Vasárnapi Hírek, 1987. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-04 / 1. szám

Nyíregyházi hét vége Kettős premier A Nyíregyházi Móricz Zsiigmond Színház felkészült az új esztendőre, hiszen január első hétvégéjére két bemutatót is hirdetett. Szombaton este Krúdy színpadán vitte először a közönség elé a Londonban élő magyar származású Határ Győző kamaradarabját A patkánykirályt Salamon Suba László rendezésében. A kétrészes színmű két szereplője Gaál Erzsébet és Safranek Károly. Vasárnap este pedig Eisemann Mihály Fekete Péter című operettjét adják elő, mégpedig a televíziórendezőként ismert Csenterics Ágnes színpadra állításában. A zenés vígjáték főbb szerepeiben Simon Marit, Varjú Olgát, Schlanger Andrást, Juhász Györgyöt láthatja a közönség. A fővárosban a Thália Színházban az óév utolsó előtti napján tűzték műsorra a Leltár miatt nyitva című kétrészes szórkoztató műsort Pethes György rendezésében. Három óra látványszórakozás Külföldön már bevált szokás, hogy a legjobb eredménynyel büszkélkedő sportolókat dalra fakasztják. Most a fővárosban a Thália Színház közismerten rendíthetetlen MTK-szurkoló igazgatójának színpadán, az őszi bajnokságban élen álló MTK-VM-es fiúk dalolták, Döme Zsolt és Verebes István szerzeményét. Rövid vendégszereplés volt ez a főpróbán, a premieren és a szilveszteresti előadáson. Aki a közeljövőben az MTKVM-es focistákra kíváncsi az már ne a Thália Színházban keresse őket, hanem a labdarúgópályákon. De mit kap aki az elkövetkező előadásokra vált jegyet? Nem keveset, két műsort, mert van egy Kellér Dezsőt idéző s írásaiból összeállított hangulatos kabaré, Verebes Károly szerkesztésében, Verebes István konferálásával, és van egy show-műsor. De térjünk csak vissza az első részre, a kabaréra. Kellér egyszer a tv képernyőjén Verebesnek adta át a stafétabotot, majd többször is elmondta: csak ő lehet az utóda. Ha a kiváló konferanszié most ott ülhetett volna a premieren, bizonyára igazolva látná választását. Verebes nem Kellér-konferanszokat idéz, hanem mai, aktuális kérdésekről, mindannyiunkat érdeklő problémákról beszél. A kabaré nagy sikere Rátonyi Róberté, aki dalolva idézi énekes-táncos múltját, Turay Ida újbóli színpadra hívását örömmel fogadta a közönség, ő túl a hetvenen is, megőrizte báját. Balogh Erika kellemes jelenség, csakúgy, mint énekestriójuk két férfi tagja: Forgács Péter és Incze Józef. A második rész egy egészen más műsor. Ez revü, show. Villogó lámpák, jó zenekar — VG-Band — fergeteges lábú diszkótáncos fiúk, valamint két olyan színész, Voith Ági és Gálvölgyi János, akikről most bebizonyosodott, hogy építeni lehetne rájuk egy egész estét betöltő revüt. A rendező Pethes György színpadra állított egy kellemes mosolyogtató kabarét, és egy látványos showműsort. Szórakoztató premier volt a Leltár miatt nyitva. Sebes Erzsébet „Meglátja, Mester, menni fog ...” — énekelték három előadáson a refrént Verebes József szólójára az MTK-VM-es focisták. Képünkön az őszi bajnokság sikerkovácsa Gálvölgyi János és Voith Ági társaságában a színpadon Meglehetősen vaksin bandukolt Cserei, az angyalföldi gyár lakatosa, szemüvegkeresőben. Hol hagyhatta, hol hagyhatta el? A tegnapi elhajlás állomásainak meglátogatására kényszerült. Csuda jó hangulatba emelte a prémium, a különleges munkára kitűzött jutalom. Micsoda zárak! Valóságos bűvészkedés. Az ember olykor maga is elámul a saját teremtményén. Hajnaltájban aludt egypár órát, aztán újra egész nap talpon. Na, ez a borozó. Ez volt az első. — Nagyfröccsöt a jobbikból! — A kaszsza cseng, viszi a blokkot a