Ujság, 1943. október (41. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-31 / 247. szám
IS0I1M6!Z10$ I Itt RAKTÁROZÁS. Helyezze biztonságba értékeit a Pasa- II réten, gyármentes vidéken, 50 méter g|| SZIKLA — födémen, || HEGYBEVÁJT, EH levegős, száraz, földszinti H m feltétlen RAKTÁRBAN. m BIZTONSÁG! Pf Felvilágosítást ad DÉNES ÉS HEISLER szállító, Budapest, V., fi w* Pozsonyi út 12. szám. Telefon 110-526 és 121-420. A MISMz Külügyi Bizottságának ülése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A felsőház külügyi bizottsága szombaton délelőtt 11 órakor Kánya Kálmán elnöklésével ülést tartott. Az ülésen a kormány részéről Kállai Miklós miniszterelnök, Ghyczy Jenő külügyminiszter, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szász Lajos közellátásügyi miniszter, Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter volt jelen. Ghyczy Jenő külügyminiszter tájékoztatta a bizottság tagjait a külpolitikai helyzetről. Ezt követőleg a Jankovich- Bésán József gróf, Sigray Antal gróf, Purgly Emil és Józan Miklós bizottsági tagok részéről elhangzott felszólalásokra a külügyminiszter részletesen válaszolt, majd az ülés egy órakor véget ért. A képviselőház külügyi, bizottsága vitéz Teleki Mihály gróf elnökletével délután öt órakor ült össze. Huszonöt év írta Markovits Manó dr. Csanád vármegye ny. főispánja Ma huszonötödször fordul a magyar történelemnek az a gyászos napja, amelyen az újkori Magyarországnak egyik legnagyobb fiagróf Tisza István nemzetének áldozatos szolgálatában eltöltött munkás élete után elvetemült orgyilkosok gyalázatos merénylete következtében dicsőséges halált szenvedett. Mentői inkább telik az idő, annál élesebben rajzolódik ki a sötét háttér elé Tisza István fényes alakja és napról-napra jobban kezdjük felfogni annak az igazságnak nemzetfenntartó és nemzetmegváltó erejét, amelyért Tisza Istvánnak meg kellett halnia. Mint a mesebeli griffmadár, amely a saját hamvaiból mindegyre újból életre kel. Tisza István emléke is halálával hozott áldozat folytán újul meg és hatásában fokozódik, mert az események kérlelhetetlen okszerűsége nemcsak bizonyíték a Tisza István igazsága mellett, de azért is, mert kézzel fogható és szemmel látható eszközökkel lassan vezeti rá a gyarló emberi felfogást, hogy Tisza István látnoki tehetsége miként igyekezett meggátolni a nemzet katasztrófáját. Tisza István tudta, látta, ösztönösen megérezte azt a veszedelmet, mely a hazát fenyegeti, ezért törekedett egész életében arra, hogy az akkori monarchia nagyhatalmi állását biztosítsa, tekintélyét emelje és a közös hadsereg megfelelő kiépítésével és harckészségének fokozásával alátámassza Magyarország létét és fennmaradását. A történelem végzetes folyama áttörte azokat a gátakat, amelyeket Tisza István egy életnek szorgalmas és kitartó munkájával emelt, nem rajta múlt, hogy így történt, emberi erő nem tudta volna feltartóztatni a pusztulást, mely a nemzetre szakadt. De az a lélek és az az eszme, mely Tisza István hazafias egyéniségét átitatta, fennmaradt a nagy földomlás és fölbomlás közepette is — éppen dicsőséges halálának példája folytán. Ez az eszme ma közkincse a nemzetnek, melyet Tisza István úgy képzelt el társadalmi osztály, faj, vallás és műveltségi különbségek nélkül, mint mindazon magyarok foglalatát, kik a nemzet javáért dolgozva, azért életüket is készek feláldozni. A nemzetnek így felfogott öszszességéért, beleértve