Népujság, 1938. január-március (11. évfolyam, 1-71. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2. oldal „Volga-bázó Szilveszterkor az Iparegyletben Levél a másvilágra Attila, kedves, hogy vitt rá a lélek ? Hát néked sem fájt, hogy árván marad szegény hazád és sorsüldözte néped, a szép szó és az igaz gondolat? Ki visel gondot az árva világra, ha már te sem, költő, világ árvája. Vádollak!... Óh, ha hallanád a vádat, ha csakugyan van még egy életed, bocsásd meg a kételkedő barátnak, hogy csak abban hisz, amely elveszett, hiszen te rajtad is kételkedésben telt be a törvény, ült törvényt az Isten. Az ismeretlen Isten, kit atyának édesatyjának képzel a gyerek és megtetten addig szidunk kutyának, mig tényleg az lesz, dühös szörnyeteg. Gyilkol, ha torkig van már a panasszal, vagy tán nem is gyilkol, csak fölmagasztal. Nyomor, magány, utolsó jajkiáltás, a földi élet minden végzete talán fénykoszorú, talán megváltás, talán az örök élet kezdete. Ki tudja élő ? A halott már tudja, de az nem mondja. Hallgat, bölcs a hulla . .. Hallgatsz te is, hiába voltál itt fenn Attila, villám, Isten ostora. Oly néma vagy, mint a haragos Isten, mint a hant, a barmok békés pora. Megőrződ ott lenn is halálod titkát, a földben sem bízhatnak az Attilák. A föld alatt se lelhet hű barátot, ott is eladnák, mint a hun királyt, ki úgy szerette ezt a rossz világot, hogy bajra hívta érte önmagát. Hármas koporsóban, folyó ölén se pihenne nyugton a szabadság hőse. Isten jobboldalán is háborogna, zúgatva íjját, nyűtt idegzetét, könyörtelen lantját, amíg halomra nem hull, ki nem vész minden szolganép, amíg az embert csak egy szál is nyomja élősdi gaz, saját fajának gyomja. Attila, kedves, olykor majd zavarnak a pályatársak és a józanok. Nehéz költőnek lenni és magyarnak, sorra belehal, aki belefog . . . Egyszervolt költő, krisztusvallató seb, segíts meg minket, magjaveszett József! PÁKOZDY FERENC NÉPÚJSÁG 1938. január 1., szombat Újévre a legdivatosabb nyakkendők, kalapok, ingek, selyemharisnyák, divatos gombok, bőrkesztyűk Vancxendtl Nagy játékvásár! I ’ ” az óbudai klapácsos gyilkost budai estről elentik. Három főéttel ezelőtt gyilkolták meg Klein Dezsőnél az óbudai Vörösváry út 5. számú házban. A nyomozás sorosi megállapította, hogy egy két évre visszamenőleg kik laktak in b .öné házában és így jutnak. a detektívek Motus József 43 éves szabóhoz. Motus vallatása után elmondotta, hogy ő gyilkolta meg Klein Dezsőnét kalapáccsal. Kleinné december 3-án egy kabátot adott át neki javítás és tisztítás végett. 13 pengő munkadíjban állapodtak meg azzal, hogy azt 10-én Kleinné kifizeti. A szabónak nem volt pénze és ezért elhatározta 9-én, hogy elmegy Kleinnéhez a pénzért. Mielőtt fölment volna hozzá, három fröccsöt és félliter rumot ivott meg a kocsmákban. Kleinné ki akarta utasítani a részeg szabót, aki ittas állapotban gorombáskodni kezdett az asszonnyal és dühében kalapáccsal megölte az asszonyt. Ipar és hadviselés Írta : RÁTZ KÁLMÁN dr. országgyűlési képviselő A hadviselési képesség minden időben szorosan összefüggött a háborúskodó népek gazdasági fejlettségével. A haderő felszerelése döntő tényező, ez pedig az ipar színvonalától is függ. A lőpor ismerete keletről származik s mint bizonyos vegyipari fejlettség eredményét, inkább gazdasági célokra használták. Nyugaton a lovagvárak porbaomlottak az ágyúk tüze alatt s a csataterek akkori