Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. március (19. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-02 / 49. szám
ek szövetkezetét támogatták, ezen támogatásukért nagyobb jövedelmet is érdemelnek, míg a kosztpénz üzlethez nem kell más, mint tőke és azután minden munka és különösebb kiérdemeltség nélkül a tőketulajdonos ásítozás közben nyugodtan várhatja hetenként a sült galambnak a szájába való repülését. A zárszámadásokegyhangú elfogadása után hozott a közgyűlés egy olyan határozatot, amely szerint a szövetkezetnél 1000 és 10000 koronás alapítványi üzletrészeket jegyzőknek az alapszabályszerű 5 százalék osztalékon felül a folyó évtől kezdődőleg a fegyintézet által mindenkor megállapítandó kamatláb erejéig külön jutalékot ad. Ez a kamatláb ma 9 százalék. A vezető testületek megbízatása lejárván, megválasztotta a közgyűlés lelkes, egyhangú felkiáltással ügyvezető testületeit és pedig az igazgatóság tagjaiul : Pákozdy László, Kiss Albert, Tóth Imre, Hódi Péter, Csáki Ferenc, Kincses János, Hódi József és Gábor Istvánt ; — a felügyelő bizottság tagjaiul : Thész Radó, Török Mózes és Pócsy Mihályt ; — jogtanácsosul : dr Széll Bálint ügyvédet. Pákozdy László nagymérvű elfoglaltságára hivatkozva, a megválasztás elől kiakart ugyan térni, de a közgyűlés méltányolva helyzetét, csupán 1 évi szabadságot engedélyezett részére, amibe azután nevezett is belenyugodott. Megalakult ezután az igazgatóság, melynek során elnökké : Kiss Albertet, elnökhelyettessé , Tóth Imrét, ügyvezető igazgatóvá pedig Gábos Istvánt, míg a felügyelő bizottság elnökévé : Thész Radót, jegyzővé pedig Pécsy Mihályt választotta meg. Tíz felebbezést tárgyal naponta a felszólaló bizottság. Derre István pénzügyi titkár referálása alapján ma, pénteken délelőtt 9 órakor kezdi el Lázár Lajos gazdasági főtanácsos elnöklete alatt azoknak a felebbezéseknek letárgyalását az adófelszólamlási bizottság, melyeket az 1920 és 21-es vagyon és jövedelem adók ellen beadtak. A bizottság egyelőre naponta 10—10 felebbezést bírál el. A tárgyaláson, mely 9 órakor kezdődik mindennap, az érdekeltek megjelenhetnek és érveiket előadhatják. Az első két napon az alábbi adózók felebbezése kerül tárgyalás alá. Pénteken, március 2-án: Dr Halász Manó ügyvéd, Fejes Péter Pál Szentesi utca, dr Friedländer Pál orvos, özv. Papi Józsefné Szentesi utca, id. özv. Korsós Imréné Szentesi utca, Ifj. Nagy István, Hézső Pál, T. Szűcs Ferenc, Szécséner Mór kereskedő, Varga Lajos Lévai utca 2 szám. Szombaton, március 3-án: Özvegy Imre Pálné Révai utca 10, Sipter Lajos Révai utca 18, Kenéz Pál Gyulai utca 15, Fejes Ferenc Pálfi utca 1, Hős Pál Lenkei utca 2, Espersütz János borbélymester, Halpern Kálmán Verbőczi utca 10, Berecki Istvánné Verbőczi utca 14, Szabó Imre Zrínyi utca 39 szám alatti lakosok. Tévedés! Haverda Mária nem Vásárhelyen, hanem Pécsben van! Az emberek fantáziája nagyon élénk és sokszor olyan meséket költ, melyek abszurd voltuk mellett egyesekre igen kellemetlenek, sőt bántóak lehetnek. Ilyen fantasztikus esetről emlékezhetünk meg most, melynek központjában Vásárhely és közelebbről egy magét tisztes, szorgalmas munkával fentartó magyar nő áll, akiről ostoba megjegyzések alapján azt költötték, hogy nem más, mint a hírhedt Haverda Mária, aki Szabadkán Jánosival és Vojtával szövetkezve gazdag, de fukar anyját agyonlövette s aki ezért 10 évet ült Mária Nosztrán. A végzetesen bántó tévedésről az alábbiakban számolunk be : Most lesz 2 éve, hogy a vásárhelyi nagyállomásra restaurációt, ételek és italok kimérését engedélyezte az államvasutak szegedi üzletvezetősége és a jogot Fábián Ferencné Koller Jolánnak