annak múltját is, melyet rosszindulatú bírálat helyett megértett, tisztelt és megbecsült, összefogva és egymás elválasztása helyett egymás támogatására buzdítva a különböző társadalmi osztályokat, tudott meghalni Tisza István abban a reményben, hogy halhatatlan lelke éltetni fogja a nemzetet. Tisza István igazsága azért vonz, sőt ragad magával, mert az élet reális felfogása mellett meg tudta őrizni a lélek magasságaiba lendítő, szinte gyermeki hittel átitatott idealizmust, mely nélkül nagyot alkotni senkinek sem adatott. Az eszménynek ez a fénye nőttön-nő, amint tőlünk időben és térben távozik. Bár hatná át mindazoknak a lelkét, kik ezt a szegény országot vezetni és irányítani hivatva vannak s belőlük kiáradva ragyogná be teljes fényével a Kárnátok koszoruzta Széles és boldog Magyarországot. November 1-én lép életbe az új téli menetrend Ünnepnapokon szünetel az autobtzisforgalom A MÁV igazgatósága közli, hogy november 1-jén, hétfőn 0 órakor az egész vasúthálózaton új téli menetrend lép életbe. A nyári menetrenddel szemben lényegesebb változások a következők: Budapest keleti p.-u.—tapolcai vonalon, a Budapest keleti p.-u.-ról szombaton és ünnepelőtti napon 13.40- kor induló, ellenirányban Budapest keleti p.-u.-ra vasár- és ünnepnapokon 23.05-kor érkező sebesvonatok közlekedése megszűnik. Budapest déli p.-u—Balatonszentgyörgy — Keszthely között: a Budapest déli p.u.-ról szombat- és ünnepelőtti napokon 14 órakor induló, illetve oda vasár- és ünnepnapokon 20.40-kor érkező személyvonatok elmaradnak. Lepsény—Balatonszentgyörgy—Keszthely között: a Lepsényből 19 05-kor induló, illetve oda 18 órakor érkező motorvonatok közlekedése megszűnik. Budapest dél! p.u.—székesfehérvári vonalon: Helyi 1 1töp&ése. §É ff ifflBBOBB p Pf meemaaoBKm M e&rmmmvlp bp*®» »MiMaaaa m M mm&a iPaassasara november 1-től szobák igen korlátolt számban előjegyezhetők. MATRAHAZAN Tanár-üdU?6beit azonnalra, 7 napos átalány fűtéssel, adóval és borravalóval együtt 150— P *S3S Hja# Utalasl Irettójacan ESS/i "»ISS UJSAff VAFÄRNAP, l!>43 október íT személyvonat Székesfehérvárra Budapest déli p.u-ról 8.35 helyett 8.49- kor, 10 óra helyett 10.05-kor, 18.40 helyett 18.35-kor, 22.38 helyett pedig 22.35-kor fog indulni. Ellenirányban Budapest déli p.-ni 9-45 helyett 9 55- kor, 16.22 helyett 16.20i kor, 18.58 helyett 18.55-kor és 20.30 helyett 21-kor fog érkezni. Budapest keleti p.-u. pusztaszabolcs—gyékényes, illetve pécsi vonalon: a kaposvári, illetve pécsi áramvonalas gyorsvonat Budapest keleti p.-u.-ról 7.25 helyett 7.10-kor indul, illetve oda 21.40 helyett 21.50- kor érkezik. A pécsi gyorsvertih Budapest keleti p.-u.-ról 19 óra helyért 19.10-kor indul. A pusztaszabolcsi helyivonatok közül: Budapest keleti p.u.-ról 6.35 helyett 7.30-kor, Budapest déli p.-u-ról 15.15 helyett 14.55- kor, Budapest déli p.-u-ról 17.40 helyett 17.53-kor, a paksi személyvonat pedig Budapest keleti p.-u.-ról 19.10 helyett 19 15-kor fog indulni. Ellenirányban Budapest déli p.-u.-ra 11.40 helyett 11.30-kor és 22.20 helyett 21.30-kor, Budapest keleti p.-u.-ra pedig 18 óra helyett 17.20-kor érkezik vonat. Budapest keleti p.-u.—újvidéki vonalon: az újvidéki gyorssinautobusz Budapest keleti p.-n.ról 7.18 helyett 7.05-kor, a gyorsvonat 17.24 helyett 17.20-kor, a reggeli személyvonat 7.45 helyett 7.20-kor fog indulni. Ellenirányban a gyorssinautobusz Budapest keleti p.-n.