Vállalkozók Lapja, 1926. július-szeptember (47. évfolyam, 27-40. szám)
1926-07-01 / 27. szám
XLVII. évfolyam (2. oldal) VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1926. július 1. én előnyösen vesz és ezáltal takarít mindenkor a Általános Anyagraktárnál Cement, darabos és oltott mész, gipsz ••■*ии.».ьь.п mi^su. ю. A háztulajeon ellen. Valami fátum üldözi a háztulajdont, a szem előtt álló, a szembeszökő, a megfogható adótárgyat. Ahelyett, hogy ösztönöznének házépítésre, egymás után hoznak határozatokat, amelyek ezt az agyonterhelt objektumot még tovább, tovább terhelik. A Háztulajdonosok Országos Szövetsége elnökének, dr. Németh Bélának kritikáját idézzük az alábbiakban. A Főváros pénzügyi bizottsága elfogadta egyik tagjának, Éber Antalnak indítványát, hogy a kivételesen 60 százalékra emelt községi pótadót állandósítsák, holott ő maga is igazságtalannak mondotta ezt, de szerinte el kell követni ezt az igazságtalanságot, hogy ezzel szemben a fogyasztási adókat apasztani lehessen. Azelőtt minden jövedelemforrás után járt pótadó. Az iparosok, kereskedők kereseti adója néhány év előtt a főváros kezébe ment át és így a kereseti adó után megszűnt a községi pótadó, amelyet ezután már kizárólag az ingatlantulajdonosok és a társulatok fizettek. A főváros jövedelméből teljes 80 százalékot a háztulajdon fizet. Súlyos igazságtalanság ez. A községi pótadót a törvény állapítja meg maximum 50 százalékban és csak az elmúlt évben engedte meg a kormány kivételesen a 60 százalék szedését. És most ezt a kivételes állapotot akarja a főváros törvény ellenére állandósítani. 1922-ben az állami házadót összeolvasztották a betegápolási pótadóval és a jövedelmi pótadóval és ennek folytán az állami házadó kulcsát 16-ról 24 százalékra emelték. A községi pótadó pedig ugyancsak követte ezt a látszólagos emelkedést, vágyás a nyers, házbér 12 százaléka lett volna, ha megtartják az 50 százalékos maximumot. De 60 százalékra emelve a községi pótadót, nem 12, hanem 14,4 százaléka lett a nyers házbérnek. A kereseti adó teljesen mentesül a községi pótadótól s ezzel szemben elviselhetetlenül emelték a háziadónál. A kormány belátta ennek igazságtalanságát és ígéretet tett a községi pótadó leszállítására, amelynek ma igazság szerint a 24 százalékos állami házadó után csak 33 százaléknak volna szabad lennie. A főváros nem állott meg ennél az igazságtalanságnál. A fővárosnál senki sem gondoltarra, hogy a további adóztatásnál a háztulajdont mentesíteni kell a községi betegápolási pótadó alól, mert hiszen a háztulajdon a betegápolási terheket már amúgy is viseli. Nem gondoltak erre, hanem a házak után is kivetették a községi betegápolási pótadót, amellyel tehát háromszorosan járul hozzá a betegápolási költségek viseléséhez a háztulajdon. A községi pótadón kívül még 3 százalékos házbérfillért is fizet a háztulajdon, amelyet azonfelül nem is vonnak le a háztulajdonosok adóalapjából, mint azelőtt egy évvel. Mintegy 45 százalékot visel tehát adóteher gyanánt a háztulajdon, csak házadó és pótadó fejében, a nyersjövedelemhez viszonyítva, holott a kereseti adó a tiszta jövedelemnek csak 5 százaléka. Fizet a háztulajdon még vagyon-, jövedelem- és rokkantadót. Teljesen abszurd az a felfogás, hogy a háztulajdon jövedelme növekedik és így adóterhét is fokozni lehet. A háztulajdon jövedelme egyáltalában "nem növekedik, hanem ennél a vagyonkategóriánál