adta ki. Tavaly a férje meghalt s ezóta özvegy maga vezeti a restaurációt. Utóbb feltűnt a csinos, barna asszonynak, hogy az utasok közül többen nagyon megnézik. Nem törődött vele. De azután magyarázatot adtak maguk az emberek. Egy szegedi főkalauz, aki a férjét ismerte, egyszer megjegyezte : — Tudja-e Nagyséd, mit hallolam a vonaton ? Azt beszélik, hogy a vásárhelyi restisné nem más, mint a hírhedt Haverda Mária ! Ekkor még nem sokat törődött a dologgal Koller Jolán. Azután azonban figyelmeztette Kádár állomási portás is és kiváncsi volt a leány neveit. Legutóbb egy hordár jelezte neki : — Nagysága kérem, két szentesi utas azt kérdezte, hogy ugye maga Haverda Mária 1 Még csodálkoztak, hogy egy anyagyilkosnak adott büfféjogot ez államvasut 1 VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁGn wmsmi—n—im 1926 március 2 Az esetet most már felháborodással panaszolta el özvegy Fábián Ferencné Koller Jolán, annyival inkább, mert becsületesen, tisztes munkával, fáradozással keresi a kenyerét. A balgatag beszéd tarthatatlan is s ezon csodálkozunk, amellett, hogy Koller Jolánt a vasúti tisztikör ismeri, Haverda Mária soha jogot nem kaphatna, de nem is kér, mert Bécsben van, ott bujdosik. S egyébként is Keller Jolán szép barna nő, Haverda Mária pedig szürke, levénült, sápadt asszony. Keller Jolán Zsombolyon volt 7 évig, majd Kiskunfélegyházán 9 évig megválasztott gépírónő a város alkalmazásában s azután a szegedi Üzletvezetőségnél 4 évig, onnan ment férjhez. Édesapja főmozdonyvezető, bátyja Ferenc pedig a miskolczi konzervatórium igazgatója. A vásárhelyi nagyállomás olcsó szenzációja tehát szétpattant, mint a szappanbuborék. A nöiszabóiparban is kizárták a munkásokat. A fővárosi nöiszabóiparban a munkaadók és a munkások között teljesen kiéleződött a helyzet. A munkások 50—60 százalék béremelést kértek még január havában. A munkaadók 20 százalékos béremelés folyósítását mondották ki, azonban egyes üzemekben a munkaadók az általuk felajánlott 20 százalékos béremelés kifizetését érthetetlen okokból megtagadták. Erre a munkások szombaton beszüntették a munkát. A munkaadók érdekképviselete szombaton tartott ülésén hozott határozata alapján 40 százalékos bérjavítást ajánlott fel, ha a munkások hétfőn felveszik a munkát. A keresztényszocialista szabómunkások, éppen úgy, mint a szociáldemokraták, a munkaadóknak ezt az ajánlatot nem tartották elfogadhatónak, mert január óta, mikor az 50—60 százalékos béremelést kérték a közszükségleti cikkek tetemesen megdrágultak, miért is ragaszkodnak az eredeti követelések megadásához s a munkát addig nem hajlandók felvenni. A munkások állásfoglalásával a Nőkakészítők Országos Szövetsége tegnapra összehívott gyűlésén foglalkozott. A munkaadók kimondották, hogy a munkások követeléseit nem tartják teljesíthetőnek. Mivel pedig a munkát egyes üzemekben felvenni nem akarják, retorzióként az öszszes műhelyekből kizárják a még dolgozó munkásokat is. A kizárási határozatot a Nőiruhakészítők Országos Szövetségéhez tartozó nagyobb üzemek tulajdonosai végre is hajtották. A kizárt munkások száma felülhaladja az ezret. Csokonai. Egy kálomista pap s Csokonai Egymásnak voltak jó barátai Kilódul egyszer Debreczenbe! S a jó barát előtt megáll, S: ihatnám, pajtás ! Így kiált föl Csokonai Vitéz Mihály. .No ha ihatnál, hát majd ihatol, Akad még bor számodra valahol, Ha máshol nem, tehát pincémben . Ottan nem egy hordó bar áll.“ Szólott a pap, s leballag véle Csokonai Vitéz Mihály. .Ihol ni, uccu !“ fölkiált a pap, Amint egy hordóból dugaszt kikap. .Szaladj csapért ! ott fönn felejtém ; Szaladj, öcsém, de meg ne állj!