-ra 19.34 helyett 19.20-kor, az újvidéki gyorsvonat Budapest keleti p.u.-ra 11.10 helyett 11.20-kor, az esti személyvonat 22.04 helyett 22.10- kor érkezik. A Budapest keleti p.u.ról 20.30-kor induló személyvonat közvetlen vonatként Újvidékig fog közlekedni. A Budapest keleti p.u.ról 14.56-kor induló kiskőrösi személyvonat Budapestről 15.05-kor fog indulni és csak Kunszentmiklós—Tassig közlekedik. Budapest keleti p.-u.-ról Bicskére a helyi személyvonat 15.05 helyett 14.55-kor indul. Az 1710/1709. számú sebesvonatoknál Budapest nyugati p.-u.—Debrecen között jelenleg fennálló le- és felszállási tilalom november 6-tól kezdve megszűnik, az 502/501. számú gyorsvonatnál pedig ugyanezen időponttól kezdve a le- és felszállási tilalom Budapest keleti p.-n.—Püspökladány közötti viszonylatra korlátozódik. November 7-vel kezdődőleg az autóbuszjáratok forgalma vasár- és ünnepnap a Marosvásárhely — Bélavásár—Székelykeresztúr, Marosvásárhely—Nagykend, Szászrégen—Székelyudvarhely és Csíkszereda—Székelyudvarhely vonalak kivételével a menetrendkönyvben már közzétett korlátozásokon túlmenően az ország egész területén szünetel. (MOT) Eltemették Bársony Oszkárt és feleségét Péntek délután négy órakor a farkasréti temető halottasháza előtt előkelő és nagy gyászolóközönség gyűlt össze, hogy utolsó útjára kísérje Bársony Oszkárt, az IBUSz volt vezérigazgatóját és feleségét, aki önként követte súlyos betegségben elhalt urát a halálba. A két koporsót egymás mellé helyezték a ravatalon, amelyet elborított a barátok és tisztelők rengeteg koszorúja, virága. A két koporsó egymás mellett a maga komor pompájában mutatta azt a sírig való hűséget, amely a házaspárt összefűzte. Bársony Oszkár hónapok óta betegeskedett és legutóbb Szegedre utazott Rusznyák István egyetemi tanárhoz, akinek klinikáján megalapítoták, hogy nagyon ritkán előforduló betegségben, mirigyrákban szenved. A klinikán való kezelése már nem volt célravezető és ezért a beteget kedden mentőautón hazahozták zárda utcai villájában levő lakására. Alig érkezett meg a mentőkocsi, Bársony Oszkár állapota még súlyosabbra fordult és kétórai agónia után meghalt. A Bársony-házaspár még életében közölte azt a kívánságát: ha eltűnnének a földi ételből, úgy csendben és észrevétlenül temessék el őket és ezért nem is adtak ki gyászjelentést, nem jelentették be előre a temetés idejét. Ennek ellenére igen nagy gyászolóközönség gyűlt össze a temetésen. Ott volt Homonnay Tivadar főpolgármester, Markos Olivér államtitkár Veress Gábor, az IBUSz elnökigazgatója, Szlatinay tábornok, az IBUSz tisztikara, személyzete, az európai idegenforgalmi vállalatok budapesti kirendeltségének vezetői és igen sokan azok közül, akik Bársony Őszbárókkal társadalmilag érintkeztek. Az egyházi szertartás után két halottaskocsira emelték a koporsókat és elvitték a széles nyitott közös sírhoz, ahol örök pihenőre helyezték a tragikus sorsú házaspárt. Dr. Koczkás Gyula : Örök törvények Ostwald Vilmosnak, a századforduló körüli évtizedek nagy vegyésztermészettudós-filozófusának páratlanul sokoldalú elméjéből pattant ki egyszer a következő szellemes meghatározás: az emberiség igazi története azoknak a küzdelmeknek története, amelyeket az ember a térnyers erőinek leigázásáért folytatra»! Ha nem ^Hénelmi tárgyú, hanem tudományszer **sztő könyvről van szó, ennek bizonyos elengedhetetlen követelményi vannak, hogy jól szolgálja a célját, Vagy f* ne ijessze az olvasót tudásszomjaj' nak