Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861
1861-05-10 / 13. szám
dalom a pesti hídfőépítéskor feloszlott s a rákövetkezett forradalom valamint a gyászosan lefolyt 12 év alatt új nem alakulhatott. De most, midőn a hosszú gyász után hazánkban minden új lendületet, új éltet nyer, e téren sem akarunk tétlenek maradni s a nagy Széchenyinktől kijelölt ösvényen haladván, az ő akaratát teljesítjük midőn a budapesti hajós-egylet alakítását feladatunkul tűzzük ki. Egyletünk czélja nem csupán az , melly már czikkünk bevezető soraiból kiviláglik , hogy t. i. a magyar ifjúságnak férfias mulatságot, testet és lelket egyaránt edző gyakorlatot szerezzen s a közönség figyelmét a hajókázás élvezetére ép úgy mint hasznosságára vonván, a főváros díszét s kellemét emelje , hanem egyszersmind azon komolyabb hazafias törekvés is, hogy Dunánk mellékágait s hazánk azon folyóit és vizeit, mellyek hajózási szempontból még kevéssé ismeritek, e tekintetből megvizsgálván, ezeknek medrét s partjai minőségét kiismerje s e módon a vizeni közlekedést, valamint ez által a kereskedést honunkban előmozdítsa, terjeszsze. Legkönnyebben elérhetőnek véli az egylet czélját az által, ha részint egyesülten, részint egyes tagjaival ezen folyókra kirándulásokat és kutató utazásokat teendős hazánknak többi folyók mentében fekvő városainak lakóit a hajózásra s hasonló hajósegyletek alakítására serkenti. Alig hogy jelen tervünket barátainkkal s ismerőinkkel közöltük, máris többen közülök — hiven a magyar jellem ama szép vonásához, melly szerint minden irányú nemes és férfias eszmét lelkesülten karol fel — egyletünk tagjainak sorába állottak s azt elősegíteni, pártolni, terjeszteni iparkodnak. Első közgyűlésünket gróf Waldstein János úr korelnöksége alatt ápril 20-kán tartottuk. — E gyűlésben előterjesztők alapszabályaink vázlatát, mellyeknek első pontjai az egylet czímét— „Budapesti hajós-egylet" — székhelyét — „Budapest" — s fen leírt czélját állapítják meg. Az egylet élén az elnök áll. Ezt követi az igazgató, a tollvivő, ki egyszersmind pénztárnok s egy 9 tagból álló választmány, melly, valamint az egylet tisztviselői kara is, minden évben a közgyűlésen választatik. Az egyletnek két rendbeli , rendes és foglalkozó tagjai lesznek. Rendes tagokat azok vétetnek fel, kik három egymás után következő éven át 50 forint lefizetésére kötelezik magukat s ezek az egylet ügyeihez szólhatnak, szavazattal bírnak, választóképesek, valamint még egyéb a rendszabályokban meghatározott előnyökkel is élhetnek , u. m. tagokat ajánlhatnak; az egylet színeit jelvényeit s zászlóját használhatják ; a hajókázásra vendégeket vezethetnek be stb. stb. A foglalkozó tagok még eddig meg nem határozott összeget (hónaponként 5—10 forint) fizetnek ; az egylet ügyei közül befolyással és szavazattal nem bírnak, valamint a hajózást is csak a rendszabályokban számukra különösen meghatározott módon gyakorolhatják. Sem az alapszabályok sem a rendszabályok nincsenek még rendszeresen kidolgozva s eziránt b. Vécsey József, gr. Széchenyi Béla, gr. Károlyi Gyula s e sorok írója lőnek megbízva, úgy az egylet évi költségvetése, egy állandó csolnakda tervének