Ujság, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-24 / 67. szám
6 Tisza István emlékéhez Tisza István neve olyan fényes csillag a magyar égen és az ő emléke olyan fenséges lapja a magyar történelemnek, hogy — azt hiszem— nekünk, akik félig-meddig a kortársai voltunk, kötelességünk mindent feljegyezni és összehordani ami e nagy alak, ez élő, talán örökké élő szobor valóságban való megismeréséhez hozzájárulhat. Mert Tisza Istvánnak tragikuma volt, ami egyben a magyarságnak egyik legtragikusabb fejezete, hogy az ő egyenes és határozott kiállása már úgyszólván első fellépésével meghökkentette a rosszhiszemű zavarkeltőket, akik siettek is a jóhiszemű közvéleményt róla terjesztett gyanúsításokkal és félremagyarázásokkal nyugtalanian és ez istenáldotta nagy emberünk ellen bizalmatlanságot kelteni. Tisza István igaza tudatában, Kálvin hitének determinizmusával rendületlenül ment előre a maga utján, önmagával mit sem törődve és mint egy második Zrínyi Miklós, áldozta fel magát eszméiért. A rágalmazók nyílt vádaskodásait és alattomos suttogásait lemosta az Idők vihara, de temper illiquid hneret. Ezért kell, hogy azok, akik igazán tudunk egyet mást Tisza Istvánról, feljegyeztük azokat a jövő tanulságára — ad maturem veratis glóriám. Egyik sokszor hangoztatott vád mondhatnék: ráfogás volt ellene, hogy állítólag gőgös és rideg lett volna. Ezzel szemben elmondok két apróságot, amit még annak idején a közvetlen érdekeltektől tudtam meg amelyek minden dicsérő szónál jobban jellemzik az ö puritán lényét, az ö mindig, mindenkivel szemben megnyilvánult segítőkészségét. A közbirtokosságnak E. ben bizonyos panaszai voltak, amelyek orvoslása végett hiába fordultak a hatóságokhoz Az ügyvédjüknek az az ötlete támadt, hogy Tisza István intervencióját kéri ki, aki akkor sem miniszter, sem a panasztók képviselője nem volt. Levélbeli megbeszélésre az ügyvéd személyesen jelentkezett Tiszánál, aki az ügyvéd ámulatára maga nyitott neki ajtót és vezette őt be a könyvekkel telerakott szobájába De még jobban ámult az ügyvéd, amikor alig három nap múlva hivatalos értesítést kapott, hogy Tisza István közbenjárásának megvolt az eredménye és a közbirtokosság kívánalma teljesült. Egy gyógyszerész kisasszonynak, aki sem anyagiakkal, sem összeköttetésekkel nem rendelkezett, ennek ellenére az a kalandos ötlete támadt, hogy ha már megvan a gyógyszerészmesteri oklevele , legyen hozzá saját patikája is. Elővette a térképet és tanulmányozni kezdte hol lenne található olyan község, ahol orvos van, de nincs patika Választása Sárosd, tuludunai községre esett Annak rendje és módja szerint be is adta kérvényét a megyénél a patikajog iránt. De mert tudjta, hogy könnyebb a levének a tő fokán átjutni, mint ilyen után patikajogot szerezni, magánlevélben Tisza Istvánhoz fordult, amelyben helyzetének reménytelenségére való tekintettel őt kérelmének támogatására kérte. És a teljesen ismeretlen kézből eredő, semmiféle protekcióra nem hivatkozó magánlevél csodálatos eredménnyel járt: rövidesen megkapta a patikajogot és Sárosdnak ma is egyik büszkesége, hogy valaha ott önálló patika volt: — már I. i. amíg a patikus kisasszony e nem unta és a patikát eladta. Mikor az obstrukció elleni nemes harcában a szájalók, a nagytorkuak agitációja ellene a paroxizmusig fokozódott, akkor a parlamentáris vita híveinek nem volt tanácsos a kaszinóha eljáróink, mert ott Tiszára »•«unatkozólag ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel kellett szemben állniok: „Kötelet a nyakára!