Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1912. március (8. évfolyam, 56-83. szám)

1912-03-16 / 69. szám

Hódmeztvásárhely 1912 márczus 16 szombat óta 2 d­ildr­om­. évfolyam 69 szám. ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN: negyedévre 2 K. félévre A „ egész évre 8 „ f‘*’ VIDÉKRE: negyedévre 4 K. egy bóra 1.40 Egy szám éra: hétköznap 72L22 év, vasárnap ^ ., FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. II­., Andrássy­ utca 17. sz. alatt. ASÁRHELYI Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA. TELEFONSZÁM : 58. HIRDETÉSEK díjszabás szerint. NYÍLT-TÉR petit sora 80 mil. Megjelenik a kora reggeli órákban. árUSÍtják: Vásárhely • Kuta­­­son, Orosházán, a Pusztán, Gyo­pároson , Békés* Sámsonban.­­ Vásárhely márciusi ünnepe. Tízezer ember a Kossuth-téren. Hunvásárhely, márc. 15. ( Nagy Bercsényi Miklós váro­sának hlázáfias közönsége Ber­­­­csényi utódainak emlékezetét, a márciusi eszmék diadalmas, fenséges évfordulóját hozzá méltó fénynyel, pompával, igaz, őszinte rajongással ünnepelte­­ ma meg. Nem akarunk ünneprontók lenni, nem akarunk az ünnep­ség fenségességébe, lélekemelő jelenségeibe dissonáns hango­kat keverni, bár volna rá okunk. Leírhatatlan lelkesedés­sel, hazafias érzésünk meggyő­ződésteljes tüzével állapítjuk­ meg büszkén, felemelt fejjel, hogy oly­an ünnepség, mely ma a Kossuth-téren, Kossuth Lajos ércszobra mellett lefolyt, még nem volt Vásárhelyen. A vásárhelyi nép tiszta lelkű, nemzete függetlenségéért rajon­gó, megközelíthetetlen, el nem tántorítható attól az eszmétől, az alól a lobogó alól, melyet Kossuth Lajos és a márciusi ifjak hirdettek, melyet Kossuth Lajos­­és a márciusi ifjak lobog­tattak, mely lobogót később a nemzet százezrei vérrel pecsé­teltek meg, melyért a nemzet nagyjai, vezérei mártír halált haltak,nagy számkivetettségben élték le szentséges napjaikat, a vásárhelyi nép, melynek tíz­ezrei ünnepeltek ma eszme szentségének, — józan, állat a szitán, tudja mindenkor mit cselekszik, megtudja választani a helyes utat, legyenek bár so­kan, akik olyan ösvényeikre szeretnék vezetni, melyek a megalkuvás, a meghunyászko­­dás, a tüzes országútján össze­­pontosulnak. Nem, a vásárhelyi nép meg­mutatta ma is, hogy itt Ber­csényi szelleme és itt csak a haladást, az előretörtetést lehet és kell hirdetni, a farizeusok­ra, az álszenteskedőkre s­em­mi szükség, azoknak félnie (Ívek­, állmok s türelmesen nézniük azt a harcot, melyet a nép viv kitartó erővel azokért az esz­mékért, melyekért a márciusi ifjak harcoltak, melyekért Kossuth Lajos küzdött, melyek­ért nagyjaink, vezéreink hullot­tak el. A ki jelen volt a mai ünnep­ségen s látta a kipirult arcokat, a lelkesedéstől "égő szemeket, a tettekre vágyó acélos izmokat, — az meggyőződhetett, hogy csak egy út van, mely a tol­doguláshoz vezet, mely felépít­heti a megelégedett Magyaror­szág templomát, az az út, me­lyen a függetlenségi és 48-as párt halad, mely a nemzet mil­lióira támaszkodva akar szem­beszállni minden olyan tény­kedéssel, olyan sérelemmel, olyan