Vállalkozók Lapja, 1934. július-december (55. évfolyam, 54-102. szám)

1934-07-11 / 55-56. szám

6. oldal. VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1934. július 11. Betonutak gazdaságos méretezése Irta: Bálint Imre- aki. mérnök, miniszteri tanácsos (Folytatás.) A hosszirányú terhelés, melynek fényképföl­vételét a 2. sz. ábra tünteti föl, semmiféle re­pedést, elváltozást, vagy süppedést nem okozott. A keresztirányú terhelést a 3. sz. ábra fény­képe mutatja. Ennél a két határoló kereszt­hézagot jóelőre cementsimítással töltöttük ki. Ezen a simításon akkor, amikor a két fal súlya egyenként elérte a 9 tonnát, a lemezvégek le­hajlása folytán hajszálrepedések keletkeztek; ilyen az egyik oldalon a betonszegély folytató­lagos hézagában is jelentkezett. Amikor a ter­helés 11,25 tonnára fokozódott, tehát a rendel­kezésre álló teljes terhelési anyagot­ fölf­aláztuk, a cementsimítások a lemezvégek 2—3 mm­-es süppedését is jelezték, mégpedig középen vala­mivel többet, mint a széleken. A lemez tehát két irányban rugalmasan lehajtott. A terhelés eltávolítása után ez a süppedés eltűnt; a leme­zen magán semmiféle repedés, elváltozás észlel­hető nem volt. Szerettük volna a terhelést addig fokozni, amíg a lemez valahol meg nem reped, de ezt nem sikerült elérni, egyrészt azért, mert nem volt több terhelő anyag kéznél, másrészt azért is, mert már így is magas állványokat és ol­­dalkitámasztásokat kellett alkalmazni és az erős elnyomások miatt az alsó téglák repedezni kezdtek. Ha a hosszirányú terhelésnél a betonlemezt a két végén szabadon fölfekvőnek képzeljük, (ami természetesen nem következhetik be), a terhelő fal hajlító nyomatéka középen 14.756 tm.-re számítható. Ugyanekkora nyomatékot egy középen ható 11.805 tonnás koncentrált ter­helés produkálna. Ha pedig hasonló módon a keresztirányú terhelésnél a lemezt középen föl­fekvőnek gondoljuk, a két lemezvégi fal nyo­matéka 49,5 tonnaméterre adódik ki, ami több mint kétszerese a mozgó terhelésre használt teherautó maximális nyomatékának. Teljesség kedvéért hozzáfűzöm még, hogy a betonút négyzetmétere vállalatban 5.20 P-be került (a szegélykövek 2.88 P ára, ezt az árat az adott esetben 7.50 P-re emelte), ehez hozzá kell még számítani az átadott durva dunaka­­vics 2.8 P értékét, vagyis egy ilyen szerke­zetű betonút vállalati kivitelben belterületen 7,20 P árért megépíthető. Ezek az árak telje­sen reálisak és megfelelnek a helyi viszonyok­nak. Végül megemlítem, hogy a szóban lévő út altalaja közepesen kötött és talajjavítás, ho­­mokolás nem történt. Ha már most figyelembe vesszük, hogy ugyancsak Gyulán egy m2 hengerelt kőalapos makadámút ma kereken 6.50 P-be kerül, az előrebocs­átottakból az alábbi következtetéseket lehet levonni. Minthogy a leírt módon készített betonút olyan kevéssel drágább az ezidőszerint legol­csóbban megépíthető, de közismerten nagy ■fenntartási költséget igénylő és emellett for­galmi szempontból súlyosan kifogásolható makadámutaknál, hogy a többlet már pár évi fenntartással kiegyenlítődik, önként felvetődik az a nemzetgazdasági szempontból elsőrendű fontosságú kérdés: milyen minimális méretekkel és keverési ará­nyokkal lehet kétrétegű betonutat megnyugtató módon építeni?