Városi Szemle – 30. évfolyam – 1944.
I. Tanulmányok - Dr. Haltenberger Mihály: Budapest elővárosai
kettős hálózatú sakktáblaszerű alaprajzával feltűnő színfoltja Kispest városának, amely munkástelepnek lakossága egészen elkülönült életet él. Ezek a wekerletelepiek alig vesznek részt »Kispest társadalmi megmozdulásaiban, kereskedelmi és ipari életében«, pedig a város lakosságának majdnem fele itt lakik. A Wekerle-telep lakosai kezdetben mezőgazdálkodással foglalkoztak, s területén csak egy csőszház és két kút állott, mígnem azután kialakult ez a munkástelep, amelynek alapját Wekerle Sándor pénzügyminiszter vetette meg, hogy ezáltal a pesti munkáscsaládok egészséges lakáshoz jussanak. Az Üllői út keleti oldalán állott egykori majorházból indult meg a Török Ferenc birtokában levő területen az egykori Törökfalva fejlődése, amely Kispest régi ipartelepe. Az itteni aszfaltgyár végezte a millennium idejében épült budapesti földalatti villamosvasút szigetelési munkálatait, megküzdve a minduntalan feltörő forrásokkal, s Kispestnek ezen a régi telepén textilgyárat, vasgyárat és hordógyárat is találunk. Gyártelepek városrésze Kispest déli oldala is, itt van a már említett nagy mezőgazdasági gépgyára is, és sajátos színfoltja a városnak az a Cséry-szeméttelep, amely az első világháború ínséges idejében sajátos hírnévre emelkedett, mert az ú. n. Cséry-kokszot, ezt a még valamiképpen hasznosítható kisegítő tüzelőanyagot az itteni hulladékokból szedték össze. — Pestszentlőrinc városmorfológiai egyéni vonását meghatározza fejlődésének felemás útja. Nyaralótelepnek indult, de később gyárváros lett belőle is, miként két szomszédja is az. Különben Pestszenterzsébet, Kispest és Pestszentlőrinc városegyéniségét általános karakterük állapítja meg. Pestszenterzsébet elsősorban munkásváros, ahol azonban a lakosság összetételében a kistisztviselők is jelentős szerepet játszanak, s ahol a jövő szempontjából nagy jelentősége van a Duna mellett való fekvésnek, vele szemben Kispest gyárváros, ahol Pestszenterzsébeténél is több a közlekedési alkalmazott, mert kezdettől fogva jobb volt a fővárossal való közlekedése, végül Pestszentlőrinc városegyéniségét visszatükrözi az a nyaralótelep- és gyáripari jellege, amely a városképét befolyásolja. Pestszentlőrinc városmorfológiai képének lényeges vonása a többmagvú szerkezete. Legrégibb magját a Grassalkovichok egykori vadaskertjének helyén kell keresnünk, mégpedig a mai Gróf Tisza István utca és Thököly út által határolt területen. Ennek a mai Villa-telepnek Gyöngyvirág-utca és Thököly-út közötti része a régi elit villák területe. Majd az Üllői-út nyugati oldalán, a Petőfi Sándor-utca és Rákóczi-út közötti Bókaytelepen indul meg a fejlődés, s ugyancsak nyaraló jellegű az Üllői-út túlsó oldalán a Tulipán-telep is. Az első világháború előtt alakul tőle keletre a Szemere-telep, majd Trianon után a megszállt területekről kiutasítottak részére létesített Állami lakótelep a Bókay-telep szomszédságában, valamint a hadirokkantak és hadiözvegyek Miklós-telepe és a Kertváros vagy Szent Imre-telep a Szemere-teleptől délre, végül az ősi Villa-teleptől nyugatra, Kispest szomszédságában a Rendessy-telep és tőle északra az Erzsébet-telep, délre pedig a Lipták-telep. A három délpesti előváros közül a legnagyobb területtel