“. Egy akkori korifeus, aki ma igen előkelő pozíciót tölt be, egész nyíltan kijelentette előttem: „Szégyeljük hogy valaki ill köztünk a Tisza lapját olvassa!“ Én az ilyen viták elől kitértem és csak otthon mondtam az enyéimnek: „Meglássátok, még megérjük, hogy az egész nemzet az ő szobra előtt fog neki elégtételt szolgáltatni!“ És semmiféle terrás nem volt képes engem sem Tiszától sem „Az Újság"lól eltéríteni. Az akkori baloldali korifeus már rég óta erősen jobboldali, de nem hiszem, hogy akkori kijelentését Tiszával kapcsolatban most is megtenné A Tisza elleni féktelen agitáció végül a Kovács-féle parlamenti merényletben robbant ki és Tisza István pillanatig meg nem inogva, ha milásra méltó hidegvérrel és méltó ággal állott helyt és a gyalázatos merénylet minden ódiuma az öngyilkosságba menekülő merénylőre és kompániájára hárult. Az egész országból igen sokan gratuláltak neki szerencsés megmeneküléséhez és hogy nemes magatartásával megmentette a törvényességet és a parlamentarizmust. Azt a sajátkezűleg aláírt lapot, amit akkor tőle kaptam drága emlékül őrzöm és őrizni fogják utánam azok, akik tőlem Tisza Istvánt szeretni és tisztelni tanulták Observer KÉT KIÁLLÍTÁS Délvidéki magyar festők A Délvidéki Szépmíves Céh budapesti első kiállítását rendezte a „Műbarát" helyiségében. A regionális kiállításoknak az volna az érdekessége, hogy új embereket, itthon ismeretlen művészeket és ha lehet, ismeretlen törekvéseket mutasson be Mintebből keveset valósít meg ez a kiállítás. Legjobb művészeit csak a születés véletlene fűzi a Délvidékhez: életük ■ szőkébb Magyarországon folyt le tanulmányaikat itt végezték és művészetük szemünk láttára fejlődött Emánuel Béla például régi szereplője a főváros kiállításainak. A palicsi tóról festett tájképe a kiállítás legjobb darabjai közé tartozik. Ugyanúgy mint a művész egy rézkarc szerű tollrajza (Olajfák hegyén) vagy a Jánoshegyet ábrázoló finom rézkarca, Gyerm!« Lukács a másik kiválósága a kiállításnak Szintén köztünk fejlődött érdekes egyéniséggé. Vastagon felrakott színeiben zordon erő érzik. Valóban délvidéki művész olyan ,ki új jelenség itthon, mert újat hozott magával a nagybecskereki Szabó György Mindössze húszonhároméves és kevés idővel ezelőtt még a zágrábi Akadémián tanult jobbára tusrajzokkal szereikel, tájakkal, amelyeket a hollandus Van Goghra emlékeztető módon jelenít meg. Van Goghnak nemcsak a stílusa éled meg rajzain és vizfestményein, hanem a motívumain. „Ilid a Regán“ című vizfestménye például szinte úgy hat, mint egy jól ismert van goghi motívum erőtlenebb megismétlése Fiatalember és kezdő művész esetében azonban ez a más művésztől való befolyásoltság értheti és megbocsátó. Fontosabb, hogy Szabó Györgyben eredendő tehetség érzik. Előadásában ■I foltokkal mázolásban erő van Tájain a teret jól érzékelteti, a tekinétét zükkenéstelenül viszi benne hátra. A kiállítás többi festője közül Balázs Árpád (2), Gsárosi Sándor (7), Diószegi Balázs 111), Erdey Sándor Il1) és 21 ) Gábor Zoltán 122), Vlagyik István, 30) Oláh Sándor 136 . 