csak most megy végbe az a folyamat, amelyet a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vagyon már évekkel ezelőtt elért, t. i. a visszatérés a békebeli nívóhoz. A háztulajdon azonban még ma is sokkal messzebb áll ezen folyamat végétől, mint minden más vagyonkategória, amely ezen folyamat befejezését már évekkel ezelőtt elérte. Nincs szó tehát a háztulajdonnál jövedelem növekedésről, hanem csak a mesterségesen leszorított házbérjövedelemnek lassú visszaállításáról. Milyen jogcímen akarnák tehát ezeket a hajmeresztő terheket még tovább növelni? A jelzálogkölcsönök visszafizetésével a háztulajdonosok mit sem nyertek, mert jóval nagyobb összeget képviselnek az elvont házbérek, a karbantartás költségei és a nyersjövedelem után fizetett, a békebeliekhez képest kétszeres adók. A háztulajdonosok egyedül fizetik az útburkolási járulékot és a burkolás kicserélésére vonatkozó költségeket, a csatornázási járulékot és a közcsatornák átépítésének költségrészletét. Hiszen mindezek a lakosság összességének érdekei. Hiszen ezek nem emelik a házak értékét, amely a megkötött jövedelemhez igazodik csupán. Ezeket a járulékokat még tovább emelni merő igazságtalanság a háztulajdonnal szemben. Telekérték adó, amelynek szedése küszöbön áll, nem érheti igazságszerint a háztulajdont, amely amúgy is fizeti a vagyonadót. Csak értékemelkedés esetében volna szedhető. Bölcsen tudjuk, hogy adót kell fizetni. Tudjuk ezt különösen az ország mai leszegényedésére való tekintettel. De az egyenlő teherviselés elvének megdöntése nagyon megbosszulhatja magát később. Nem érdeke az államnak, hogy a háztulajdon megszerzésétől mindenkit elriasszon és hogy a tőke számára minden más elhelyezkedést kívánatosabbá tegyen. Ellenkezőleg építésre kellene ösztönözni mindenkit, akinél meg vannak az építés anyagi feltételei. E helyett folyton-folyvást neki támad a háztulajdonnak, rakja reá az adóterheket, jóllehet tudhatja hatóságunk, hogy ebben az országban anyagi fellendülés elsősorban az építkezés minél intenzívebb tevékenységétől várható. 1 Láng-féle 150 lóerős gőzgép, ezzel kapcsolt Ganz-féle generátor 1 Tischbein-kazán 12 atm. túlhevítővel 110 mm-es 1 Steinmüller-kazán 12 atm. túlhevítővel 66 m2-es. Továbbá 1 IHÁV. gépgyári lokomobil (9 éves) 50—60 lóerős kitűnő üzemképes állapotban olcsó áron eladó. Roessemann és Bühnemann-Epp és Fekete Egyesült Gépgyárak R. T. Budapest. Megtekinthető: V. Váci út 115. sz. Sodronyágybetét és vasbútor legolcsóbb ELBERT BÉLÁNÁL, BUDAPEST, VIll., BEZERÉDY-UCCA 3. SZ. ___________ (A .,Palace“-száloda mögött.) MEGADJA PÉTER szobafestő és mázoló. Elvállalom lakások, lépcsőházak, homlokzatok festését épületmunkák külső és belső mázolását és bútorok fényezését. — Budapest, VII., Nagydiófa-ucca 26., I. em. 18. A Tabán* — Egy fantasztikus hir kapcsán. — Halálra van ítélve, hogy aztán hamvaiból minél szebben, minél tökéletesebb formában támadjon életre. Bizonyos melankóliával nézzük a régi Buda maradványépületeit, amelynek híven tükröztetik keletkezésük korát; itt-ott építőművészet szempontjából igen érdekes alkotások és valamennyi a kor hangulatát jellemző, hogy úgymondjuk stílusos alkotás. Nekünk, öregeknek fájdalmat fog okozni a bontócsákány, mert sok szép emléket törül el a föld színéről. A Bethlen-udvar szinte anakronizmus gyanánt áll a sok régiség közepette, első köve a nagy építménynek, amelyet a jövőbeli