­­Szándékosan beszélek kétrétegű betonútról, mert eleve is nyilvánvaló, hogy az egyrétegű betonút, anélkül, hogy műszaki szempontból többet nyújtana, föltétlenül drágább. Az okok részletezése helyett elég rámutatnom olyan ver­senytárgyalások eredményeire, melyeknél mind­két rendszerre érkeztek be alternatív ajánlatok. Az előállítás költségén kívül a fenntartás szem­pontja is az egyrétegű ellen szól. Amíg ugyanis a kétrétegű útnál a — talán több évtizedes — forgalom hatása alatt keletkező vágányos be­mélyedések kijavítása igen egyszerűn a koptató­rétegnek részben, vagy egészben való kicserélése útján történhetik, addig az egyrétegű utat csak egész szélességre kiterjedő­ fejeléssel lehet ki­javítani és ezáltal tulajdonképen már kétréte­gűvé válik,­­■ amellett a nívó is emelkedik, ami nem mindig kívánatos.) A fölvetett fontos kérdésre alapos választ csak tervszerű kísérletsorozat alapján lehet adni, de ez véleményem szerint kis költséggel valósítható meg. A kísérleti szakaszon, melynek nem kellene föltétlenül közforgalmú út­vonalá­ban lennie, 5—5,50 m. széles, középfugával és 5 mm-ként keresztfugával ellátott 15—20 m hosz­­szú szakaszok készülnének csökkenő­ méretekkel és keverési arányokkal és így kellene megállapí­tani, hogy melyik a legolcsóbb szelvény, mely még nem mutat hiányokat. Hangsúlyozom, hogy csak a szelvény hajlító szilárdságáról van szó, mert a koptató réteg viselkedésére nézve már elég megnyugtató adat áll rendelkezésre. Minthogy tehát a keresztszelvény méretére a forgalom sűrűsége nincs befolyással, az így ki­választott szelvény egyaránt megfelelne kis-, közép- vagy nagy forgalomra; legfeljebb nagy forgalomnál arányosan hamarabb kopnék el a koptató réteg, és így hamarabb kellene kicse­rélni, esetleg mindjárt arányosan vastagabb koptató réteget kapna. (Vége.) 3 kerekű és tandemhengerekkel vállalunk. Mowr és Gépgyár MARTOS és HIRZ Budapest, VII., Erzsébet királyné­ út 87. Telefon : 97-2­38. MAGYAR ASPHALT R. T. BUDAPEST, V., NÁDOR-UCCA 4. SZÁM. TELEFON: AUT. 83-8-41, 42, 43. Vállal: Önt itt, hengerelt és tömörített aszfaltkocsi­t és gyalogútépítéseket, fedéllemez préseltkavics, facement tetőfedést és mindennemű szigetelést. Különleges útburkolatai: „Dem­olit” öntöttaszfalt, synthetikus tömörített aszfalt, bitumenes sétányjárdák. Utak olajjal való portalanítása „Pixar” anyaggal. PttopI AC CZClHt* Mindenféle fedéllemezt, „Elastit” bőrlemezt, aszfalt szigetelő- Ujul 1 СО SZI dilit ■ lemezt, különleges kiöntő anyagot, kocsikenőcsöt, gépzsírt (to­­rotte-ot) és mindennemű zsiradékot. Szegeden bizottság állapítja meg az elhatározott útburkolások kiviteli sorrendjét Szeged város nemrég tartott közgyűlésén a Mátyás király tér burkolását tárgyalták. Rész­letes vita után a közgyűlés a Mátyás­ tér ren­dezésére vonatkozó javaslatot egyhangúlag el­fogadta és kimondotta, hogy szükségesnek tartja a Szent István tér rendezését is. Elhatározta ezenkívül a közgyűlés, hogy bi­zottságot küld ki a hosszú időre szóló kövezési és városrendezési sorrend megállapítása céljából. Ezután a Mars-tér keramit-burkolatának el­készítésére tartott többrendbeli versenytárgya­lások végső eredményét tárgyalták s a közgyű­lés elfogadta azt a javaslatot, amely szerint : Mars-téri munkálatok elvégzésére Hirsch Mi­hály cég kap megbízást. 3­53/1934. áéh. szám. Versenytárgyalási hirdetés­ ­ debreceni m. kir. áramépitészeti hivatal nyilvános versenytárgyalást hirdet a debrecen —temesvár—báziási állami közu­t 1.697—6.697 km. szakaszán levő bitumenes téglaburkolatá­nak helyreállítási munkáira. A burkolat helyreállítás munkák legkésőbb 1934. évi augusztus hó 31-ig befejezendők. Csak szabályszerűen aláírt, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban elhelyezett és közvetlenül vagy posta útján beadott ajánlatok vételnek tárgyalás alá. Az ajánlat ezen felirattal látandó el „A m. kir. áramépitészeti hivatalnak, Deb­recenben. Ajánlat a 3353/1934. áéh. számú ver­senytárgyalási hirdetésben kiirt bitumenes téglaburkolat helyreállítási munkálataira“. Az ajánlatokat a debremni m. kir. áramépítészeti hivatalban folyó évi július hó 24-én délelőtt 10 óráig kell benyújtani. Ugyanezen időpontig kell az ajánlati végösszeg 2%-ának