38 t, Stuzsicska Pál 140) és SzervánszkyIpntő (47. • képei érdemelnek figyelmet. A festőknél állagban is, egyenként is különbek a kiállítás szobrászai. Burányi bárokban erős stilizáló hajladóság keresi a kifejezés neki legmegfelelőbb módját, egyelőre — mint „Menyecske“ cintll legsikerültebb szobrán — a horvát Meskovic irányában Berédy Lajosnak nemrég láttuk ugyanitt egész gyűjteményét. E. -é a kiállításra nem a legszerencsésebben válogatta meg munkáit. Rezerédy, mint már annak idején megírtuk, a festői szobrászat képviselője, ami úgy értendő, hogy olyan motívumokat igyekszik szobrászati formákba gyúrni, amelyek inkább megfestésn valók, mint megmintázásra. Zentai Tóth István Kopsos lánya szépen a megmintázott, lépő mozdulata rá ÚJSÁG Szerda, ims merdtts *! hátlan alak Sz. Veszély Hona már vény Leányfeje finoman faragott kifejező műnk*. IL Kádár Béla festményei, Bán Edit szobrai Kádár Béla az utóbbi években alkán látható kiállitásokon. A két világháború időközében messze elávolodott eredeti önmagától. Paris s Berlin igézetébe került, s annak szenvedélyes keresője lett, amit a művészetben „újnak neveznek, de írni valójában nem egyéb a divat egy újabb változatánál Külföldön sikere is volt ilyen munkáival és az elismerés megerősítette abban a hitben, hogy jó utón jár: a precureurök göröngyös ösvényét töri. Mostani kiállítása (a Tamás Gaériában) körülbelül azévi munkás ágának válogatott gyűjteménye. A válogatást egy csöndben, értékesen működő gyűjtőnk végezte úgy, hogy vről évre rendszeresen vásárolta Kádár frissen készült festményeit és rajzait Végül egész gyűjtemény ott svelölük, s az kerül most bernit »lára. A kiállítás tehát nem csupán művésze termésének nulla óra, hanem egy jóiztésű és a művészetért áldozni kész érdemes gyűjtő próbatétele is. Kádárnak ezeken az ujabb képein és rajzain különböző stílusok ismer előjelei ütköznek ki Nagyobb méretű temperaképei még szürrealista sorszakásról valók a természetté önkényesen bánó, színeikben is tőle ügyetlenedni igyekező festmények. Hogy mit ábrázolnak, még körül írni is nehéz, nemhogy megható főzni, s megértjük a katalógus hallgatását, amely a képeinek mellőzétben nyilvánul Ezeknek a képeknek színkompozíciójukban van az érdekességük. Kádár, ha úgy akarja inóm színérzésű festő. Bizonyság rá két virág- és gyümölcscsend élete Új stíluspróbálkozást jelentenek Kádár művészetében klasszicizáló tusrajzai. Rajtuk jól megítélhetni virtuózi ügyességét nemcsak a ruhátlan emberi alak ábrázolásában, de abban is ahogyan más festők szinsálma el tud helyezkedni és benne olyan otthonosan mozogni, mintha azzal született volna. Susrajzaibó! Matisse és még inkább a neo-klasztikus prcon*o visszhangzik. Egy szép temperája pedig, amely lombhős fák kulisszája alatt rózsaszínű shoneres fürdő nőket ábrázol mintha Cézanne után sóhajtana. Nem érdektelen művészet mindez se meggyőződés, fink szerint Kádáról ennél jóval különb is lelik. Csak ötvszor önmagára kellene találnia ■s önmagát adnia. Bán Edit biztató tehetségű szobász. Ruhátlan női alakja különösen ■lüfső nézetében szélen megmintázott szobor Igen kifejeztek, jelemző erővel teljesek fejei. A szobászi kombinálás sokféle csínja.intába azonban még bele kell anulnia. _______ (e* “•) Szolnok megye népjóléti mankója Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának jelentése szerint a vármegyei közjóléti szövetkezet az elmúlt esztendőben Szolnokon 15, a vármegye községeiben 140 kertessaládi házat épített és adott át sok g Gyermekes családoknak Tatarozást lázvételi és házépítési kölcsönt 4 e setben folyósított 13 000 pengő értékben. A szövetkezet