Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1937. március (33. évfolyam, 51-73. szám)

1937-03-02 / 51. szám

.bíróság mint óság.­y Jó von­at. tínak Kovács Imre indított vé..­rehaj­­hatósái.­ végrehajt követelés és járu­­hódmező vásárhelyi erő. Hódmezővá­­r hódmezővásár- 7316—13. hrsz. 2 sülői jószágtestre elrendelte, s 17. napján dél­­hatóság hivatalos fogják megtartani, gallant a fedezett alacsonyabb áron 3k kötelesek leá­lt) százalékát 1. LX. te. 42. ozott árfolyam­ !S értékpapiros­­i, hogy a bánat­­térbe helyezésé­­rvényt a kikül­­szési feltételeket , 150, 170. pa- 21. paragrafus.) A kikiáltási árnál is többet ígérni nyomban a kiki­­t megállapított­­ ár ugyanannyi 1008. LX. te. 25. évi január hó 9. al­elnök. fzirm-írTVTárom eladó. Ért. Zrínyi 784 7 közel, jó cserép­­rtekezni Vásártéri ___________12 . sz. alatt csikók s hold föld feliből 11 pontosan készítek, Cim Klauzál utca ___ 6 lak, jutányos áron ásón a pályafelvi­_______________7 .ójószág nevelésre, ezni lehet Gróf 8 et 25 holdtól ,40 léteren belül. Cim ___________ 13 u. 23. .,sz. a. 983 mérés berendezése 33. szám. 984 1 hálószobaberen­­ezés,­­ magányos , drbonként külön­­drássy utca 24. sz. fal, 3 villany lámpa ályha és speiz be­­anyók, szőnyegek átvehetők minden­­i 1—3-ig és este ám alatt. 995 kishold elsőrendű ezni dr Walfisch 5. szám. 999 urazott hálószoba, gos matrac és egy­­tekinthető Oldal­ni órákban 9—2 _____________947 több évre Cse­­mely áll 2 szoba, hozzávaló mellék­­­hely István orvos __________959 ménnel a fedette­ Sándor kenyere­____________968 sómentes 3 szoba, iz és villany be­­l, gazdálkodónak ____________834 ,s győri központi­g tekinthető üzem­­ilauzál utca 109. ____________911 piákat bármilyen Körtvélyessy Ká­ikola.________990 lály féle tanyából több ezer vályog Mátyás utca 40. ___ 977 háromnegyed éves pej mén csikó és loczka utca 5. sz. ____________978 Id tanyás. Kutas­si megállónál 8. anyás. Tóban 5, Kállay u. 8. 981 Bánát és Gellért édi-féle kertészet d­en olcsó áron.­­ tézi kút is jár. A valóan alkalmas, nyújt Markovics a Szent Antal u. a házhelyekből 920 műnő zama­u P­r­iki ünnepsé­­lybeli terme­k­ Kard utca 5 1937. március 2. Kedd. ElMMész­ár­helyből Negyedévre 5. — P Félévre 16. — P Vidékre W 'e­gyedévre — P fskdiomfiai 79 AKü 6 FUJ SR aiMMflKm XXXIII. évfolyam 51 falért* szer késett és b­oltulajdonos­­&Uff BÉLA ixerkesztttség­ét iűadóhivat*a ■ KossuUi-tér TelefonsxisB­­ 79 fl boltban is... Jól esett hallanunk, tagadhatatlan, amikor a pénzügyek legfőbb sáfárja azt a kijelentést tette, hogy az ingó vagyon nincs eléggé megadóztatva Magyarországon, mert elrejtőzik, tulaj­donosai eltitkolják, lévén az a bizo­nyos adómorált nem valami magas nívón az embereknél s jól esett halla­nunk a megállapítás következményét, amit várunk és remélünk, hogy ez ellen majd tesz az államhatalom. Az­után az is tetszett, mint ahogy csak örülni lehet minél több ifjú boldogu­lásának, mely szerint hamarosan 200 tanítót neveznek ki, tesznek állásba, 500 állásnélküli ifjút pedig kenyérhez juttatnak a magángazdaságok révén. Nem éppen csepp a tengerben, de nem is túlságosan sok, azt le kell szö­geznünk? De csak azért kell elégedetlen­kedni, mert 20 ezret nem lehet elhe­lyezni, vagy azt mondani, hogy akkor a többi is maradjon, ostobaság lenne. Ha 20 ezret nem tudunk álláshoz jut­tatni, örüljünk a 700-nak egyelőre. El­­enben nem itt van tisztán az orvos­lás módja. Valahogyan a gyökerénél kellene kezdeni a dolgot, a gazdasági helyzetet javítani és alapozni meg ak­ként, hogy tudjon jobban boldogulni minden vállalkozás, hogy