királynője, a páncélos lovasság is megfutott a puskás polgár- és pór-zsoldos seregekbe. Az ozmán birodalom hatalmi hanyatlásához is nagymértékben hozzájárult az, hogy gazdasági dekadencia következtében leromlott a honi ipar, tehát a hadfelszerelés elsorvadt és elavult. Az óriási Kína, melynek uralkodója alantasabb lényeknek tekintette még a cárt és az angol királyt is, idővel könnyű zsákmányává lett az újabb és hatásosabb harci eszközökkel ellátott ellenfeleinek. Japán a XVII. század közepén elzárkózhatott még a nyugatiak elől, azonban a XIX. század közepén a modern hajóágyúk előtt kénytelen volt megnyitni kapuit. De meg tudta őrizni függetlenségét és megmenekült az elnyomatástól, mert hamar átvette a modern haditechnika legújabb vívmányait s áttérve új gazdasági rendszerre, megteremtette iparát is, mint korszerű haderejének bázisát. * A XVIII. század ipari forradalma ésa kapitalista gazdálkodás lehetővé tette nagy néphadseregek felszerelését és ellátását. A tömeggyártásnál bevezették a standardtípusokat s az állandó kereslet új és új, mindig hatásosabb harcieszközök iránt, magával hozta a találmányok szakadatlan tökéletesedését és fejlődését. A százezres, majd milliós hadseregek anyagi ellátása egyre nagyobb teljesítőképességet kívánt az ipartól, mely tehát új nyersanyagbázisokat, valamint a termelés folyamatának állandósítása és biztosítása végett új piacokat keresett, ezáltal is fokozva a kapitalista termelési rendszerrel együttjáró versengést és kiküszöbölhetetlen ellentéteket, amelyek időről-időre elkerülhetetlen fegyveres leszámolásban robbantak ki. A világháborúban óriási tömegek vonultak fel egymás ellen és éppen ezért is keletkezett az a közhiedelem, hogy a mérkőzésnek rövid időn belül véget kell érnie, mert a közgazdasági, különösen az ipari kapacitás nem bírja fedezni az anyag- és energiaszükségleteket. Tényleg, az a hadianyag, amelylyel a küzdő felek felvonultak, az 1914. év végéig a megvívott hadteletekben, óriáscsatákban többékevésbbé elhasználódott, de pótolni bírták. Idők folyamán a legtöbb háborúskodó országban az anyagi ellátás biztosítása végett »tervgazdálkodást« vezettek be. A hadseregek tűzerejét egyre fokozták, ami elsősorban is a lőszerfogyasztás hallatlan emelkedésére vezetett. Sokáig körülbelül egyforma volt az anyagi ellátás tempója, — bár az antant, amelynek a világ nagyrészének anyagi erőforrásai kezdettől fogva rendelkezésére állottak, egyre növekedő fölényben voltak, — de végre is a központi hatalmak anyagi ellátása kimerült. A német és osztrák-magyar ipar nem bírta már a versenyt az ellenségével, mely ezrével dobta küzdelembe a tankokat és repülőgépeket. Nyilvánvaló tehát, hogy az antant »katonai győzelme« csak kísérő, szekunder jelenség volt az egész világ erőforrásainak igénybevételével kivívott anyagi fölénynek. A világháború óta a haditechnika ugrásszerű fejlődésével még inkább előtérbe nyomult az ipar fontossága. A béke- és hadiipar fogalma már szinte elválaszthatatlan egymástól. A helyzetet súlyosbítja az, hogy a korszerű háborúban igen fontos, sőt, esetleg önmagukbanis döntő szerepet fognak játszani a repülők és a motorikus földi alakulatok, amelyek megelőzésére, meglepetésre törekedve iparkodnak majd rajtaütni az ellenség gócpontjain, indusztriális centrumain, hogy azokat megbénítva, szétzúzva, a legrövidebb idő alatt szörnyű és pótolhatatlan pusztulást okozva befejezzék