Vásárhely és Vidéke, 1994. szeptember (4. évfolyam, 1057-1082. szám)

1994-09-01 / 1057. szám

Vásárhely és Vidéke 1994. szeptember 1., csütörtök Benépesült a Cseresnyés is (Folytatás az 1. oldalról) Az intézmény 1967-ben épült, akkor Szántó Kovács János névre hallgatott, majd 1991-ben „vették vissza” a Cseresnyés Kollégium elnevezést, nem kisebbítve ezzel Szántó Kovács János történelmi jelentőségét. Az erede­­ti név Németh László - akinek vásárhelyi tevékenységé­­ről bővebben is szólt az igazgató - Cseresnyés című drámája nyomán született. Németh László e drámájá­­nak honoráriumát a kollégium támogatására adomá­­nyozta. A kollégiumba közel 400 középiskolás diák költözött be, közülük 25-en elsősök, ezenkívül van még 6 „dédelgetett” általános iskolás kisdiák is - hallottuk. Ezek a diákok a város 5 középiskolájába fognak járni - mondta az igazgató, majd megemlítette a kollégiumi rádiót, újságot, kulturális lehetőségeket. Sajnos sporttelepe nincs a kollégiumnak, így a sporto­­lást a Bethlen Gábor Református Gimnázium és a város egyéb sportlétesítményeinek közreműködésével oldják meg. Azt is kiemelte az igazgató, hogy kollégiumukban a közösségi élet nagyon jó, talán a városban a legjobb. Rácz István igazgatóhelyettes már szárazabb, s főleg a gyerekekre vonatkozó témával állt elő, amikor ismer­­tette a házirendet Persze, ha betartják azokat, nem is tűnhet olyan szigorúnak. Külön felhívta a szülők figyel­mét a kapcsolattartásra. Ha itt járnak, ne csak a gyerek iskolájába menjenek el, hanem feltétlenül látogassák meg a kollégiumot is, hiszen az iskola után itt élnek a gyerekek. A legtöbb tájékoztatást a kollégiumi nevelők tudják adni a gyerekekről. Szó volt az együttélés és a közösségi élet szabályainak betartásáról is. Természete­­sen a jutalmazás sem marad el, azoknak akik ezt kiérdemlik - mondta az igazgatóhelyettes. A legrango­­sabb díj a Cseresnyés-díj, mely plakettel és nagy össze­­gű pénzjutalommal jár. Az összeget a Németh László özvegye által létrehozott alapítvány biztosítja, melyet kizárólag e célra lehet felhasználni. A díjat év végén külön e célra alakult zsűri ítéli oda a legkiválóbbaknak - hallottuk. A gazdasági vezető, Földesi Lászlóné a térítési díjak­­ról tájékoztatta a kollégistákat. Ezek szerint napi 77,7 forintot kell fizetni, a szociálisan rászorulóknak pedig 55,5 forintot. Egyébként az állami költségvetés gyerme­­kenként 4400 forint úgynevezett fejkvótával járul hozzá a költségekhez, ami bizony nem túl sok - mondta Földesiné. A tájékoztatók elhangzása után a szülők és elsősök személyesen is megismerkedtek a kollégium vezetőivel, s mód volt az egyéni problémák megbeszélé­ Héjjá J. Gyula Üléseztek a bizottságok A hét elején tartották üléseiket a közgyűlés bizott­­ságai, hogy megtárgyalják a szeptember havi előter­­jesztéseket. Fő napirendi pontként egyetlen téma, az 1994. évi költségvetés első félévi beszámolója és a szükséges módosítások véleményezése. Emellett né­­hány egyéb kérdés szerepelt még napirenden. A Városfejlesztési Bizottság a féléves költségvetési beszámolót elfogadta. A módosított költségvetéshez, mely az eredeti tervezethez képest kevés változtatást tartalmaz, Kádár András, a Közgazdasági Iroda veze­­tője fűzött szóbeli kiegészítést és magyarázatot. A kiegészítésekkel a bizottság támogatta az előterjesz­­tést Az egyebek között szerepelt néhány apró - mindössze 100-100 négyzetméternyi területű telek elidegenítése a Munkás utcában. Ezek olyan apró területek, melyekre