Vállalkozók Lapja, 1934. július-december (55. évfolyam, 54-102. szám)
1934-07-11 / 55-56. szám
6. oldal. VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1934. július 11. Betonutak gazdaságos méretezése Irta: Bálint Imre- aki. mérnök, miniszteri tanácsos (Folytatás.) A hosszirányú terhelés, melynek fényképfölvételét a 2. sz. ábra tünteti föl, semmiféle repedést, elváltozást, vagy süppedést nem okozott. A keresztirányú terhelést a 3. sz. ábra fényképe mutatja. Ennél a két határoló kereszthézagot jóelőre cementsimítással töltöttük ki. Ezen a simításon akkor, amikor a két fal súlya egyenként elérte a 9 tonnát, a lemezvégek lehajlása folytán hajszálrepedések keletkeztek; ilyen az egyik oldalon a betonszegély folytatólagos hézagában is jelentkezett. Amikor a terhelés 11,25 tonnára fokozódott, tehát a rendelkezésre álló teljes terhelési anyagot fölfaláztuk, a cementsimítások a lemezvégek 2—3 mm-es süppedését is jelezték, mégpedig középen valamivel többet, mint a széleken. A lemez tehát két irányban rugalmasan lehajtott. A terhelés eltávolítása után ez a süppedés eltűnt; a lemezen magán semmiféle repedés, elváltozás észlelhető nem volt. Szerettük volna a terhelést addig fokozni, amíg a lemez valahol meg nem reped, de ezt nem sikerült elérni, egyrészt azért, mert nem volt több terhelő anyag kéznél, másrészt azért is, mert már így is magas állványokat és oldalkitámasztásokat kellett alkalmazni és az erős elnyomások miatt az alsó téglák repedezni kezdtek. Ha a hosszirányú terhelésnél a betonlemezt a két végén szabadon fölfekvőnek képzeljük, (ami természetesen nem következhetik be), a terhelő fal hajlító nyomatéka középen 14.756 tm.-re számítható. Ugyanekkora nyomatékot egy középen ható 11.805 tonnás koncentrált terhelés produkálna. Ha pedig hasonló módon a keresztirányú terhelésnél a lemezt középen fölfekvőnek gondoljuk, a két lemezvégi fal nyomatéka 49,5 tonnaméterre adódik ki, ami több mint kétszerese a mozgó terhelésre használt teherautó maximális nyomatékának. Teljesség kedvéért hozzáfűzöm még, hogy a betonút négyzetmétere vállalatban 5.20 P-be került (a szegélykövek 2.88 P ára, ezt az árat az adott esetben 7.50 P-re emelte), ehez hozzá kell még számítani az átadott durva dunakavics 2.8 P értékét, vagyis egy ilyen szerkezetű betonút vállalati kivitelben belterületen 7,20 P árért megépíthető. Ezek az árak teljesen reálisak és megfelelnek a helyi viszonyoknak. Végül megemlítem, hogy a szóban lévő út altalaja közepesen kötött és talajjavítás, homokolás nem történt. Ha már most figyelembe vesszük, hogy ugyancsak Gyulán egy m2 hengerelt kőalapos makadámút ma kereken 6.50 P-be kerül, az előrebocsátottakból az alábbi következtetéseket lehet levonni. Minthogy a leírt módon készített betonút olyan kevéssel drágább az ezidőszerint legolcsóbban megépíthető, de közismerten nagy ■fenntartási költséget igénylő és emellett forgalmi szempontból súlyosan kifogásolható makadámutaknál, hogy a többlet már pár évi fenntartással kiegyenlítődik, önként felvetődik az a nemzetgazdasági szempontból elsőrendű fontosságú kérdés: milyen minimális méretekkel és keverési arányokkal lehet kétrétegű betonutat megnyugtató módon építeni?Szándékosan beszélek kétrétegű betonútról, mert eleve is nyilvánvaló, hogy az egyrétegű betonút, anélkül, hogy műszaki szempontból többet nyújtana, föltétlenül drágább. Az okok részletezése helyett elég rámutatnom olyan versenytárgyalások eredményeire, melyeknél mindkét rendszerre érkeztek be alternatív ajánlatok. Az előállítás költségén kívül a fenntartás szempontja is az egyrétegű ellen szól. Amíg ugyanis a kétrétegű útnál a — talán több évtizedes — forgalom hatása alatt