Ujság, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-01 / 73. szám
Budapest, 1943 április 1. csütörtök ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra .*•••••••••• pengő Negyedévre .#•••«»«••••• 11.80 pengő Egész évre 1 810 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap 16 fillér Vasárnap...............................................30 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. SZABADELVŰ NAPILAP rvm XIX. évfolyam, 73. szik) SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, VI., Aradi utca 8. TELEFON: *150—757, 120- 756, 120- 755, 120—75| Budapest 62., postádért 282. FIÓK KIADÓHIVATAL: KÖLCSÖNKONYVTÁR (Telefon: 180-670 ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA V. kerület. Gróf Tisza István*utra 6 szám. Telefon: 181-004 és 180-674 ■■ Y- PETROVICS GYÖRGY dr. Mi történt szerdán Bornemisza Géza iparügyi és Zsindely Ferenc kereskedelmi miniszter elfoglalta hivatalát. Tomcsányi Kálmán belügyi államtitkár berekesztette a X. közigazgatási továbbképző tanfolyamot. A tunéziai arcvonal néhány szakaszáról az ellenséges offenzíva erejének csökkenését, más arcvonalszakaszokról a súlyos ellenséges támadások folytatását jelenti a német véderő főparancsnoksága. , Nápolyban felrobbant egy lőszerraktár. A halottak száma 72, a polgári és katonai sebesülteké 1179. Német nehéz harci repülőgépek támadást intéztek Lelcombe angol tengerparti város ellen s a bombatámadás nagy rombolásokat okozott épülettömbökben és a vasútállomáson. Német tengeralattjárók javarészben hajókaravénokból újabb 103.500 tonnát süllyesztettek el a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceán északi és középső részén. A Biscayai-öbölben ellenséges bombázók támadást intéztek német tengeralattjárók ellen. A brazil kormány elhatározta, hogy katonai expedíciós hadtestet küld a tengerentúlra. Eden Washingtonból repülőgépen Ottawába érkezett és csütörtökön beszédet mond az alsóházban a képviselők és szenátorok előtt. Roosevelt sajtóértekezleten kijelentette: Az Egyesült Államok és a Szovjet Unió közös értekezletet tart a háború utáni problémák megvitatására. Pavo Iini volt miniszter megállapította a Messaggeróban közölt vezércikkében. Szicília a hadi események következtében a háborús fejlemények középpontjába került. A horvát tengerparti részek lakosságának élelmezése céljából az olasz hadsereg többszáz vagon élelmiszert küldött. S s k o r sk i volt lengyel tábornok, a Londonban élő lengyel emigránsok egyik vezetője úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország mindenkivel szemben megvédi jogait, ellenszegül minden olyan követelésnek, amely a lengyel nemzet szuverenitása és integritása ellen irányul, tekintet nélkül nn, hogy hol támasztják ezeket a követeléseket. FOKOZÓDIK A HARCOK HEVESSÉGE TUNISZBAN Montgomery nagyon óvatosan követi a tengelycsapatokat — Titkos ülésre hívták össze az angol alsóházat—. Az Ilmen-tótól délre sikerült a németek akciója az arcvonalszakasz megrövidítésére 99 A szicíliaiak tudnak küzdeni Olaszországért i s. A tuniszi harcokról bőségesen érkeznek a hírek. Úgy a német, mint az olasz hírügynökségek teljes nyiltsággal és őszinteséggel jelentik, hogy az angoloknak a Mareth-vonalnál történt feltartóztatása után a tengelycsapatok mos elszakadási hadmozdulatokat hajtanak végre. A Mareth-vonal, amelyről néhány nap előtt jelentették ki berlini katonai magyarázók, hogy az nem európai értelemben vett védővonal, hanem egymás mögött sorakozó védőmíveknek övezett, teljesítette a feladatát. Megtévesztette az ellenséget és erőinek szétforgácsolására és feltartóztatására kényszeredte. Montgomery ugyanis, Rommel ügyes taktikájára, csak azt hihette, hogy a német Afrika-hadtest ott megáll és felveszi a harcot. Erre frontális támadást kezdett, amely balul végződött. Miközben újabb ilyen támadásra tette meg intézkedéseit, egy másik harccsoportjával nyugati irányban