Vállalkozók Lapja, 1926. július-szeptember (47. évfolyam, 27-40. szám)

1926-07-01 / 27. szám

XLVII. évfolyam (2. oldal) VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1926. július 1. én előnyösen vesz és ezáltal takarít­ mindenkor a Általános Anyagraktárnál Cement, darabos és oltott mész, gipsz ••■*ии.».ьь.п m­i^s­u. ю. A h­áztulaje­on­ ellen. Valami fátum üldözi a háztulajdont, a szem előtt álló, a szembeszökő, a megfogható adótárgyat. Ahe­lyett, hogy ösztönöznének házépítésre, egymás után hoznak határozatokat, amelyek ezt az agyonterhelt objektumot még tovább, tovább terhelik. A Háztulaj­donosok Országos Szövetsége elnökének, dr. Németh Bélának kritikáját idézzük az alábbiakban. A Főváros pénzügyi bizottsága elfogadta egyik tag­jának, Éber Antalnak indítványát, hogy a­ kivételesen 60 százalékra emelt községi pótadót állandósítsák, holott ő maga is igazságtalannak mondotta ezt, de szerinte el kell követni ezt az igazságtalanságot, hogy ezzel szemben a fogyasztási adókat apasztani lehes­sen. Azelőtt minden jövedelemforrás után járt pótadó. Az iparosok, kereskedők kereseti adója néhány év előtt a főváros kezébe ment át és így a kereseti adó után megszűnt a községi pótadó, amelyet ezután már kizárólag az ingatlantulajdonosok és a társulatok fizet­tek. A főváros jövedelméből teljes 80 százalékot a háztulajdon fizet. Súlyos igazságtalanság ez. A köz­ségi pótadót a törvény állapítja meg maximum 50 százalékban és csak az elmúlt évben engedte meg a kormány kivételesen a 60 százalék szedését. És most ezt a kivételes állapotot akarja a főváros törvény el­lenére állandósítani. 1922-ben az állami házadót összeolvasztották a be­tegápolási pótadóval és a jövedelmi pótadóval és en­nek folytán az állami házadó kulcsát 16-ról 24 száza­lékra emelték. A községi pótadó pedig ugyancsak kö­vette ezt a látszólagos emelkedést, vágyás a­ nyers, házbér 12 százaléka lett volna, ha megtartják az 50 százalékos maximumot. De 60 százalékra emelve a községi pótadót, nem 12, hanem 14,4 százaléka lett a nyers házbérnek. A kereseti adó teljesen mentesül a községi pótadótól s ezzel szemben elviselhetetlenül emelték a háziadónál. A kormány belátta ennek igazságtalanságát és ígé­retet tett a községi pótadó leszállítására, amelynek ma igazság szerint a 24 százalékos állami házadó után csak 33 százaléknak volna szabad lennie. A főváros nem állott meg ennél az igazságtalanság­nál. A fővárosnál senki sem gondolt­­arra, hogy a to­vábbi adóztatásnál a háztulajdont mentesíteni kell a községi betegápolási pótadó alól, mert hiszen a ház­­tulajdon a betegápolási terheket már amúgy is viseli. Nem gondoltak erre, hanem a házak után is kivetet­ték a községi betegápolási pótadót, amellyel tehát há­romszorosan járul hozzá a betegápolási költségek vi­seléséhez a háztulajdon. A községi pótadón kívül még 3 százalékos házbér­­fillért is fizet a háztulajdon, amelyet azonfelül nem is vonnak le a háztulajdonosok adóalapjából, mint az­előtt egy évvel. Mintegy 45 százalékot visel tehát adóteher gy­anánt a háztulajdon, csak házadó és pótadó fejében, a nyers­­jövedelemhez viszonyítva, holott a kereseti adó a tiszta jövedelemnek csak 5 százaléka. Fizet a háztu­lajdon még vagyon-, jövedelem- és rokkantadót. Tel­jesen abszurd az a felfogás, hogy a háztulajdon jöve­delme növekedik és így­ adóterhét is fokozni lehet. A háztulajdon jövedelme egyáltalában "nem növekedik, hanem ennél a vagyonkategóriánál