építeni nem lehet, az ott lakók kiskertnek használják, s szeretnék megvenni. A bi­­zottság úgy döntött, hogy a témában a többi bizott­­sággal együtt döntenek szeptember 21-én, rendkívüli bizottsági ülésen, ahova külső szakértőket is meghív­­nak. Ezen információ ismeretében a Mezőgazdasági Bi­­zottság is hasonló álláspontra helyezkedett e témá­­ban. A Mezőgazdasági Bizottság szintén meghallgatta Kádár Andrást a költségvetési előterjesztéssel kap­­csolatban, majd egyhangúlag elfogadta azt. A bizott­­ság szintén támogatta, hogy a zeneiskola Péczeli Attila nevét vegye fel. A szociális segélykeret felhasználásáról szóló be­­számolóhoz Dezső Józsefné, a Népjóléti Iroda szak­­referense főzött kiegészítést. Sajnos az eredeti költ­­ségvetésben biztosított keret kevésnek bizonyul - ez már biztosan látszik -, ezért kérte, hogy támogassa a bizottság az összeg megemelését. Egyébként a módo­­sított költségvetésben ez a tétel már emelt összeggel szerepel - így a bizottság támogatta a kérést. - Hájegyé - Két rendkívül súlyos, annak idején országos visszhangot kiváltó bűnügyben hirdetett ítéletet kedden Balassagyarmaton a Nógrád Megyei Bí­­róság: a köztudatba pásztói országúti gengszter­­támadás, illetve nagyrédei Megamorv-gyilkosság néven bevonult bűncselekményeket a részben azonos elkövetők miatt tárgyalta együtt a bíró­­ság. A hazai kriminológiában máig párját ritkítja az 1992. december 14-én a 21-es út, Pásztó melletti szakaszán történt bűncselekmény: az úton közle­­kedő Szabó Miklós jól menő pásztói üzletembert géppisztolysorozattal agyonlőtték. A többi közt játék- és nyerőautomatákat is üzemeltető vállal­­kozó ugyanis pénzügyi vitába keveredett osztrák üzlettársával, mire annak pásztói sógora, ifj. Batta Béla úgy döntött, hogy elteteti láb alól Szabó Miklóst, mielőtt még kellemetlenkedne. A mátraszőlősi Földi Jánost és unokatestvérét, Pász­­tor Róbertet bírta rá arra, hogy egymillió forint vérdíj fejében intézze el a vállalkozót. A két fiatalember ráállt az alkura, fegyvert, autót vásá­­roltak, gyakorolták a célbalövést, s figyelték, mikor merre jár az üzletember. Az utolsó pilla­­natban azonban Pásztor Róbert meggondolta magát, kiszállt az ügyből. Helyette a fiatalkorú F. Ferenc „ugrott be”, s miután az autóvezetésben gyakorlatlan volt, a géppisztoly kezelését vállalta. Követték Szabó Miklós piros Ford Tranzitját, majd egy hosszú egyenes szakaszban előzés köz­­ ülítélték az „országúti gengsztereket” ben a lehúzott ablakból sorozatot adtak le rá. A volánnál ülő vállalkozót öt golyó találta el, majd­­nem mind halálos volt. Nem sokkal ezután történt, hogy a jobbágyi Baranyi András és fia, Baranyi Zoltán úgy hatá­­rozott kirabolja a nagyrédei „kazánkirály” Mor­­vai Ferenc páncélszekrényét. Földi Jánosról tud­­ták, hogy jól bánik a géppisztollyal, így segítségül hívták, ő pedig ezúttal is magával vitte F. Feren­­cet. 1993. február 5-ére virradóan mentek be a telepre azért a többmillió forintért, amit tudomá­­suk szerint Morvai akkor vett ki a bankból. Szűcs András 57 éves éjjeliőr azonban észrevette őket. Leteperték az idős férfit, kezét összekötötték, szájába rongyot tömtek. Szűcs András a testi és lelki megpróbáltatásokba a helyszínen belehalt. A rablók egyébként csalódtak, a páncélszekrény­­ben alig félmillió forintot találtak. A bíróság F. Ferenc elsőrendű vádlottat bű­­nösnek találta részben előre kitervelt, nyereség­­vágyból több emberen elkövetett emberölés kí­­sérletében társtettesként, jelentős