Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. október (17. évfolyam, 221-246. szám)

1921-10-28 / 244. szám

t“-ba­­latommal n 2—27. SS fűszer­­t, gyógy­ódi corff. rs kávék,­­ főzésű akácméz. ). Érkéz­­ji és övc­­égek stb. kereskadó 386 BBESWZCtMB iik isebb ár­­érek épi­­szegedi-uí­zőregi serép. előnyösen cos reír­­ásával is­­lárusitását kezdettem. elét bárki iktáram­at k­iváló mi­­pességé­­főződhet. REF 6­ 10. 569 ild. jében 35 kel együtt lehet dr­ában. 713 mi iskola eladó. Ért.­­ kint a 707 eig! •rónáig, it péti­vé - s Z i tOLD isy-utca 6. legolcsóbb tre lakatos Ik Ferenc­­h^^^666 db minő­­lemü ajtó kalmasabb *yak Mó- 678 IGI IASÁG 3-a. K­adara kapható a Rt-nál, 212 női­­ ezer ko- 709 z. alatti dó. :kezni lehet z. a. 684 )s süldő . sz. alatt. 705 A királyság, az apostoli magyar királyság esz­méje ma is fennen tündököl, mint ezeréves fénylő nap Hazánk egén. Szent István koronája ma is a ma­gyar állam szuverenitását, ősi or­szágterületünk csorbitatlanságához való jogunkat jelenti. Könnyű lelkű, vagy gonosz indulatu ember az, ki a legutóbbi napok eseményeiből tőkét próbálna kovácsolni akár köz­­társasági kalandorkodás, akár más bomlasztó kísérlet számára. Az 1918 okt. 31-ikét követő események, — most a történeti távlatból és igaz magyar lelkiismerettel megítélve,­­ minden becsületes hazafit meg­győztek arról, hogy a népköztársa­sági államforma, magyar talajba át­ültetve csak romboló erőt jelent s olyan lejtőre sodorja a nemzetet, melyen megállás nincs, vagy alig van, sőt a hanyatthomlok való zu­hanás a kommunizmus szovjet­ pos­ványába, az úgynevezett tanácsköz­társasági nihilizmusba zuditja s vég­el­merüléssel fenyegeti az ország sülyedő hajóját. Tehát aki Hazáját szereti s aki a nemzet ősi hagyo­mányai iránt érzékkel, tisztelettel s hódolattal van , az ma sem tagad­hatja meg a Szentkorona tanát s a nemzeti királyságnak minden párt­­politikán és történeti eseményeken felülálló, kötelező hitvallását. A Bethlen kormány az antanthatal­maktól IV. Károly király részére személyileg is kérte azt a méltóság­teljes bánásmódot, mely Szent Ist­ván koronája viselőjét Isten és em­berek előtt megilleti. Ha ez igy áll a személylyel szemben, mennyivel inkább igazság ez magával az esz­mével, az állam fundamentumával szemben ! Nincs kételynek és habo­zásnak helye, hogy csak monarchikus államforma mellett fejlődhet a ma­gyarság s érvényesítheti a benne rejlő erkölcsi és szellemi erőket. A kormányzó a minisztereket is mint a m. kir. kormány tagjait nevezi ki, ez nyílt tételt képez arra nézve, hogy a királyi jog gyakorlása csak szünetel, de maga az ezeréves in­tézmény, mely a nemzeti szuvereni­­tásnak egyik alkotórészét teszi,­­ ma is él és megvan. Angol és francia lapok is elismerik most, hogy a magyar nemzet életereje im­ponáló és épséges ; elismerik, hogy az úgynevezett utód-államok, melyek a tőlünk elrablott területeken urhat­­námoskodnak , állandó organizáci­óra és „nagy“ államalkotásra kép­telenek ; elismerik, hogy a magyar nemzetnek dicső érdemét, európai horderejű tényét képezi, hogy a bolsevizmust aránylag rövid idő alatt teljesen leverte s a duvadat feltámadhatás nélkül kiirtotta; el­ismerik, hogy a magyar nemzetnek nagy történelmi hivatása van ; elis­merik, hogy bűn volna hozzányúlni a világ egyik legrégibb alkotmányá­ban , a magyar alkotmányban gyö­kerező nemzeti királyság jogához és a törvény szentesítő erejével föl­ként elvéhez; mi magyarok tehát hogyan tehetnénk még csak kérdé­sessé is, hogy mindnyájan testestől­­lelkestől hívei vagyunk ma is a Szent István koronájához fűződő, ezeréves alkotmányos életben ki­kristályosodott nemzeti hagyomá­nyoknak, melyeknek védelmében oly sokszor ment át vérkeresztsé­­geken hősileg Árpád Apánk népe ! Ez az igazság. Szent István király­ságának tündöklő fényű igazsága ma is sérthetetlen, épen úgy mint kormányzónk s nemzeti hadsere­günk, akikben bizodalmunk volt, van és lesz! Hódmezővásárhely, 1921 október 28., pétitek. Ára 3 Korona. XVII. évfolyam 244 szám. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Siszksszt Ssév és kiadóhívat­l Inridrhelf, Kosnöi-tlr. Előfizetési ár helyben: Egész évre . . 500 K Fél évre____ 250 K Vidékre: Egész évre . . 600 K Fél évre.... 300 K Telefonszára: 8?. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Az új 20 és 10 koronás magyar bankjegyek. Hétfőn kezdték forgalomba bocsájtani az új 20 és 10 koronás magyar államjegyeket. Sokat ki is adtak, de másnap már jött egy távirati rendelet, mely bizonytalan időre beszüntette az új pénzek kicserélését. Az új pénzek nagyon csinosak. A 20 koronás jobb oldalán a budai halászbástya van a Mátyás templommal; hátul egyszerű felírás hat nyelven. Ugyanez van a 10 koronás­ hátán is; első lapján pedig a lánchíd egy oszlopa és Buda látképe. Korányi Frigyes báró aláírása van mind akettőn. Külterületi orvosi állások szervezése. v. Befejező közlemény. A második orvosi kör lenne a rárósi orvosi körzet, melynek déli határát a vasút adja, nyugat felöl pedig a szentesi országút képezi, északon ellenben a szomszédos község határolja, míg kelet felöl a kutasi orvosi körzet lenne a megyés szomszédja. Az orvosi lakás természetesen a rárósi uton, az iskola közelében épülne föl. .. Egészségügyi ellátás tekintetében éppen­­ olyan rapstona elbánásban részesül ez idő­­­ szerint az a másik nagy terület is, mely a­­ szeged-nagyváradi vasút­vonaltól délnek­­ fekszik és a vasúttól kiindulva folytatnia­ i­gos határát a kistóvölgyi iskola mellett­­ a csomorkányi útvonal adja, alól és körül pedig a város természetes határa ké­pezi. Ez a nagy terület ismét két részre lenne osztandó és pedig az osztó vonalat kö­zöttük a makói országút szolgáltatná, a melytől a kelet felé eső, úgynevezett er­­­­zsébeti orvosi kör központja az erzsébeti I­­skola szomszédságában lehet, a másik­­ központ pedig: „a gomai“, a vágott ha­­j­lom tájékán épülhetne föl, mint amely tá­jék a körzet központja számban mehetne. A külterület határunknak minden részén nagy népességű és sűrűn lakott, azonban mégis gorzsa tájékát, különösebben pedig a kopancsi részt mondhatjuk a legnépe­sebbnek. A tanyák nagy tömege húzódik itt meg és a javarészük kicsi területen kuczorog, néhol olyan sűrűn egymás mellett, mintha falut akarn­a alkotni. Ezt a népes mivoltot a gorzsai részen azok a földosztások, mik újabban napi­renden vannak, jelentékenyen növelik és öregbí­tik. Határunkban a hat orvosi körzet kike­­rekítése és valamennyinek orvossal tör­ténő ellátása, olyan nagy lépéssel vinné előbbre városunk közegészség-ügyét, ami­nek haszna a jövőt illetőleg ma még ki­számíthatatlan, de aminek jótékony ered­ménye és hatása abban mutatkoznék már mielőbb, hogy a csecsemőhalálozás fejebb esik a mostani magas számról, miáltal a szaporodás fokozódik végeredményben. Tökéletes azonban az egészségügyi el­látás csak akkor lesz és az eredmény ennek nyomában nagyobbá és teljesebbé akkor válik, ha a beteg az orvost, vagy pedig viszont, mindenkor akadály nélkül