csak most megy végbe az a folyamat, amelyet a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vagyon már évekkel ezelőtt elért, t. i. a visszatérés a békebeli nívóhoz. A háztulajdon azonban még ma is sokkal messzebb áll ezen folyamat végétől, mint minden más vagyonkategória, amely ezen folyamat befejezését már évekkel ezelőtt el­érte. Nincs szó tehát a háztulajdonnál jövedelem nö­vekedésről, hanem csak a mesterségesen leszorított házbérjövedelemnek lassú visszaállításáról. Milyen jog­címen akarnák tehát ezeket a hajmeresztő terheket még tovább növelni? A jelzálogkölcsönök visszafizetésével a háztulajdo­nosok mit sem nyertek, mert jóval nagyobb összeget képviselnek az elvont házbérek, a karbantartás költ­ségei és a nyersjövedelem után fizetett­, a békebeliek­hez képest kétszeres adók. A háztulajdonosok egyedül fizetik az útburkolási járulékot és a burkolás kicserélésére vonatkozó költ­ségeket, a csatornázási járulékot és a közcsatornák átépítésének költségrészletét. Hiszen mindezek a la­kosság összességének érdekei. Hiszen ezek nem eme­lik a házak értékét, amely a megkötött­ jövedelemhez igazodik csupán. Ezeket a járulékokat még tovább emelni merő igazságtalanság a háztulajdonnal szemben. Telekérték adó, amelynek szedése küszöbön áll, nem érheti igazság­­szerint a háztulajdont, amely amúgy is fizeti a vagyonadót. Csak értékemelkedés esetében volna szedhető. Bölcsen tudjuk, hogy adót kell fizetni. Tudjuk ezt különösen az ország mai leszegény­edésére való tekin­tettel. De az egyenlő teherviselés elvének megdöntése nagyon megbosszulhatja magát később. Nem érdeke az államnak, hogy a háztulajdon meg­szerzésétől mindenkit elriasszon és hogy a tőke szá­mára minden más elhelyezkedést kívánatosabbá te­gyen. Ellenkezőleg építésre kellene ösztönözni minden­kit, akinél meg vannak az építés anyagi feltételei. E helyett folyton-folyvást neki támad a háztulaj­donnak, rakja reá az adóterheket, jóllehet tudhatja hatóságunk, hogy­ ebben az országban anyagi fellen­dülés elsősorban az építkezés minél intenzívebb tevé­kenységétől várható. 1 Láng-féle 150 lóerős gőzgép, ezzel kapcsolt Ganz-féle generátor 1 Tischbein-kazán 12 atm. túlhevítővel 110 mm-es 1 Steinmüller-kazán 12 atm. túlhevítővel 66 m2-es. Továbbá 1 IHÁV. gépgyári lokomobil (9 éves) 50—60 lóerős kitűnő üzemképes állapotban olcsó áron eladó. Roessemann és Bühnemann-Epp és Fekete Egyesült Gépgyárak R. T. Budapest. Megtekinthető: V. Váci­ út 115. sz. Sodronyágybetét és vasbútor legolcsóbb ELBERT BÉLÁNÁL, BUDAPEST, VIll., BEZERÉDY-UCCA 3. SZ. ___________ (A .,Palace“-száloda mögött.) MEGADJA PÉTER szobafestő és mázoló. Elvállalom lakások, lépcsőházak, homlokzatok festését épületmunkák külső és belső mázolását és bútorok fé­nyezését. — Budapest, VII., Nagydiófa-ucca 26., I. em. 18. A Tabán* — Egy­ fantasztikus hir kapcsán. — Halálra van ítélve, hogy aztán hamvaiból minél szebben, minél tökéletesebb formában támadjon életre. Bizonyos melankóliával nézzük a régi Buda marad­­ványépületeit, amelynek híven tükröztetik keletkezé­sük korát; itt-ott építőművészet szempontjából igen érdekes alkotások és valamennyi a kor hangulatát jellemző, hogy úgymondjuk stílusos alkotás. Nekünk, öregeknek fájdalmat fog okozni a bontó­csákány, mert sok szép emléket törül el a föld színé­ről. A Bethlen-udvar szinte anakronizmus gyanánt áll a sok régiség közepette, első köve a nagy építmény­nek, amelyet a jövőbeli Tabán