Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1919. november (15. évfolyam, 243-268. szám)
1919-11-19 / 258. szám
. 2 .aorr Az Ausztriába internált kommunisták ellen. Végre erőtlen támadói kijelentések hangzottak el illetékes osztrák részről a Karlsteteba internált kommunisták, Kun Béla népbiztos és cinkos társai, valamint a túszgyilkos bajor Levien ellen. Az osztráknemzetgyűlés több tagja követeli a kommunisták kiadatását és ellenöki a szigorú eljárás indítását. A környékbeli lakosság is rendkívül fel van háborodva az internet k«mnd»isták,énel és meg akarja őket éírésellni.B Leifjóbb !Cittitiger képviselő egy Waidhofenben tartott gyűlésen erősen kikelt a karnsteini állapotok miatt, ahol az osztrák kormány — ugrottfrid ■*“ valóságos kommunista aka-démát tettem be, amelyben az ott internált veszedelmes onaberek válogatott csendőrök biztos őrizete alatt akadj»lytontalanul tovább'; folytathatják üzelmeket és újabb ,felforgatás! .terveket főzhetnell, . ki A karlsteini kastélyban gyakran a meglátogatuk az, ott tartózkodó komoonistákat bécsi urak és Hölgyek, nerasetgyülésl, képis akadnak ezek között a látogatók között, amibőlkitűnik, hogy az osztrák kor-mányférfiak egy része írtégralndig nem a^ta fein konymdni»ta fialforgatókkal MÜ o^ekött^- t^seit, ami kétszeresen nagy i imoly Ktofei^ Amikor- A thénnak ^ komuunista üzelmek miatt & lí^ette MélebC^V- ? téseket kel eltűrnie. Ertfceen Uren teÜlmén^, tö lött, hegyi. az álUoakancellár, ha4 tudatában ^va ezzel összefüggő intézkedések súlya- j nak, hogyan engedhette meg, hogy |i©vi|ö* i|, a kiszolgáltatási» junior kormány .gyA föBdekbe vigyek. Vagy azttegyjük-e, hogy az államkancellárnafe a kommunisták ügye tol lakossága hetven nistának a karlsteini kastélyban való tartózkodása miatt «(ágyon izgatott és egy^ltalán, nem ?hajlandé"ozt & ^gyén-. itítot még tovább, is lei^rni.i • tyi'i I r H- mu Ul,,,; -IS ^tt4o4»?fííjantások. 7j r -Koherdamból jelentik: A londoni höy-' •égi választások eredménye a muafcás-1 eágnak ahsa^uf h(AaU,^S|-i fiában a városban 3S8 uiarnddtumof bspwfc, lilg a korsefsatlvok és Mi lílftsráS-sok együtt 420 at. Mimkáskétőkb^p szt tartják, hogy a jelek szerint a legközelebb varántásokon a munkásság fölényesen győzni fog. félvéJ * Sft ,iSC41 IÍZC3 GSB J Karínthla sorsa. Páriából jelentikf^A legtöbb' katonai tanács felhívta ayugotzlávokat,hogy Karinthiátés subák kerületébe tartózd öszszes területeket nyomban ürítsék ki. VSARHELYi xv5 kj^LI UJSAG 1919 november 19. Huntkiiki HallaÉn az ír tíz tiz fontomat, hogy'a közérjhatalitflltedéke, kísérletet tegyenek. :^bszt néc oi A megindult a diplomáciai tárgyalás Bécs és Beryn közt. Budán a konkrét békefeltételek köztére azé llett «bolt, Bethmann- Helweg, a német császár tudtával ellenezte azt. 4 «. " Jellemzők azok a megjegyzések, melyeket Koerich báró, a Vezérkar főnöke tett az okstatokftt. í megjegyzésekben Brötaanflorff Konrád anneksziás ‘“T' | " vjzdr hétfőn reggel úgy látszott, hogy meg akar illani a Tissa hraáisa, Sörtvélyesen kulminálni kezdett a via. Vagyis:* sem nem áradt, sem nem apadt, a keddre virradó éjszaka azonban újabb meglepetést hozott. A víz újabb fél métert áradt, úgy, hogy a kártélyi dög is kilépett medréből. A víz most már ott zajlik az alacsonyabb szőlőkben és a Szücs tanya alatt. Most