Vadászat-Halászat Weekend-Turisztika, 1940 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-15 / 1. szám
VADÁSZAT—HALÁSZAT 575 fogást. Ez a cselekmény a res nullius elve alapján csak vadorzásnak lenne minősíthető, mert hiszen a jogtalan cselekmény tárgyát, a vadállományt a terület bérlője még nem szerezte meg, miután azt sem ő, sem az ő megbízásából más el nem ejtette, vagy egyébként birtokba nem vette. A büntetőtörvénykönyv 355. §-a szerint az illető birtokában vagy biztalatában lévő idegen ingó dolog jogtalan eltulajdonítása sikkasztás, a 361. §. szerint pedig aki mint idegen vagyon kezelője, annak, akinek érdekeit előmozdítani köteles, tudva és akarva vagyoni kárt okoz, hűtlen kezelést követ el. Miután a gazdátlan dolog nem lehet másnagy a vagyona, a felhozott cselekmény nem lenne sem sikkasztás, sem hűtlen kezelésnek minősíthető, de még vadászati kihágásnak is csak meglehetős körülményesen. Méltóztassék ezek után megítélni, vájjon ilyen eljárás nem meríti-e ki logikusan a lopás, hűtlen kezelés összes tényálladékait és mit szólna a közvélemény ahhoz a bírósághoz, mely az ilyen bűnösöket elvi alapon felmentené a büntető következmények alól. Tovább is folytathatjuk ezt a logikai következtetést. A vadászati törvény 34. §-a értelmében ha az orvvadászatnál a vadállományban is kár okoztatott, a vadászatra jogosított kártérítést is követelhet. Megint csak abból az általános jogelvből kell kiindulni, hogy kárt csak az követelhet, aki másnak cselekménye által valamely jogilag védett érdekében vagyonilag értékelhető sérelmet szenved. Ebből következik, hogy a vadállománynak a károsult tulajdonát kell képeznie és pedig abban a pillanatban, amikor a vadorzó a kihágást elkövette, de viszont megdönthetetlenül következik az is, hogy ha a vadorzó által elejtett vad res nullius volna, akkor a vadászat tulajdonosa nem kérhetne érte kártérítést, mert az elejtett vad még nem az övé. Magának a vadászati törvénynek szerkezete is e fogalomkörben bizonyos eltéréseket és zavarokat mutat, amelyeket nem is lenne jó elemezni, nehogy a törvény elavultsága és használhatatlansága még inkább kitűnjön, azt azonban egész nyugalommal leszögezhetjük, hogy a res nullius fogalom meghatározás már a multié, ma már a közfelfogás és a bírói gyakorlat is az egyéni tulajdonjog alapján áll és a vadállománnyal összefüggő fontos jogi és gazdasági kérdéseket ezen elvi alapon szabályozza. Ez ma már nem is lehet másként, mert miként már említettem, a vadállomány nem a természet eredménye, tehát magángazdasági tevékenység útján jön létre s így kell, hogy a magángazdaság tárgya is legyen. Nem is kell ide merész újítás, csak szókimondó, tekintélyes jogásznak, s ilyen a vadásztársadalomban feles számban akad, kell egészen kiállnia amellett, hogy a vad nem gazdátlan dolog és nyomban megvan a modern vadászati törvény megfelelő jogalapja. A kutyák szopornyicás megbetegedése védőoltással (szérum + virus) megelőzhető szérumos oltással pedig a betegség kezdetén meg is gyógyítható. Az anyagok megrendelése ügyében forduljon állatorvosához. Az anyagokat termeli: PHYLAXIA Szérumtermelő Rt. Budapest, X., Szállás utca 3. Telefon: *14-85-85 Minden fajta löttVöldCrt vásárolunk Magyar Löttvadkiviteli Szövetkezet u .Hangya kötelékében. Budafok, Gömbös Gyula ut 7. Vasúti küldemények Budafok, Szövetkezeti Hűtőház. Telefon: 269-605, vagy 269-888 Nagyobb tétel lekötésére kérjen ajánlatot. Kisebb tételeket teljes bi___________________talommal küldjön teheráruként a fenti címre._____________________ » —Mi— 11 tiptikai mdáiKKapió, V. Milyen az afrikai őserdő — közelről ? Irta: Orday Rezső. (Folytatás.) Neki kell tehát menni a közeli fűtengernek, amelyben akármerre is keresünk utat a messziből nézve, mindenfelé sértetlen az s csak a nagyon gyakorlott szem lát reflexeket, a taposott, de viszszaugrott, a meghajlott, de kiegyenesedett, vagy a hiányzó részek felett összeboruló fűszálakon. És erre kell tartani, mert az előbbiek veszélyt rejtenek. Az oroszlán, a leopárd, a bölény, mind ilyen útat csinál magának, sokszor megpihennek útjukban, de el-elszundikálnak a jó puha ágyon. Az, aki ide bemerészkedik, jobb, ha előre megírja a végrendeletét, mert míg ezeknek a fenevadaknak legtöbbje, az embert, ha csak lehet, kerüli, közelükbe toppanva, háborítva nyugalmukban, nem nézik többet, hogy ember-e vagy préda. Ugranak, támadnak és természetesen náluk nincsen meg az a közmondás, hogy késő bánat ebgondolat. Azért azt a vágást választjuk, amelyet már emberi láb taposott, kitisztított. Az összeomló két méter magas fűszálak, mint egy diadalkapu vezetik a kiváncsit a közeli erdőig. Az emberi nyomra a vadonban levő vérengzők nem lépnek. Ott biztonságban lehet tovább