a háborút, úgy, hogy már a nagy néphadseregek felvonulására és harcbalépésére esetleg nem iskerül sor. Ez különösen Európára vonatkozik, hol a sűrű lakosság kis területeken él egymás mellett s így a megrohanás veszedelme a legnagyobb. Egyenesen tragikussá tezi az itteni helyzetet, hogy a repülőtámadásokat, ha csak megközelítőleg is hasonló erejű fél intézi azokat, akivédeni szinte lehetetlen, mint azt számos hadgyakorlat eredménye biztosítja. Az európai államok közül kedvelő a helyzete Törökországnak és Oroszországnak. Ez utóbbi ipari gócpontjait és általában a birodalom súlypontját már évek óta tervszemen kelet felé tolja el, ahova az ellenséges repülők el nem érnek Ezrével gyártják a repülőgépeket és egyéb harci eszközöket a legngyobb biztonságban, míg a több európai államnak állandóan egy hirtelen kitörő háború miedent elpusztító veszedelmétől ker remegni. Japán helyzete a repülők akciórudásának megnövelésével egyre romlik, mert hiszen centrumait Távolkelet vidékéről már elérhetik s ezért is követelik a japánok, mint a béke zálogát, a Bajkálig, vagy legalább a Jablonojhegységtől keletre eső területek demilitaizálását. Ezt azonban az oroszokem politikai, sem gazdasági, sem pedig katonai okok s nem utoló sorban presztízs szempontok miatt sem fogják teljesíteni. A legkedvezőbb katonapolitikai helyzetben az egész világon talán a Délafriai Unió van, amelynek semmiféle fenyegető szomszédsága nincsen, valamint az Északamerikai Egyesült Államoka, amelyet honi területén komolyabb ellenség meg nem támadhat.* Az egész világ fegyverkovácsolástól visszhangzik. Lehet, hogy a találmányok idővel annyira kivédhetetlenné válnak, hogy éppen ez a körülmény teszi majd a háborúskodást lehetetlenné, már csik azért is, mert hiszen bármik legyenek is az előidéző okok, végeredményben mégis csak bizonyos személyek indítják el a küzdelmet, amelyben immár senkinek az élete sem lesz biztonságban s ez óvatosságra int mindenkit. 1931. Báli újdonságok megérkeztek HOVANYEC fiaifül , 1931. Ha influenzája arról is, hogy gy természetes „Fér víz használata álmosan ki tisztítja meg orvosát. óévi református Minden templomba ótemplomban Márk ban Losonczy Endi bács Imre, Susáncban Nagygyörgy S iskolában Seres Ik Újévi református Minden templomba ótemplomban Ser Nagy Imre, Ujvár Tabánban Nagygy' Nagy Béla. Református ismeretettel értesítem két lakó testvére esztendő utolsó után 6 órakor és órakor istentisztelt pád s. lelkész. * Hopp állj ! járda sziveszter okvetlen ott kell aki sokat akaraszthatja el. Ma új hajnal már 1 dalárda. 2) Miagdics Péter dalki barátom«. Bohóz tagjai. 4) »Föla dalárda. 5) Imre dalköri tag, vonásos vígjáték, jai. 7) Magyar Jzsef dalköri tag gallérja, énei srkus szóló-tánc jai. 10) »Vén 3 dalárda, vezénye Műsor után tán. cigányzene. Belé ott legyen. Kezd késotthon vagyi gondoskodik a *Az Iparos D iránt óriási ér, ami érthető is, győződött arról, évről-évre szénestélyen szerepe Hergott artista val ének- és tátongördülő műségélig tart), Szó és eg jazz-zen, péntek este 6 pontos kezdete árban Szabó Is és utána a váltható. Ha ma váltsa meg, A VI. Olvasó rendez. Kisorsú kakas, déligyan kötve. Vezető» * Uj állatos állatorvos, (tóleti titkár alatt rendel fen: 250. A Gazdaság partja január 11 órakor rei G E. emeleti jelenést kér ! BÚTORT « toa, Andrássy * Újévi bál a vasárnap este ka tíztagú *e Kistír mellé RÓZSA Tefehi*utca