vagon zsír és szalonna, 1438 va­gon baromfi, 1094 vagon tojás, 645 vagon gyümölcs, 156 vagon főttvad, 13 vagon libamáj, libacomb és liba­méz­, 126 vagon toll, 12.5 vagon méz, 46 vagon szárított kamilla és 15 va­gon szárított főzelék. A gabonabizo­­mányossággal foglalkozó szövetkeze­tek 5614 vagon terményt vásároltak fel s ezenkívül a központ 590 vagon terményt vett át a szövetkezetektől. A közérdekű paprikaértékesítő szö­vetkezetek 613 vagon őrleményt vál­tottak be. A Hangyának háziipari cikkekben lebonyolított forgalma az előző évhez képest 254%-kal emelke­dett és 1,7 millió pengő volt. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tése szempontjából rendkívül nagy­jelentőségű kezdeményezés a Hangya őstermelő osztályának múlt év végén történt megalakítása, amely a kis­gazdák és kisbérlők belterjesebb gaz­dálkodását van hivatva előmozdítani. Az igazgatóság jelentéséhez elsőnek Jósvay Gábor (Poroszló) szólt hozzá. A vidéki szövetkezetek háláját és el­ismerését fejezte ki a vezérigazgatónak és munkatársainak a nehéz viszonyok között elért eredményekért. Hangsú­lyozta, hogy a szövetkezetek a term­elő és fogyasztó kisemberek millióit kép­viselik és ezért méltán igényt tartan­­nak arra, hogy a kormány és a ható­ságok fokozott megértést tanúsítsanak velük szemben. Karácson András (Békés) a szövet­kezeti tábor nevében erélyesen vissza­utasította a szövetkezetek ellen a képviselői házban és egyes kereske­delmi érdekképviseletek körében el­hangzott támadásokat, amelyekkel egyesek a keresztény kereskedelem és a szövetkezetek közé éket akarnak verni. Jakab Lajos (Szalacs) a felszaba­dult keleti területek szövetkezeteinek meleg üdvözletét tolmácsolta és ra­gaszkodásának adott kifejezést a Hangya központ iránt. Ezután a közgyűlés egyhangúan tu­domásul vette az igazgatóság által elő­terjesztett mérleget és üzleteredmény­­szám­lát, amely az előző évi 932.395.45 pengővel szemben 1,490.021.13 pengő tiszta felesleggel zárult, annak elle­nére, hogy az üzleteredmény terhére elszámolt vásárlási visszatérités ösz­­szege az előző évi 834.964.14 pengőről 2,197.737.47 pengőre, a különböző ado­­mányoké pedig 923.840.22 pengőről 4.306.312.63 pengőre emelkedett. A közgyűlés az igazgatóság javaslata ér­telmében úgy határozott, hogy a feles­legből az üzletrészek 5%-os osztalé­­­kára 990.162.05 pengő és a tartalék­alap gyarapítására 400.000 pengő for­­díltassék. A kenyéren­dtés zavartalan biztosítása érdekében sza­bályoztál­­ugbát a búza és a rozs kiűrlési arányai.­­ A magyar közellátási egyik legfon­tosabb célkitűzése az, hogy az ország minden lakosa számára biztosítsa a mindennapi kenyeret az új termés be­takarításáig E cél elérésére közellá­tásunk irányítói megvalósították a kenyérmagvak terén is a készletgaz­dálkodást és megállapították országos viszonylatban a kenyérfejadagot. A felelős tényezők több izben hangoz­tatták, hogy a kenyérellátás általában biztosítva van, de a zavartalan bizto­sításhoz a legszigorúbb értelemben vett adagolás pontos végrehajtása szükséges. A közellátási helyzet azon­ban igen nagymértékben függ egyes természeti behatásoktól. Ha