Valóság, 2017 (60. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 6. szám - SZÁZADOK - Varga János: 100 évvel ezelőtt született Simonyi Károly, a polihisztor tudóstanár

VARGA JÁNOS 100 évvel ezelőtt született Simonyi Károly, a polihisztor tudóstanár Simonyi Károly, a polihisztor tudóstanár, fizikaprofesszor, éppen 100 évvel ezelőtt, 1916. október 18-án született. Műszaki érdeklődése ellenére rendkívüli irodalmi művelt­ségre tett szert, melyet későbbi munkája során kamatozta­tott. Bay Zoltán csoportjának tagjaként tevékenyen közre­működött a később világhírűvé váló Hold-radarkísérlet­­ben. Nemcsak kiváló egyetemi előadó, de sikeres tan­­könyvíró is volt. Több szakkönyve, tankönyve - például Elméleti villamosságtan, Villamosságtan, Elektronfizika példatára, nemzetközi szinten is rendkívüli sikere­ket ért el, számos nyelven adták ki, és még külföldön is a téma legajánlottabb szakkönyveiként tartják számon. Munkásságát a méltán világhírűvé vált, A fizika kultúrtör­ténete című könyvének megírásával tetőzte be. Sopronban magfizikai laboratóriumot alapított és megépítette az első hazai Van de Graaff rendszerű részecskegyorsítót, amely­­lyel Magyarországon először hozott létre atommag-reak­ciót mesterségesen gyorsított részecskékkel, amelyért 1952-ben Kossuth-díjat kapott. Ezen kezdeményezésének kiváló folytatói - Krasznahorkay Attila és munkacsoportja - éppen napjainkban értek el világhírű eredményt a debreceni ATOMKI-ban, amely a sötét anyaggal kapcsolatos új kölcsönhatás, illetve részecske felfedezésével kecseg­tet. Lehetséges, hogy a természet ötödik alapvető kölcsönhatását sikerült felfedezniük. Ebből az eredményből — ha a feltételezések más fizikai laboratóriumokban is megerősí­tést nyernek - akár egy újabb magyar fizikai Nobel-díj is születhet [18]. Simonyi Károly Egyházasfaluban született Sopron vármegyében, tízgyerekes, szegény­paraszt, földműves család hetedik gyermekeként. Édesapját nem ismerte, mert fiatalon, születése előtt meghalt. Édesanyja másodszor is férjhez ment, mert egészen természetes, hogy hét gyermekkel nem lehetett özvegyen maradni. „Csodálatos második házassága volt, az utána született három testvér pontosan beleillett a családba, a mai napig édestest­vérként szeretik egymást.” [1] Ez a kis falu Magyarország nyugati részén fekszik. Sopron- Kőszeg-Egyházasfalu majdnem egyenlő oldalú háromszöget feszítenek ki. Jó génkészle­tet örökölt, mert szülei a különben is művelt falu átlaga fölé emelkedtek. Édesanyja egé­szen jól beszélt németül, mivel a Fertő-tó körül a történelmi Magyarországon több német anyanyelvű falu is volt, s akkori szokás szerint cseregyerekként rövid időt más családnál töltött, így sajátította el a német nyelvet, bár az iskolában soha nem tanulta. Édesapja sem volt mindennapi ember. Korai halála után még sokáig meséltek legendákat okosságáról, reformtörekvéseiről. Az új iránti fogékonysága abban is megnyilvánult, hogy a század­elő Egyházasfalujában ő már kerékpáron járt-kelt. Ez kissé elborzasztotta a helybélieket. Édesanyját óvták is tőle, ilyen emberhez nem szabad hozzámennie - mondogatták. A kis Simonyi tehetségére a helyi általános iskolát gyakran látogató plébános figyelt fel, mivel az iskola felügyeletét az egyház látta el, így a helybéli plébánosnak nagy be- Simonyi Károly mérnök-fizikus

Next