Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. augusztus (19. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

Az év mérlegét most már meg lehet csinálni vég­legesen. Mint pozitív adatok egy­bevetéséből jelenti a földmivelés­­ügyi kormány, az idén az árpa és a zab termés eredménye re­ményen felül van és a búza maga három millió mázsával fi­zetett többet, mint a múlt eszten­dőben. Örül mi szívünk, mikor ezt halljuk s ugyanakkor Zürich a szemünk közzé önt egy pohár jéghideg vizet, hogy lehűtsön és azt mondja : te balga ember, mit reménykedel, mit bizakodál a szép termésben, mikor a pénzed rongy, szemét, semmi. És hogy igaza legyen, a kibicelő gazok, a felfújt hólyagok, a kisantanthoz címzett vakarcsok, akik most a magyar halotti indulót Sinajéban fújják, segítenek rúgni rajtunk, meg a magyar koronán. Mikor egy év keserves verejtékének, gyötrő gondjának, ezer aggodal­mának gyümölcse, a búza aranya bőséggel ömlik a zsákba, akkor vesszük észre, hogy hiábavaló volt minden, mert halálos ellen­ségeink­­aljas rohama miatt az arany is sárrá válik a kezünkben és habár egész öllel adják a bű­zéért a bankót, azért a bankóért alig szab le részünkre a cseh pi­masz néhány rős kartont ! És „a tojástánc folyik a magyar közé­letben. Mintha valami láthatatlan kéz összeugratná az embereket, mindenki mást okol a drágaság­ért, mást uzsorásnak nevez, mi­kor maga is emeli az árat, ahogy tudja, ezt jogos önvédelemnek minősítvén és amellett gürcöl, kín­lódik, vergődik mind és akármeny­­nyit keres, alig tud magának a száraz kenyéren felül valamit ra­gasztani. S mindez miért ? Keres­vén az okot, nem tud rájönni az ember. Csak látja, hogy például Ausztria, akit mi évszázadokon át kitartottunk, most magára hagy­va boldogul, pedig nincs betévő falatja és nem terem annyi bú­zája az egész országban, mint Vásárhelynek egyetlen határrészén termett az idén. Szegény, nyomo­rult és a pénze mindjobban kö­zeledik értékben a miénkhez. Miért ? Az ember esze megáll és nem talál feleletet a kérdésre. Csak úgy sejteti a valót a kisan­­tant aljassága. Benes, a csehek nagyralátó esze házal a nagyha­talmaknál és beleszól mindenbe. Legutóbb a Ruhrkérdésbe. És a német élet-halál küzdelmében új fejezetet nyit meg ennek a semmi diplomatának a lépése. A francia nem enged és újra a kardjára ütve, azt mondja, hogy nem al­kuszom addig, míg a német vég­leg be nem adja a derekát ! Amíg a német fel nem hagy az önvé­delemmel, míg le nem teszi egyet­len, megmaradt, utolsó fegyverét, az ellenállást, sa passzív rezisz­tenciát ! S a prágai lapok a né­metek irtózatos négy tragédiájá­val kapcsolatban, csak úgy ötlet­szerűleg odavetik, hogy Csehor­­szágnak törekednie kell a hege­móniára és úrrá kell lennie az egész Balkánon, még Magyaror­szág testén keresztül is. Ha erre a pontra gondolunk, akkor azt hisszük, hogy elértünk e do­log nyitjához. Csehország tönkre akar bennünket tenni végképpen, hogy megtörje utolsó csepp erőn­ket is. Úgy tesz, mint az a jóa­karó, aki másként nem bírván ellenségével, pálinkával tömi és tartja jól, tudván, hogy az majd elveszi utolsó csepp erejét­­is. Itt van a dolog nyitja. De hogy a méreg hathat reánk, annak már magunk vagyunk az okai. Min­denben a külföldre szorulunk és lemondani egyetlen darab rongy­ról nem tudunk. Azt mondják, hogy Csehország tele van ma­gyar koronával s Prága most az a sok pénzt mind piacra dobta. Ezért romlik a koronánk, mert nem tudunk megállni Prága nélkül. És ezért mállik szét a drága arany búzánk.