Katolikus gimnázium, Vác, 1901
37 nép segélyével vívta ki hazánknak legnagyobb és életének utolsó ■diadalát. A nándorfehérvári 1456-iki viadalban és e győzelem után csakhamar bekövetkező haláltusájában mutatta magát legnagyobbnak a győzhetetlen vezér. A táborban dühöngő ragályos betegség az utolsó nagy erőfeszítéstől különben is meggyengült agg vezért (ekkor 70 éves volt) Zimonyban döntötte le. Nándorfehérvár megvívása után a 21-ik napra, augusztus 11-én, érte meg utolsó napját. Mint életében, úgy halálában is a keresztény hős példaképe lett. Hazáját Istennek ajánlván, magasztos intelmeket rebegtek ajkai a halálos ágyát környező urakhoz. Majd arra kérte barátait, hogy őt a Bold. Szűznek általa épített kápolnájába vigyék az Úr asztalához. Mert méltatlannak tartotta volna, hogy az Úr fáradjon szolgájához. Kívánságát teljesítették. A kápolnában hű barátja Kapisztrán kezeiből vette föl a haldoklók szentségét és néhány percz múlva elköltözött az örökkévalóságba. Holttestét az ő általa emelt gyulafehérvári székesegyház sírboltjába kisérte a gyászoló nemzet, mely korának legnagyobb vitézét és egyik legnemesebb magyarját siratta el benne. A nemzeti gyászban részt vett az egész keresztény világ. A Callixtus pápa könyökre fakadt a lesújtó hírre és sz. Péter templomában gyászszertartással tisztelte meg a kereszténység legnagyobb bajnokának emlékét. Hatalmas ellenfele Mohammed szultán a kortársak tanúsága szerint is megindulva fogadta ezen rá nézve különben örvendetes tudósítást. Kapisztrán János,az olasz származású hős szerzetes, Hunyady legjobb barátja és osztályosa a veszélyben, nem sokára (még azon év okt. 23-án) követte dicsőült bajtársát az üdvözítitek honába. Zimonyból Újlakra vonultában súlyosan beteg lett, ő is a tábor miazmás levegőjéből szíván életoltó baját. Itt két ízben is meglátogatta őt László király, akit erényes életre, gondos kormányzásra és hitvédelemre buzdított. Végső perczeiben folyton hazánk sorsán töprengett s e felől jósolgatott. Előre megmondta, hogy az ország nagy része török uralom alá fog jutni s többször kínosan így kiálltott föl: „Jaj Magyarországnak!“ Az újlaki ferencziek templomában temették el. Utóbb a török elől menekülő szerzetes társai nagyszőllősi zárdájukba vitték, ahol koporsójánál számtalan csoda is történt Vili Sándor