csaposhoz. — A jobbikból — ismétli meg neki. Előbb meghúzza a fröccsöt, majd érdeklődik a szemüveg után. A csapos a söröslányt kérdezi, az a pénztárosnőt. A főnököt hívják. Ez biztosította a kedves vendéget, akire nagyon jól emlékszik tegnapról, hogy a talált tárgyak között semmiféle szemüveg nincs. Kigyúlnak a lámpák, villognak a fényreklámok. Cserei két fröccs elfogyasztását követően a nyári alkonyatban zsongó körúton poroszkál. Sugallat legyinti meg, s a homlokára csap. Hát persze! A borozóban még rajta volt a szemüveg. Ott csak állva iszogattak a nagy elismerésre. A Szondiban tanyáztak le. Akkor kerülhetett az le valamiért beszélgetés közben. Kéz nehezedett a vállára. Megfordult. Nini, a drusza! Úgy megörült neki, mintha egy másik földrészen találkoztak volna. Egy környéken laknak, egy gyárban dolgoznak, csak más-más részlegben. Ő nem tarthatott velük tegnap, mert éppen éjszakás volt! Szentségeit is miatta. — Gyere, drusza — karolt bele, s tereli maga mellett. — Majd most pótolod. Asztalok. Ropogósra keményített friss abrosz. A kancsóban szilvám. Cserei a dereshajú pincért is megkínálja. S mellesleg megemlíti a szemüveget. Zene szólt, dudorásztak. A villanyfény üvegesedni kezd Cserei körül. — Tudom már — motyogja, és fölegyenesedik. A drusza bóbiskol. Menet közben fizeti a cehet, és a közeli pályaudvarra ballag. A resti, hát persze! A szentjános-áldást a restiben itták. Ott kellett volna kezdeni a keresést. E jeles pillanattól fogva állandóan a pult előtt állt. Néha megzökkent alatta a padló, a helyiség kilengett, de ő szilárdan tartja magát, pohárral a kezében. Körülötte hálás hallgatóság. — Emeletenként ötven szoba, Varsóban. Hétemeletes szálloda. Ahány ajtó, annyiféle zár — meséli, és meglocsolja torkát. Kerek képű vasutas nyit be. Cserei meghívja. Koccintanak. Akkor folytatja: — És az volt a kívánság, olyan kulcsot is csináljunk, amelyik mind az ötven különböző zárat csukja-nyitja. Na, de ez még semmi. Mert még olyan is kellett, amelyik az összeset csukja-nyitja. A szálloda öszszes szobáját. Ámuló moraj: — Lehet az? — Lehet hát, felebarátaim! Ehhez kell az igazi ész meg az ügyes kéz. Nézzék! — és odamutatja vékony, csupa ideg ujjait. Később pedig, igen távolról, már csak a figyelő arcokat látja. Inkább érzi, mint látja. És elönti a végtelen, zsibbadt feketeség. Arra nyitotta ki a szemét, hogy rázzák a vállát. Rendőr hajolt fölé, a fölött meg az ég. — Hé, ember, mit keres maga itt? Hunyorogva fölült. A távolban füstölgő gyárkémény, a síkon kanyargó árok. Ördögároknak csúfolja az angyalföldi köznyelv. A látvány megnyugtatta. — Melóba megyek — feleli határozottan. A rendőr összemorcolta dús szemöldökét. — Hova? — Hát oda — mutat a napkeltében csillogó épülettömbre. — Szerszámlakatos vagyok. S mert becsületes képe volt, a rendőr éppen csak megintette, s biciklire pattanva elhajtott. A kültelki keresztutca sarkán betért a vendéglő söntésébe. Égett a gyomra, muszáj volt megöntözni. Híg lével persze. Hát viceházmestert kért. A kocsmáros meg csak bámult a képébe: mi az? Cserei a tarkóját vakargatta. Kocsmáros, akinek talány a viceházmester! Akkor ez nem Angyalföld... De akkor hol van? Restellt tudakolózni. — Két deci bor, három deci szóda meg egy korsó — hadarja izgatottan. Három fuvaros beszélgetett a közelében. — Világéletében smucig ember volt az, halljátok — nyilatkoztatja ki a pásztorbajuszos. — Nincs még egy olyan smucig egész Nyíregyházán. Akkoriban én konfliskocsis voltam ... Cserei eltárta a szemét. Egyre a város neve visszhangzott az agyában, s zakatoltatta, akár a vonatkerekek