arctulcsapással, m­ely Bécsből jön, melyen a kamaril­­­­­a csontkamrájának félelmetes­­ szaga van. Mi ezen az útón fogunk to­­­­vább haladni erőt, kitartási bátorságot ad az a demonstrá­ció, mely a márciusi eszmék jegyében ma lefolyt s hisszük, hogy eljön az idő, mikor hir­dethetjük :győztünk. Az ünnepség. A mai impozáns ünnepség­ről tudósítónk az alábbiakat írja A függetlenségi és 18-as párt a márciusi eszmék emlékezetén s ma délelőtt 10 órakor nyilvá­nos ünnepséget rendezett a­­ Kossuth­ téren, Kossuth Lajos­­­ércszobra mellett.­­ A szószék és szobor környék­­­kjét már 9 órakor ellepte a­­ közönség, a rendőrség kordont húzott, hogy a később érkezők a szószékhez tudjanak jutni. Pont 10 órak­or tűnt fel a Szentesi­ utcán a szobor felé tartó függetlenségi polgárok hatalmas tömege. Elől tíz zász­ló, majd utána a párt vezetői: Kun Béla képviselő, Nagy György dr. pártközi elnök ve­zérletével a polgárok százai. Amerre elmentek, kalaplenge­­téssel, lelkes éljenzéssel fogad­ták őket. A szószéken fogadta a pártot Kovács József, ki az öreg honvédeket vezette a templomból a Kossuth-téri ün­nepségre. Az ünnepséget a városi da­lárda nyitotta meg a Hymnusz elénekésével, majd Kun Béla lépett az emelvényre, kit zugó éljenzéssel fogadtak. Az ünnepélyt megnyitó be­szédet Kun Béla orsz. képvi­selő mondotta, többek közt igy szólván: — Az 1848. március 15-ikje után következett idők dicsősége egész világot bámulatba ejtő nagyszerűsége a Kossuth Lajos nevéhez fűződik, de maga már­cius 15-ike, korszakot al­kotó, csodás lényeivel a Petőfi Sán­dor érdeme, azé a lánglelkü lantosé, ki negyedszázadnál alig egy évvel élt többet és mé­gis századokra, újabb évezre­dekre szóló dicsőséget szerzett Istentől ihletett költői alkotá­saival nemzetének. Ő állott oda, mint egy égő lángoszlop a márciusi ifjak vezetőjéül, a kétkedést, a töprengést, a ha­logatást ő űzte el a Talpra magyar riadójával, ő utána ro­hanva vívta a vérnélküli gyö­nyörű csatát az előbb kisded csapat, majd a nép ezreitől megnövekedőn hatalmas tö­meg és nyitotta ki a börtön ajtót, k­ényszerítette meghódo­lásra a dölyfös zsarnokot. Petőfi volt az, kitől megta­nulhatjuk,mily­ennek kell len­nie az igaz magyar hazafinak, a­ki végletekig ragaszkodik: az édes anyaföldhöz, hol az ősök­ csontjai porladnak és Tőle ta­nulhatjuk meg azt is, milyen­nek kell lennie az igazi ember­nek, ki a­nélkül, hogy elsza­kítaná magát a nemzeti köte­léktől, átérzi az egész emberiség fájdalmát és az általános em­­berszeretetet hirdetve, kész ontani vérét a nemzetek egyete­mes nagy céljaiért, a világsza­badságért ! Petőfi lelkileg a népé volt, március le­lkét a nép számára teremtette meg, a jogegyenlő­­ségnek hitvallását a nép javára pecsételte meg esküvel, Kossuth Lajos a jobbágyfelszabadítás óriási művét szintén a népmil­­liók jogos érdekében cseleked­te meg, e­­két Halhatatlanhoz te­hát csak akkor leszünk­ hí­vek, ha a népnek meglevő jo­gát tiszteletben tartjuk, meg nem levő jogát pedig kivívni segítjük. Adja Isten, azért imádkoz­zunk, hogy