megkerülte le a Mareth-vonalt.'', hogy elhatolhasson El-Hammán keresztül a tengerpartig és ezzel lezárja az utat a Mareth-vonalban összpontosított tengelyerők elől. Az angolok el is jutottak El-Hammáig és már csak húszkilométeres korridor állott a tengerparton nyitva, de ez is elég volt ahhoz, hogy Rommel visszatérve rugalmas, mozgékony hadviselési módszeréhez, kibújjon a számára készített csapdából és seregeit az átkarolás elől megvédje. Így az angoloknak sikerült El- Hammát és Gabest elfoglalniuk, azonban nem tudták Rommel hadseregét megsemmisíteni, hanem tovább kell haladniuk Sfax irányában, hogy fenntartsák seregével az érintkezést. Berlini szakértők utalnak arra, hogy ezek az elszakadási hadmozdulatok egyáltalán nem rögtönzöttek, hanem tervszerűek és hosszú ideje előkészíttettek. Most már a német hadijelentésekből és a katonai magyarázatokból is megállapítható, hogy a tengely tuniszi arcvonala nem csupán konszolidálódik, hanem koncentrálódik is. A tuniszi események természetesen élénk megbeszélésekre adnak okot Olaszországban. A Messaggero azt írja, hogy „Szicília napirenden van, amidőn az ellenség Szicília tuniszi védőfalát ostromolja. Szicília földközitengeri partvidéke maga is arcvonallá és lövészárokká vált, amidőn a támadó a tuniszi hídfőhöz érkezett“. De hozzáteszi azt is, hogy „a szicíliaiak tudnak majd küzdeni, hogy most vagy soha megvédjék Olaszországot, amidőn a nagy sziget Olaszország terjeszkedésének központját alkotja“. A keleti harctérről jóval kevesebb az értesülés. A német hadijelentésnek igen jelentős közlése, hogy a nagy terepnehézségek ellenére, az Ilmen-tótól délre a német arcvonal megrövidítésére irányuló támadó vállalkozás elérte kitűzött célját. Itt igen kemény harcok folytak, mert Timosenko egész presztízsét feltette arra, hogy támadásával sikert érjen el, de a hadiszerencse ezúttal sem őt kísérte vállalkozásában. A német arcvonalmegrövidítéseknek mindig megvolt a maguk súlyos értelme és nyilván ezért hangsúlyozza most a véderő főparancsnoksága, hogy a kitűzött célokat elérték. Voltak harcok a kubáni hídfőnél is, ahol a talaj már szilárdulóban van és módot ad harci akciókra. A németek itt Novorosszijszkot és a Taman-félszigetet tartják ugrópontul kaukázusi céljaik elérésére. A másik harci terület, amelyről a német hadijelentés megemlékezik, a Vjazmától délnyugatra elterülő térség, ahol Szmolenszk hatalmas erődműve akadályozza a Szovjetet előnyomulásában. Végül közli a német hadijelentés, hogy a Ladoga-tótól délre elterülő harc területén a kemény, de eredményes védekező harcok tovább tartottaknak a képét és a totális háborús erőkifejtéseknek hatásait az európai féltekén eddig még nem látták. Gigantikus lehet, mint ahogy sok más ilyenné vált ebben a háborúban. Berlini vélekedés szerint a súlypont változatlanul a keleti arcvonalon van. Az marad Afrika és a Földközitenger eseményei ellenére is, mert német felfogás szerint Európa sorsa a Keleten dől el. Emellett azonban egyre nagyobb szerepet kap a térbelileg legnagyobb harcterület, a tengerek világa. Berlinben úgy látják, hogy márciusban megkezdődött a totális tengeralattjáró háború, amely eddig nem ismert nagy mérveket öltött. Az elsüllyesztett bruttóregisztertonnamennyiségnél nagyobb benyomást kelt az a negatívum, hogy a szövetségeseknek nincs semmi hathatós fegyverük a tömegesen bevetett búvárhajókkal szemben. Német tengerészeti szakkörök biztosra veszik, hogy az angol és amerikai hajózás védelmi rendszerét a nyári hónapokban halomra döntik. Különösen sokat remélnek a német tengerészet új főparancsnokától, Dönitz admirálistól, akinek az utazásai, cselekedetei állandóan foglalkoztatják a nagy német lapokat. „Dönitz új támadási taktikát kezd, Dönitz az Atlantióceán közepén látogatja meg buvárhajóit, Dönitz Olaszországban, Dönitz a főhadiszálláson, Dönitz külföldi tengerészeti attasékat fogad, Dönitz a német tengerészet csúcsteljesítményének programmját állítja öszsze...