megközelítheti, hs könnyen érheti. Nyári időben semmi se könnyebb a vi­lágon, mint ez, mert a folytonos meleg napok a ritkább esőzés mellett hozzájá­rulnak ahoz, hogy az utak könnyen és gyorsan száradjanak és minden időben járhatók legyenek. Amint azonban beállanak az őszi eső­zések s azokat követő havazások, majd mindezek nyomában járnak a tavaszi bő csapadékok, feneketlen lesz a sár és mi­atta járhatatlan lesz az út soksz­or hóna­pokon keresztül, aminek káros kihatása és következménye éppen a gyógyítás te­­­­rén mutatkozik legjobban, mert a beteg nem juthat hozzá az orvoshoz és ennek révén a gyógyuláshoz. A betegedések nagy zöme pedig éppen erre az időszakra esik, amikor a levegő nedves volta, a hőmérsékbeti nagy válto­zások vagy éppen az állandó alacsony hőmérsék örökösen veszélyeztetik az em­berek egészségét. Azokon a hátrányokon pedig, miket a rossz útviszonyok támasztottak lehet és kell is segíteni. A segítés módja nem lehet más, mint az akadály elhárítása, vagyis az utak jár­­­­hatóvá tétele bármely időszakban. A város gazdasági viszonyai, ezzel kap­­­­csolatban anyagi előhaladása megköveteli­k azt, hogy minden része a külterületnek, s még a legtávolabb eső is, közel feküdjék­­ vagy más szóval a város torkába essék.­­ Ennek az elérése pedig csak úgy lehet­séges, ha a városba vezető összes nagy­lakat burkolattal,látják el, amikor azok az­tán nem ismernek jó időt vagy rosszat,­­ hanem mindenkor egyformán alkalmasak­­ lesznek arra, hogy a közlekedés könnyen és akadálytalanul történjék. Ezzel a móddal aztán nemcsak az lesz elérhető, hogy a külterület minden pontja­­ a városba törekszik, de az is valósutásba­­ megy, hogy a tanyai lakos az orvost min­­­­denkor megközelítheti és szükség esetén­­ minden alkalommal könnyen kéznél kapja. Városunknak az új Magyarország meg­építésében nem lehet más célja és törek­vése, mint az hogy ebből a munkából kivegye azt a részt, amely ráesik és meg­illeti és teljesítse feladatát abban a mér­tékben, amelyben az kötelessége. Ezt pedig csak úgy érheti el, ha fel­veszi a versenyt más városokkal. Első­sorban ehez a vagyonosodás esz­s­z­közeit kell megkeresnie, amit pedig nem találhat meg másban, mint a munkaerő gyarapodásában vagyis a népesség szapo­­­­rodásában.­­ A szaporodás fundamentuma pedig min­il­denkor a jó és kifogástalan közegészség­­­­ügyben rejlik és igy annak megteremtése­­ szüli majd mindazokat a jókat, miket­­ anyagi és szellemi javaknak tartunk és is ismerünk és amikre mindannyiunknak egy­ 5­aránt szükségünk van.­­ Az orvosi körzeteknek azonban a tér­­­­képen leendő megállapítása és az állások is elvben való szervezése nem sokat ér, vagy­is még ennél is kevesebbet, mutatja ezt a Mártély példája, ahol már majdnem ne-­­ gyed század óta van orvosi állás, de csak h­elyben és papiroson, a valóságban azon­­­­ban úgy áll a dolog, hogy ez a tekinté­­­­lyes nagyszámú lakossal bíró telep és a­­ környékén fekvő sűrű tanyák még sűrűbb­­ népe, ma se tudja reparáltatni az egész- s­séget, mikor szüksége van arra, legfel­­|­jebb csak akkor, ha néha napján hozzá­­| juthat. | Nagy falkát tenne ki a száma azoknak | a gyermekeknek, talán hosszú idő óta | egy kis hadsereget is, kiket a nyavalya | könnyen, minden nagyobb nehézség nél­­­­kül szállított át a halál birodalmába, mert | | nem volt kéznél orvos, aki a tudás fegy- I vérével felvegye a harczot és kiüsse a J méreg fogát a nyavalyának. I Ez a sok elvesztett élet, mely kellő kö­­zegelőnyösebben vásárolhat óriás