képvisel. Kénytelen kelletlen meg kell válnunk a szívhez szóló régi emlé­kektől, de akkor egyúttal jogosan követeljük, hogy a fölépülő új városnegyed minden legkisebb részlete ép­­úgy, mint egésze művészetet, szeretetet, tökéletességet jelentsen, oly­ városépítő produkciót, amelynek csodá­jára járjanak. A Tabán beépítésére vonatkozólag régóta készülnek tervek, de nem elég régóta, mert engedte a város, hogy" a Döbrentei­ téren új házak épüljenek anélkül, hogy a Tabán jövőbeli szabályozása tisztázva lett volna. Mikor azután végleges szabályozóterv készült, kisült, hogy az új házak útjában vannak, hogy" ezeket a három-négyemeletes palotákat le kell bontani a sza­bályozóterv egysége érdekében. Tehát nem csak a mű­­emlékszerű régi házak, hanem a Döbrentei téri drága új épületek is áldozatul esnek, ami annál inkább köte­lez minél tökéletesebb alkotómunkára. Egy angol pénzcsoport, illetve házépítőtársaság ál­lítólag ajánlatot tett, hogy a Tabánnak bérházak szá­mára fentartott területén 300, egyenként négyemeletes bérházat épít fel. A telkeket 40 évre kéri, viszont a 40 év leteltével a házak is visszaszállnak a telkekkel együtt a főváros tulajdonába. Kiköti a társaság, hogy a város ezen a területen a közműveket megépítse és ezek költségének harmadrészét viseli, viszont a város­nak a kétharmad költségre olcsó kölcsönt szerez a tár­saság. Kissé fantasztikusan hangzik a hír. A napilapok örvendező kórusában csak fentartással veszünk részt. Nem szeretjük ugyanis,­­ha a mégoly kulturált kül­föld építi a mi házainkat és ab ovo nem bízunk benne, hogy" egy 40 évi élettartamra épített házcsoport 40 év múlva még érjen valamit. Meg kellene tanulnunk az ideális tisztesség mellett okos pénzgazdálkodást, és a felépítés munkáját ma­gunknak kell elvégeznünk. Persze azt is tisztességesen. A város igen­is szerezze meg az építő tőkét minél kedvezőbb kölcsön alakjában és azután ugyancsak a város foglalkoztassa a magyar építészeket szép tervek, praktikus, olcsó, tartós és mindenképen tökéletes épü­letek elkészítésével és foglalkoztassa a magyar építő­ipart ugyanezekkel. A személyek megválasztása pedig egyesegyedül és kizárólagosan a képességek után igazodjék. A tervpá­lyázatok ne legyenek karrikatúrái a helyesen lebonyo­lított művészi versenyének. Ezúttal nem akarunk rátérni az eddig lefolyt terv­­pályázatok jellemzésére. A történt hibákat egy" na­gy" összefoglaló visszatekintés alakjában volna érdemes felsorolni. Ami a 300 bérházat illeti, a szám gyanúsan nagy", szinte nem is merjük komolynak tekinteni. A mi lakásínségünk már régen nem oly nagy", hogy ekkora, tömegépítésről egyetlen kerületben gondoskodni kel­lene. Építsünk szorgalommal, a szükséglet pontos számbavetésével, de őrizkedjünk a szertelenségtől, a vaktában való fejesugrásoktól. A túlépítkezés époly nagy bajok forrása lehet, mint a mai szomorú pangás, különösen, ha ezekről a túl­­építkezésekről a külföld szedi le a tejfölt. Telefon­ Iroda: Raktár: 74-33. 991-18.PALLOS Sürgönyeim: P­E HALLOS­Épitőanyagkereskedelmi és Ipari Rt. Ügyvezető: PALLOS JENŐ. BUDAPEST, IV., DEÁK FERENC-UCCA 17. meszet, téglát, tetőcserepet, gipszet, palát, vasat öd« « V «­s­a­t. Gipsztáblagyár, gipszválaszfal készítés, kátrány- és tetőfedés. — Oltott mész saját kocsikban. — Árajánlat és bármely költségvetés díjmentes. Vállalunk létraállványozást! Gyári áron alul azonnal, legkedvezőbb feltételekkel — kartellen kívül — szállítunk

Next