Városok Lapja, 1937 (32. évfolyam, 1-21. szám)
1937-01-02 / 1. szám
k tradíciói súlyos kötelezettséget rónak reájuk. A történelmi felelősség tudata kell, hogy vezesse minden cselekedetüket. A belső erőgyűjtés minden lehetőségét kell igénybe venniök, hogy erkölcsi és anyagi támaszt nyújtsanak ahhoz a munkához, amely minden nemzeti értéknek a jövőre való átmentésére irányul, amely gátat emel a nemzeti organizmust bomlasztó, destruáló irányzattal szemben. Működési programjuk legelejére a gazdaságilag gyenge exisztenciák védelmét kell állítaniok, résztvevő meleg szívvel kell felkarolniuk a városok lakóit. A történelmi idők e nagy feladatainak elvégzése azonban sok esetben túlhaladja az egyes városok erejét. A nagy szociális problémák s a szociális teljesítőképességet biztosító gazdasági és pénzügyi feladatok csak együttes munkával oldhatók meg sikeresen. Evégből elsősorban a magyar városoknak a közös érdek szolgálatában össze kell forrniok. Erejüket testvéri harcban nem fogyaszthatják. Kölcsönös megértő szellemtől áthatva egységre kell törekedniük s ezzel is biztosítaniok, hogy presztízsük csorbát ne szenvedjen. Nem felejtkezhetnek el azonban egy percre sem a városok arról, hogy tervszerű együttműködésük eredményes csak a kormány támogatásával lehet. Csak a kormány és a magyar városok együttes összhangzatos működésével oldhatók meg a magyarság történeti feladatai. A magyar városok lelkes magyar szívvel, törhetetlen hazafisággal állanak a kormány szolgálatára abban a munkában, amely a társadalmi egyensúly biztosítására, a nemzeti békés evolúció keresztülvitelére, a nemzeti erők kifejtésére, a nagy nemzeti ideák megvalósítására irányul. Bizalommal vannak az iránt, hogy a magyar kormány át van hatva annak a tudatától, hogy a városokban halmozódik fel a nemzet, szellemi és anyagi tőkéje, a városok a nemzeti élet ütőerői, a nemzeti közművelődés forrásai. A nemzeti életet érintő mozgalom hullámverésének a városok vannak elsősorban kitéve, falaik között érezhető tehát leginkább mindazon baj, amelyet a gazdasági és szociális elégíttetlenség idéz elő, éppen ezért nemzeti feladat a városok közigazgatásának zavartalanságát, egészséges fejlődését és az ehhez szükséges pénzügyi rendjét is biztosítani. Cicero mondta: »Fájdalmas az elmúlt idők emlékezete, de még fájdalmasabb az eljövők kivárása«. A magyar városok bizakodva várják az 1937-ik esztendőt. Reményt éleszt bennök, hogy az új esztendő meghozza a kormány előtt fekvő problémáik kedvező megoldását. Darányi Kálmán miniszterelnöknek a harmonikus nemzeti munka biztosítására irányuló lelki alkata és határozott törekvése, a belügyminiszter és munkatársainak a városi közérdekek szolgálatában tanúsított lelkes buzgalma és ambíciója, végül a pénzügyminiszternek tárgyilagos igazságossága, a nemzetgazdasági érdekek terén való nagyvonalú perspektívája ad reményt a magyar városoknak arra, hogy az 1937-iki új esztendő meghozza jogos kérelmük méltányos teljesítését. A lengyel városokkal való kapcsolatok megteremtése. Báró KORZAK RAYMUND nyilatkozata. A Magyar Városok Országos Szövetsége elnökségének elhatározott tervei szerint a közeljövőben a hazánkkal barátságos államok városaival való szorosabb együttműködést is kívánja minden célravezető intézkedés megtételével szolgálni. Ennek a gondolatnak a jegyében folytatott most hosszabb beszélgetést a Városok Lapjának munkatársa báró Korzak Raymunddal, aki mint a budapesti lengyel követség tagja és a lengyel urbanizmus ügyeinek alapos ismerője, behatóan megvilágította azokat a gondolatokat és szempontokat, amelyeknek figyelembevételével el lehetne mélyíteni a lengyelországi és magyarországi városok között a szívélyes viszonyt. A kulturális kapcsolatok kiépítése, — mondotta báró Korzak, — a magyar és a lengyel városok között voltaképen már meg is kezdődött. Jan Starzinszky varsói főpolgármester nagy érdeklődéssel tanulmányozta Budapestet és az Önök polgármester ura valóban lekötelező módon segítette elő azt, hogy tiszta képet kapjon arról a nagyvonalú előhaladásról, amelynek Budapest az utóbbi évek konszolidációs munkájának eredményeként részese volt. Szendy Károly polgármester úr rövidesen viszonozta ezt a látogatást és a lengyel főváros közönsége nagy szeretettel emlékszik vissza még ma is arra a pár napra, amelyet június folyamán a budapesti polgármester körében töltött. Ezek a látogatások azonban, annak ellenére, hogy a két városvezető között az udvariassági kapcsolatoknál mélyebb összeköttetést is teremtettek, voltaképen mégis csak hivatalos, tisztelgő és bizonyos mértékben politikai jellegű találkozások voltak és így önmagukban a mélyebb kulturáliskapcsolatok kiépítésére nem elegendőek. Pedig erre meggyőződésem szerint igen nagy szüksége van mind a két félnek. A morális szempontokon túl a gazdasági vonatkozású eredmények egész sora is kialakulhat, már csak azért is, mert a történelmi múlt napnál világosabban bizonyítja, hogy a Lengyelország és Magyarország között fennálló kapcsolatok ősrégiek és mindenkor a kölcsönös szimpátia kifejezői voltak. Az én hazámban nagy általánosságban keveset tudnak Magyarországról. Az ismeretes, hogy történelmi emlékeink szorosan kapcsolódnak. Tudják azt is, hogy a múltban a magyar-lengyel barátság komoly, nagyjelentőségű összeköttetés volt. Tudják, hogy Budapest az ország fővárosa. Hallottak a Duna királynőjének gyönyörű fekvéséről, de úgyszólván semmit sem tudnak az ország többi városairól, nem is hallottak talán soha a legtöbb magyar vidéki metropolisról és sejtelmük sincsen arról, hogy ezek javarészében milyen előrehaladott kulturális és művészeti élet folyik. Lengyelország városai a legnagyobb lelkesedéssel fogadnák a kölcsönös megismerkedés érdekében teendő lépéseket. Ha a magyar városok előkelő és hivatott érdekképviseleti szerve, a Magyar Városok Országos Szövetsége megtalálná a módot arra, hogy meghívja Magyarországra a nagyobb lengyel városok vezetőit és nekik Városok Lapja 1937. január 2.