értékre cso­­portosan társtettesként elkövetett rablásban, ugyancsak társtettesként folytatólagosan elköve­­tett, halált okozó testi sértésben, valamint lőfegy­verrel és lőszerrel való visszaélésben, s ezért 12 év 6 hónap fiatalkorúak börtönében letöltendő sza­­badságvesztésre, a közügyektől 8 évre való eltil­­tásra ítélte. Földi János büntetésül életfogytiglani szabadságvesztést kapott, feltételes szabadlábra bocsátásának legkorábbi ideje 16 év lehet. Pász­­tor Róbert büntetése 4 év börtön, a felbujtó ifj. Batta Béláé 15 év fegyház, id. Batta Béláé ugyan­­csak felbujtóként 9 év börtön. A nagyrédei ügyben Baranyi Andrást bűnösnek mondta ki a bíróság jelentős értékre csoportosan elkövetett rablás kísérletében társtettesként és súlyos testi sértés kísérletében szintén társtettes­­ként, s ezért 8 évet kell fegyházban töltenie. Baranyi Zoltán büntetése 10 év 6 hónap fegyház. Bordák József lőfegyverrel és lőszerrel való vissza­­élésért 2 év 6 hónap, míg Koczka András és Pásztor József ugyanezért 10 hónap börtönbünte­­tést kapott, melyet 2 év próbaidőre felfüggesztet­­tek. Robbanóanyaggal és robbantószerrel, vala­­mint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélésért Juhász Ferencné Pásztor Zsuzsanna 1 év bör­­tönbüntetést kapott 3 év próbaidőre felfüggeszt­­ve, Juhász Ferencet 8 hónap börtönbüntetésre ítélték, 2 év próbaidőre felfüggesztve. Az ítélet Koczka András, Pásztor József, Ju­­hász Ferencné Pásztor Zsuzsanna és Juhász Fe­­renc esetében jogerős, a többiek enyhítésért fel­­lebbeztek. Az ügyész a fiatalkorú F. Ferenc, Pásztor Róbert, ifj. Batta Béla és Baranyi András esetében súlyosbítást kért. _______ Fogyunk, fogyatkozunk Igen sokan aggódnak Magyarország fogyatkozó lakossága miatt. Sőt, egye­­sek már a nemzethalálról vizionálnak. Valóban ilyen ijesztő lenne a honi hely­­zet? A válasz sajnos az, hogy igen. Az idén Vásárhelyen 366 haláleset történt, és csak 294 gyermek született. Ez egész pontosan azt jelenti, hogy az első félév­­ben hetvenkét fővel csökkent a lakosság létszáma. Ugyanez éves viszonylatok­­ban még szembetűnőbb. Az 1980-as népszámlálás szerint Vásárhelynek 54 042 fős a lakossága. 1990-ben ez a szám 53 235. Persze tíz év alatt ez nem is olyan nagy ugrás. De az 1994. január elsejei adatok szerint városunk lakossá­­ga 52 181 fő. Négy év alatt ezer ember­­rel csökkent a lakosság száma. Ebben persze közrejátszik az is, hogy kevés gyermek születik. Családonként átlago­­san 1,33. Márpedig egy családban mini­­mum 3 gyermeknek kellene születnie ahhoz, hogy szaporodjon a népesség. Persze, ha figyelembe vesszük azt, hogy nem messze tőlünk háború dúl, hogy milyen sokan élnek a létminimum alatt, ezt meg lehet érteni. A fiataloknak nem túl fényes a jövőjük. Pedig ők lennének azok, akik a megfelelő népszaporulatot biztosítanák. De egy családhoz megfe­­lelő tőke kell: lakás, bútorok, biztos anyagi háttér. Hogyan is lehetne ezt fedezni a 1216־ ezer forintos kezdő fizetésből. Ráadásul azt is szokták mondani, hogy „öngyilkos nemzet” vagyunk. Ezen nem csak azt értem, hogy az európai statisztikákban az öngyilkosságot tekint­­ve az első helyen állunk, hanem az önpusztító életmódot is. A közúti bal­­esetek rengeteg áldozatot követelnek főleg a fiatalabb korosztályból. Az ivás, a dohányzás, az állandó feszültség miatt szintén sokan kénytelenek távozni az­­árnyékvilágból”. Lehet, hogy néhány népszerű intéz­­kedés tud segíteni, hogy ne lássuk ilyen sötét színben a világot, de az is megle­­het, hogy