­ ­ Hódmezővásárhely, 1923 augusztus 1. Szerda XIX. évfolyam 171. szám. Ára 70 korona. VÁSÁRHELYi előfizetési ár helyben: Negyedévre , . 4400 K Vidékre Negyedévre . . 5000 50 Telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkeaztó és laptulajdonos­­ KIM­ BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth­ tér. Kétezerötszáz millió korona jön az idén Vásárhelyre. A búza bevásárlása az egész vonalon megkezdődött. Első­sor­ban az állami ellátatlanok bizto­sítására vásárolnak, másodsorban pedig a kivitel céljaira és a vá­rosok ellátására. Már eddig is több száz millió korona jött le gabo­náért Vásárhelyre s ez az összeg nap­ról-napra szaporodik. Ugyanis a főtermés, mivel Vásárhelyen csupán a szemtermelés számot­tevő, úgy­szólván a bűzét teszi ma eladási értékké s igy kell is az a sok pénz, mely érte jön. Úgy számítják, hogy itt 400 vagon kerülhet eladásra, amit ha közép­értékkel számítunk is, kitesz 2 és fél milliárdot. Persze ennek mos­tanában csak a fele kerülhet el­adásra, míg egy rész majd lassan, a gazdasági év végéig szivárog ki. Tételnek elég nagy tétel ez, de lényegében nem túl sok, mert annak a pénznek vásárló ereje ma már csak a számnak három­­ezered része. Megjelent a tisztviselők fizetésrendezési rendelete. A hivatalos lap mai száma közli a tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozó rendeletet, mely szerint július 1-ére visszamenőleg az I. és II. fizetési osztályokban hí­vi 400 ezer, a III. fizetési osztályban havi 360 ezer, a IV. fizetési osz­tályban havi 320—300 ezer, az V. fizetési osztályban 270—240 ezer, a VI­I. fizetési osztályban, ide tartozik városunkban a pol­gármester, havi 210—180 ezer, a VII. fizetési osztályban, ide tartoz­nak a tanácsnokok, főmérnök, fő­orvos, havi 170—150 ezer, a VIli. fizetési osztályban, ide tartoznak a jegyzők, kerületi orvosok, havi 141—123 ezer, a IX. fizetési osz­tályban, ide tartoznak a számve­vők, havi 114—102 ezer, a X. fi­zetési osztályban, ide tartoznak a fogalmazók, számtisztek, adótisz­­tek, irodatisztek, havi 96—84 ezer a XI. fizetési osztályban, ide tartoznak az írnokok, Il­ik osztályú adótisztek, havi 78—66 ezer korona a fizetés. A rendelet megszünteti a külön­böző pótlékokat (havi, évi drága­sági segély, háborús segély). A rendelet 0.7-es Zürichi korona kur­zuson épül fel, tehát — mint azt a pénzügyminiszter a nemzetgyű­­lésben ki is jelentette, — júliusra és augusztusra a korona romlásá­nak megfelelő pluszt is ki fogják utalni. — Mint az köztudomású, Vásárhelyen a törvényhatósági közgyűlés felhatalmazást adott a tanácsnak, hogy a tisztviselők fi­zetését a mindenkori állami nívó figyelembevételével utalja,­­— te­kintettel azonban arra, hogy a je­­lenleg megállapított fizetések je­lentős költségtöbbletet okoznak és fognak okozni előreláthatólag a jövőben is, — minden valószínű­ség szerint már a közeli napokban rendkívüli közgyűlést fognak össze­hívni, mely a fedezetet kijelöli. Meg­említjük, hogy a rendelet a bírákat és tanítókat külön státusba sorozta. A büntetőtörvény módosítása az ősszel kerül a Ház elé. Említettük már, hogy Nagy Emil úr igazságügyminiszter a büntetőtörvénykönyv revízióját ígérte meg és készítette el. A re­vízió hamarosan a Ház asztalára kerül s már most ismeretesek főbb rendelkezései, melyeknek ismer­tetését itt adjuk. Az első fejezet a büntetőtör­vénykönyvet a következőkkel mó­dosítja és egészíti ki: A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére ítélt egyén politi­kai pártnak, egyesületnek, vagy szervezetnek működésében sem mint tag, sem mint tisztviselő, sem egyébként részt nem