“ És fölrohanó halálában Csokonai Vitéz Mihály. A tikre tette tenyerét a pap . Csak vár, csak vér, hogy jön tálén a csap, S a csap nem jött, és a pap morgott .De mi az ördögöt csinál, Hol a pokolba marad az a Csokonai Vitéz Mihály ?“ Tovább nem győzte várni a csapot. Ott hagyta a hordót, (a bor kifolyt,) Fölmen a pincéből a házba, De ott fenn senkit nem talál. Csak késő este érkezett meg Csokonai Vitéz Mihály. Hát a dologban ez volt az egész: Kereste ott fönn a csapot Vitéz, Zeget-zugot kikutat érte, De csak nem jön rá, hogy hol áll ? És igy csapért szomszédba mégyen Csokonai Vitéz Mihály. A szomszédban valami lakzi volt. Elébe hoztak ételt és italt ; És im az étel és bor mellett És a zenészek hanginál Csapot, papot, mindent felajtett Csokonai Vitéz Mihály. (Pest, 1844) Petőfi Sándor. — A 11 ik kerületi olvasókör választmányát március 3-én este 6 órára választmányi ülésre tisztelettel meghívja az Elnökség, mimmm. Aki azt mondja, hogy Zalában ártatlanul szenvednek az internáltak, az vagy tudatosan valótlant ellít, vagy tévedni méltóztatik. Koraczi őszinteséggel szólva vagy hazudik mint a kutya, vagy ostobán hisz, mint a nagy fülü madár, melyet szamárnak is csúfolnak. Mert nemcsak hogy azok a kutya és más husi felfaló urak nagy része kommunista, hanem itthon a lelkekben is sok sok ezer bolseviki rejtőzik. Csak egy picike kis finom gyümölcsöt mutatok én itt be. Lakik itt a János tér környékén egy huszáros úriember, aki a világháborúban is oda járt. Kimegy a napokban a tanyára, hogy szétnézzen. Amint az istállóban szemlélődik, látja, hogy a paripa nagyon gunnyaszt és nem nyúl az ennivalóhoz, csak éli. Mi lelte ezt a lovat ! Vizsgálódik az úr. Nem sokat kellett kutatnia, megdöbbenve konstatálta, hogy a szegény párának a nyelve van kivágva. Mi történt itt ? Riadt rá a béresre. Az nem volt se tudója, se látója a dolognak. A kanász bajlódott vele ma délelőtt. Elővették a fattyút. Mit tudom én, hogy ki az isten tipte ki a nyelvit! Felelte a kölök. Nem buttam én bele, fene a komisz dögit egye meg ! A béres váltig erősítette, hogy neki tudnia kell a dologról. A gazda is keményebben fogta, mire a kanász szemtelen duzzogással köpte ki a szót: Hát igenis hogy én vágtam ki a nyelvit a disznónak, mert nem hajtott a szóra. Hanem úgy nyúljon hozzám egy ujjal is az úr, hogy fölgyújtom a tanyáját, oszt mindent fölpörzsölök az istenit annak a komisz párának ! . . . Hogy a gazda megretirált-e a fenyegetéstől s hogy a kazalba való belecsiholás lecsendesitette-e a vérit, nem tudom. Arról se hallottam, hogy a gyerek valamelyik doktornál járt volna vízi reportért, csak azt érzem, hogy az a 12 esztendős kanász, akinek a nevét még elrettentő példa gyanánt se szabad kiírni, nem az én, nem a kormány, nem is a törvény lelkéből, hanem valahonnan máshonnan, valami kivaka méregből beszélt, mely nem mondom hogy új keletű, de mindenesetre maradványa annak az időnek, mikor itt is kis Moszkvát akartak játszani, mikor Magyarországon is a naplopást, a butaságot és a cserék hadát akarták úrrá tenni. Az ez öszömadta 12 éves fickó, az a 150 ezer koronás drága emberpalánta a lelkében öntudatlanul, de nyilvánvalóan kommunista, vagyis valóságos bolseviki, aki az első füvelomra elröpítené a követ a fejedhez és ő rántaná meg alattad legelőször a hóhérkötelét. S az a fiú, az a csimota azt nem úgy találta fel, mert az azt halotta. Otthon, vagy a szomszédban, a komaéknál, a tambura bálban, vagy a gyűlésen. Akárhol, de megmérgezett lelkéből a rejtőző kioaka gáza lobbant ki, mikor azt mondotta, hogy : „ha azonban az úr bántani mer, belecsiholok a kazalba! . . .