kilenc esetben irtott kisipari és háziipari kölcsöntöbb mint 26 000 pengő összegben , vármegyében az elmúlt évnegyedben 13 000 pár jóminőségű olcsó munkásbakancsot osztottak ki. közellátási TUDNIVALÓK A szappan'ey érvénye: március 31- A főváros ipari és kereskedelmi ügyosztálya értesíti a főváros közönségét, hogy az 1943. évi február március hónapokra szóló közellátási szelvényivek L, II. és III. szelvényeit mosó- és pipereszappanra, továbbá mosószerre március 31 ig lehet beváltáni. Akinek nem Inge... Minden régi politikai idézet hamit, ha azt a jelenkor sajátot ’ * viszonyaira alkalmazzuk — olvassuk R a j n i s s Ferenc Magyar Futárjában Régen valljuk, hogy az egykori közíróink áltól vett idézetek nem felelnek meg R a j n i s s közíró úr mentalitásának. A kettő közül valamelyik — hamis. Tessék választani! ! vigadós nyilas Petőfi-est valóban Petőfi szellemében nyilvánul! ** meg — olvassuk A Nép beszámolójában. Úgy tudtuk, hogy Petőfi is résztvett a márciusi „12 pont“ megszerkesztésében. Ezt a „12 pont‘-ot is vállalják a Petőfi-szellemű nyilasok? # Odtofit mindig megragadja az új eszmék jövőt formáló erejét * — olvassuk ugyanott. Csakhogy ezek a jövőt formáló eszmék az örök humánum hitvallást jelentették. De ki látott már „humanista“ nyilast? ők maguk tiltakoznának ilyen „sértés“ elen. sérül a lelkünk, ha ilyen tökéletes szépségű magyar mondatot olvashatunk, mint amivel egyik színházi lapunk novellája kedveskedett: „Mert az a nyavalyás firkási felette túl sokat tudnn a drámai szende szerződtetésének körülményeiről, aki fonha ,iza a szurileány volt, tehetségtelen, mint egy gyomrrbajosteve, de ismét fonhauzansz igen jól volt eleresztőe". .A novella írójának nevét is megjegyeztük: Zámbory Antal. Csak nem azonos a szélsőjobboldali újságíróval és színházi kritikussal? 1V. A mondatot a novellának abból a részéből jegyeztük le, ahol az író érlesít bennünket a történtekről, tehát: az író egyéni stílusának kell tekintenünk) Illusztris közíró főszerkesztőnk Népi válság, népi Magyar* * ország című cikksorozata XL folytatásában egy mai költő egyik versét analizálja és kommentálja. A vers filippika a fényűző osztályok ellen. Cikkírónk ebben a zsidóság elleni támadást vél látni. Lehet, hogy neki van igaza. Állásfoglalásunkat felfüggesztjük, amíg és kik ellen itta van a költő nem nyilatkozik: kikre értette versét? Lintavalóság ellen hatalmas cikket kanyarlódott toll* forgató Toll Péter doktor úr, A Nép hasábjain. Az uj fogalmat kívánja megmagyarázni, amelyet vezére teremtett meg 11 . és Cél című munkájában. Kár fáradnia! Beérjük a Haza szent fogalmával is. De azt minden magyartól megköveteljük, hogy a Haza iránti szerelmet valóság tegyen! János fia „Semmi áldozattól sem szabad visszariadnunk“ Virág Ferenc pápai trónálló, pécsi püspök most adta ki körlevelét, melyben az alábbi böjti szózattal fordul az egyházmegye papságához és híveihez : A háború egymagában is szörnyű csapás, de kétszeresen az volna ha a hazáért elvérzett halottinak áldozatán felül szent vallásunk is áldozatúl esnék. Ezért semmi áldozattól sem szabad visszariadnunk, hogy hazánkkal együtt szent vallásunkat is megmenthessük. Kibírna e szegény, sokat szenvedett országunk és népünk egy újabb tatárjárást vagy mohácsi vészt." Fiime, most a gyászos Trianon után, alighogy lassan erőre kaptunk, újra vérzünk. Itt az ideje, hogy míg fiaink az ország határán Int