vehet, politikai jellegű gyűlés rendezésé­ben vagy összehívásában részt nem vehet, ilyen gyűlésen tisztet nem viselhet és fel nem szólalhat Nem lehet politikai jellegű lapnak szerkesztője, kiadója, vagy állan­dó munkatára, családi, vagy írói neve alatt politikai tartalmú köz­leményt sajtó útján közzé nem tehet. Ez ellen vétők három évig terjedhető börtönnel büntetendők. Ki a lázadó? Lázadás tekintetében a BTK. 152. szakaszában meghatározott tényálladékon kívül lázadás az a cselekmény is, mely csoportosu­lás nélkül közvetlenül arra irá­nyul, hogy a nemzetgyűlést, vagy annak tagját erőszakkal vagy ve­szélyes fenyegetéssel helyéről el­távolítsa, vagy hivatásának sza­bad gyakorlatában akadályozza, vagy valaminek elhatározására, valamely intézkedésre, vagy vala­minek elhagyására kényszerítse. Büntetése 5 évtől 10 évig terjed­hető államfogház. Az erőszak. A hatóságok büntetőjogi védel­me tekintetében bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel és 5 millió koronáig terjedhető pénz­­büntetéssel büntetendő, aki nyil­vános népgyűlésen vagy csopor­tosulás vagy zavargás alkalmával a hatóság vagy hatósági közeg feloszlató rendeletének ellenszegül. A rágalmazás és becsületsértés. A rágalmazás és becsületsértés tekintetében rágalmazási vétséget követi el az is, aki valakiről más előtt oly tényt állít, vagy hí­­resztel, mely valóság esetében az illetőnek erkölcsi, társadalmi, vagy közéleti megbecsülését csökken­tené, vagy általában jóhírnevét csorbítaná. A rágalmazás bűntett és 5 évig terjedhető börtönnel, valamint 4 millió koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő, ha a tettes célzata a sértettnek erkölcsi, vagy anyagi tönkretéte­lére irányul és a rágalmazó állí­tás szembeötlően alaptalannak bi­zonyul. A törvényjavaslat ezután igen lényegesen szigorítja a lopás, rab­lás, zsarolás, sikkasztás, orgazda­ság, csalás s okirathamisítás bün­tetésék A csalásnál külön kiemeli, hogy vétséget követ el és 5 évig terjedhető fogházzal és 2 millió koronáig terjedhető pénzbüntetés­sel büntetendő, aki abból a cél­ból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerez­zen, valakinek tőzsdei ügyekben való járatlanságát vagy, könnyel­műségét arra használja fel, hogy őt tőzsdei játékra csábítsa. Új rendelkezések. A törvényjavaslat második feje­zete a megrögzött bűntettesekről rendelkezik és az ilyenek számá­ra szigorított dologházakat állít fel. A harmadik fejezet a robbantó­szerrel és lőfegyver jogosulatlan tartásával elkövetett bűncselekmé­nyekről rendelkezik. Eszerint, aki emberélet kioltására alkalmas robbantószert abból a célból ál­lít elő, szerez be, vagy tart ren­delkezése alatt, hogy ezt valamely bűncselekmény elkövetésénél esz­közül használja, bűntettet követ el és 5 évig terjedhető fogházzal büntetendő. A cselekmény bün­tetése 10 évig terjedhető fogház, ha ahhoz egyébb előkészületi cselekmény járul. Aki a szándé­kos bűncselekmény véghezvitelét robbantószer felhasználásával megkezdette, de be nem végezte, 15 évig terjedhető fegyházzal, ha pedig a cselekményt bevégezte, amennyiben a cselekmény súlyo­sabb büntetőrendelkezés alá nem esik, életfogytig tartó fegyházzal büntetendő. — Az Újvárosi Ref. Ifjúsági Egyesü­let augusztus 1 én, szerdán este, a szo­kott helyen összejövetelt. Melyre a tago­két pontos megjelenésre kéri a Titkár. _ _ .----- 1L és egébb terményt _ m BÚZÁT be- Jj.. . Sjf_____________ terménykereskedő, a­m­i állandóan a legma- Wcsa raktározásra |f gy |J lV' - Wi?s?,‘-cs’u!ca VL­gasabb napi áron W WW&I átve82 1 «#&■■■■■■■ W J«-maIaM. ^

Next