“ Ne csapkodja össze kezét a nagyképű világ, hanem értse meg, hogy a gyujtogatóknak nem a korzón a helye, hanem a tűzben, amelybe azelőtt beledobtak. S ha nem ott van, fogja be a szájat s egye hallgatva a társadalom drága kenyerét, melyet s nem érdemel meg. Értse meg a nagyképű világ s értse meg ma, a nemzeti hadsereg bevonulásának 3 esztendős évfordulóján mindenki, hogy azt a kezet, amelyik kenyeret ad, meg kell csókolni s nem megverni. Mert aki azt teszi, rosszabb az útszéli kutyánál . . . — Honnan tudta meg ? Azt mondja a naptár, hogy március 1-én enyhe lesz az idő és tavasziasan kisüt a nap. Bélestünk, várjon igy lészen-e ? Így lett. Hidegtől elcsigázott testünk csak úgy fürdőzött a tavaszi napsugárban, mely a déli oldalon még a viharvert kopottas dakut is kigomboltatta az emberrel. Eltöpreng a gondolkozó agy és azt kérdezi: honnan tudta meg az idő, hogy március elseje van ? Honnan tudta meg a naptár, hogy ez a nap a tavasz első füvelmét hozza el. És hogyan sütött ki pont ma a nap, az öreg, aki még tegnap is állig gombolt kozott be felhőrongyaiba, mint az ég züllött bohémja. Honnan tudta meg az ember, aki a naptárt csinálta? Troczkij szerint mindnyájan egyenlők vagyunk: az is, aki megírja évekkel előbb, hogy melyik napon lép tavasz jegyébe a nap, aki csillagok pályafutását méri meg istenhez törő agyával, vagy az is, aki káromkodik, hogy lyukas kalapján befoly az eső, vagy cipője elissze a sarat. Mindnyájan egyenlők vagyunk : Vörös Gábor, aki dupla porciót evett és Edison, akinek egy veleje egy évszázad boldogságának melegét árasztotta az emberiségre. Nem vagyunk mindnyájan egyenlők. Sőt nagyon különbözők vagyunk, akár a tegnap és a ma . . . — Közigazgatási hírek. A legutolsó napi bevétel 1 millió 812 ezer korona volt az adópénztárban, melyből inségadó 41 ezer, búzaadó 353 ezer, a többi más közadó, benne másfél millió a jövedelem és vagyonadó. — A posta és távírda igazgatóság a szegedi postás sport egylet részére téglaadományt kér. — Tóth Lajos és társai, valamint Zsedényi István és társai villanylámpák, felállítását kérik. — Gógán Máté és társai a tanács azon határozatot, mellyel ajkai bérletüket felmondotta, — megfellebbezték. — A szeretetházi gondnok jelenti, hogy Vizi Mihályné ápolt meghalt. — Csanki Istvánt a szeretetházba felvették. — Budapest főváros közönsége Vásárhelyt is meghívta a március 15-iki Petőfi ünnepélyre. — Orovecz János a róm. kath. sirkertben levő hullaház kijavítását kéri. — Balog János 500, Forrei Sándor, Tóth Sándor és Becsei János 300—300 koronát adományoztak dispenzációjuk alkalmával a rokkantaknak. — A közellátás lisztekért 720 ezer koronéve tartozik a malomnak. — Kenéz János kéri a várost, hogy takonykor miatt kiirtott lovának árát utalványozza ki a város. — Székesfehérvár pártolás végett megküldte a nemzetgyűléshez intézett feliratát, melyben komoly munkát kér. — Protestáns estély. A folyó hó 4-én, most vasárnap délután 5 órakor a városi Székház közgyűlési termében protestáns estély lesz, melynek műsora a következő: 1) Gyülekezeti ének : 130 dicséret 1. verse. — 2) Ima: Jakab László. — 3) Karének: Polgári fiúiskolai énekkar. — 4) Szavalat : Poltz Edit. — 5) Magánének : Olasz István. 