megfelelő bánatpénzt letenni. A készpénzből álló bánat­pénzt a m. kir. postatakarékpénztárnál vezetett 64.937. sz. béreszámla javára kiéll befizetni. Az értékpapírból álló bánatpénzt Budapesten a m. kir. postatakarékpénztárnál, vidéken a várme­gye székhelyén levő adóhivatalnál kell letétbe helyezni. A csekkszelvényt illetve nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. Az ajánlathoz bánat­pénzt­ csatolni nem­ szabad. Az ajánlatok a deb­receni m. kir. áramépítészeti hivatalában 1934. évi július hó 24-én délelőtt 11 órakor fognak felbontatni, amikor az ajánlattevők, vagy azok igazolt képviselői jelen lehetnek. Azok az aján­lattevők, kik a hivatal felügyelete alatt mun­kát még nem végeztek, illetve előtte ismeret­lenek, tartoznak megbízhatóságukat azon ke­­reskedelmi és iparkamara bizonylatával iga­zolni, melyhez vállalatuk telepe szerint tartoz­nak. Az ajánlati költségvetés, ajánlati űrlapok a debreceni m. kir. áramépítészeti hivatalban a hivatalos órák alatt 1.0 ) áron megszerez­hetők. Ugyanott a vonatkozó részletes felvilá­gosítások is megszerezhetők. Az ajánlattevők a végleges döntés megtörténtéig kötelezettségben maradnak. A munkálat elnyerője köteles a Közszámítási Szabályzatnak a hazai beszerzésre vonatkozó rendelkezéseit, az azokban foglalt megtorló intézkedések terhe mellett, pontosan betartani. Ajánlattevő tartozik ajánlatához tár­­sadalombiz­tosítási köztározásairól szóló kimu­tatást, vagy ha ilyen kimutatással nem ren­­delkzik, vagy 6 hónapnál régebben esedékessé vált társadalombiztosítási köztartozása van, jog­hatályos engedményeket csatolni, amellyel az odaítélés esetére az illetékes társadalombizto­sítási idézet javára a vállalati összeg kifizeté­séig fennálló tartozása erejéig a vállalati ösz­­szegnek legfeljebb egy negyed részét az illeté­kes intézetnek engedményezi és a kiíró hiva­talt is feljogosítja, hogy a vállalati összeg egy negyed részét minden esedékes részletből köz­vetlenül az illetékes biztosító intéz­etnek utal­ja át. Ajánlatot lehet tenni, az ajánlat, költ­ségvetésben foglalt mindhárom kivitel szerinti munkára, vagy egyik -egyikre külön-külön, az esetleg szabadalomhoz kötött burko­l­atszem­ekre teendő ajánlat es­etén, ajánlattevő a szabada­lom megszerzését igazolni, valamint a költség­vetésben részletesen ki nem írt általa válasz­tott burko­latnemre vonatkozólag, részleges mű­ leírásit is csatolni tartozik. Az ajánlat­ nyertes bánatpénzét biztosítékul a vállalati összeg 5 %-ára kiegészíteni tartozik, mely biztosíték az 1937. december 27-ébe­n megállapított jótállási határidőig fel nem oldható. A hivatal fenntartja azt a jogást, hogy a bér érkezett ajánlatok között, az árakra való te­kintet nélkül, szabadon választhasson. Egy ajánlattevő sem követelheti, hogy a munkájat egészben vagy részben neki ítéltessék oda és­ a jelen szabályzatnak akár az eljárásra, akár az odaítélésre vonatkozó határozmányai megsértéséből netán előállott kár megtérítését az ajánlattevők sem a­ hivataltól, sem annak közegeitől nem követelhetik. Ha a nyertes ajánlattevő a hozzá intézett fehívás vételétől számított 8 nap alatt az előírt biztosítékot­­-э nem tenné és a szerződést alá nem irná, úgy visszalepe­ttnek tekintendő. Ily esetben a mun­kálatra vonatkozó minden igényét elveszti és a hivatalnak jogában áll az általa esetleg letett bánatpénzt bírói eljárás nélkül visszatartani, az eseetben pedig, ha a munkálat más­ után,, csak magasabb egységárak vagy végösszeg mellett lenne teljesíthető, úgy ajánlati nyertes a külön­bözetiét is megtéríteni tartozik. Debrecen, 1934. julius hó 6-án. M. kir. áramépitészeti hivatal. Úthengerlést vállal W­OIFF­ERKÖ Budapest, I., Kelenföldi­ ut 1 .Tel.: 59-9-69. elsőrangú eredeti