ebben az évben az elemi csapások nem is okoztak nagyobb kárt, a tavaszi ár­víz, főképp­­pedig a belvizek ,pusztí­ tása komoly feladatok elé állítja ke­nyérgabona-ellátásunkat. Tagadhatat­lan, hogy belvizek következtében­ egyes készletek veszendőbe mentek és így szükségesnek látszik az oko­zott károkat megfelelő intézkedések­kel helyrehozni. Hadviselő állam a nemzeti közösség gondolatát a köz­­ellátás terén is megvalósítja, amikor áldozatot követel mindenkitől csak azért, hogy az ellátásban az ország lakossága egyformán részesüljön. A közellátásügyi miniszter legutóbb ki­adott rendeletével újra megállapította a búza­­és a rozs kiőrlési arányát. Ez az április 1-én hatálybalépő rendelet a kiőrlés újraszabályozásával és­ a kiőrlési arány megváltoztatásával ép­pen a zavartalan kenyérellátást hiva­tott szolgálni. A MAGYAR NEMZETI BANK már­cius 23-i kimutatása szerint a bank­jegyforgalom a március 15-i forgalom­mal szemben 26,8 millió pengővel csökkent. Az állami giroszámlákon a befizetések 42.8 milió­ pengővel, az egyéb számlákon 2 millió pengővel múlták felül a kifizetéseket, úgyhogy a girokövetelések állománya összesen 44.8 millió pengővel emelkedett. Az érckészlet 0.2 millió pengővel növeke­dett. A váltópénzkészlet 0.3 millió pen­gővel apadt. A válóbevallások összege a váltóbenyújtások összegét 2.6 millió pengővel haladta meg. Az alapszabá­lyok 57. cikkének g) pontja alapján a külföldnek pengőben nyújtott hitel 8 millió pengővel emelkedett. Az „Egyéb követelések“ 4.9 millió pengő­vel gyarapodtak, ellenben az „Egyéb karírozások“ 7.8 millió pengővel csök­kentek. ÉRTÉKPIAC A pénteki értékpiacon az árlemor­zsolódások túlnyomórészt megálltak, sőt az ipari értékekben áremelkedé­sek is előálltak. A bankpiacon a Nem­zeti Bank 2, a Magyar Bank 1, a Le­számítoló Bank 1,59, a Kereskedelmi Bank 3,50 pengővel olcsóbbodott. A többi papírok közül a Bauxit 12, a Kőszén 12,­­a Salgó 1.50, a Fegyver 6, a Ganz 2, a Rima 5.50, a Naslei 1.50, a Cukoripar 6 és a Hungária Mű­trágya 3 pengővel drágult. A fixpiacon az 1914-es fővárosi köt­vények 1 pengővel drágultak, az 1927-es fővárosi kötvények pedig 1 százalékkal olcsóbo­dtak. Az erdélyi nyereménykölcsönkötvények árfolyama nem változott. ÉRTÉKTŐZSDE! ÁRFOLYAMOK Előző Előfordult Zárlat zárlat kötések Nemzeti B. 568.—­365—366 366.— Hitelbank 96.75 —­­97.— Magy. Bank 73.— 72 72.— Leszámítoló 78 — 77.8—76.5 76.5 Keresk. B. 156.— 152—153.5 152.5 Belv. Tkp. 30.—— 30.— Budai Tkp. 7.—— 7.— Köb. Tkp. 58.—— 58.— MOKTÁR 57.— 56.25 56.25 Pesti Hazai 115­.— 115 115.— Concordia m. —— 15.— Király-malom —— 25.— Bauxit 438.— 450 450.— Borsodi szén 11.--4 .— 32.­Szentlőrinci ----— 26.— Magnezit --- .— 450.— Aszfalt— 14.5—15 14.9 Kőszén 888.— 887—900 900.— Nagybá­tornyi 61.— 62 62.— Salgó 73.— 73—75 74.5 Fegyver 176.— 180 182.— Ganz 60.—­­0,5—62 62.— Acél 158.— 157 157.— Rima 194.5 500 200 — Nasici 97.— 98.5 Levante 2.30 2.30 2,50 Nova 4L— 1.— ■ 43.— Trust 100 — 100 100.— M.cukor 200.— 203—206 206.— Georgia 43.—— 44.— Izzó— 370 370— Gschwindt —■ 222.5 2225.— Schwartzer 34.—— 35— Goldberger 125.