Kévekötés, 1930-1931 (2. évfolyam, 4. szám)
1930-08-01 / 4. szám
1930 augusztus Kévekötés rétegekből idővel termékeny talaj válik arra, hogy a közös célok bennük megfoganhassanak , és a jövő társadalma világba szökkenhessen. Mert jó magyar és jó unitárius lehet az, aki öntudatos ,székely, vagy öntudatos munkás, de mennyivel kevésbé tételezhetjük fel ugyanezt arról, aki nem érez együtt a vele egy sorsban élő emberi közösséggel. Nekünk pedig munkás földművelőkre, öntudatosan dolgozó iparosokra és kereskedőkre, továbbá jól képzett és széles látókörű intellektuelekre van szükségünk, mert csak az lehet a jövő társadalmának öntudatos tagja, aki a maga osztályegyéniségének teljes kifejtésével tette magát méltóvá arra, hogy a közös társadalomépítő munkában részt vehessen. Adva van Erdélyben hozzávetőlegesen húszezer unitárius fiatal. Ennek több mint háromnegyed része falun él és földmíveléssel foglalkozik, a fennmaradt rész körülbelül egyenlő arányban oszlik meg a városi iparos-kereskedő és intelektuel osztály között. Az ilyen arányú osztálytagolódással még nem vetett számot ifjúsági mozgalmunk. A D. F. E. I. K. első kezdete, egy szűkebb körű, Kolozsváron tanuló főiskolai hallgató csoportból állott, mely 1900 tavaszán jött először össze világnézeti, vallásos és egyházi reformgondolatok megvitatására. Az 1929-ben formálisan megalakult Egyetemes Szervezet eddig szinte kizárólagosan a falufejlesztés terén fejlett ki munkásságot, míg az értelmiségi és iparos-kereskedő ifjúság megszervezése a jövő feladata. A nagyajtai konferenciától várjuk a felrajzolt problémák elvi tisztázását és az újonnan életbe léptetendő alapszabállyal szeretnék kiegyensúlyozni azokat az aránytalanságokat, melyek mozgalmunk eddigi történetében mutatkoztak. Ez a konferencia bizonyára új ütközőpontok megmérkőzése lesz, de fel fogja tárni régóta fájó sebeinket is. Ami az elvi harcot illeti, bátran nézünk eléje, mert élet csak ott van, ahol ellentétekből szűrődik le a haladás útja. A jövőbe pedig, hitünk szerint, azok a gondolatok fognak átmentődni, melyek új, életerősebb szívveréssel tudják irányítani ifjúsági mozgalmunk vérkeringését a munkába? Habár az előadásokat változatosság és gyakorlati célok kedvéért nem a logikus sorrendben csoportosítottuk, mégis kiérezhető az alapgondolat : Lőrinczi László ismerteti a falusi ifjúság problémáit (péntek), Balázs Ferenc foglalja össze a végén, hogy mit kell tennünk ezeknek a problémáknak a megoldása felé (vasárnap este); Szabó Samu beszél arról, hogy miként lehetne bevonni az elszigetelt iparos-kereskedő ifjúságot a közös egyházi munkába (péntek); Szent-Iványi Sándor a modern unitárizmus körvonalait vázolja fel, melynek kitöltése a fiatal papokra és papnövendékekre vár (szombat) ; Gyergyai Judit a leányokat vonja be a belső egyházi misszióba (szombat), végül Lőrinczi Elek a tanítóságnak a jövő egyházi életében betöltendő feladatairól ad elő (péntek). Ha az ilyen csoportosításban és a fent vázolt elvek figyelembevételével hallgatjuk végig a konferenciát, bizonyára teljes és kerek képet fogunk nyerni ifjúsági mozgalmunk legújabb fázisáról. Mikó Imre: A konferencia margójára. A dicsőszentmártoni konferencián általános célkitűzésűl az „Isten országa e földön“ kiépítését részleteztük a hozzá vezető utak kapcsán: ép test, ép lélek , tudás, szeretet, szépség, vallás, jólét. Míg ottan inkább elvont és elméleti fejtegetéseket kaptunk, — mint ahogy a téma azt is hozta magával,— addig Nagyajtán sokkal gyakorlatibb és konkrétebb kérdésekkel fogunk foglalkozni. Az összes előadások közös címe ez lehetne: Hogyan kapcsolhatjuk be a társadalmi osztályokba tagolt unitárius ifjúságot saját érdekeiknek szolgálatán át a közös társadalomépítő Tudnivalók a konferenciáról. Az egyházközségi D. F. E. I. K.-ök figyelmébe. 1. A konferencia megnyitásának napján az Egyetemes Szervezet évi jelentése után külön számot tartottunk fenn az egyházközségi egyesületek beszámolójának. Kérjük tehát a kongresszuson megjelenő megbízottakat, hogy hozzanak magukkal egy-egy rövid beszámolót egyesületük évi munkájáról s azt a megnyitó ünnepélyen sorban olvassák fel. Ez a beszámoló tartalmazza azt, hogy hány tagból áll és kiknek a vezetése alatt működik körük, az elmúlt év folyamán (1929. októbertől 1930. júniusig) milyen munkásságot fejtettek ki, járt-e náluk a vetítőgép és milyen sikerrel, olvassák-e a kévekötést, és van-e valami különös kívánságuk, amit az Egyetemes Szervezet teljesíthet. A jelentéseket lehetőleg úgy kell elkészíteni, hogy azokból egy példány az Egyetemes Szervezet tulajdonában maradhasson. 2. A dicsőszentmártoni konferencián elfogadott alapszabály értelmében minden egyházközségi ifjúsági kör évente tagonként 1 lejjel járul hozzá az Egyetemes Szervezet költségeihez. Kérjük a konferencián megjelenő kiküldötteket, hogy ezt az összeget is hozzák magukkal. Ha valamelyik egyházközségi egyesület nem tudna a konferenciára képviselőt küldeni, úgy az évi jelentési és az egylejes hozzájárulásokat Ürmösi Károly pénztáros címére kérjük elküldeni: Cluj— Kolozsvár, Liceul Unitarian, Calea Victoriei 12. Kik vehetnek részt a konferencián? A székelykeresztúri első konferencián az az elv uralkodott, hogy mindenki részt vehet, mindenki felszólalhat és mindenki szavazhat, Dicsőszentmártonban már csak bizonyos megszorítással alkalmaztuk ezt az elvet, a 3. oldal.