Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1913. április (9. évfolyam, 77-102. szám)
1913-04-01 / 77. szám
tasi Uolu,nádni ben 740 Baöldvan hara 3 741 ma-Garok-742 télyi hold ku- Érte- 52 t. 743 imagrácsa ténál 744 szöllrmeigen -utca 747 tea 7árlmas alma, nagy telyeladó. Féz-748 re ta zalma idható .ihelyt. 749 foglya eladó, kér. 751 idő és elvételt Sze- Égető 754 lonnak az Ura. 753 lakás eladóalatt a napfogó reléssel s fod- 755 «fa-utca ». 679 Hódmezük atak, uig 1013. április 1 kedd Ara 2 fillér IX. évfolyam 77 szám. A VÁRHELYI ilRUETÉSBlf lllszabás szertarb NYILT.TÉH petit sora SO » «cdlelenik a kor regelt örükben ÍRÚSÍTJ&K ! Vásárhely - KUl. son o Oroshftzást Pusztén c Ojr®. túroson o Békén gém sonbar. í.6kizetk») Is HElYBEN8 aatredévre 3 H. 'élévre * ao «éész évre * OH VIDÉKRE 8 ■«éyedévre 4 I*. «éf búra 1.40 s.CS> széni ísj-sas uätliSznaii 2 .mAAsv ■ '.líamizjp K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP íerkesztöség és MadóMvataL Kossuth-tér Ab Hódi Pál utca sarok. Pfiszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA. TELEFONSZÁM : 58. gwwüfi iii»w«n i~ír~Tliü I r ■' ■ ín ■■■ ** t '' n ü—■■ Hunvásárhely, március 31. • A törvényhatósági bizottság március havi közgyűlését ma, a szép, hangulatos március hónap utolsó napján tartotta meg a főispán elnöklete alatt. A közgyűlésnek másik tárgya jgyai voltak a szervezési és nyugdíj szabályrendeletek, melyekre nézve azonban nem bocsájtkoztak érdemleges tanácskozásba, mivel a szabályrendeleteket a törvény-hatóság tagjaikellőkép nem tanulmányozhatták át az idő rövidsége miatt, de máskülönben is oly fontos és évtizedekre kiható jelentő-sége van ezen dolgoknak, melyeket komoly tárgyalás alá kell venni. A közgyűlés épen ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy a két szabályrendeletet április hóban egy rendkívüli közgyűlés elé fogja terjeszteni. A közgyűlésnek másik tárgya volt akórházi tisztviselők fizetésének rendezése. Régen vajúdik márez a dolog is igazán csak örömünkre szolgál, hogy azt a közgyűlés közmegnyugvásra oldotta meg, elfogadván a kórházi bizottság azon álláspontját, hogy a kórházi főorvost, osztályorvosokat és tisztviselőket fizetési osztályokba sorozta. E tárgynál Kovács József igen szép hangon emlékezett meg a kórház igazgató főorvosának nemes tevékenységéről, nem különben a kórházi tisztikar buzgó működéséről. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a kórházi tisztviselők fizetésének rendezése se a házipénztárt, se a pótadót egy fillérrel se terheli, mert a kórház épen a vezetés szakszerűsége folytán kifizeti magát. Sőt az állam csakis abban az esetben nem szállítja lejebb az ápolási díjak révén a kórháznak adott segélyt, ha a kórháziköltségvetés a segély összegét tényleg fel is használja. Ha pedig akórház évről-évre megtakarít, akkor az az összeg nem a házipénztárba folyik be, hanem az államsegély száll lejebb. A közgyűlés lefolyásáról különben alábbiakat jelenti tudósítónk. A közgyűlést Cicatricis Lajos dr. főispán negyed tíz órakor nyitotta meg. A polgármesteri jelentést Kmetykó József főjegyző olvasta fel. A közgyűlés a jelentést tumásul vette. Egy interpelláció. Bálint József bizottsági tag az iránt terjesztett elő interpellációt, hogy mi van a vagyonőrző