— 125 125— Magy. kend. 60.5 62 02— Pamutipar— 65 64.5 Brassói— — 34— Vasúti forg.— 48—49 49— Kttltöldi értéktőzsdén NEWYOItK. A csütörtöki tőzsde zárlata: Allied. Chemieal 125, Aaierie. Smelting 39.375, Arneric. Telephone 115.50, Amerte, Tobaceo 38.75, Anaeonria Copper 25.875, Baltimore Sí Ohio 3.25, Betlehem Steel 59, Canadian Pae. 4.125, Chrysler Corp. 55.125, Gén. Electric 21.125, General Motors 29.575, Internat. Tele­phone 2.50. JVewjork Central J.t25, Prím sylranta R. 21.76. Radio Corp. 2.75, Stan­dard Olt 34.50, tJ. S. Robber ti.«25, U, S­­Steel »0.25. Westinghouse Electric 08.375. Woolworth Comp. 23.75. LONDON. (Csütörtöki sári.) Brit. Consols (*%•/») 831/g. Brit. War. Loon (3Vi%) 1057/», Brit. Funding Loan (4%) 11414. Conversion Loan (8>A%) 1M14, Brit. Victory Loan 11*»/«, Bio Tinto 8, Chartered 2(I1/,, Do Beers def. 7&/s, Goldfields 3214, Rand Mines 125, Anglo Iranian 3811, Me.rlran Eagle 12’/s, Shell Transport l*1/»*, Courtaulds 3214, Eleelrte Musical IS7/», Imperial Tobacco »*/„, Impe­rial Chemlra) 3214, Lerer Brothers iVii. Vickers Í57/». / VALUTÁK ÉS BEV1ZAK A nemzetközi devizaforgalomban Zürich­­ben az angol font és a svájci frank válto­zatlan maradt.♦ VALUTÁK: Szlovák korona (vak Zffl li­nói kisebb ci­mlet) 11.45—11.75, leu (csak 1000 lei és kisebb rimlet) 1.9.12.05, lira (csak 10 lírás és kisebb címlet) 17.40—17.0­1, svájci frank 79.60—80.00, svéd korona (csak QQ K és kisebb címlet) 81.70—82.71. DEVIZÁK: Athén KU—IM, 18­7%­~181.40, Belgrád Berlin 135.70—188.70, Pozsony 11.64—11.78, Mittel 54.20—54.68, Bukarest 2.75—8.82, Istanbul 268.685—*78.665, Kopenhága 76.84—71.5*, Mad­rid 32.00—32.24, Milano 17.66—17.*864, Osl® 77.IC—77.67, Stockholm 82.66—82.8*, Zürich 79.80—80.60, Helsinki 6.87—6.93, Zágráb 6­ 79—6.83. (Az amsterdami, belgrádi, brüsszeli és oslói kiűzetés árfolyama csak a magyar­­német devizakompenzáción keresztül is, bonyolódó elszámolási forgalomban, a párisii kifizetés éroly­ama pedig csak a meg nem szállt Franciaországgal szemben az árforga­­lom körén kívül eső követelések és tartozá­sok, valamint az 1940 július 11s­ a előtti áru­­szállításokból keletkezett követelések elszá­molásánál érvényes. A madridi kiűzetés árfolyama kizárólag az 1940 július 15-én életbe lépett magyar-spanyol kereskedelmi és fizetési megállapodás keretében történő fize­tésekre vonatkozik- Az athéni kifizetési egy rése a magyar-olasz fizetési forgalom kereté­­ben történő fizetéseknél érvényesüld árt.) tociföldi devizazárlatok AMSTERDAM, Berlin 75.31, Newyork 1.98*/ie—Brüssel 39.11 39.17, Zürich 43.33—43.71, Stockholm 44.81—44.91, IONDON, Newyork 4.0214—4.9314, Zürich 17.30—17.49, Stockholm 19.85—10.95, Llasia­bon 99.80—100.20, Buenos­ Aire* 19.95 ^-1—17.13 Nemhivatalos árfolyam! Madrid 40.50, ZÜRICH, Páris 9.57, London 17.11, floss. york 431.00. Brüsszel­ «9.0», Milano it-Mfl, Madrid 39.59, Amsterdam 221.90, Berlin 172.56, Stockholm 102.37, Oslo 09 89, Kopén, hága 90.50, Szófia 5.371/7. Prága 17.37H, Bukarest 2.50, Helsinki 8.7714. Lisszabon 17.90, Buenos­ Aires 81.71. » Budapesti gazsunat­őzsde A pénteki gabonatőzsdén a magipiac forgalma élénkebb volt. Lóheremagból 236, csillagfűm­ből 