már nem lehet száraz lábbal bemenni sehol a szőlők felé. A levágott rőzsakötegeket Szeges felhordja a szennyes árus már lebegteti a kivágott fűzfa derekakat is, dg itt még nincs nagy baj. Haj, újabb erős áradás nem jön s ha meg-y a víz emelkedése, nem sok lesz a veszteség, esak a Porkányban és a Rárói réten. A hullámtéri tanyákról már hurcolkodik, menekül a'tép. ''Ilyen időben s ilyen szokatlan vizárra még nem emlékeznek. Kedden reggel a via elérte a 7 métert. Sínei Gyula társulati szakaszigazgató az esetleges vízvédelmi intézkedések megtételére tegnap a helyszínére ment. Csőrés Kukorica eladására felhívás. (,észá román rekviráló bizottság egyezer mázsa csöves kukoricát vásárol. Felhivatnak azok, kiknek eladó kukoricájuk van, hogy azt is évi november hó 20-án csütörökön a. e. szefétt a városháza emferet 14 ajtó szám alatti hivatalba jelentsék be . A csöves kukoricát a bizottság fogja beszámítani, a vasútnál mázsálni és a vételárat mázsánként 10 kprettával számítva az átvételkor kék pénzzel azonnal ki se fizeti. HódezöVásárhely, 1919- évi november hó 18. - ROMABIZEKVIRÁLIÓ BIZOTTSÁG. J&'utt.ln. f r ■ ■M, BS'jiácataaniq ' . STí fijl/iis í ; ,í Kifizetik a hadikolosznők kamatait. »» BECS. Budapestre! érkezett hírek szerint a magyar kislány ielshelt » rendes gazdasági élet helyreáll, « eleget fog tenni kamatfizetési kötelezettségének. A hadikölcsönkötvények esedékes kamataiból egyelőre csak hárommszázalékot fizetnek ki, míg a fennmaradó kamatösszeget a kötvénytulajdonosok javára írják, illetve állami tartozásukból leírják. Ugyancsak ebben az időpontban a földhitellevelek és járadékok kölcsönei után esedékes kamatokat is ily módon el fogják szátoolni. t*¡ iJis.íi iáit■.sic.ii »• 11 iíí j nq9 ,»«)'£ Jákedei&m 9,% spirongedályekbftl. FejérvirY Bertalan adótgyi tanádánck dlötszjoaztóélt tett a ta*aácahoz, hogy A t^bsk kjzött M iparigázolvtey^ ce iparwigedttyák után is rójjon ki magívuAb dijakat, ez után se keresve» a város súlyos pénzügyi viszonyainak rendekéséét Be a dolog így van már Ssenteren, Szegeden s a többi ásta városokban is. Eddig az igazolványok után 10, az engedélyek után 20 koronát szedett a véres. Ezek az összegek a tervezet szerint 109-150 koreaira. «rib 5 vm & Mi*- .usyián.itt» smájb-U Síi CrOnbeill a.uboá f.-i i ..“Qi ' *^JO| ICI'iEislJl I licit* •* J!£)«--,jVIé (JA k tótá' A kényszerkfll^P ujabb fizetői. \ A kénfszerkölcsön kirovása ellen, napról-napra sokan felszólalt rvako Tofbat elttédért, mert ezzel^a vádos érdekei ellent vétene. aA Sfi mégis elyán ‘helyzetnek vtsz, hogy képtelen elegeit tea|» kirótt kötaksséginek, forduljon teljes bisalmai a tanácchoz.Újabban fizettek: Pár. Mérai István birtokosok, Késey István gyógyszerész, Neumann Vilmos keReslkedő- /.,a s4ofifor.t,isq5t kaessbsfi na.noi A fact, söt hárós lehet, fia nem végződik még kíméletlenebb harccal járó fenyegetéssel, vagyis ellenes gefrikte a legbútyosabb veszedelemmel , a tengeralattjáróit khnéjében hábcujával, amelyet azonban, ha rákerül a sor, haláttaásmérővel ítéli megkezdeni. A felölelő életek dizmához fűzőit "megserzéseiben" , a több közt akt követéste Iránrád, hogy Szerbiát sétálni körülmények között se adják vissza többé. Kelet- Szerbiát hatotta Bulgáriához, a shaar psatissusi »tinTen «egyen a znonas Kine. Kodrád báró egyébként