Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1915. március (11. évfolyam, 61-91. szám)

1915-03-01 / 61. szám

Hódmezővásárhely, 1915 március 1. Hétfő óra 2 fillér. XI. évfolyam 6. szám. S­­eifőesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefon: 87.1 egyes szám ára 2 fillér, vasárnap és piaci napokon 4 fillér.­­ Felelős szerkesztő és laptulajdonos Kun Béla. Előfizetési ár helyben egész évre 10 K­. félévre - . Vidékre negyedévre 5 K.. — Nyilttér petit sora 80 fillér. VÁSÁRHELYI Független politikai napilap. A duklai harcok. (A sajtóhadiszállás engedélyével.) Északi harctér, február 27. Három hete folynak azok az elkeseredett harcok, amelyek a duk­lai szorosnál fejlődtek ki és amelyeknek fontosságát mutatja ezeknek a harcoknak az állandó hevessége s elkeseredettsége. Három hét óta dö­rögnek az ágyuk a makoviciai hegyek körül, anélkül, hogy a harcoló sereg akármelyik is jelentékenyebb tért nyert volna. Az oroszok igen nagy túlerővel forszírozták az előretörést ezen a vonalon, de minden kísérletük ebben az irányban véres kudarcot vallott. Az orosz támadás célja igen valószínű, a ka­ssa- oder­bergi vasút vonalát akarják nyilván birtokukba kerí­teni, hogy ezáltal csapatszállításainkat megbénítsák vagy lehetetlenné tegyék. Ez a törekvésük már most meghiúsultnak tekinthető helyzetünk a duklai vonalon olyan hogy beláthatatlan ideig tudjuk tartani a vona­lat az orosz erők ellen. Az orosz támadás annak idején a Dukla szorostól a Ladomérpatak völgyén dél felé indult meg. Ezen a ponton Felső-Vizközig jutottak el az oroszok, míg egy másik igen erős hadoszlopuk északnyugat-délkeleti irányban nyomult előre, tehát Felsőpagonytól Felső-Vizközig. Ha ezt a területet a törpéken kipontozzuk, akkor kitűnik, hogy az oroszok Sáros megye legészakibb csücskének háromszögét tartják megszállva Ezen a háromszögön túl egyetlen lépéssel sem tudnak elő­rejutni. Az oroszok elhelyezkedésének az rájuk a veszedelme, hogy a há­romszög mindkét oldala benyomható, úgy, hogy ők akik támadni akar­nak és akárhányszor — szokásuk ellenére — rohamot roham után csi­nálnak, kénytelenek voltak elásni magukat, ami semmiesetre sem mu­tatja a sereg offenzív szellemét. A harcok a sáros­ fronton rendkívül hevesek. Az oroszok vesztességei igen nagyok és az orosz ember­áldozatnak semmiféle eredménye nincs. Általában helyzetünk igen jónak mondható és bizo­nyosra lehet venni, hogy az orosz támadásoknak semmi eredménye nem lesz. Negyvenként hajó bombázza a Dardanellák erődeit. Berlin, február 27. A Konstantinápolyból és Olaszországból érkezett jelenté­sek most már tisztán mutatják, hogy a szövetséges angol-fran­cia flotta a legnagyobb erőfeszítéssel látott a Dardanellák bom­bázásához és mindent megkísérel, hogy e nagyszerűen megvé­dett török tengerszoros erődeit elhallgattassa. Eddigi kísérletei mind kudarccal végződtek, de a szenvedett veszteségeket pó­tolták és olyan nagy erővel kezdték meg újból a Dardanellák forszírozását, a­milyenre még alig volt példa a történelemben. Milánói jelentések szerint tegnapelőtt reggel féltíz órakor huszonkét nagy páncélos hajó és busz torpedózuró jelent meg a Dardanellák előtt és megkezdte a török erődök bombázását. Már előbb há­rom vizi repülőgép tűnt fel a partvidék felett. A gépek ezer méter magasságból, gyújtó gránátokat dobtak az erődökre és néhány helyen tüzet okoztak. A flotta ágyúinak tüzelése főként Dardanellák