vállalattal. Szathmáry Tihamér főkapitány adott felvilágosítást a vagyonőrző vállalatról. Elmondotta, hogy a vállalat az ő ellenőrzése alatt áll s ha azt fogja látni, nem felel meg hivatásának, bevonja az engedélyt. Bálint József azt mondja, hogy a vagyonőrző vállalat igen kellemetlen vendég, mert visszaéléseket fognak elkövetni. — Nem kötelező a biztosítás — szólt, a főkapitány. — Tudom én azt — felelte Bálint József — de hiszen nem is tesznek eleget kötelességüknek. Átiratok. Sopron megye a kötelező tűzbiztosítás céljából irt át. A tanács tudomásul vételt ajánlott, a közgyűlés elfogadta. Torda megye törvényhatósága egy országos közgazdasági alap létesítése céljából irt át. A közgyűlés az átiratot tudomásul vette. Szatmár megye a balkán államokkal kötött szerződéseknek felhatalmazási törvény alapján tervbe vett megváltoztatása ellen az országgyűlés képviselőházához feliratot intézett s ezt pártolás végett nekünk is megküldték. A tanács javaslatára az átiratot tudomásul vették. Nagyvárad törvényhatósága a tanítók fizetésrendezése céljából írt át. A közgyűlés tekintettel arra, hogy a képviselőház már ezt a dolgot letárgyalta, tudomásul vette az átiratot. Le a napirendről. Az új szervezési és nyugdíj szabályrendeletet Kmetykó József főjegyző ismertette. Elsőnek Orovecz János szólalt fel s azt kérte, hogy ezt az ügyet most vegyék le napirendről, mivel a bizottsági tagok nem ismerik az ügyet kellőleg. Spinka Antal szintén ilyen értelemben szólalt fel, elmondta, hogy egy rendkívüli közgyűlés keretében szeretné ezen ügyet tárgyaltatni. Kovács József hozzájárul ahhoz, sőt ő is azt kívánja, hogy egy rendkívüli közgyűlés keretében tárgyalják ezen dolgot, mivel igen fontos és nagy érdekei fűződnek ehhez a polgárságnak és a tisztviselőknek. — Különösen a nyugdíj szabályrendeletben vannak olyan intézkedések — mondotta Kovács József melyek sérelmesek és méltányta-lanok s azt szeretném, ha egyáltalán nem kerülne ez a közgyűlés elé. A főispán, majd Juhász Mihály ilyennek említette meg Kovács József igen helyesen, hogy a lakbér után is nyugdíjat adni nem szabad, mert nem bírja az adófizető nép. Apolgármester szólalt fel, a polgármester a tanács nevében hozzájárult a halasztáshoz. A közgyűlés ezután határozatkép mondotta ki, hogy az új szervezési és a nyugdíjszabályrendeleteket s az ezkapcsolatos kérelmeket április hóban egy rendkívüli közgyűlés keretében fogják letárgyalni. Fizetésrendezés a kórháznál. A kórházi bizottság javaslatotterjesztett a tanácshoz, hogy a kórházi orvosokat és tisztviselőket fizetési osztályba sorozzák. A tanács a közgyűlés elé olyan j .javaslatot terjesztett, hogy a kórházi főorvost a Villik, az osztályorvosokat a IX-ik, a kórházi gondnokot és ellenőrt a X-ik fizetési osztályba sorozzák be. Kovács József igen szép és elismerő hangon nyilatkozott a kórház vezetőségéről, örömének adott kifejezést, hogy a fizetések épen a kórház életképessége folytán rendezhetők, de meg is érdemlik a kórházi tisztviselők a fizetést, mivel igaz buzgósággal tevékenykednek. Általános éljenzés fogadta Kovács József szavait; a közgyűlés egyhangúlag fogadta el a tanács javaslatát. A pusztai kapitányság, Kecskeméti Péter és társai pusztai lakosok kérelmet adtak be a tanácshoz, hogy a Pusztán egykülön