döccenése: Nyíregyháza, Nyíregyháza . .. S hogy végre elhallgattassa — meghúzta a korsót erre a nem mindennapi kitérő szeppenetére. DÉKÁNY KÁLMÁN ■+ ■ * A büszkeség Jó évet zárt a Pannónia Film Vállalat Számos ország mozijában és televíziós műsorában láthatók a Pannónia Film Vállalat remekei, a Vuk, a Mézga család, a Gusztáv-sorozat. Matolcsy Györgytől, a Pannónia Film Vállalat igazgatójától a magyar animációs filmek külföldi fogadtatásáról kértünk rövid tájékoztatást. — Az elmúlt év legjelentősebb eredményével kezdem, a kereskedelmi csatornával — mondta az igazgató. — Az Egyesült Államok négy, egész estére szóló animációs játékfilmünk, a Ludas Matyi, a Vak, a Daliás idők és a Hófehérke angol nyelvterületre érvényes, forgalmazási jogát vásárolta meg. Ezeket a filmeket a regionális és kábeltelevíziós hálózaton keresztül mutatják be. Az amerikai piacon kívül jó kapcsolataink alakultak ki, az NSZK-beli filmesekkel is. Ismeretes, hogy NSZK—Kanadai koprodukcióban készítettük el az idehaza már jól fogadott Macskafogót. A film német nyelvű szinkronját most készítik az NSZK-ban. — Vevőink a baráti szocialista országok is? — Igen. Filmjeinket ezekben az országokban is sűrűn játsszák a mozikban és a televízióban. Nyugat-Európában viszont inkább csak a tévéadások programján szerepelünk. Ezért örülünk most, hogy a Macskafogónak sikerül megtörnie a jeget, a német filmszínházakban. — Létezik egy, a közönség számára talán kevésbé ismert második csatorna is, amelyen a magyar rajzfilmek kijutnak a világba. — A Pannónia filmtermékek egy része valóban nem kereskedelmi úton kerül ki az országból, ezeket a filmeket különböző fesztiválokon, reprospektív vetítéseken mutatjuk be. 1986-ban 32 különböző fesztiválon — a világ minden részében — mutatkoztak be a magyar animációs filmek. Többek között Franciaországban, Portugáliában, Új-Zélandon, Dél-Amerikában, Finnországban, Amerikában, az NDK-ban és a Szovjetunióban. Mi igyekszünk rendszeresen jelen lenni a legrangosabb fesztiválokon: Annecy-ban, Hamiltonban, Hirosimában, Espihóban, Várnában és Zágrábban. Különösen fontos számunkra a két szakmai fesztivál, amelyet Portugáliában és Kanadában rendeznek. Az Annecy-ban megtartott fesztiválnak igen előkelő rangja van. Tavaly előtt itt rendezték meg első alkalommal az egész estét betöltő rajzfilmek versenyét, ahol a Daliás időkkel mi vittük el a pálmát. A fesztiváldíjak rendkívül fontosak számunkra, mert felhívják ránk a figyelmet. — Hogyan értékelhető a magyar animációs filmek külföldi szereplése? — Nyugodtan mondhatom, hogy a magyar rajzfilmeket elismerik és becsülik külföldön is. Az elmúlt évben a legtöbb babért nekünk az egész estét betöltő rajzfilmek hozták, és számos országban kedvencekké váltak a magyar rajzfigurák. Az eszmei és erkölcsi sikereink mellett azonban természetesen az sem mellékes, sikeres filmjeinkért milyen mennyiségű pénz áramlik be az országba. SZ. B. A Macskafogó külföldön is siker ____Kulissza • A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR január első vasárnapján a Zeneakadémián, lép fel. Csajkovszkij Hegedűversenyét és Brahms II. szimfóniáját szólaltatják meg Lukács Ervin vezetésével és az osztrák hegedűművész, Susanne Calgier közreműködésével. • KARNYÓNÉ: ESZTERGÁLYOS CECÍLIA. Gobbi Hilda egykori híres szerepét, a Karnyónét, Esztergályos Cecília alakítja majd a Várszínház februári bemutatóján. Csokonai Vitéz Mihály művét a Nemzeti Színház színésze, Ivánka Csaba állítja színpadra, akinek ez lesz a rendezői vizsgaelőadása. • FILMKOCKÁK A MÚZEUMBAN. A Budapesti Történeti Múzeum