keletkező vágányos bemélyedések kijavítása igen egyszerűn a koptatórétegnek részben, vagy egészben való kicserélése útján történhetik, addig az egyrétegű utat csak egész szélességre kiterjedő fejeléssel lehet kijavítani és ezáltal tulajdonképen már kétrétegűvé válik,■ amellett a nívó is emelkedik, ami nem mindig kívánatos.) A fölvetett fontos kérdésre alapos választ csak tervszerű kísérletsorozat alapján lehet adni, de ez véleményem szerint kis költséggel valósítható meg. A kísérleti szakaszon, melynek nem kellene föltétlenül közforgalmú útvonalában lennie, 5—5,50 m. széles, középfugával és 5 mm-ként keresztfugával ellátott 15—20 m hoszszú szakaszok készülnének csökkenő méretekkel és keverési arányokkal és így kellene megállapítani, hogy melyik a legolcsóbb szelvény, mely még nem mutat hiányokat. Hangsúlyozom, hogy csak a szelvény hajlító szilárdságáról van szó, mert a koptató réteg viselkedésére nézve már elég megnyugtató adat áll rendelkezésre. Minthogy tehát a keresztszelvény méretére a forgalom sűrűsége nincs befolyással, az így kiválasztott szelvény egyaránt megfelelne kis-, közép- vagy nagy forgalomra; legfeljebb nagy forgalomnál arányosan hamarabb kopnék el a koptató réteg, és így hamarabb kellene kicserélni, esetleg mindjárt arányosan vastagabb koptató réteget kapna. (Vége.) 3 kerekű és tandemhengerekkel vállalunk. Mowr és Gépgyár MARTOS és HIRZ Budapest, VII., Erzsébet királyné út 87. Telefon : 97-238. MAGYAR ASPHALT R. T. BUDAPEST, V., NÁDOR-UCCA 4. SZÁM. TELEFON: AUT. 83-8-41, 42, 43. Vállal: Önt itt, hengerelt és tömörített aszfaltkocsit és gyalogútépítéseket, fedéllemez préseltkavics, facement tetőfedést és mindennemű szigetelést. Különleges útburkolatai: „Demolit” öntöttaszfalt, synthetikus tömörített aszfalt, bitumenes sétányjárdák. Utak olajjal való portalanítása „Pixar” anyaggal. PttopI AC CZClHt* Mindenféle fedéllemezt, „Elastit” bőrlemezt, aszfalt szigetelő- Ujul 1 СО SZI dilit ■ lemezt, különleges kiöntő anyagot, kocsikenőcsöt, gépzsírt (torotte-ot) és mindennemű zsiradékot. Szegeden bizottság állapítja meg az elhatározott útburkolások kiviteli sorrendjét Szeged város nemrég tartott közgyűlésén a Mátyás király tér burkolását tárgyalták. Részletes vita után a közgyűlés a Mátyás tér rendezésére vonatkozó javaslatot egyhangúlag elfogadta és kimondotta, hogy szükségesnek tartja a Szent István tér rendezését is. Elhatározta ezenkívül a közgyűlés, hogy bizottságot küld ki a hosszú időre szóló kövezési és városrendezési sorrend megállapítása céljából. Ezután a Mars-tér keramit-burkolatának elkészítésére tartott többrendbeli versenytárgyalások végső eredményét tárgyalták s a közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely szerint : Mars-téri munkálatok elvégzésére Hirsch Mihály cég kap megbízást. 353/1934. áéh. szám. Versenytárgyalási hirdetés debreceni m. kir. áramépitészeti hivatal nyilvános versenytárgyalást hirdet a debrecen —temesvár—báziási állami közut 1.697—6.697 km. szakaszán levő bitumenes téglaburkolatának helyreállítási munkáira. A burkolat helyreállítás munkák legkésőbb 1934. évi augusztus hó 31-ig befejezendők. Csak szabályszerűen aláírt, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban elhelyezett és közvetlenül vagy posta útján beadott ajánlatok vételnek tárgyalás alá. Az ajánlat ezen felirattal látandó el „A m. kir. áramépitészeti hivatalnak, Debrecenben. Ajánlat a 3353/1934. áéh. számú versenytárgyalási hirdetésben kiirt bitumenes téglaburkolat helyreállítási munkálataira“. Az ajánlatokat a debremni m. kir. áramépítészeti hivatalban folyó évi július hó 24-én délelőtt 10 óráig kell benyújtani. Ugyanezen időpontig kell az