aztán legyen ereje is ahhoz, hogy minél több mun­káskezet, vagy agyvelőt foglalkoztas­son. Valahogyan injekciónak tűnik fel a betegségnek ilyen módon való ke­zelése. Ne kutassuk azt, hogy a ma­gángazdaságok, gyáripari vállalatok el­mentek e már a teljesítőképességük határáig? Vagy hogy miként fizetnek. Mindenki a maga terhét érzi és min­denki maga tud kalkulálni a saját dol­gaival., Láttuk a példát, itt van a sze­münk előtt, egy életnek egész mun­kásságából nem maradt más mint né­­hány ezer pengő adó és OTI hátralék és egy csomó töröttányér, meg törött remény az üvegekkel együtt, végül pedig szélnek eresztett családoknak a tizei. Nehéz viszonyok, gyenge meg­élhetés. Sok teher. Valahogy itt kell elkezdeni a kérdésnek a megoldását. Úgy mint ahogyan például 40 ezer kilogram cukrot fognak kiosztani a szegény gyermekek között. Az ember­nek szinte elérzékenyül a lelke és azt mondja, hogy kedves szociális intéz­kedés és sok sok ezer gyermekre néz-­­­ve a boldogság érzetét elhozó. Azon­ban ha belegondolunk, négy vagon cukor, mikor az oláhoknak, a halálos ellenségeinknek talán 20—24 fillérjé­vel adunk el 30 vagont, azután a né­meteknek még olcsóbban háromszor, vagy tízszer annyit, akkor itt is azt kell megállapítanunk, amit egy béke­beli helyzet az emberi helyzetnél ma­gával hozhat. Egy családra 25—30 kg cukor is jutott évente abban az idő­ben, amikor még meg tudták azt fi­zetni az emberek. Tele van táplálékkal, csupa erő. Ha nagyon kutatnánk, még talán vitamint is találnánk benne. Negyvenezer kilogram cukor, ha így számoljuk akkor 1500 tól 2000 család­nak évi kompetenciáját teszi ki. Az­után nemcsak a szegény gyerek sze­retne cukrot enni, hanem a nagy öreg rongyosok is. A középosztálybeli emberek. Azok a szegény mesterem­berek, küzködő, vergődő polgártársa­ink, jó magunk is mind. Szép és lé­lekig megható a gondoskodás. Az in­tézkedés, mely lehetővé teszi szegény gyermekek ezreinek azt, hogy a nép­jóléti hivatalok útján egy kis édessé­géhez juthassanak az életnek. Gyönyö­­rüszep intézkedés az is, mely állásta­lan ifjakat helyez el, de a gyökeres orvoslásnak más feltételei is vannak. Elindulási út az, megfogni az elrejtő­zött tőkéket. A bujkáló jövedelmeket. Megtalálni és megadóztatni minden bevételi és busás hasznot. Nem pedig az, hogy csak ami fogható, az italmé­rés, az engedélyesek, a ház, a föld, a cséplőgép, a műhely, a bolt. Megfogni azt a sok sok mozgó, rejtőzködő ke­A Kereskedelmi Testület vendégül látta az Országos Magyar Kereske­­delmi Testület vezetőségét,­­Vértes Emil elnököt, dr Horváth István főtitkárt és Nádor Jenő titkárt. Eb­ből az alkalomból kifolyólag a Köz­ponti Szálloda emeleti nagytermében vasárnap este társasvacsora volt. A fehér asztalok mellett felsorakoztak Hódme­­zővásárhely társadalmi életének repre­­zentánsai: E­n­d­r­e­y Béla polgármes­ter, vitéz dr E­n­d­r­e­y Antal felsőházi tag, Takács Ferenc országgyűlési képviselő, vitéz Kozma György dr közjegyző, a TESz elnöke, Gener­­s­i­c­h Antal dr egészségügyi főtanácsos, Nagy Gábor dr főjegyző, Dobó Ferenc főszámvevő, dr Lajtos Lajos, dr B­r­a­n­t­z Béla és Marzsinai Zoltán bankigazgatók, K­a­r­a­s­z Péter, a Gazdasági Egyesület kiküldöttje, Szabó Sándor iparegyleti elnök, Koller István ipartestületi elnök és Gábor István titkár. A vacsora alatt az első felköszöntő vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak szólt, dr Lajtos La­jos bankigazgató ürítette poharát a kormányzó egészségére, idézvén a leg­első magyar ember ama szavait, melyet római útjából való hazatérése után a magyar kereskedelem dicséretére