Tabán képvisel. Kénytelen kelletlen meg kell válnunk a szívhez szóló régi emlékektől, de akkor egyúttal jogosan követeljük, hogy a fölépülő új városnegyed minden legkisebb részlete épúgy, mint egésze művészetet, szeretetet, tökéletességet jelentsen, oly városépítő produkciót, amelynek csodájára járjanak. A Tabán beépítésére vonatkozólag régóta készülnek tervek, de nem elég régóta, mert engedte a város, hogy" a Döbrentei téren új házak épüljenek anélkül, hogy a Tabán jövőbeli szabályozása tisztázva lett volna. Mikor azután végleges szabályozóterv készült, kisült, hogy az új házak útjában vannak, hogy" ezeket a három-négyemeletes palotákat le kell bontani a szabályozóterv egysége érdekében. Tehát nem csak a műemlékszerű régi házak, hanem a Döbrentei téri drága új épületek is áldozatul esnek, ami annál inkább kötelez minél tökéletesebb alkotómunkára. Egy angol pénzcsoport, illetve házépítőtársaság állítólag ajánlatot tett, hogy a Tabánnak bérházak számára fentartott területén 300, egyenként négyemeletes bérházat épít fel. A telkeket 40 évre kéri, viszont a 40 év leteltével a házak is visszaszállnak a telkekkel együtt a főváros tulajdonába. Kiköti a társaság, hogy a város ezen a területen a közműveket megépítse és ezek költségének harmadrészét viseli, viszont a városnak a kétharmad költségre olcsó kölcsönt szerez a társaság. Kissé fantasztikusan hangzik a hír. A napilapok örvendező kórusában csak fentartással veszünk részt. Nem szeretjük ugyanis,ha a mégoly kulturált külföld építi a mi házainkat és ab ovo nem bízunk benne, hogy" egy 40 évi élettartamra épített házcsoport 40 év múlva még érjen valamit. Meg kellene tanulnunk az ideális tisztesség mellett okos pénzgazdálkodást, és a felépítés munkáját magunknak kell elvégeznünk. Persze azt is tisztességesen. A város igenis szerezze meg az építő tőkét minél kedvezőbb kölcsön alakjában és azután ugyancsak a város foglalkoztassa a magyar építészeket szép tervek, praktikus, olcsó, tartós és mindenképen tökéletes épületek elkészítésével és foglalkoztassa a magyar építőipart ugyanezekkel. A személyek megválasztása pedig egyesegyedül és kizárólagosan a képességek után igazodjék. A tervpályázatok ne legyenek karrikatúrái a helyesen lebonyolított művészi versenyének. Ezúttal nem akarunk rátérni az eddig lefolyt tervpályázatok jellemzésére. A történt hibákat egy" nagy" összefoglaló visszatekintés alakjában volna érdemes felsorolni. Ami a 300 bérházat illeti, a szám gyanúsan nagy", szinte nem is merjük komolynak tekinteni. A mi lakásínségünk már régen nem oly nagy", hogy ekkora, tömegépítésről egyetlen kerületben gondoskodni kellene. Építsünk szorgalommal, a szükséglet pontos számbavetésével, de őrizkedjünk a szertelenségtől, a vaktában való fejesugrásoktól. A túlépítkezés époly nagy bajok forrása lehet, mint a mai szomorú pangás, különösen, ha ezekről a túlépítkezésekről a külföld szedi le a tejfölt. Telefon Iroda: Raktár: 74-33. 991-18.PALLOS Sürgönyeim: PE HALLOSÉpitőanyagkereskedelmi és Ipari Rt. Ügyvezető: PALLOS JENŐ. BUDAPEST, IV., DEÁK FERENC-UCCA 17. meszet, téglát, tetőcserepet, gipszet, palát, vasat öd« « V «sat. Gipsztáblagyár, gipszválaszfal készítés, kátrány- és tetőfedés. — Oltott mész saját kocsikban. — Árajánlat és bármely költségvetés díjmentes. Vállalunk létraállványozást! Gyári áron alul azonnal, legkedvezőbb feltételekkel — kartellen kívül — szállítunk