6) Felolvasás: Barabás Istvánné. — 7) Zene : drácz Béla. — 8) Szavalat: Szathmári Dezső. — 9) Kettős ének: Bolla nővérek. — 10) Zárszó és ima: Durkó Gábor. — 11) Gyülekezeti ének: 130 dicséret 5 verse. — Jótékony adakozás részben a harangalap, részben az ifjúsági egyesület javára. — Az állatforgalmi szavatosság. A hivatalos lap keddi száma közli az 1923 évi X. törvénycikkét az állatforgalmi szavatosságról, amely azért bir jelentőséggel, mert az eddigi szétszórt jogszabályokat egybevonja és összesíti. A vélelmi idő eszerint lovaknál kehesség és takonykor 14 nap, havi vakság 30 nap, szarvasmarhánál gumókor 30 nap, juhoknál: juh 14 nap juhhimlő 8 nap, mételykor 30 nap, sertéseknél orbánc 3 nap, sertéspestis 5 nap, borsókőkor 30 nap. A törvény tegnap, 1-én lépett életbe. — Újabb segélyesek. A szegényügyi bizottság legutóbbi ülésében, melyen Faragó Sándor, Kristó Pál és Kovács Pál vettek részt, felvette: Német János Kovács téglagyár telepi lakost havi 50, — özv. Kovács Jánosné Szőlő utca 1 sz. a. lakost havi 30 korona segélyre március 1- től kezdve ; egyidejűleg az özv. Bordás Bálintné segélyét havi 40, — az özv. Sz. Nagy Józsefné segélyét havi 30, — ez özv. Becsei Józsefné segélyét havi 25 koronára emelte. — Özv. Mucsi Sándornét a szeretetházba utalta. — A református ifjúsági egyesület alapitó, rendes és pártoló tagjait március 11- én vasárnap délután 3 órakor az egyesület hivatalos helyiségében (Bocskai utcai iskola.) tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Tárgy: Az alapszabályok bemutatása, 2) elnöki bejelentések. — A választmány tagjait és tisztikarát március hó 4 én d. u. 3 órára kérem. Ifj. dr Csáky Lajos elnök. — Jöjjön el, ha szeret táncolni, az Iparosok nyugdíj egyesületének szombat esti családias estélyére. Tudja hol lesz? Az Iparegyletben. a Vásárhely-Kutason, a kispusztai iskolában folyó hó 4-én, vasárnap délelőtt 10 órakor református istentiszteletek és délután 2 órakor szabadoktatási előadást tart Márton Árpád lelkész. — A gazdaasszonyok egyesületének tagjai értesüthetnek, hogy a kifizetés f. hó 4-én, vasárnap délután 2—5 óra között lesz a Gazdasági Egylet olvasó termében — A szabómesterek beszüntették a hitelt. A férfi és női szabómesterek szakosztálya, legutóbbi taggyűlésén a munkabér és vállalati árak rendezésével kapcsolatosan egységesen kimondotta, hogy tekintettel a folyton súlyosbodó viszonyokra, a hitelt kénytelenek beszüntetni. Egyben pedig ezúton kívánja a közönség tudomására hozni, hogy megrendeléseknél a vállalati összeg 50 százalékának előzetes befizetését fogja bevezetni. — A pótméntavizsgálat március 5-én, hétfőn délelőtt 10 órakor lesz a mázsaháznál. Akik menlovukat be akarják mutatni, szombat délig jelentsék szándékukat a városházán, a gazdasági ügyosztályban. — Munkát keresnek : tanyásbéresek, kocsisok, udvarosok, hónaposok, lakatosok, mindenes főzőnők, mindenes leányok, ésbejáró takarítónők. Bővebbet a mázsaháznál. V. Rárósi van eladó Lakás kér lehetőleg 1 adóhivatal Kenyeredő szomszédi Eladó Kincsen a 6-ik vetéssel, ti Kinizsi-u. Kiadó Iucí Szakállház Igás kocsi hordási* e sich-utca € Eladó egy máson a v sei. Megtur Stráfkocsi, és egy kuk meny elad* 398 n.-es s eladó Arai és kukorica és két közi GrófBercs Egy időseb 20 szám. Schunda cirozva, kitür Sas kávéhé utca 6 Egy fekete, pár 39 es (16 szél colo, cement juté Minden első számú hé az aranytó föld. Azonn vagy Klauzi Egy középkőnek ajár Ajánlatot a Kutvölgyön adó, ért. Le Rárósi nyom eladó, ért. T A tóban luc és fél hold 19 szám. Zrinyi u. 80 artézi kuttal szám alatt 1 3 kis hold fiöl föld sürgi Egy engedély eladó, ért. V Csókás dűlő Eladó a tófal ültetett 16 d A Pusztán 8 öt hold elad A Pálényon belsü Paperesen eladó. E A síkban eg szomszédság 11 szalett, v a 16-ik dűlői Olcsó ház. A bad kézből 1 Bővebbet dr A Vékony Jógősen eladó, III. Lévai u. eladó.ért, a Ifj Cásztvay szám alatti h bevezetéssel pályaudvaron A Gyulában szomszédságé Megtudható _ Eladó IV. Kö esetleg földéri ott, vagy Kön Vil. Bajza u. eladó Gazdi azonnal át is 53 sz. n. piac Egy vágott ot levő kocsi ru szerszámmal, Réz-u. 11. A síkba 16 ik eladó. Megtud Rákos János szélmalom mi