Belgium Vlkry•rááltása mellett volt, de nem lelkesült valamig címűi német gyarmatok Viszszaadásáért. Lengyelországnak Komán báró hajlandó volt beífin'jelentősét;ű stratégiai határkiigazításokat adni, de JóSzefiávnnik a Bohmaan-Holweggel folytatott tanácskozásáról készíteni Mentéshez négy függetéket mellékeltek. Ezek, :lberítStók. iSáff Barién báré? az indi ? ieratát béke a fiatal eszméjére, hogy a SUtyo a gazdasági helyzet, a Közép-uró-' pát paszetó- harc'és s későbbi súlyos hírekre való kilátás,1'diétáé* ha eredményeik is, akkor nem lefektetik be a háborút: szükségessé teszik annak meg« cap|skcuu3aa|M|0, K0m6lSGl. ; * ■ ■ | I síwí' BOl.'ö • ? Qj' &X ■ ...ifJD..«ii'li,i»C 4 Lv’iiB * -6ii lg, Leleplezések bécsi«; okiratokból, Albániát, Szerbiát és Montenegrót akarta a dinasztiának megszerezni. A bécsi »ARBEITER ZEITUnG*«Wrafbkát kőtől a berlini vizsgálóbizottság tárgyalátsaivel kapcsolatban. Megtudtok ezekből, tat része- Volt a központi hatat-1 ntak l9ie dec.- Lbékestádlatában Burlándikk és taltok szerep jutott abban a Koarádnak, a vezérkar főnökének. A bécsi lapban közölt okmányokból meg lehet állapítani, hogy az első békeajánlatot ’Trechben kezdemményezték. » * - t csak urlv, ha Lengyelország viszonzásul szorosan csatlakozik a középhatalmak* hoz. A központi hatalmak stratégiai határ* kiigazításokat követeltek Oroszország* val, Kürfölddel, Litvániával, valamint Romániával szemben is, az utóbbival főképpen a Vaskapunál. Ehez a ponthoz Koprán a következő megjegyzést füstöl . — Kedvező fövésű erődítéseket építünk Bulgária határainak kibővítésével, Szerbiának bolgár megszállás alatt levő egész keleti részén, Macedóniában és a Dobrudzsában. Burián feltételei számot vetettek a Szerb királyság visszaállításával. Konrád erről a következő két lila: — A szerb , királyságot semmi, szín alatt sem szabad visszaállítani. Egyenesen bűn lenne ez a monarkiával szemben. . Az értárr három pontot sorol et : — * — Kelet-Szerbiát szerződésszerüleg átkell engedi! Bulged^»*- 8J·! megmarad Bulgáriából, azt a moharkába kell bekebelezni.Dontenegró természetesen szintén a monarkián^t juto* így vetette el a sulykot az, osztóik generálj» 1 i ' :,"T ¤'■■■■'•' === | Rendelet a sajtóról. A budapesti hivatalos lap közli a kormány rendeletét a sajtóról. A rendjei szerint rwfdden időszaki lapttatk és más sajtótereknek egy példányát prórenfeeti kötess példanykent a sajtóügyi kozvalohoz kell benyujtan^ még pedig kézbesítés utján a terjesztés megkezdésedet!' A terjesztést, a mennyiben tót az ellenrzésre hivatott, hatóság korábban meg nem engedi) időszaki lapoknál csak a sajtórendészeti kötelesőpéldány kézbesítésétől számított három óra múlva, i más sajtótermékektől pedig a kézbesítés napjától számított négy Hét núlva szabad megkezdeni. A rendelet hatálya^ az ország területén ítségjelenő töreden lapra kiterjed. ■ ZSÖJÍ Ki. CSOM . 'li nn^iwiEii irmhi....fogott a polgárőrség. A Jókai-utca S«eniác?óta. AvjlitO IOJió£ToÍl * '22rWi «aerMSrUt^aq G|rk% 9v.b rtstldterph'íIf a ljtiiav átisoi ui „ ttävbM av; a tneVJBost lo. iiu.j'-vbiij tui. ílEU 1 , NhfciWék #»* W4flP* 4»W‘akafr So» loma « estéin? által áltatta értékelten pdtdáKkfléá phráncsnottbátlá iefciáp « SSOiS ■ * el. ha a viszony k bekísérik a BtóT3arTrgrrr.-g.-rr,^.-.-sz. 25a. a polgármesteri hivatalban.