közigazgatási hivatalt állítsanak fel. A városi tanács előterjeszti, hogy a pusztai lakosság kérelmének jogosságától át van hatva, éppen ezértgondja lesz arra, hogy a pusztai kapitányság a rendőrség rendezése folytán meg is valósuljon. A javaslat további része intézkedik arra, hogy úgy a központon, mint Kutason hetenként egy-egy napot töltsön a járlatkő. Ezt az újítást az összehívott bizottságban épen képviselőnk javasolta s a főkapitány, majd a tanács is erre a méltányos álláspontra helyezkedett. Greguss Máté a tanács javaslatával szemben azt vitatja, hogy a pusztai közigazgatás létesítését elhalasztani nem szabad, mert a a gazdálkodóknak óriási hátrányukra szolgál, hogy apró-cseprő kis dolgokért 20—30 kilométeres utakat kell tenniök. Azt mondja, hogy olyan közigazgatási központokat kell létesíteni, ment Kecskeméten és Szegeden vannak. Ha a tanács igazán lelkén viseled a pusztai polgárok ügyét, akkor ezeket meg is tenné. Szathmáry Tihamér főkapitány,felvilágosításokat ad s kijelenti, hogy a rendőrség átszervezése alkalmával gondoskodni fognak a pusztáról is. A külterületi utak kikövezése után lesz csak a város abban a helyzetben, hogy tisztán lássa: hová mi kell!? Kádár Lajos kutasi tanító elfogadja a tanács javaslatát s azt fejtegeti, hogy a külterület érdekeiről gondoskodott a tanács akkor, amikor orvosi állást szervezett, méntelepet csinált, piacot engedélyezett. Helyesnek tartja egy külön állás szervezését, de ezzel addig lehet várni, míg a rendőrség szervezése bekövetkezik. Csizmadia József pusztai bizottsági tag az állás rendszeresítése mellett szólalt fel s elmondotta a külterületiek sérelmeit. Greguss Máté és a főispán szavai után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. Ujjítások a téglagyárnál. A közgyűlés határozatából kifolyólag a téglagyárnál egy iparvasút és szárító színek építésére árlejtést tartott a városi tanács. Az árlejtésen a vasútra Rösemann és Kühnemann budapesti cég, a iszárstó színekre Borsos Péter helybeli ácsmester tettek legolcsóbb ajánlatot. A közgyűlés nevezett két vállalkozónak adta ki az építést. A Wlassich utca szabályozása. Wilhelm Mór kérelme folytán a közgyűlés már hozott egy határozatot, hogy a Wlassich-utcát szabályozza s az eleső területet Wilheim Mórnak ölenként 40 koronánáért adja el, ha Wilheim 15 koronáért ölenként az utcanyitáshoz szükséges területet a városnak átadja. Wilheim Mór most egy újabb beadványt intézett a tanácshoz, a közgyűlés azonban kimondotta, hogy előbbi határozatát fentartja. A hitközség kérelme. A helybeli izraelita hitközségi pap és kántoriak építésére 50 ezer A város parlamentjéből Nem tárgyalták a szervezési szabályrendeleteket. ......................Ön is velvet szép, jó és olcsó fehér» emilt! r* t!?i Dfifcv ttjaip, mnillfsn WfcftPlT' * 750 drb. kézi hímzéssel hímzett, de szép mintájú női inget, kitűnő anyagDOila* Wll CywS VSiifi* lUijlLlI WSNwll? • rabja 3 korona; 450 drb. háló kabátot darabja már 1 kor. 90 fill.-től; 375 drb. alsó szoknyát darabja 2 K. kO fillenőt és 425 drb. női sifon nadrágot. Ezen áruk elárusitása a Verseny áruházban ma megkezdőüök és míg a i.1E2.et tart, .gen ococ avhatés. Kerem a firmat megtekintését. Tisztelettel: Weisz Imre Versenyáruháza, (Zöldségpiac, Szilágyi-b&zbfcü.l