Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1908. július (4. évfolyam, 130-201. szám)
1908-07-01 / 181. szám
ÁRA 2 FILLER. Negyedik évfolyam 181 szám Hódmezővásárhely, 1908. Julius 1. Szerda VÁSÁRHELYI ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN: negyedévre 2 k. — f. félévre 4 k. — f. egész évre 8 k. — f. VIDÉKRE : negyedévre 4 k — f. Egy hóra 1 k. 40 f. Egy szám ára 2 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy utcza 17. szám alatt. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és laptulajdonosi HIRDETÉSEK dijszabás szerint. NYÍLT TÉR petit sora 40 fill Megjelenik a kora reggeli órákban. Telefonszám 58 KUN BÉLA. Lapzárta éjjel 12 órakor. Hangulat a vidéken. Hunvásárhely június 30. Míg a kormány gondtalanul mulat a semmittevés palotájába, addig a Ház külső része lángokban áll és csak idők kérdése mikor szakad rájuk a mestergerenda. Részeg fővel már nem látják, hogy ég felettök a Ház. A vidék gyújtotta fel, mert nem lehetett kikergetni belőle a nemzetgyilkosokat, az országrablókat. A régi betyárvilágban is így fogtak ki a fosztogatásra vállalkozott szilaj legényeken. Rájuk gyújtották a házat. A mámoros legények vagy oda égtek, vagy ha menekülni akartak, egyenként fogdosták el őket. De mind meglakolt. Kegyetlenül, kérlelhetetlenül. A bűnt üldözi a büntetés. Ennek bizonysága az az eset, amit az orosházi balpárt nagytudású vezérének dr. Bikády Antalnak szókimondó lapjában a Békésmegyei Ellenzékben olvasunk. A mezőberényi lakomáról számol be az a hír. Eképpen : ,,A kormányt országszerte gyűlölik. Ezen nem is lehet csodálkozni, elvégre Wekerle és társasága minden lépésével újabb és újabb terheket sóz a polgárság nyakába. Hát senki se lehet szerelmes a koalícziós urakba. Mező-Berényben, Fábry Károly függetlenségi képviselő kerületében hangos szóval adott kifejezést érzelmeinek a polgárság. Bankettet rendeztek Fábry tiszteletére és a banketten megjelent az egész függetlenségi párti vezérkar, élén Kollár János pártelnökkel. Megjelent ottan azonban a megyéből is több függetlenségi pártember, kik szintén részt akartak venni a banketten, így Kner Izidor gyomai tekintélyes iparos is és felszólalt. Első beszédében csak szőrmentében kezelte a kormány eljárását, második beszédében — mit közkívánatra mondott el — alapos igazságokat mondogatott oda a kormánynak és az azt támogató többségnek. A második fogás után fölállott Kollár és beszédében bírálta a kormány politikáját, egyenként sorolta föl a Wekerle-kabinet bűneit. Utánna jöttek a többiek , egyik jobban szidta a kormányt, mint a másik. Valósággal versenyeztek ebben. Szegény Fábry kínos zavarba került, kénytelen volt pár szóval megvédelmezni a lecsepült kabinetet. Beszéde végén a kormányt és Kossuth Ferenczet éltette minden visszhang nélkül. Szegény Fábry Károly! Az ő tiszteletére rendezett banketten ütik verik a párt vezérét, dicső Kossuth Ferenczet, a kvótaemelő többséget, a magyar érdekeket eláruló nagy kabinetet. És nincs más szava, más védelme pártja és pártvezére számára, mint hogy ő sem lehet külömb magyar hazafi Kossuth Ferencz Lipót rendes miniszternél. Egy kiszakított hangulatkép ez a kis történet. És élénken bizonyítja azt, hogy a kormány végkép meggyűlöltette magát bécsi politikájával, a sok árulással, amit harmadfélév óta véghezvitt“. Természetesen a kormányhű ember elpárolgott, mint a kámfor. A közvélemény őszinte bírálatát nem tudta hajnalig tűrni. Csúfos megleckéztetését hírül vihette a kormánynak. Legalább osztozik a fájdalmában és sajgó sebeire még egy„nemzeti“ czmet nyomhat. De a kormány egyben levonhatja a tanulságot a vidék hangulatából. Ez a tanulság pedig az, hogy : mars ! !________________________ Nem lesz állomás. A miniszter leirata. Hunvásárhely, június 30. Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy milyen szomorú sorsra jutott törvényhatóságunk azon felterjesztése, melyet az állomás újraépítésének ügyében küldött deputáció útján a kereskedelmi miniszternek. A száraz tény az, hogy megint nem kapunk semmit, nem lesz új állomásunk, habár erre, vagy legalább az állomás kibővítésére égető szükségünk volna, nem csak azért, mivel az ország ötödik, forgalmi tekintetben pedig 16-ik városa vagyunk, hanem azért is, mivel azt mindenki tudja, hogy a mostani állomás a folyton fokozódó igényeket nem képes kielégíteni. A kereskedelmi miniszter leiratát alább egész terjedelmében közöljük : „Hódmezővásárhely állomás kibővítése és a felvételi épület újjáépítése érdekében folyó évi február hó 19-én 105 szám alatt kelt felterjesztésére a következőket közlöm a közönséggel: A törvényhatósági bizottság már az 1906 évben is terjesztett elém a mostanival azonos kérelmet és 1907 évi április hó 10 én 23.826 szám alatt kelt leiratomban kilátásba helyeztem, hogy a m. kir. államvasutak hálózata a forgalom biztos és gyors lebonyolítása érdekében kielégítésre váró sürgősebb és fontosabb természetű szükségletek kielégítése után a város közönségének óhajára figyelemmel leszek. Azóta az utazó és szállító közönség érdekében fekvő, valóban szükséges bővítéses, úgymint az áruraktár és lerakó helyek bővítése tetemes költséggel részben már végre is hajtatott, részben folyamatban van. A felvételi épület újjáépítésének ideje azonban még nem érkezett el. A legkedvezőtlenebb vonatcsoportnál is, vagyis amidőn az állomáson a legtöbb vonat találkozik, az utasok száma 146-ra adódik. Még pedig hozzávetőleges számítás szerint ezek közül : kettő I. osztályú, 24 II. osztályú és 120 III. osztályú. Ezeknek az adatoknak a rendelkezésre álló helyiségek térfogatával való összevetéséből megállapítható, hogy a helyiségek jobban megfelelnek a forgalom mértékének, mint a m. kir. államvasutak számos, és a tárgyaltnál nagyobb forgalmú állomásán. Hogy többt ne említsek, Orosháza utasforgalma jóval felülmúlja Hódmezővásárhelyét és váróhelyiségei kisebbek. A helyzet helyes megítéléséhez figyelembe kell még venni, hogy az 1907 évben bevezetett 5007 és 5008 sz. vonatok folytán az utazó közönség még jobban megoszlik, mint korábban és így az egyes vonatcsoportokra eső utas mennyiség még kevesebb, mint föntebb jeleztem, annál is inkább, mert Hódmezővásárhely-Népkert megállóhely forgalmának állandó emelkedése mellett Hódmezővásárhely forgalma csökkenőben van. Ugyanis az elszállított utasok száma az 1905 évben 224 593, az 1906 évben 212 545, az 1907 évben pedig csak 204 577, volt, amiből látható, hogy a természetes fejlődés a Népkert megállóhely felé irányul. A közléttekből megállapítható, hogy a felvételi épület, figyelemmel a m. kir. államvasutakon a forgalom biztos és gyors lebonyolítása érdekében sokkal sürgősebb kielégítést váró szükségletekre, a rendes viszonyoknak, megfelel. Kivételes alkalmakkor, például országos vásárok idején, amikor a kimutatott átlagnál nagyobb számú utas fordul meg az állomáson, bizonyára nincs meg a kellő kényelem, de a rendezés alapjául az ilyen kivételes alkalmakat venni nem lehet. Fenntartom azonban ígéretemet, hogy a viszonyok alakulását figyelemmel kísérve, na annak ideje elérkezik, a város közönségének óhaját megfontolás tárgyává fogom tenni.“ C íme tehát a kegyelmes lipótrendes úr „fentartja ígéretét“, hogy majd egyszer, netalán esetleg „megfontolás tárgyává“ teszi a város kérelmét az állomás kibővítést illetőleg. Beszél a lipótrendes úr hivatalos adatokról, már teljesített bővítésekről, de hát ez mind csak nagyképű kibúvás a közönség sürgős igényeinek teljesítése alól. A közönség érzi, tudja, sínyli az állomás szűk voltát, de hát örülj ah nép!"mert Lipótfalvi úr adott flastromot , újabb „Ígéretet.