Unitárius Evangélium, 1935 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1935-01-01 / 1. szám

Unitárius evangélium, ÚJÉVI BESZÉLGETÉS. A.: Testvér, eljöttem hozzátok, hogy a te meghitt baráti kö­rödben beszéljünk meg egy pár kérdést, ami engem szüntelenül foglalkoztat. Tudod, most a karácsonyi hangulatban talán jobban fog az esze az embernek s élénkebben érez a szivünk. B : Köszönöm Sógor, hogy rám gondoltál s Ígérem, hogy odaadom magam teljesen a karácsonyi érzéseknek, hogy annál tisz­tábban lássuk, mik lesznek teendőink az új esztendőben. A.: Vedd elé a Bibliát, Testvér s keresd meg Jézus születé­sének a leírását, te tudod, hol kell keresni. B.: Hát hol más helyt, mint az evangéliumokban, amelyek tudtul adják nekünk a nagy örömizenetet, mert ha jól tudom, az evangélium épen azt jelenti, hogy örömizenet. A.: Igazad van s nézd csak meg az Újtestamentumban Márk evangéliumának első részében a 15. verset, amely szerint: „Betelt az idő és elközelített az Istennek országa; térjetek meg és higyje­­tek az evangyéliumban“. B : Igen, azt olvasom ki belőle, de te úgy látom, könyv nél­­kül is jól tudod; de hiszen Jézus igazi követőinek talán kellene is tudniok legalább valamit az ő dolgaiból. A : Lehet, hogy igazad van, azonban sokkal fontosabb a dol­gok alapos megértése és szívünk nemes érzésével való megélése, mint valaminek csak úgy értelmetlenül való megtanulása. B.: Te emlékszel az angyali jelenetre, ugyebár Sógor? A : Igen Testvér, olvasd a Lukács második részének 13—14. verseit!B : És hirtelenséggel jelenik az angyallal mennyei seregek sokasága, akik az Istent dicsérik és ezt mondják rala : „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!“ Sógor ! megvallom, hogy nekem néha nagy fejtörést okoztak e szavak. A Tiszteletes úr is többször olvasta fel e helyet beszéde alapigéjeképen, de mind egyébről beszélt és nem az angyalokról és égi­ seregekről. Úgy szeretnék többet tudni e kérdés felől. A.: Én is úgy vagyok vele s azt hiszem, hogy ha igaz szív­vel óhajtjuk, Isten csak ad nekünk némi belátást a dolgok megér­tésére. Nekem is kedves tárgyam e kérdés. B : Foglalkozzunk tehát vele, én is hozzászólok, de arra kér­lek, kezd meg te a beszélgetést! A.: Én csak falusi, földmives eszemmel gondolkozom s le­het, hogy nem tudom szépen kicirkalmozni a dolgokat, de a többit te gondold utána, ha jobbat nem tehetsz. B : Kezdjed csak bátran ! A : Az Isten itt a legfőbb Ur, akit a Biblia Urnak nevez s neki az angyala és az ő égi seregei vannak itt említve az én gon­dolatom szerint. Az Isten, aki Jézus szerint Atyánk s aki felhozza

Next