ajánlati végösszeg 2%-ának megfelelő bánatpénzt letenni. A készpénzből álló bánatpénzt a m. kir. postatakarékpénztárnál vezetett 64.937. sz. béreszámla javára kiéll befizetni. Az értékpapírból álló bánatpénzt Budapesten a m. kir. postatakarékpénztárnál, vidéken a vármegye székhelyén levő adóhivatalnál kell letétbe helyezni. A csekkszelvényt illetve nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. Az ajánlathoz bánatpénzt csatolni nem szabad. Az ajánlatok a debreceni m. kir. áramépítészeti hivatalában 1934. évi július hó 24-én délelőtt 11 órakor fognak felbontatni, amikor az ajánlattevők, vagy azok igazolt képviselői jelen lehetnek. Azok az ajánlattevők, kik a hivatal felügyelete alatt munkát még nem végeztek, illetve előtte ismeretlenek, tartoznak megbízhatóságukat azon kereskedelmi és iparkamara bizonylatával igazolni, melyhez vállalatuk telepe szerint tartoznak. Az ajánlati költségvetés, ajánlati űrlapok a debreceni m. kir. áramépítészeti hivatalban a hivatalos órák alatt 1.0 ) áron megszerezhetők. Ugyanott a vonatkozó részletes felvilágosítások is megszerezhetők. Az ajánlattevők a végleges döntés megtörténtéig kötelezettségben maradnak. A munkálat elnyerője köteles a Közszámítási Szabályzatnak a hazai beszerzésre vonatkozó rendelkezéseit, az azokban foglalt megtorló intézkedések terhe mellett, pontosan betartani. Ajánlattevő tartozik ajánlatához társadalombiztosítási köztározásairól szóló kimutatást, vagy ha ilyen kimutatással nem rendelkzik, vagy 6 hónapnál régebben esedékessé vált társadalombiztosítási köztartozása van, joghatályos engedményeket csatolni, amellyel az odaítélés esetére az illetékes társadalombiztosítási idézet javára a vállalati összeg kifizetéséig fennálló tartozása erejéig a vállalati öszszegnek legfeljebb egy negyed részét az illetékes intézetnek engedményezi és a kiíró hivatalt is feljogosítja, hogy a vállalati összeg egy negyed részét minden esedékes részletből közvetlenül az illetékes biztosító intézetnek utalja át. Ajánlatot lehet tenni, az ajánlat, költségvetésben foglalt mindhárom kivitel szerinti munkára, vagy egyik -egyikre külön-külön, az esetleg szabadalomhoz kötött burkolatszemekre teendő ajánlat esetén, ajánlattevő a szabadalom megszerzését igazolni, valamint a költségvetésben részletesen ki nem írt általa választott burkolatnemre vonatkozólag, részleges mű leírásit is csatolni tartozik. Az ajánlat nyertes bánatpénzét biztosítékul a vállalati összeg 5 %-ára kiegészíteni tartozik, mely biztosíték az 1937. december 27-ében megállapított jótállási határidőig fel nem oldható. A hivatal fenntartja azt a jogást, hogy a bér érkezett ajánlatok között, az árakra való tekintet nélkül, szabadon választhasson. Egy ajánlattevő sem követelheti, hogy a munkájat egészben vagy részben neki ítéltessék oda és a jelen szabályzatnak akár az eljárásra, akár az odaítélésre vonatkozó határozmányai megsértéséből netán előállott kár megtérítését az ajánlattevők sem a hivataltól, sem annak közegeitől nem követelhetik. Ha a nyertes ajánlattevő a hozzá intézett fehívás vételétől számított 8 nap alatt az előírt biztosítékot-э nem tenné és a szerződést alá nem irná, úgy visszalepettnek tekintendő. Ily esetben a munkálatra vonatkozó minden igényét elveszti és a hivatalnak jogában áll az általa esetleg letett bánatpénzt bírói eljárás nélkül visszatartani, az eseetben pedig, ha a munkálat más után,, csak magasabb egységárak vagy végösszeg mellett lenne teljesíthető, úgy ajánlati nyertes a különbözetiét is megtéríteni tartozik. Debrecen, 1934. julius hó 6-án. M. kir. áramépitészeti hivatal. Úthengerlést vállal WOIFFERKÖ Budapest, I., Kelenföldi ut 1 .Tel.: 59-9-69. elsőrangú