“ Kossuth Ferencz ő excellencziája helyett különben Szerényi József államtitkár irta alá a Vásárhelyt kutyába sem vevő leiratot, ez azonban a lényegen nem változtat semmit, mert tudtunkkal a deputáczió magánál Kossuth Ferencznél járt, a városnak ő tett ígéretet s igy ő az, ki nem tartotta meg a szavát. Hiába hát itt minden szépítgetés, rút dolog ez, rút, rút, rút! A légycsapó növényt kevesen ismerik. Legfeljebb azok, kiknek a faismerete, a kenyerük. A kézi könyvek azt mondják róla, hogy vízinövény. Tavakban tenyészik. Levelei szélesek, laposak. A gyökér felett, a vízszínén nyertek elhelyezést. Két lemezből állanak. A két lemez a főéren összecsukódik. Rendes körülmények között a levelek kiterítve vannak, ha azonban rájuk esik valami, összecsukódnak. Érdekes itt egy megfigyelés. Ha levelére olyan dolog esik, ami nem élő, rögtön szétnyílik, de ha bogár, vagy légy csapódik rá, mindaddig zárva marad, míg az él. Azért, mert vergődik és izgatja. Arra magyarázzák ezt sokan, hogy ennek a növénynek a táplálékát légy képezi. Hogy ilyen formán hasznos növény, az bizonyos. Hisz az embereknek egyik boszszantóját, ellenségét pusztítja. Nálunk is nagyon fölférne. Ha kiváltképpen a szobában lehetne tartani. Ez azonban lehetetlen mert a házba bajos lenne a számára tavat varázsolni. A nélkül meg nem életképes, így a haszna ránk nézve elveszett. A másik fajta légy csapó azonban bevág minden tekintetben. Nem mai csirke ez, kicsivel lehet fiatalabb a légynél. Tisztes kora a házban előkelő helyet biztosít számára. Valóságos bútordarabbá nőtte ki magát. Hozzá még fontossá. Annyira fontossá, hogy valaha a legszegényebb házból sem hiányzott. De helyet talált a gazdáknál, sőt az uraknál is. Oka ennek abban volt, mert minden rendű és rangú ember bosszús volt a légyre. Vagy azért, mert az orrára szállt és ott roppta a tánczot, vagy pedig, mert beleborozdolt a levesibe és ott meleg fürdőt vett. Sőt a derelye tejfeles, vajas levében sem restellt hizlaló kúrát tartani. A légycsapó ott állott a padon, vagy a falra felakasztva. Nem ritkán a legfőbb helyre, a tükör mellé került. A rámás, vagy tornyos tükör mellé. Télire pedig beszorult a kuczkóba. Az öreg gazda háta mögé. Azért, hogy állandóan kéznél legyen. Ilyenkor más szerepet töltött be. A gyerekek rendbeszedését bízták rá. Ezt is teljes sikerrel végezte. Sokan tehetnének róla tanúbizonyságot. A légy csapónak három része van. A nyele, csapós része, meg a füle. A két elsőt egymásssal vagy madzag, vagy szil tartja össze. Ritkán dróttal egyesítik. Nincsen a világon olyan bútor darab, amit a divat érintetlenül hagyna. Többé kevésbbé csak rá tenyerel. Nem suhant ez el nyomtalanul a légycsapó felett sem. A vásárhelyi népézésről. Irta: Dr. Szappanos Mihály. a— A légycsapó. A légy ellen az irtóháborút az emberek is felvették. A legkülönbözőbb fegyverekkel. Elmés eszköz tán egy sincs köztük. Valamennyi mögötte marad annak, amit hőseink divatba hoztak, amit örökségképpen átvettünk és meg is tartottunk. Ez a fegyver a légycsapó. Kettő van ilyen. Az egyik növény, a másik meg szerszám. Amazt a teremtést hozta létre, emez az emberi kéz műve. Tolvajt fogtak. Egy vásárhelyi kofa vendégszereplése Kitiltották Szegedről. Hunvásárhely, június 30. Egy vásárhelyi asszony viselt dolgairól szól az alábbi kis történet, ki vasárnap reggel átrándult Szegedre, hogy ott egy kis pénzangra tegyen szert,je Legfinomabb áruk ! Jó kalapokat csak a KALAPKIRALYBAN! Legszolidabb árak! Jó czipőket, jó fehérneműeket, jó kertyüket ! J# A I A D E I D A I O Jl ILI Nagytakarék Kossuth-téri palota Gyönyörű női czipőket és ernyőket csak |\ L | |\ | f| L I D ll lehet olcsón beszerezni. Botokat, utazó, sport és más czikkeket csak Tisztelettel: Molnár Lajos.