e nemzet soha el ne tántorodjék a népjog és nép­­szabadság eszményétől, soha meg ne tagadja Kossuth Lajost és Petőfi Sándort, a­kik nem­csak a magyar történetbe, de világtörténelembe is beleírták kitörölhetetlenül a nevüket és ezáltal a mi dicsőségünket! Meg-meg­újuló viharos, lel­kes éljenzés fogadta Kun Béla beszédét, ki után ifj. N. Szabó Pál szavalta el a »Talpra ma­gyarét olyan tűzzel, olyan lel­kesedéssel, mely tapsokra ra­gadta a közönség ezreit. Barna Endre ügyvéd, a 48-as Bercsényi kör elnöke tartotta az emlék­beszédet. Tartalmas, mély, okos volt minden mondata, rámutatott azokra az indító okokra, me­lyeknek folyománya volt Ma­gyarországon március te­ ike. Úgy van a magyar ember március től­kével — mondotta Barna Endre, mint a vallá­sos ember a miatyánkkal. Tud­ja, elmondja mindennap, de újra megismétli, hogy abból erős, kitartást merítsen a jövő küzdelmeire. Lelkesítő, szép szavakkal s a haza éltetésével fejezte be lem­dületes szónoklatát. Melegen ünnepelték. Az iparos daloskor adott elő ezután egy tüzes indulót, a kö­zönség viharos tetszése mellett Csótó Nagy István »Az utol­*­­­só honvéd« című mély gondolat­­­tokkal telt verset szavalta el , hatásosan. A függetlenségi és 48-as párt koszorúját, melyet Kotormán­y István adományozott, Nagy.­­ György dr tette le a szoborra, a következő szavak filisére­­tében: — Minden magyar ember igaz eszményképe: Kossuth­ Lajos, te vagy az élet, te vagy, az igazság, te vagy az út.­­ Mikor március 15-ikét, a sza­­­­badság hófehér hajnalhasadá­­s­sál ünnepeljük, Te rólad emlék­i kezénk. A Te érdemed, hogy, mikor már sülyedni kezdett itt minden, lánglelkeddel a füg­getlenségi érzelmeket a nép lelkébe oltottad kiolthatatlanul. Hazádért rabságot szenvedtél. Boldogok, kik hazája.Ezért rab­ságot szenvednek, mert övék a lélekszabadság. Ércszobrodhoz azzal teszem le a koszorút, hogy eszméidhez halálig hűek­ maradunk, üzenet nélkül is regimentedbe me­gy­ünk. Úgy legyen! A tüzes szép beszédet nagy, éljenzés fogadták, még a városi dalárda énekelte el a Szózatot s ezzel a gyönyörű ünnepség­nek. Kovács József pártelnök tartalmas, okos, a 48-as hon­védeket érdemük szerint ma­gasztaló záró beszédje után vége lett, a hatalmas tömeg el­oszlott. Az ünnepségen megjelentek a városi tanács képviseletében Juhász Mihály polgármester és Kmetykó József főjegyző­, a vá­rosi dalárda, melynek zászló­­­ját márciusi ünnepségre ma 18-adszor Gaál Dániel vitte. Tóth József vezetésével az iparegylet és ipartestület, az iparosdalárda, Borsi János ve­zetésével a szociáldemokrata párt. Ez utóbbinál meg kell jegyeznünk, hogy­ a szocialisták íme most is tanúbizonyságot tettek arról, hogy hazafias ér­zésükben csak a maszlagotok bántják meg őket, jobb hazafi­ak ők a­zoknál , kikn­ek be kellene látniok, hogy a jog­­fosztottakat alkotmány sáncai­ból kizárni nem lehet tovább, hínnem igenis keblünkre kell ölelni azokat. Az ünnepség után a városi és iparos dalárda tagjait Ko­vács József pártelnök a Fe­kete Sas éttermében megvendé­gelte.

Next