kielégítésétől. Nem szabad nehézkesen olyan tudósnyelven megírottnak lennie, amelyet csak szakemberek értenek meg. Ne legyenek benne matematikai képletek, amelyek sokszor annyira megriasztják az olvasót, hogy leteszi a könyvet, nem is próbálkozik vele tovább. Mert igaz, egy tudományos tétel csak akkor válik teljes igazsággá, ha matematikai alakban is kifejezhető, de a tudománynépszerűsítőnek éppen az a föladata, nagyon nehéz föladata, hogy ilyenek nélkül tegye érthetővé a mondanivalóját. Akinek ez sikerül, az nemhogy elriasztaná olvasóját a tudománytól, hanem még jobban felfokozza a tudásszomját, még több könyvet kívántat meg vele. Ebből az egyedül döntő szempontból nézzük dr. Koczkás Gyulának „Örök törvények“ című, a Béta kiadásában éppen most megjelent könyvét Az alcím közelebbit is mond a könyvről: a fizika története. Valóban az, bár nem olyan dogmatikus értelemben, hogy a tudományos fizika derengésétől kezdve elmondaná a fizikai fogalmak és ismeretek lassú kialakulását. Mégis ,megfelel Ostwald követelményének, mert miközben egyen ként ismerteti a legfontosabb és legújabb vívmányokat a fizika terén, elmondja mindegyiknek történelmi előzményét sem is, nem feledkezve meg azokról a nagy férfiakról, akiknek küzdelmei vitték előre egy-egy korszakos lépéssel a fizika tudományát s vele együtt a civilizációt. Megkapó, emberi kisebb-nagyobb életrajzokat kapunk róluk, többnyire arcképeikkel együtt. Meg kell állapítanunk, hogy Koczkás Gyula kitűnő tudománynépszerűsítő. Világos és könynyen megérthető minden, amit elmond, megmagyaráz. Jó példával tudjuk indokolni ezt az állításunkat. A mai fizikának legnehezebben megérthető és megértethető része az Einstein-féle relativitási elmélet. Hogyne, hiszen az elmének formailag is át kell alakulnia a megértésekté, mint négyszáz évvel ezelőtt Ugyanez volt a kelléke a sropernikus-fve ús világrendszer megértésének. »A legtöbb tudománynépszerűsítő bicskája bele szokott törni ebbe a kemértyfába. De Koczkás Gyula bámulatos világossággal tudja szemlélhetővé tenni, megértetni ezeket a nehéz 41 fogalmakat. A középiskolai műveltségű ember feltétlenül megérti az ő könyvéből a relativitástant. Azonban ez csak kicsike fejezete a könyvnek. Végigvonul előttünk mint valami lipergő film, minden fontos eszköz ő és ismeret története: hogyan jutottunk a mértékegységeinkhez (az egészen más térről ismert Talleyrand indítványozta az új mértékegység, a mA térrendszer megteremtését); hogyan mér a fizika; hogyan jutottunk a hőmérőhöz, a barométerhez és sok, más olyan eszközhöz, amelyeket magától értetődőknek veszünk a megszokottságuk miatt? Hogyan jutottunk el a fotocellához, a robbanómotorhoz, a hangosfilmhez, a röntgensugarakhoz, az elektronmikroszkóphoz és így tovább? Hogyan történik az atomrombolás, mi az anyag, mi a hullám? Mindezt megtudjuk kedves, világos csevegésekből. Melegen ajánlhatjuk a könyvet mindenkinek. Dr. F. Zs. Hét autóbuszvonalon teljesen megszűnik a forgalom A gumiabroncsok nagy részének elhasználódása miatt a BSzKírt az autóbészforgalom újabb, eléggé nagyméretű korlátozásához kénytelen folyamodni. A hivatalosan kiadott jelentés szerint az 1, 2, 3, 5, 12, 15 és 29 jelzésű vonalakon az autóbuszok egyáltalán megszűnnek közlekedni, a 3/V reláció végállomását a Ferenc Józseftérről a Vörösmarty térre helyezik át. A BSzKRt a 22/A, a 24 és 25-ös jelzésű vonalakon is korlátozni, illetően megszüntetni