“ — hangzanak a címek és a képaláírások a sajtóban. Úgy tűnik, mintha a búvárhajók a légi haderőnek szerepét vennék át, amelyet ez a fegyvernem a háború kitörésekor játszott. Azt hiszik, hogy a tengeralattjárók a döntő küzdelemnek a leghatásosabb fegyverei lesznek. A tengeri csatával kapcsolatosak a tuniszi események és ennek nyomán Szicília védelme. Errenézve megtörténtek a szükséges intézkedések. Meglepetések a német hadvezetőséget nem érhetik, mert mindenre felkészült, mindennel számolt. De a tengeri háborútól,a déli front eseményei, től függetlenül, a tekintetek főleg a keleti arcvonalra szegeződik, mert Berlinben nem győzik hangoztatni, hogy egyáltalán nem üres szó az, amit Göring, Göbbels, legutóbb maga Hitler is hangoztatott, a fő feladat a vörös hadsereg legyőzése. Gabes és Sfax A tuniszi harcokkal kapcsolatosan mindenki megtanulta ennek a kis Syrtei-öbölben fekvő két helységnek a nevét. Sfax Tunisz után a legnagyobb városa és legfontosabb kikötője az országnak, ahol 1881-ben a francia protektorátus sorsa eldőlt. 40.000 lakosa van, ebből 5500 európai. Olaszok és franciák egyforma számban vannak köztük. Halak, polipok és szivacsok gyűjtésével ,és kereskedésével foglalkoznak, főleg görögök, máltaiak és szicíliaiak. 350 olajmalomban dolgozzák fel Tunisz egyik legfontosabb produktumát, az Olivolajat. Az oliv-kertek területe Sfax környékén 162.000 hektárra terjed ki. Maga a város két részből áll. Az óvárosból, amelynek legszebb épülete a nagy mecset, s ezt tornyokkal és bástyákkal ellátott városfal választja el az új várostól. Az új várost a feltöltött iszapos tengerparton építették ki, jórészt modern, nagy középületekkel és bérházakkal. A Sfaxtól délre fekvő Gabes már a datolyapálmák vidékéhez tartozik és a szélén fekszik a nagy sóstavaknak. A legjobb datolyák, amelyek békeidőkben Európába érkeztek, Gabes vidékéről valók, termelésük főhelye Tozeur és Nefta környéke. Gabes tulajdonképpen oázis, amelyet már Plinius is ismert és dicsért. Területén közel 200.000 sudáran nőtt pálmafa gyönyörködteti a nézőt. A pálmaerdő 12 km hosszúságu és 3,5 km szélességű, amely a legérdekesebb látnivalója a különben nem igen érdekes, 15.000 lelket számláló gabesi oázisnak. Az angolok Gabesig igen küzdelmes harcok után jutottak el. A békében nagyszerű sétaút vezetett az oázisba Tripoliszból, ahonnan luxusautókon vitték reggeli után a kirándulókat Gabesbe, hogy ebédjüket az ottani Hotel de l’Oazis-ban töltsék el. Itt azután kétfogatú kocsit, vagy hátaslovat béreltek a turisták és kirándultak a pálmaerdőkbe és antik kőkockákból épült házikókkal teli oázisbeli falvakba. Gabesből a továbbutazók vasúton mehettek észak felé és autóbuszokon kelet felé. Most mindez az idegenforgalom céljaira szolgált közlekedési eszköz és sok látnivaló a háború színterévé vált. Berlin vélekedése a jövőről A háború sohasem volt olyan eseménydús, mint a múlt tavasz óta. Az akkor a Szovjet által Charkovnál kezdett és reá nézve szörnyű veszteségekkel járó offenzíva után, amellyel a koratavasszal a Krím meghódítására indult német támadást''*l akarta ellensúlyozni, lavinaszer következtek egymás után ^■nadmütfeletek, amelyek a néma éleket a Volgáig és a Kaukázus keleti szegélyéig vitték előre. tjA ~ ............. e szovjet ellenoffenzivájával szete egyidőben történt meg az angolszász csapatok partraszállása Észak-Afrikában. Azóta két harctérnek meglepően érdekes fejleményeit követheti az olvasó. Ha most az utóbbi napokban volt is olyan pillanat, amikor a németek a háború utolsó két évében nem használt kifejezéssel élhettek, azzal, hogy az arcvonalakról nincs különösebb jelentenivaló, mindenki érezhette, hogy ez csak a vihar előtti csendet jelenti. Aki a német eseményeket figyeli, ■ kínnak ,rá kell jönni* arra*’ hogy a totális mozgósításnak a hatásait nem szabad lebec^jj^i.rA totális háború- Ára 16 fillér