516, komlólucembá­ból 60, muharmagból 53 és baltacím­­magból 41 mázsa cserélt gazdát. KÉSZÁRUPIACI JEGYZÉSEK TÉNYLEGES KÖTÉSEK. LÓHERE­MAG: 9 q 325, 3 q 325, 3 q 325, 10 q 288, 4 q 305, 25 q 170, 9 q 230, 30 q 34, 50 q 305, 10 q 36 bp p. 5 q 315, 35 q 230, 2 q 230, 12 q 325, 24 q 230 Bp. — CSILLAGPORT: 150 q 28, 200 q 25, 150 q 28, 16 q 28 ab feladóájl. — KOMLÓ LUCERNA: 60 q 42 ab feladn­ál­. — MUK­ARMAG: 32 q 67, 15 q 67, 6 q 64 ab feladóén. — ANGOLPERJE­G q 210, 4 q 310, 3.6 q 310 ab feladó, áll. — JUN­CSENKESZ: 13 q 190 ab feladóáll. — SZARVASKEREP: 3 q 320 ab feladóáll. — RÉPAMAG: 41­5 246, 17.5 q 246, 3 q 255, 7 q 245, 25 q 230, 15 q 265, 4.6 q 275, 7 q 266, 9 q 251, 2 q 210, 25 q 250 ab feladóál. — BALTACIMMAG: 3q 80, 8q 80, 30q 80 Bpest. — RÉTI KOMÓCSIN: 20 q 300, 1.5 g 330 ab feladóért. HIVATALOS TERMÉNYJEGYZÉS. BÚZA: 81 kg 31.50, 80 kg 31, 78 kg 30. — ROZS: 71 kg 28. — KÉTSZE­RES 28. — TAK.-ARPA: 65 kg 24.50 középmán. 23.50, kopasz 50. —­ ZAB: 41 kg 26.50. — TENGERI: 17 10, sze­mes 22.20. MAGVAK, HÜVELYESEK. REPCE­MAG, kép.­­ répa 45, vad 38. — NAPRAFORGÓ 35. — TÖKMAG 45. — MÁK, kék 156. — KÖMÉNYMAG 392. — KORIANDERMAG 88. — BOR­SÓ, Viktória 54.20, expr. 46.20. LENCSE: kicsi 51.20, közép 61.20, nagy és érd. 71.20. — BAB: fehér, szokvány és gyöngy 56.20, fehér hosszú és lapos, gömb. és hosszú fürj, egy­színű színes 61.20, tarka és vegyes 53.20, lóbab 50. — LÓHEREMAG, ny. ar. bp p 230, érd., kolozsv. p 240. — BALTACIMMAG, hámozatlan, bp p 80. — BIBORHERE 150. — KOML-­­LUC. 200. — SZARVASKEREP 250. — MUHAR 40.­­­ CIROKMAG, seprő 28, cukor 40. LISZT- ÉS ŐRLEMÉNYÁRAK. Bú­zadara 73, nullásliszt 6950, egys. bú­za- és rozsliszt 41, busa- és rozskorpa 18, búza- és rozslábiliszt 18, rozsízés­­korpa 18, malombükköny, szemes 17, darált 18. PIACOK BUDAPESTI NAGYVÁSÁR A nagyvásártelepen pénteken köze­pes volt a forgalom. A cikkek nagy részének az ára változatlan, d© a zöld­félék állandóan olcsóbbodnak. Árak: GYÜMÖLCSÖK: alma 80—450, gesz­tenye 280—300, narancs, sárga 210—* 260, vörös 240—280, mandarin 180— 220. — BURGONYÁK: nyári rózsa 17.25, őszi rózsa 15.15, Gülbaba 16.20, Ella 14.10, Weltmann 12, Krügst 11.45, kifli 22.50. — ZÖLDSÉG ÉS ZÖLDFŐ­­ZELÉKEK: vöröshagyma 27.03 fok­hagyma 55.37—89.61,' karfiol ' 180— 260, sóska 400—450, paraj 180—300, zeller 40—60, sárgarépa 30—40, petre­zselyem 50—80, kalarábe 30—60, fejes­­saláta, drb 20—100, zöldhagyma, cso­mója 16—21, hónapos retek 40—120. KÁPOSZTAFÉLÉK: fejeskáposzta 30—46, kel 40—90. — GOMBA: csi­perke 440—560. — TOJÁS: friss 344— 350. — ÉLŐ BAROMFI: tyuk 270, csirke 330, kacsa 300, lúd 330, pus­ka 360. — VÁGOTT BAROMFI: tyúk 300 —310, csirke 410, kacsa 340, lúd 370, pulyka 300—310 fillér. CSARNOKOK Vásárcsarnokok és nyílt piacok ki­csinyben! árainak jegyzése: HÚSNE­­MŰEK: háj 310, zsír 330; élő baromfi: lyuk 300, csirke 360; tisztított baromfi: lyuk 350, csirke 460, kacsa 390, lúd 420; hal: ponty, élő 300—360, jegelt 200—300, — TOJÁS: friss 370—400.­­ TEJTERMÉKEK: teavaj 590, tejfel 180, sovány tejhénfáró 100—120 MÉZ: 340. — BURGONYÁK: Gülbaba 17, őszi rózsa 18, Ella 19. — ZÖLD-

Next