mon­dott. A közönség állva hallgatta végig a felköszöntőt, melynek végeztével há­romszoros éljen zúgott fel. Balassa József kereskedelmi ta­nácsos, a Kereskedelmi Testület elnöke a vendégeket üdvözölte. Endrey Béla polgármestert, Endrey Antal felső­­házi tagot, vitéz Kozma György köz­jegyzőt, Takács Ferenc képviselőt, a mezőgazdasági és ipar küldötteit, végül az OMKE fővárosi vezetőit, akik azért jöttek ide, hogy bizakodást és reményt keltsenek és táplálják a jobb magyar jövendőbe vetett hitet. Most End­r­e­y Béla polgármester szólott. Kozma György dr főispán üdvözletet tolmácsolta, rámutatván arra, hogy a főispánt fontos politikai ügyek szólították a fővárosba s ennek követ­keztében nem jelenhetett meg az estén. Majd így folytatta: — Elnökük, Balassa József, a vásár­helyi kereskedők nevében baráti job­bot nyújtott és támogatást kért tőlem. Erre nem kell ígéretet tennem, mert­­hiszen régi kapcsolatok fűznek a ke­reskedőkhöz s ezek a kapcsolatok vé­gezetig meg fognak maradni. Nehéz időket élünk. Az autarchia nemcsak egyes társadalmi rétegeket sújt, hanem mindegyiket, hiszem azonban, hogy leomlanak a válaszfalak és bebizonyo­sodik, hogy másként is lehet a magyar életet irányítani. A vásárhelyi kereske­dők városuk és hazájukkal szemben mindig megtették kötelességüket. Vá­sárhely kereskedelmét a Bauer Gyulá ke­reseti forrást, pénzeket, melyek ötven­­szer, százszor fordulnak meg egy esz­tendő alatt, de egyetlenegyszer alig adják le a maguk kötelezettségét az államkasszának. Amelyek helyett tehát azokon veszik meg a közterheket, akik nem tudják eldugni zsebükbe, akár a földet, akár a házat, akár azt a más látható adótárgyt. Itt kezdeni el s aztán olcsóbbá tenni a cukrot, min­dent, hogy ne csak a népjóléti útján, hanem a boltban is hozzá tudjon jut­ni ahhoz mindenki. a Beregiek, a Fáry Antalok irányították valamikor s ez az irányítás a Balassa Józsefek, a Telek Andorok és a Pat­­zauerek kezében jó helyen van. Szavait igy fejezte be : — Tartsanak ki továbbra is a Szent Istváni állameszme, a Krisztusi elvek és a magyar világszemlélet terén, mert ebben a három gondolatkörben benne él a jobb és boldogabb magyar jö­vendő ! Lelkes éljenzés követte a polgár­­mester szavait, mely után általános figyelem közepette Vértes Emil, az OMKE elnöke állott fel szólásra. Közel ötnegyedórás fejtegetését a hála szavával kezdte Balassa József iránt, mint aki egyik leglelkesebb ka­tonája a magyar­­ kereskedelem jogos harcának. Majd a kereskedőtársadalom őszinte elismerését nyilvánította Endrey Béla polgármesternek bölcs beszédéért. A következőkben a gyakorlati keres­kedő tapasztalataival számolt be a ke­reskedelem múlt évének történetéről. Rámutatott ennek során, hogy bár sok a baj, de kereskedelmet bizakodás nél­kül kifejteni nem lehet. Kétségtelen, hogy a gazdasági mély­pontot elhagytuk, s a jobb jövő felé kezdünk haladni, de még mindig sok az akadály, amely leküzdésre vár. Az egyes problémákat taglalva bírálta a jelenlegi hibákat. Szólott az export le­bonyolítása körüli sérelmekről, a kö­tött gazdálkodás kártékony rendszeré­ről, amely olyan embereknek ad teret, akik kellő kereskedői szakértelemmel nem bírnak. A mezőgazdaság állami támogatásával kapcsolatosan azt han­goztatta, hogy a kereskedők helyeslik a gazdák megsegítését, de hasonló el­bánást kérnek a maguk és az iparosok részére is. Ez különben a mezőgazda­sági érdekképviseletek álláspontja is. A túladóztatással kapcsolatban nagy tetszést keltett az a megállapítása, hogy ma az államkincstár valósággal csen­destársa a kereskedőnek, de csak a bevételt