tartják a külső frontot, mi az imádság, böjt és a a mizsna fegyvereivel tartsuk a belsőt. Ifjabb razziák a villamos lépcsőn lógók ellen razziát látva A főkapitányság közigazgatási osztálya a múlt héten négynapos villamos t ártott a fővárosban, igazol villamos lépcsőjén lógó utasokat. Mint ismeretes a BSzKRt pár héttel ezelőtt figyelmeztető táblákat helyezett el a villamosokon, melyek nyomatékosan felhívják az utazó közönség figyelmét arra, hogy a lépcsőkön utazni tilos. A pestiek nem túlságosan respektálták ezeket meztetéseket és továbbra tök lógtak a villamoslépcsőkön A rajtaütésszerű razziák során kiderült, hogy a vilamoslépcsők lógósai egyszerűen spurtszenvedéllyből, vagy blicillési szándékkal utáljak a villamos lépcsükön. A razzia első napján 284 lógóst igazoltattak, nyomban kezükbe nyomva pénzbírságról szóló büntetőparancsot Ezek ellen eljárás indult. Másnap 176 lógóst szedtek le a lépcsőkről. A razzia harmadik napján a lógósok nyiván úgy spekuláltak, hogy már elírni, fölöttük a veszély, mert ezen a napon már megint kétszázhuszonöt lógóst ,vzollattak a sleleklívek. A következő razzia napon már csak egy százhetvennyolc lógóst értek tetten a detektívek a villamoslépcsőkön A négy nap alatt tehát közel kilencszáz lépcsőn lógó utast csíptek fülön a delektívek. A főkapitányság közigazgatási osztálya a fővárossal és a BSzKIzt tal történt megállapodás értelmében már a közeli napokban folytatni fogja a razziákat. nem a ügyel is dús für 10.000 pengő kártérítés helytelen kozmetizálésért Egy banktisztviselő felesége 12.380 pengő kártérítés fizetése iránt pert indított egy főorvos ellen. Keresetében előadta, hogy az arcán levő szerképződmény eltávolítására a főorvoshoz, fordult, aki röntgenkezelést alkalmazott. A kezelés következtében arcbőre cigarettapapirosszerűen elhalványodott, helyenként el©fántcsontszerűen elfehéredett s sűrű, lágult erezet és barna foltok láthatók rajta. A törvényszék és a tábla 360 pengő kifizetett orvosi költség megfizetésére kötelezték a főorvost. Az erkölcsi kártérítési igényt elutasították, mert a szakértő vélemény© szerint a kezelés időpontjában a röntgensugármennyiség mérésér© még nem volt megfelelő készülék. Végső fokon most döntött a perben a Kúria dr. Dávid István tanácsa, amely a tábla ítéletét megsemmisítette és a már megítélt 360 pengőn felül a főorvost 10 000 pengő eszmei kártérítés megfizetésére is kötelezte, mert a túladagolás folyományaként bekövetkezett egészségháborításból előállott kárért tehát felelősséggel tartozik Ez a kötelezettség kiterjed a helytelen kezelésből származó minden kárra, tehát arra is, hogy az arc feltűnő eltorzítása az úriasszonynak az életben való érvényesülési lehetőségét lényegesen csökkentette. Justiniana Prima püspöki pecsétje Zágráb, március 23. (NST) Justiniana Prima városát Justinienus keletrómai császár alapította, ki a konstantinápolyi Szófia templomot építette és különösen a római törvények összegyűjtésével tette híressé nevét. A tudósok máig sem tudták pontosan megállapítani, hogy hol volt az egykori város. Csupán annyit tudnak, hogy valahol a mai bolgár szerb határ vidékén lehetett. A város püspöke csaknem az egész mai Bulgária területének egyházi főpásztora volt Most Petrovics dr bolgr archeológus Boszniában megtalálta Justiniana Prima püspökének ólompecsétjét és a pecsétet a horvát kormány a szófiai bolgár nemzeti múzeumnak ajándékozta.