választékban kávékat, teákat, rumokat, fűszer- és csemege­különlegességeket fügét, marónit, Jurc­skovits t­estvéreknél Görög­ Palota. Telefon m: győződjön meg az arak olcsóságáról­ rülmények között megmenthető lett volna a világ számára, keserű vádját a hatóság szeme közzé vágja a régóta elkövetett és még ma is fennálló mulasztásért. Dr Szappanos Mihály egészségügyi főtanácsos, Hadviseltek szervezkedése. A Hadviseltek Országos Gazdasági Szö­vetsége, amely már másfél év óta műkö­dik, de eddig főképpen a fővárosban fej­teti ki élénk tevékenységét, szervezkedé­sét az egész ország területére kiterjeszti. A múlt héten városunkban jártak a szer­­vezés előkészitése céljából Schrantz Béla nyug. ezredes és Schoeffner Béla nyug. húszárszázados. Dr Temesváry Géza fő­ispán meleg hangú köriratot állított ki a fent nevezetek részére, amelyben úgy a hatóságot, valamint a különféle testületek és egyesületek vezetőit és a város közön­ségét a hazafias és nemes cél támogatá­sára hívja fel. Nevezett kiküldöttek bemu­tatkoztak a város vezetőségénél, továbbá Lázár Dezső ura­l, mint a helybeli gazda­kör elnökénél, felkeresték a helybeli egye­sületek vezetőit és a sajtó szerkesztősé­geit. A Szövetség működéséről és céljáról a következő felvilágosítást nyertük: A Hadviseltek Országos Gazdasági Szö­vetsége 1920. év április hó óta működik belügyminiszteri engedéllyel, feladata a háború következtében gazdaságilag sújtott hadviselt bajtársak talpraállítása. Munka­alkalmat teremteni, munkát adni, megélhe­tést biztosítani, a munkában levőket támo­gatni, továbbá házi ipart teremteni, min­den ügyes-bajos dolgokban tanácsot adni, útbaigazítani. Aránylag jutányos építkezést lehetővé tenni, szükségleti cikkekben ol­csóbb beszerzési forrást biztosítani stb. Jóléti intézmények által a keresetképtelen vagy a reászoruló hadviselt bajtársakat és családtagjaikat támogatni, a bajtársi ösz­­szetartozást ápolni. Amint ezer­ rövid összefoglalásból lát­ható, a Szövetségnek célja valóban nemes és hazafias. Minden jelentkező tagja lehet a Szövetségnek és élvezi az összes nyúj­tott kedvezményeket. Nem hadviseltek, akik meleg szívvel viseltetnek a sokat­­sokat szenvedett hadviseltek sorsa iránt, szintén beléphetnek, mint alapító vagy pártoló tagok. Szentesen és Csongrádon már megalakultak a helyi csoportok és remélhető, hogy Hódmezővásárhelyen is rövid időn belül létre fog jönni, annál is inkább, mert a kiküldött szervezőket tá­mogatják egyrészt erkölcsileg a népes gazdakör elnöke Lázár Dezső úr, másrészt a szervezés munkájában tevékeny részt vesz Csornai Mátyás áll. népiskolai igaz­gató úr, kinek agilitása és rátermettsége már maga is biztosítja a sikert. F. hó 30-án, vasárnap d. e., 10 órakor a kiküldött megbízottak a Gazdasági Egye­sület helyiségében, ugyanaznap délután az ipartestedésben tartanak ismertető elő­adást, amelyre ezúton is felkérik a had­viselt bajtársakat és a nem hadviselt jó­barátokat, hogy mentői számosabban jelen­jenek meg. (H) Házvétel akadállyal. Említettük, hogy a Gojdár örökö­sök zöldségpiaci házát és telkét, mely a Szentesi- és Valéria-utcák sarkán, a görög templomnak utal, a legszebb helyen van, egy úri család 500 ezer koronáért megvá­sárolta. Most azonban egy kis aka­dály jött közbe.­­ Az eladásba a szentesi árvaszék nem egyezett bele, keveselvén a vételárat. Pár héttel ezelőtt megjelent Vá­sárhelyen a szentesi árva szék egyik tisztviselője s felbecsültette a házat és a telket. K­r­u­z­s­n­i­t­z Károly és

Next