eredeti hengerelvei Sürgősen átépítik a siófoki országút felületileg kezelt szakaszait Az utóbbi időben mind több panasz hallatszik budapest—balatoni országút egyes szakaszai ellen. A panaszkodás a budafoki 12 km. hosszú, és a baracskai 23 km. hosszú szakasz ellen folyik, ahol tudvalevőleg nincsen kompakt burkolat, hanem csak felületi kezelés. Az útépítésre megszavazott 10 és fél milió pengőből az ősszel hozzáfognak a budafoki útrész, valamint a baracskaiés az Olaszország felé vezető szentgotthárdi útszakaszok átépítéséhez. Addig is átjavították a megromlott felületi kezelést, hogy a nyári nagy autóforgalom, számára elviselhetővé tegyék. Hogy az átépítés rövidesen aktuálissá válik, annak a legékesebb bizonyítéka az a fontos tanácskozás, mely a napokban folyt le Székesfehérváron. A tanácskozáson megjelent Dálnoky- Kovács Gyula kereskedelmi minisztériumi államtitkár, Benke István miniszteri tanácsos, Vasdinnyey Pál miniszteri tanácsos, dr. Havranek József fehér megyei alispán és Csitáry G. Emil székesfehérvári polgármester. A megbeszélésen Dálnoki-Kovács államtitkár felszólította a két törvényhatóság jelen volt képviselőjét, hogy hajlandók-e hozzájárulni az útnak kiépítéséhez. Mivel az alispán és a polgármester is hozzájárulásukat adták, az államtitkár elhatározta, hogy a terveket két héten belül elkészítteti, hogy a munkák minél hamarabb megindulhassanak. Százezer pengős útépítés Pesterzsébeten A pestszenterzsébeti Nagy Sándor utcát néhány évvel ezelőtt törvényhatósági úttá nyilvánították és megyei kezelésbe vették. Az átminősítésnek meg is lett az eredménye, mert a vármegye 100.000 pengőt állított be a folyó évi költségvetésbe a pestszenterzsébeti Nagy Sándor utca burkolására. Az áramépítészeti hivatal elgondolása szerint ezt az utat makadámburkolattal kívánta a vármegye megépíttetni. A város vezetőségének közbenjárására azonban a vármegye ettől a megoldástól eltekintett s hozzájárult ahhoz,hogy a jelzett útvonalból azelőirányzati költség erejéig keramit Útburkolatot létesítsenek. A város előzetes költségszámítása szerint a 100.000 P-ből a Horthy Miklós úttól a Szent Imre herceg utcáig terjedő szakasz lesz kiépíthető, tekintettel arra, hogy a Nagy Sándor uccának ez a része közművekkel is el van látva. Az árlejtés rövidesen kiírásra kerül. Sürgetik a szentgotthárd—kömend—balatoni út megépítését Zala vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén több felszólalás hangzott el, amelyekben a felszólalók sürgették a szentgotthárd—Körmend—balatoni útvonal megépítését. A bizottság úgy határozott, hogy a főispán vezetésével küldöttség megy a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy ennek a szükséges útvonalnak a megépítése minélhamarabb megkezdődjék. Még az idén elkészül a baja—bátaszéki út. A baja—bátaszéki út 4,2 kilométeres szakaszának kiépítésére a kereskedelemügyi miniszter egyelőre 40.000 pengőt adott, így az építkezési munkák a közeljövőben megindulhatnak. Bence Béla műszaki tanácsos, az áramépítészeti hivatal főnöke, közölte Baranyi Tibor főispánnal, hogy az út még az idénelkészül és októberben már át is adhatják a forgalomnak. Átépítik a félegyháza—pálmonostori utat. Kiskunfélegyházán a budapest—szegedi nemzetközi autóút bejárásával egyidejűleg megtörtént szegedi országútból elágazó pálmonostori út bejárása is. A pálmonostori utat újra hengerük és az új makadám létesítésével egyidejűleg útkorrekciót is végrehajtanak. Útépítési célokra a legalkalmasabbak a NÁVAG úthengerlő, útgyaló- és útfelszakító gépek, lakó és öntözőkocsik. Tendloff-Dittrich-féle járműves kompressorok Magyar kir. állami vas-, acél- és gépgyárak Budapest, X., Kőbányai út 21