illetőleg, a rizikóban azonban nem. Ezután a kereskedelem legfájóbb se­béről. Az OTI ról beszélt. Hangoztatta, hogy ez a túl­méretezett intézmény a legigazságtala­nabb terhekkel sújtja a kereskedelmet és ipart, főként pedig az aggkori és öregségi biztosítás révén igen súlyos összegeket von el a közgazdasági élet­ből, ugyanekkor a biztosítottak semmi hasznát nem látják az intézménynek. Sürgette ezzel kapcsolatosan, hogy az OTI és MABI alapokból adjanak kari­tatív jellegű kölcsönt a kisiparnak és kereskedelemnek. Még a szövetkezetek indokolatlan támogatásáról, a deviza­problémákról és a kari összetartás szük­ségességéről beszélt, végül meghívta Vásárhely kereskedő-társadalmát, Sán­dor Pálnak, az OMKE felejthetetlen vezérének május 2-án történő sírkő­­avatására s beszédét így fejezte be : — Rólunk, magyar kereskedőkről visszapattan minden gyanúsítás, min­den megbántás, mert rajtunk hazasze­retetben túllicitálni senki sem tud. Bá­tor reménységgel küzdjünk tovább drága magyar Hazánknak, Nagyma­­gyarországnak mielőbbi dicsőséges fel­támadásáért . A mindvégig lebilincselő érdekes­­ségű előadást a közönség viharos tap­sai között Balassa József köszönte meg, egyúttal bejelentette, hogy Soós Ist­ván dr nyug.­polgármester és Lázár Lajos kimentették távolmaradásukat. Ezt követőleg Horváth István dr. vitéz Kozma György közjegyző a TESz elnöke, Nádor Jenő, Takács Ferenc, majd Nádor Jenő, Gábor István, K­a­r­a­s­z Péter, végül B­­­a­n­tz Béla dr szólaltak fel. Az utóbbi azt hangoztatta, hogy a mezőgazdasági munkásság, a törpebirtokosok és kis­birtokosok jobb sorsa nélkül a keres­kedő helyzete sem fog megjavulni. Majd Endrey Béla polgármester sza­vaiba kapcsolódva így fejezte be tar­talmas beszédét: — A keresztény erkölcs, a magyar nemzeti világszemlélet közkincs, me­lyet a vásárhelyi kereskedők soha nem tévesztettek szem elöl. Ez alapozta meg Vásárhelyen a társadalmi osztályok közötti harmóniát s az a kívánságom, hogy ennek a városnak békéje örökké tartson ! A vacsora közönsége a késő éjjeli órákban oszlott szét. Értékes előadások a Kereskedelmi Testület vacsoráján Újabb nagy csata kezdődött Madrid környékén Madridból jelentik. A hétfőre vir­radó éjjelen nagy csata kezdődött a főváros környékén. A heves ágyúzás még a központi városrész ablakait is megreszketteti. A leghevesebb harc az egyetemi városrészben és a Casa del Campo körül dúl. A francia—spanyol határról érkező jelentések szerint a felkelőknek ismét sikerült egy kormánygőzőst elfogni, amely rakománnyal útban volt Anglia felé. A Fernando de Iberia nevű te­­hergőzöst, amely a köztársasági zászló alatt hajózik, a gascognei öbölben a felkelők egyik hajója elfogta és a hajó legénységét kényszerítette arra, hogy a gőzöst a San Sebastian mellett fekvő Pasares kikötőbe irányítsa. Az elfogott gőzösön — a felkelők állítása szerint — 6000 tonna érc volt, amelyet An­­gliába akartak szállítani.____________ Rosszabbodott Graziani alkírály állapota Parisból jelentik. A vasárnap esti párizsi lapok azt a feltűnést keltő tá­viratot közlik Dzsibutiból, hogy Gra­ziani tábornagy alkirály állapotában váratlanul rosszabbodás állott be. Dzsi­­butiba hírek érkeztek Addisz Abeba­­ből, hogy Graziani tábornagy sérülé­sei, amelyeket a néhány nappal ezelőtt ellene elkövetett merénylet okozott, komplikációkra vezettek, mert grán szilánkok a tüdőbe jutottak és sebeá idéztek elő. Kötött blúzok P. 1.50, 2.50, 3.2** és feljebb, kötött Tipp ne nadrág kombinált­ P. 1.0, 1.20 és feljebb, műselyem nadrágok, kombinék óriási választékbank­ és olcsó árakon a MIOKRON szi g^lben

Next