Városépítés, 1983 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1983 / 1. szám - Pongrácz Pál: Nyitány...

Nyitány... A városépítésben, ahol egy-egy alkotó szakasz korokat, de legalábbis évtizedeket ível át egy év teljesítménye, eredményei nem tekinthető önmagában értékelhető egységnek. Már csak azért sem, mert a települések fejlődése keletkezésüktől kezdődően egybefolyó folytonos folyamat. Ez az állandósult változás azonban a legritkább esetben ismétli önmagát. Minden időben más, mint a folyóvíz. S éppen ez a sajátos mozgás, mennyiségi-minőségi átalakulás mindig új elemekkel gazdagítja és újabb ellentmondásokkal tarkítja. Sokszor egyikből többet, másikból kevesebbet ad hozzá. Ettől függ, hol s merre tart a városépítés, szárnyal-e vagy emésztő gondok gyötrik. S mivel szinte minden hatással van rá , nemzetközi helyzet, politika, társadalom, gazdaság, technika, tudomány, szokás szemlélet... nehezen tapogatható le közérzete — állapota. Egy év ebben a folyamatban csupán egy villanás, ami láthatóvá teheti azt, ami van és ami lehet. Érdemes ekkor ezalatt a legfontosabbra figyelni, mit értékeljünk, vizsgáljunk, miből vonhatunk le tapasztalatot, s miről mondunk ítéletet. Annak ellenére, hogy — túlzás nélkül mondhatjuk — a hazai urbanizáció tudományosan megalapozott, tervszerű keretek között folyik, mégis jó néhány meglepetéssel szolgált a közelmúlt évtizedek alatt. Amire a spekulatív következtetések és a megfontolt előrelátás félreérthetetlen állításai kimondták az ítéletet — nem mindig viszonozta a fejlődés, s amiben az elmélet botorkált, megoldotta az élet. Mi tagadás, a tanyákat és az aprófalvakat az ötvenes években „leírtuk” a településhálózat rendszeréből. Az „életképes" falu sorsáról pedig csak egyféle megalapozott életszemlélet uralkodott — a nagyüzemi termelésre berendezkedett, minden ízében urbanizálódó település, s közben a kisgazdaságok formálni kezdték a falusi településeket, a gyakorlat alapján. Tervszerű , nemzetközileg elismert regionális rendezési terv alapozta meg a Balaton üdülőkörzet fejlesztését s vált csaknem öntörvénye szerint fejlődő tájegységgé, s míg a városi lakóterületek korszerűsítése csak tipeg, a városközpontok átépítése nagyvonalú együtteseket teremtett. Tarka a kép. Ebben a polifóniában a társadalomhoz, technikához, ízléshez alkalmazkodó motívumok közé gyakran harsogó disszonancia keveredik. S mindennek illeszkedése, esetenként e sok szólamú partitúrából való kizárása megannyi véleményt, érvelést vált ki. Sok mondanivalója lehet ebben egy szakmai fórumnak. Értékelni, publikálni az újabb elméletileg igazolt felismeréseket, bemutatni a legszínvonalasabb eredményeket és biztosítani a bíráló hangot. Mai városépítési gyakorlatunkból nyitányba illő tömörséggel vázoljuk fel a legidőszerűbb témákat, amelyekkel ez évben foglalkozni szándékozik a Városépítés. Mivel a települések fejlődésének folyamatában, mennyiségi-minőségi átalakulásban a jelentkező gondok jóval korábbi okokra vezethetők vissza, a tágabb időszakok között célszerű a program témáit meghatározni. A területrendezés irányítása a közvetlen operatív végrehajtás és a visszacsatolás mechanizmusa mindenkor egyik legfontosabb meghatározója a települések fejlődésének. Ezen múlik a településfejlesztési politika érvényesülése, a gazdálkodás hatékonysága, a település környezetalakítás minőségi szintje. De egyben ez a területrendezés legnagyobb nyitottságot, folytonos megújulást — a társadalmi, gazdasági körülményekhez rugalmas affinitást igénylő komponense. Gyakori kérdés, képes-e erre, és hogyan érvényesül gyakorlatunkban? Már jól érzékelhető, hogy a lakásépítés a közeli távlatban jelentősen módosul. A fokozatosan növekedő magánlakás-építés beleszól a települések arculatának alakulásába, a városkép motiválásába. A lakásépítés a mikrokörnyezet-alakítás legáltalánosabb tényezője. Ebben a magánlakás-építés kisebb egységei változatos környezetalakítás eszközeivé válhatnak. Külön szám keretében foglalkozik a „Városépítés" a mikrokörnyezet-formálás és a lakásépítés kapcsolatával. A városkorszerűsítés gyakorlata fokozatosan bontakozik ki. E területen a végrehajtás a türelmetlenségig megvárakoztatta az elméletet. A rekonstrukció fontosságát, jelentőségét mind a településtudomány, mind azonkívül számos tudományterület jó ideje tisztázta, mégsem vált általánossá még ott sem, ahol a népgazdasági érdektől kezdve az építészet, a város sajátosságának megőrzéséig minden emellett szól. E tevékenység serkentését szolgáló rendezvények, tanácskozások, véleménycserék munkáját kívánja segíteni a szerkesztő bizottság az alföldi városok rekonstrukciója során elért eredmények bemutatásával, értékelésével. A területgazdálkodás gondjai érezhetően kiéleződtek. A lakásépítés, a második otthon kialakulása és a termelés növekedése további területet igényelnek. Növekszik a települések területe, és csökken a termőterület, aminek ellensúlyozására eddig a mezőgazdasági termelés kémiai-technikai módszerei szolgáltak igazolásként. A gyakorlati eredményeket tekintve ezek a remények nem teljesedhetnek be, a környezet védelme óvatosságra int. A lakásépítés struktúrájában végbemenő változás az építési telkek iránti igény jelentős növekedésével jár. Kapunkon dörömböl a környezet javítása érdekében a rendezési tervekben kidolgozott zöldterület-ellátás területi feltételeinek kielégítése. Gazdasági helyzetünk és gazdasági életünk sokrétűen hatnak a települések fejlődésére. A szerkesztő bizottság kiemelt fontosságúnak tartja a városgazdálkodás gyakorlati kérdéseinek részletes felvetését. Főként a városvezetés és irányítás feladataiban naponként ismétlődő feszültségeket teremtő gondok s ezek megoldásában kialakult tapasztalatok ismertetését. A településeink fejlődésére Budapest hatása szakaszonként nyomon követhető. Volt idő , amikor a népesség eloszlásában érvényesülő elszívó hatása mellett a városépítés kibontakozásának és irányainak meghatározásában élen járt. A lakásépítés és a felújítás terén úgy tűnik alakító hegemóniája gyengül más városaink eredményei mellett. Megmaradt azonban a szakmai érdeklődés középpontjában , merre tart végül is Budapest és az agglomerációja? Milyen jövőt tár elénk a főváros általános rendezési terve? A felvázolt fő témakörökön kívül továbbra is közöl a lap aktuális, más témát feldolgozó szakmai cikkeket, tájékoztatókat, érdeklődésre számot tartó beszámolókat a megrendezésre kerülő hazai és külföldi rendezvényekről, pályázatokról.