akarta a forgalmat, ehhez azonban a polgármester nem járult hozzá. AZ autóbuszforgalomnak ez az újabb korlátozása november 8-án lép életbe. Ettől a naptól kezdve az autóbuszközlekedés a következő módon bonyolódik le: I. Hétköznapokon: a S/V vonalon (Krisztina-tér — Vörösmarty-tér) 7— 19.50 óra; a 8-as vonalon (Apponyi-tér —Farkasrét) 7.15—9 és 14—15.40 óra; a 8/A vonalon (Apponyi-tér — Gömbös Gyula út) 7.15—9 és 14—21 óra; a 10-es vonalon (Gellért-tér — Andorutca) 6.45—8 és 14—17.15 óra; a 11-es vonalon (Margit-körút — Vérhalomtér) 6.45—9, 14—15.30 és 16.30—21 óra; a 16-os vonalon (Vörösmarty-tér— Bécsikapu-tér) 7.30—9.30, 14—15.30 és 16.30—29 óra; a 17-es vonalon: (Ligettér — Ujhegyi-út 6.30—19.45 óra; a 21-es vonalon (Boráros-tér — Csepel) 5.15—9 és 1-f^-20 óra között. E járatban a szombatok és ünnepnapok előtti hétköznapokon, vlamint félünnepeken az első kocsi 14 órát helyett 12 órakor indul. A 22.A vonalon (Szép Ilona — Budakeszi) 4.10—9 és 14—21.30 óra; a 24-es vonalon (Hősök tere — Pestújhely) 5.53—9 óra; a 25-iSJ vonalon (Hősök tere — Rákospalota) 5.55—9.30 óra; a 27-es vonalon (Wolff Károly út — Repülőtér) 6.45—9 és 13.45—19.30 óra; a 29/A vonaton (Bécsi-út és Ipsatárka-utca) 7—9 és 14.30—21 óra; a T- vonalon (Vörösvári-út — Temető) 11— 19.20 óra között és végül az OB, Rp* Pl, Pe és a 40-es jelzésű éjszakai vonalakon is közlekednek az autóbuszok. II. Vasárnapon és üzemszünetes napokon. (Január 1-én, húsvét hétfőjén. Űrnapján, pünkösdhétfőn, augusztus 15-én, augusztus 20-án, november 1-én, december 25-én és 26-án); a 8-as vonalon 9—40 és 12—14 óra;; a 8/A vonalon 18—21 óra; a 11-es és 29/A vonalon 9—10. 12—14 és 18—21 óra; a 17-es vonalon 6.30—19.30 óra; a 22/A vonalon 4.30—9 és 11—21 óra, végül a T-vonalon 6—19.20 óra között. tt és áthelyezett villamosmegállók Ismeretes, hogy a forgalom meggyorsítása érdekében és a villamosok túlzsúfoltságának enyhítésére a BSzKRt a villamosmegállóhelyek egy részét megszüntette, illetően áthelyezte. A kereskedelemügyi miniszter döntése alapján most a villamosvonalakon a következő új megállókat állítják fel: A rákospalotai vonalon a Gróf Tisza István-utcánál, a Budapest felé haladó vonatok részére; a Thököly-úti vonalon az Amerikai-útnál; a maglódi úti vonalon a Sibrik Miklós-útnál; a zugligetiúti vonalon a Levente-főtérnél; az Orczy-út és Simor-utcai vonalon a Golgota-útnál és a Hungária-körúti vonalon az Andrássy-laktanyánál. Áthelyezik a következő megállóhelyeket: az Istvántelki főműhelyhez vezető vonalon a Gömbös Gyula-útról a Tó-utca torkolatán túlra, a Váczi-úti vonalon a MÁV-hídtól a Szekszárdiúthoz; az Olaszfasori vonalon a Trombitás-úttól a Nyul-utcához; a Körösi Csoma-úti vonalon a Szent Lászlótértől a Halom-utcához; a mesterutcai vonalon a Viola -utcától a Dandárutcához; az utcaburkolat Nagykörút felőli oldalára; a Margit-körúti vonalon a Bem József-utcától a Zárdautcához; az elnök utcai vonalon a Delej-utcától az Orczy-úthoz; a Könyves Kálmán-körúttól a Szapáry-utcához és végül a Széchényi-utcai vonaton a Géza-utcától az Árpád-utcához. I r.Sszen&ns'Hv^itEtilsájj Mindazoknak, akik felejthetetlen jgfe ■ff drága jó férjem, illetve édesapánk, |9 |8 nagyapánk * |fl &S elhunytakor részvétükkel mélységes ||| Íj fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ||g !§§ ezúton mondni ' hálás köszönetét. Sfl is Nagyvárad, ' ’ • október 30. özv. STEINER JENflNp $| és a gyászoló család.