hengerelvei Sürgősen átépítik a siófoki országút felületileg kezelt szakaszait Az utóbbi időben mind több panasz hallatszik budapest—balatoni országút egyes szakaszai ellen. A panaszkodás a budafoki 12 km. hosszú, és a baracskai 23 km. hosszú szakasz ellen folyik, ahol tudvalevőleg nincsen kompakt burkolat, hanem csak felületi kezelés. Az útépítésre megszavazott 10 és fél milió pengőből az ősszel hozzáfognak a budafoki út­rész, valamint a baracskai­­és az Olaszország felé vezető szentgotthárdi útszakaszok átépíté­séhez. Addig is átjavították a megromlott fe­lületi kezelést, hogy a nyári nagy autóforgalom, számára elviselhetővé tegyék. Hogy az átépítés rövidesen aktuálissá válik, annak a legékesebb bizonyítéka az a fontos ta­nácskozás, mely a napokban folyt le Székesfe­hérváron. A tanácskozáson megjelent Dálnoky- Kovács Gyula kereskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár, Benke István miniszteri tanácsos, Vasdinnyey Pál miniszteri tanácsos, dr. Havra­­nek József fehér megyei alispán és Csitáry G. Emil székesfehérvári polgármester. A megbeszélésen Dálnoki-Kovács államtitkár felszólította a két törvényhatóság­ jelen volt kép­viselőjét, hogy hajlandók-e hozzájárulni az út­nak kiépítéséhez. Mivel az alispán és a polgár­­mester is hozzájárulásukat adták, az államtitkár elhatározta, hogy a terveket két héten belül el­készítteti, hogy a munkák minél hamarabb meg­indulhassanak. Százezer pengős útépítés Pesterzsébeten A pestszenterzsébeti Nagy Sándor utcát né­hány évvel ezelőtt törvényhatósági úttá nyilvá­nították és megyei kezelésbe vették. Az átminő­sítésnek meg is lett az eredménye, mert a vár­megye 100.000 pengőt állított be a folyó évi költségvetésbe a pestszenterzsébeti Nagy Sán­dor utca burkolására. Az áramépítészeti hivatal elgondolása szerint ezt az utat makadámburkolattal kívánta a vár­megye megépíttetni. A város vezetőségének köz­benjárására azonban a vármegye ettől a megol­dástól eltekintett s hozzájárult ahhoz,­­hogy a jelzett útvonalból az­­előirányzati költség ere­jéig keramit Útburkolatot létesítsenek. A város előzetes költségszámítása szerint a 100.000 P-ből a Horthy Miklós úttól a Szent Imre herceg utcáig terjedő szakasz lesz ki­építhető, tekintettel arra, hogy a Nagy Sándor uccának ez a része közművekkel is el van látva. Az árl­ejt­és rövidesen kiírásra kerül. Sürgetik a szentgotthárd—köm­end—balatoni út megépítését Zala vármegye közigazgatási bi­zottságának legutóbbi ülésén több felszólalás hangzott el, amelyekben a felszólalók sürgették a szentgotthárd—Körmend­—balatoni útvonal megépítését. A bizottság úgy határozott, hogy a főispán vezetésével küldöttség megy a keres­kedelemügyi miniszterhez, hogy ennek a szük­séges útvonalnak a megépítése minél­­hamarabb megkezdődjék. Még az idén elkészül a baja—bátaszéki út. A baja—bátaszéki út 4,2 kilométeres szakaszá­nak kiépítésére a kereskedelemügyi miniszter egyelőre 40.000 pengőt adott, így az építkezési munkák a közeljövőben megindulhatnak. Bence Béla műszaki tanácsos, az áramépítészeti hiva­tal főnöke, közölte Baranyi Tibor főispánnal, hogy az út még az idén­­elkészül és októberben már át is adhatják a forgalomnak. Átépítik a félegyháza—pálmonostori utat. Kiskunfélegyházán a budapest—szegedi nemzet­közi autóút bejárásával egyidejűleg megtörtént szegedi országútból elágazó pálmonostori út bejárása is. A pálmonostori utat újra hengerük és az új makadám létesítésével egyidejűleg út­korrekciót is végrehajtanak. Útépítési célokra a legalkalmasabbak a NÁVAG úthengerlő, útgyaló- és útfelszakító gépek, lakó és öntözőkocsik. Tendloff-Dittrich-féle járműves kompressorok Magyar kir. állami vas-, acél- és gépgyárak Budapest, X., Kőbányai­ út 2­1

Next