Vadászlap 5. évfolyam, 1884

1884-01-25 / 3. szám

Közigazgatási és pénzügyőri közegek, továbbá a vasúti személyzet figyelmébe! Tilos a vadászat január hóban. Szarvas-, dám-, őz- és zerge vad mindkét nemére és borjaikra. Siket- és nyir­fajd-, császármadár-, fogoly- és minden­féle éneklő-madárra. Szabad vadászni január hóban: Nyúlra, túzokra, fáczányra, vadkacsára, fenyves­ ma­dárra, továbbá vaddisznóra és minden szőrmés és szárnyas ragadozóra. Minden egyéb lőtt, vagy fogott hasznos vad a tör­vény értelmében elkobzandó. A vadászat a régi kortól a jelenig. (Folytatás.) Kisebb nagyobb ragadozók számtalan faja közül tulajdonképeni davadnak rendesen az tartalik, mely az em­bernek, házi állatoknak, nyájaknak és óvott vadászatok­nak határozott ellensége lévén, nemcsak vadászat útján, de minden kitelhető más módon is üldöztetik. A ragadozóknak ezeken kivül még számos faja van, melyek a telepektől távolabb tartózkodva, nem annyira kártékonyságuknál fogva, mint inkább szőrméjük kedvéért, s ennélfogva akkor va­dásztatnak, mikor bundájuk legszebb; sőt a ragadozóknak egy igen vérengző faja a „Cuguar" vagy úgynevezett va­dász-párducz, maga is vadászatra idomíttatik, és szófogadó szelid háziállattá változik át. A du vadakhoz az oroszlán, tigris, párducz-fajok, a közép- és délamerikai puma és fekete jaguár, a farkas, hiúz, róka, vadmacska és nyest fajok tartoznak; az euró­pai medve is annyiban ezekhez számítható, amennyiben akkor, ha gyümölcsöt, makkot, tengerit, zabot vagy nö­vényzeti más eledelt nem kap, a havasokon tanyázó nyá­jakat is megtámadja.­­ Mindezek közül azonban a tigris és fekete jaguar az egyedüliek, melyek az emberhúst min­den egyébnél jobban szeretik. A tigrisre vonatkozó minden adat, úgy vadászati médra is, oly számos érdekes leírás tárgyát képezi, hogy szíves olvasóinkat egyszerűen a több ízben közölt részletes elbeszélésekre utaljuk.*) A fekete jaguár Közép- és Dél-Amerikának legna­gyobb ragadozója, s mint a tigris vagy párducz, nappal át­k­atlan bozótokban, vagy nagy erdők sűrű növényzetű szé­lein tartózkodva, rablásra csak alkonyatkor indul; ember­evő hajlamánál fogva ilyenkor az elszórt apró telepeket, vagy fáradt utazók pihenő csoportjait keresi, s inkább az alvó embert, mint legelő marhát támadja meg. A benszülöt­tek és ezek kalauzolása melletti utazók, kik a fekete ja­guárnak vérengző alattomos természetét ismerik, de azt is tudják, hogy rabolni csak sötétben és orozva szeret, táboru­kat lángoló tüzekkel rakják körül; de ha jaguárt észlel­­­tek, azt másnap felkeresni s ha lehet elejteni törekesznek. Majdnem oly erős fajrokona a puma, de hasonló élet­mód mellett, korántsem oly vérengző; az embert csak nagy ritkán támadja meg, de a juh s egyéb nyájakat annál in­kább megtizedeli; vadászata, kivált Mexikóban, kedvelt uri sport; amannak rézvörös fényű fekete, emennek pedig ezüst fényű sárgás-barna bőre, keresett bútor- és nyereg­takaró. A ragadozók királya, a hatalmára büszkének látszó, minden mozdulatában komoly önérzetet tanusító oroszlán. Legerősebb s legbátrabb faja az észak-afrikai, melyhez e tulajdonokra nézve teljesen hasonló az, mely Közép-Ázsiá­ban kivált Perzsia sivatagaiban s azokkal szomszédos vidé­keken elszórva tartózkodik, mig délafrikai faja nemcsak jó­val kisebb, de sokkal gyávább is, s az embertől annyira fél, hogy kedvencz rejtekében a sűrű tamarin-bozótokban mint egyéb vadat hajtani lehet. Az oroszlán nyugodt bátor­ságát az is fokozza, hogy szaglása alig lévén, szimat után nem indul, hanem csak szem után vadász. Az észak-afrikai oroszlán vadászata inkább az európai utazók és franczia tiszteknek mint a benszülötteknek sportja; ez utóbbiak a puszták királyát csak akkor támadják meg, ha nyájaikat már igen megtizedelte; ilyenkor a vadászatra egyszerre több törzs indul, az oroszlán tanyáját körülve­szik s mindig szűkebb körbe szorítva, az eleinte hátráló vadat annyira megközelíteni törekszenek, hogy az utolsó támadást minden oldalról egyszerre és sikeresen intézhes­sék ; mindamellett a vadászat ritkán esik meg anélkül, hogy néhány ember és ló áldozatául ne esnék. A lőfegyverek tökéletesítése óta az oroszlánra a ben­szülöttek is már lesbe állnak, s vagy csalétben, vagy a *) Egyik legérdekesebb leirás e nemben az, a melyet hg Czett­wortynski Borics irt le a „Vadász és Versenylap" 1876. évi folyamá­ban,'— gr. Batthyány Elemér, br. Orczy Elek és a közlemények író­jának indiai vadászatairól. Szerk. A „VÉD-EGYLET" VAGY „SPORT-EGYESÜLET" TAGJAI SZÁMÁRA EGÉSZ ÉVRE CSAK 4 FORINT. SZERKESZTŐI IRODA, HOVA A KÉZIRATOK ÉS ELŐFIZETÉSI PÉNZEK KÜLDENDŐK : BUDAPESTEN HATVANI­ UTCZA, NEMZETI CASINO II. EMELET, 3. sz. Budapest, 1884. január 25. V évfolyam. MEGJELENIK E LAP MINDEN HO­L, 15. ÉS 25-ÉN. A LÖVADÁSZAT, VADTENYÉSZTÉS, FEGYVERISME, VÍZSLÁSZAT . A VIZSLÁK FAJBELI TENYÉSZTÉSE HORGÁSZAT, S EGYÉB ROKON­ SPORTNEMEK KÖZLÖNYE. SZERKESZTI ÉS KIADJA: SÁRKÁNY JÁNOS FERENCZ. ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGÉSZ ÉVRE 6 FRT, FÉLÉVRE 3 FRT

Next