bejáratának két erőde, az Orkanía és Kum Kallessi ellen irányult. Három­negyed óráig tartott a tüzelés,,,­melyben több mint százöt­ven ágyú vett részt. Összesen több mint két­ezer lövedéket adtak le. A harc közben az ostromló flottát még hét angol és három francia dread­­noughttal erősítették meg. Egy tenedosi jelentés közli még, hogy két nagy csa­­tát szállító hajó érkezett a Dardanellák elé. Ezeket tíz segéd­cirkáló kísérte. A szövetségesek most már több mint hatvan egy­ségből álló flottát gyűjtöttek össze a Darda­nellák előtt. Az entente-lapokban legutóbb az a hír jelent meg, hogy Anglia a bombázás előtt felszólította Olaszországot, hogy ve­gyen részt az akcióban, de Olaszország ezt az ajánlatot vissza­utasította. Római politikai körökben ezt az egész hírt a leghatározottabban megcáfolják. A Daruion bombázásának eredménye: Bécs, február 27. A Südslawische Korrespodent jelenti Athénből . Az angol és fran­cia flottának a török tengerszoros, a Dardanellák ellen intézett támadá­sáról beérkezett jelentések szerint a Dardanellák külső erődei mindkét bombázás alkalmával a legnagyobb mértékben megfeleltek feladatuknak. Pedig az első bombázás hat, a második pedig nyolc óra hosszat tartott megszakítás nélkül. A hajók nagy távolságról bombázták az erődöket, úgy hogy a lövedékek nagyobb része a tengerbe esett. A török ágyúk csak akkor szólaltak meg, ha egyik másik ellenséges hajó lőtávolságon belül jött. Ez a taktika azt­­a hitet keltette az egyes hajók parancsnokainál, hogy sikerült az erődök tüzérségét elhallgattatni. Előre rendeltek tehát több hadihajót, abban a reményben, hogy sikerülni fog az átkelést kierőszakolni. Alig értek azonban megfelelő kö­zelbe a páncélosok, megszólaltak a török nehéz ágyuk és elűz­ték a hajókat, amelyeket többször el is találtak. Az ellenséges hajók sérülését török részről pontosan megállapítani nem tudták, annyi bizo­nyos hogy egy dreadnoughtot a vízvonal közelében meglehetős súlyosan megrongáltak. Az erődök csak jelentéktelen sérülést szenvedtek. Japán-kínai háború. Jüansikkaj, a kínai köztársaság elnöke az összes japán követeléseket visszautasította. A további tárgyalá­sokat nem tartja összeegyeztethetőnek a felségjogokkal. Londonban nagy aggodalmat keltett. Japán fegyve­res fellépését elkerülhetetlennek tartják. Félnek, hogy Kína idegen hatalmaktól megerősítéseket kap, miből beláthatatlan bonyodalmak keletkezhetnek. A lapokra elrendelték a cenzúrát. Offenzívánk fenyegeti az elleséges főerőt. — Az oroszok védik a balszárnyt. — (A sajtóhadiszállás engedelmével.) Az ellenség tisztában van azzal, hogy ha már a jobb­szárny biztosítása Kelet-Porosz­országban nincs módjában, leg­alább a balszárny védelmére kell megtennie minden lehetőt. Az oroszok erőfeszítéseinek másik oka az, hogy a Dnyszter­­vonal elvesztésével együtt jár két rendkívül fontos vasúti összekötő vonatnak az elvesztése is, még­pedig a kievi fővonalé is, aminek pedig a galíciai orosz főerők látnák kárát. Az oroszok számára megmaradó egyetlen vasúti vonalon ugyanis a hadsereg élelmezése és a munk­a pótlása teljesen lehetetlennek lát­szik. Lesz vetőmag, lesz pénz, lesz munkaerő, van remény jó termésre. Az idei termés hét szempontból óriási fontosságú, először a­mire a hadseregnek szüksége van és a­mi az élelmezés szempontjából fontos. Aggodalomra két körülmény adott okot. Először az, hogy nem lesz elég vetőmag, vagy a gazdák-

Next