ez az önpusztítás egyszerűen hozzátartozik a magyaros életmódhoz, a sírva vigadáshoz. Akkor pedig nincs mit tenni, ha szerencsétlennek akarjuk érezni magunkat, még a legkelleme­­sebb körülmények között is siránkozha­­tunk. Rajtunk áll, hogy mit választunk. ______________ - szalma - Uránfogás Budapesten Az orosz atomenergetikai minisz­­térium szóvivője szerint nem feltét­­lenül Oroszországból származik a Budapesten hétfőn lefoglalt urán. Georgij Kaurov az MTI moszkvai tudósítójának nyilatkozva elmondta: a csempészek bármely olyan ország­­ban szert tehettek a hasadóanyagra, ahol atomerőművek működnek. A szóvivő ugyanakkor leszögezte: az erőművi uránt nem lehet atomfegy­­ver készítésére felhasználni. Kaurov emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi piacon szinte korlátlan mennyiségben kapható a 4-5 száza­­léknyi, 235-ös tömegszámú uránizo­­tópot tartalmazó dúsított urán, ame­­lyet erőművekben használnak fűtő­­anyagként. Az erőművi urán nem minősül az atomfegyverkészítés szempontjából stratégiai nyersanyag­­nak. A szóvivő elmondta, hogy az atomerőművekben használt dúsított urán lényegesen olcsóbb, mint amennyiért a hírek szerint a Buda­­pesten lefoglalt urán kilogrammját kínálták. Kaurov leszögezte: az erőművek­­ben használatos uránt sehol sem lehet máshol felhasználni. Az uránt az orosz szóvivő szerint képzetlen emberek lopják, akik azt hallják: az anyagot jó pénzért el lehet adni. Mint mondta, nem rendelkeznek ugyan információval a Budapesten lefoglalt uránról, ám amennyiben atomerőművi fűtőanyagról van szó, a tettesek lefűrészelhettek a fémből egy darabot, amely meglehetősen nehéz és két kilogrammnyi belőle viszonylag kis helyen elfér. A szóvivő szerint bárhonnan is származik a hasadóanyag, azt nehéz az országhatáron átvinni. Mint mondta, a csomagok átvilágításakor a repülőtereken felismerik a vámo­­sok a fémet. Amennyiben az anyag 235-ös izotópot tartalmaz, gamma­­sugárzást bocsát ki, amelyet a mű­­szerek kimutatnak. Kaurov elmond­­ta, hogy׳ jelenleg a vámosok már az orosz közúti határátkelőhelyeken is rendelkeznek sugárzást jelző mű­­szerekkel. Mini krimi Az Országos Rendőr-főkapi­­tányságtól szerdán reggel ka­­pott tájékoztatás szerint az el­­múlt 24 órában a közutakon összesen 45 baleset járt szemé­­lyi sérüléssel, ezek közül 3 vég­­ződött halállal, 15 helyszínről súlyos és 27-ről könnyű sérülte­­ket szállítottak kórházba a men­­tők. Szolnok külterületén kedden kora reggel K. József 35 éves budapesti lakos tehergépkocsi­­ja defekt következtében áttért az úttest bal oldalára és összeüt­­között B. Béla 26 éves bakony­­szentlászlói lakos által vezetett kamionnal. A defektes teherau­­­tó vezetője és két utasa súlyos, a másik jármű vezetője könnyű sérülést szenvedett A főváros X. kerületében hét­­főn késő este a Barátság park­­ban négy 25 év körüli férfi bán­­talmazta B. Áron 27 éves buda­­pesti lakost, majd elrabolta sporttáskáját, amelyben iratok és karórák voltak. Az anyagi kár 20 ezer forint. A sérült férfi kedden tett feljelentést a rend­­őrségen. A XX. kerületben kedden ké­­ső este három 20 év körüli férfi megtámadta Sz. Pál 45 éves budapesti lakost és elrabolta pénzét, iratait és lakáskulcsait. Az anyagi kár 10 ezer forint. Borsod-Abaúj-Zemplén me­­gyében Sajónémeti és Királd kö­­zött a learatott gabonatáblán leégett a szalmaboglya. Oltás közben a tűzoltók egy férfi el­­szenesedett holttestére bukkan­­tak. A tűz­ és a haláleset körül­­ményeit rendőrség vizsgálja.

Next