Vadászlap 5. évfolyam, 1884
1884-01-25 / 3. szám
Közigazgatási és pénzügyőri közegek, továbbá a vasúti személyzet figyelmébe! Tilos a vadászat január hóban. Szarvas-, dám-, őz- és zerge vad mindkét nemére és borjaikra. Siket- és nyirfajd-, császármadár-, fogoly- és mindenféle éneklő-madárra. Szabad vadászni január hóban: Nyúlra, túzokra, fáczányra, vadkacsára, fenyves madárra, továbbá vaddisznóra és minden szőrmés és szárnyas ragadozóra. Minden egyéb lőtt, vagy fogott hasznos vad a törvény értelmében elkobzandó. A vadászat a régi kortól a jelenig. (Folytatás.) Kisebb nagyobb ragadozók számtalan faja közül tulajdonképeni davadnak rendesen az tartalik, mely az embernek, házi állatoknak, nyájaknak és óvott vadászatoknak határozott ellensége lévén, nemcsak vadászat útján, de minden kitelhető más módon is üldöztetik. A ragadozóknak ezeken kivül még számos faja van, melyek a telepektől távolabb tartózkodva, nem annyira kártékonyságuknál fogva, mint inkább szőrméjük kedvéért, s ennélfogva akkor vadásztatnak, mikor bundájuk legszebb; sőt a ragadozóknak egy igen vérengző faja a „Cuguar" vagy úgynevezett vadász-párducz, maga is vadászatra idomíttatik, és szófogadó szelid háziállattá változik át. A du vadakhoz az oroszlán, tigris, párducz-fajok, a közép- és délamerikai puma és fekete jaguár, a farkas, hiúz, róka, vadmacska és nyest fajok tartoznak; az európai medve is annyiban ezekhez számítható, amennyiben akkor, ha gyümölcsöt, makkot, tengerit, zabot vagy növényzeti más eledelt nem kap, a havasokon tanyázó nyájakat is megtámadja. Mindezek közül azonban a tigris és fekete jaguar az egyedüliek, melyek az emberhúst minden egyébnél jobban szeretik. A tigrisre vonatkozó minden adat, úgy vadászati médra is, oly számos érdekes leírás tárgyát képezi, hogy szíves olvasóinkat egyszerűen a több ízben közölt részletes elbeszélésekre utaljuk.*) A fekete jaguár Közép- és Dél-Amerikának legnagyobb ragadozója, s mint a tigris vagy párducz, nappal átkatlan bozótokban, vagy nagy erdők sűrű növényzetű szélein tartózkodva, rablásra csak alkonyatkor indul; emberevő hajlamánál fogva ilyenkor az elszórt apró telepeket, vagy fáradt utazók pihenő csoportjait keresi, s inkább az alvó embert, mint legelő marhát támadja meg. A benszülöttek és ezek kalauzolása melletti utazók, kik a fekete jaguárnak vérengző alattomos természetét ismerik, de azt is tudják, hogy rabolni csak sötétben és orozva szeret, táborukat lángoló tüzekkel rakják körül; de ha jaguárt észleltek, azt másnap felkeresni s ha lehet elejteni törekesznek. Majdnem oly erős fajrokona a puma, de hasonló életmód mellett, korántsem oly vérengző; az embert csak nagy ritkán támadja meg, de a juh s egyéb nyájakat annál inkább megtizedeli; vadászata, kivált Mexikóban, kedvelt uri sport; amannak rézvörös fényű fekete, emennek pedig ezüst fényű sárgás-barna bőre, keresett bútor- és nyeregtakaró. A ragadozók királya, a hatalmára büszkének látszó, minden mozdulatában komoly önérzetet tanusító oroszlán. Legerősebb s legbátrabb faja az észak-afrikai, melyhez e tulajdonokra nézve teljesen hasonló az, mely Közép-Ázsiában kivált Perzsia sivatagaiban s azokkal szomszédos vidékeken elszórva tartózkodik, mig délafrikai faja nemcsak jóval kisebb, de sokkal gyávább is, s az embertől annyira fél, hogy kedvencz rejtekében a sűrű tamarin-bozótokban mint egyéb vadat hajtani lehet. Az oroszlán nyugodt bátorságát az is fokozza, hogy szaglása alig lévén, szimat után nem indul, hanem csak szem után vadász. Az észak-afrikai oroszlán vadászata inkább az európai utazók és franczia tiszteknek mint a benszülötteknek sportja; ez utóbbiak a puszták királyát csak akkor támadják meg, ha nyájaikat már igen megtizedelte; ilyenkor a vadászatra egyszerre több törzs indul, az oroszlán tanyáját körülveszik s mindig szűkebb körbe szorítva, az eleinte hátráló vadat annyira megközelíteni törekszenek, hogy az utolsó támadást minden oldalról egyszerre és sikeresen intézhessék ; mindamellett a vadászat ritkán esik meg anélkül, hogy néhány ember és ló áldozatául ne esnék. A lőfegyverek tökéletesítése óta az oroszlánra a benszülöttek is már lesbe állnak, s vagy csalétben, vagy a *) Egyik legérdekesebb leirás e nemben az, a melyet hg Czettwortynski Borics irt le a „Vadász és Versenylap" 1876. évi folyamában,'— gr. Batthyány Elemér, br. Orczy Elek és a közlemények írójának indiai vadászatairól. Szerk. A „VÉD-EGYLET" VAGY „SPORT-EGYESÜLET" TAGJAI SZÁMÁRA EGÉSZ ÉVRE CSAK 4 FORINT. SZERKESZTŐI IRODA, HOVA A KÉZIRATOK ÉS ELŐFIZETÉSI PÉNZEK KÜLDENDŐK : BUDAPESTEN HATVANI UTCZA, NEMZETI CASINO II. EMELET, 3. sz. Budapest, 1884. január 25. V évfolyam. MEGJELENIK E LAP MINDEN HOL, 15. ÉS 25-ÉN. A LÖVADÁSZAT, VADTENYÉSZTÉS, FEGYVERISME, VÍZSLÁSZAT . A VIZSLÁK FAJBELI TENYÉSZTÉSE HORGÁSZAT, S EGYÉB ROKON SPORTNEMEK KÖZLÖNYE. SZERKESZTI ÉS KIADJA: SÁRKÁNY JÁNOS FERENCZ. ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGÉSZ ÉVRE 6 FRT, FÉLÉVRE 3 FRT