fényképtára értékes anyaggal gyarapodott — egy körülbelül 1300 darab 6x9-es és 800 darab 24x36 milliméteres filmkockákat tartalmazó hagyaték vásárlásával. A felvételek, amelyek az 1950-es és ’60-as években készültek, elsősorban élet-, város- és utcaképeket tartalmaznak. # BASIL, A MAGÁNDETEKTÍV — ez a címe a Walt Disney stúdió legújabb egész estés rajzfilmjének, amely lényegében egy Sherlock Holmes inspirálta egér-nyomozó kalandjait idézi. A film, amely a legújabb számítógépek közreműködésével készült, még mozgalmasabb, még színesebb, mint bármelyikelődje. A slágereket Henry Mancini komponálta. Miiiiiiiiiiiiiiimiiiiini ‘ ítm írni i inni 11 illlMi l lim l n: Ilim iuiiii i inniíi iiiiik i i'imililliiiiiiiiiitimiimi in......................■ ...............................ni ininniiiinin ininiiinnii ......in Hinni ......... ,mn nnni i nnnn i inni i unni iinnil llinnn i nun ........ itnnnit.......nnnitin......mnimiii (Előzetes Az őrült család Japán film. Rendezte Isii Szógo. Senkit sem szeretnék lebeszélni ennek a filmnek a megtekintéséről. Azt azonban kötelességemnek érzem, hogy kimondjam: aki felhőtlen szórakozásra vágyik, az ne váltson jegyet Az őrült család című alkotáshoz. Isii Szógo filmje nagyon, keserű mozi. Egy abszurd-szimbolikus történetet mesél el az emberi önzésről, önfejűségről, arról, hogy mire vezet, ha egy családon belül mindenki csak a saját önös érdekeit nézi, s a másikkal egyáltalán nem törődik. Ez azonban csak az elsődleges mondanivaló. A helyzet ugyanis általánosabban értelmezhető, nemcsak ember és ember, hanem társadalom és társadalom viszonyára is gondolnunk kell. A család japán átlagcsalád. Nevük: Kobajasi, s e név Japánban oly gyakori, mint nálunk a Kovács vagy a Szabó. A rendező nyilván e névválasztással is arra utal: az önzés, az egymás meg nem értése általános veszély. Emberek és népek között egyaránt. Az eszközök, amelyeket Isii Szógo mondanivalójának kifejtésére használ, rendkívül kemények. Az egyes jeleneteket nem lehet borzongás, sőt, borzadály nélkül nézni, de azt is el kell mondani, hogy európai embernek ezek a rémségek olykor kacagtathathatnak. Ami a távolkeletieknek egyértelműen félelmetes, az nálunk esetleg mulatságos. A mi nevetésingerküszöbünk máshol van, mint mandulaszemű embertestvéreinké. Érdekes film. S van min gondolkozni, ha a vetítés befejeződik. (morvay) Barokk muzsika korhű hangszereken Barokk muzsika csendül fel korhű hangszereken a Pesti Vigadó kedden kezdődő koncertsorozatán. Az első hangversenyen, január 6-án két zeneszerzőre emlékeznek, a korai barokk muzsika két kiválóságára. Samuel Scheidt a korai német barokk zene egyik legjelentősebb mestere, orgonaművész és zeneszerző 400 esztendeje született. Életének jelentős részét Halléban töltötte, mint udvari karmester és orgonista. Termékeny zeneszerző volt, számos műve már életében nyomtatásban is napvilágot látott. Kájoni János csíki ferencrendi szerzetes a kelet-európai zenetörténet egyik jelentős személyisége 300 esztendeje halt meg. Foglalkozott zenei dokumentumok gyűjtésével, orgonaépítéssel, orgonálással, tanítással, könyvkiadással, zeneszerzéssel. Zeneifeljegyzései — többek között a róla elnevezett Kájoni-kódex — a zenetörténet ritka kincsei. A kedd esti koncerten Czidra László vezetésével a Camerata Hungarica Samuel Scheidt és Kájoni János műveit szólaltatja meg. A barokk koncertek január 17-én folytatódnak a belga Sigiswald Kuijken hegedűestjével. A Capella Savaria február 2-án lép a hangversenydobogóra, míg a sorozat utolsó hangversenyét a Corelli Kamarazenekar adja március 2-án.