Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)
1990-10-07 / 40. szám
EK-külügyminiszterek Velencében Egyeztetés vagy szuverenitás? A Velence melletti Asoló községben kötetlen eszmecserére ültek össze szombaton a nyugat-európai közösség külügyminiszterei. A közösség tervezett politikai uniójáról és biztonsági politikájáról folytatnak véleménycserét, és megvitatják az Öböl-válsággal kapcsolatos kérdéseket is. „A legutóbbi nemzetközi események megmutatták, hogy válaszút előtt állunk: vagy létrehozzuk a politikai uniót, vagy visszafejlődik a közösség külön utakon járó nemzeti tagállamokká” — jelentette ki Gianni de Michelis. Az olasz tervezet jelentősen erősíteni kívánja a jelenlegi külpolitikai egyeztető mechanizmusokat. London és más tagországok viszont ellenzik ezeket az elképzeléseket, és nem kívánják eleve feladni szuverenitásukat, döntési és cselekvési jogukat. Az olasz tervezet megismétli azt a már felvetett javaslatot, hogy a kilenctagú Nyugat- Európai Unió olvadjon bele a közösségbe, így a közösség a leszerelési tárgyalásokon egyeztetett módon venne részt, és ellenőrizhetné a fegyverkereskedelmet (mint például Irak felfegyverzését). A külügyminiszterek vasárnap folytatják a vitát, kiegészülve az Európa Tanács huszonhárom tagországának minisztereivel is, hogy az összeurópai intézményi elrendezésről folytassanak eszmecserét a novemberi párizsi helsinki E2 csúcsértekezlet előtt. Amerikai költségvetési csata Leállnak a hivatalok? George Bush amerikai elnök szombaton megvétózta az ideiglenes költségvetési tervet. Lépése bizonyossá teszi, hogy megbénul az amerikai kormánygépezet, ha a törvényhozás és a kormány keddig nem egyezik meg valamilyen kompromiszszumban. Az áthidaló megoldás elutasítása miatt — költségvetés híján — szombattól szünetelnek az állami szolgáltatások, s ha keddig nem születik megállapodás, kényszerszabadságra küldik a köztisztviselőket, kivéve a létfontosságú ágazatokat (rendőrség, tűzoltóság, légi irányítás, haderők). Az első amerikai kommentárok George Bush súlyos vereségeként értékelik a történteket. A kompromisszumot a törvényhozásban nemcsak az ellenzékben lévő demokraták jelentős része, hanem sok republikánus is elutasította. Vélhetően azért, mert a képviselők — éppen egy hónappal az időközi választások előtt — nem mertek érzékeny, a lakosság tömegeit negatívan érintő intézkedéseket megszavazni. (MTI) TELEX . Petr Miller, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság munka- és szociálisügyi minisztere közölte: miután egyetlen csehszlovák szakszervezet sem tagja a Szakszervezeti Világszövetségnek, a csehszlovák kormány felszólítja a prágai székhelyű szervezetet: jövő év május végéig szüntesse be tevékenységét az országban és a központját költöztesse el Prágából. (MTI) VasárnapiHírek. HM A Kisgazdapárt a földprogramját siratja — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — A debreceni kisgazdagyűlés résztvevőinek egybehangzó véleménye szerint a kisgazdákon kívül egyetlen pártsem tartotta meg választási ígéreteit, s most ezt az egy pártot is véleménye megváltoztatására akarják kényszeríteni. Az európai jogrenddel ellentétesnek ítélték az Alkotmánybíróság döntését, é s ezért a debreceni kisgazdák követelik: a kormány a három koalíciós párt által már korábban egyeztetett földitörvénytervezetet haladéktalanul terjessze a parlament elé. Nem vagyunk hajlandók fizetés nélkül távozni a koalícióból — hangoztatták —, de ha ezt a kormány nem teszi meg, felkérik a debreceni demokratikus ellenzék pártjait: együttesen gyűjtsenek össze százezer aláírást, és kezdeményezzék új parlamenti választások kiírását. Az országban ugyanis nem történt meg a rendszerváltás és gazdasági zűrzavar uralkodik. A törvényhozás tevékenysége a hatalomerősítésre korlátozódott, amihez felhasználták a kisgazdapárti képviselőket is. Ez utóbbival kapcsolatban a debreceni szervezet kezdeményezte: a kisgazdapárt elveivel, álláspontjával ellentétes kormányzati előterjesztések esetén a párt parlamenti csoportja ne vegyen részt a szavazásban. Többen élesen bírálták a gyűlésen Torgyán József főügyészt, a parlamenti frakció vezetőjét, akinek közszereplése — az egyik hozzászóló szerint — négy-ötezer szimpatizánst tart távol a párttól. A debreceni kisgazdagyűlés résztvevői végezetül felhívást intéztek az európai nemzetek parlamentjeihez, kormányaihoz, a magyar közvéleményhez. A felhívás szerint a Magyar Köztársaság parlamentje és kormánya azzal, hogy nem törölte el a kommunista törvényhozás alkotta alkotmányt, és nem hozta létre születő polgári demokráciánk alkotmányát, törvényhozási csapdába sodorta önmagát. A Független Kisgazdapárt debreceni szervezete — mint hangoztatják — követeli a nemzetellenes kommunista törvények azonnali eltörlését és a demokratikus jogrend megteremtését. Kérik ehhez a magyar és a nemzetközi közvélemény, a parlamentek és a kormányok támogatását. Felhívják a nemzeteket, hogy a Magyar Köztársaság kormányát csak oly mértékben támogassák, amilyen mértékben a törvényhozási munkája nem a kommunista tulajdonhasználat módját akarja konzerválni, mint teszi ezt napjainkban — fogalmaz a Független Kisgazdapárt debreceni felhívásai. debreceni közgyűlésén elhangzottakról. Első hallásra szándékos anarchiakeltésnek minősítette az Antall-kormányt elítélő nyilatkozatot, majd — miután beolvastuk telefonba az MTI közleményét — a következőket mondotta: — Nagyon sok igazság van ám ebben a megfogalmazásban, de ezeket a valóságelemeket más módon kellene érvényre juttatni. A hétfőn kezdődő hárompárti tanácskozáson, amelyen a kormánykoalíció pártjainak vezetői vesznek részt, vélhetően erre is sor kerül. Az Alkotmánybíróságnak valóban igaza van abban, hogy nem lehet csupán a földet visszaadni egykori tulajdonosaiknak, mert ezzel együtt minden más egykori tulajdont reprivatizálni, majd privatizálni kell. A debreceniek álláspontját azonban önös célú nyilatkozatnak kell tekintenem, s végtelenül sajnálom, hogy Torgyán Józsefet, akit sokan éppen a keménysége miatt bíráltak, most a saját pártja kezdi ki. Még lapzárta előtt visszahívott bennünket Békéscsabáról dr. Zsíros Géza, a Kisgazdapárt politikai bizottságának tagja, a megyei szervezet elnöke. Ő másként látja: — Igenis, alapos oka van a frakcióvezetőt ért bírálatnak — jelentette ki Zsíros Géza. — Őt ugyanis politikai felelősség terheli, az előprivatizációs törvény elfogadása miatt,, hiszen aképviselőknek mindössze ötvenhat százaléka szavazott igennel, s a javaslatot az Országgyűlés a kisgazdapárti szavazatok nélkül nem fogadta volna el. Ami a debreceniek álláspontját illeti, az számomra logikus. Ám mind stratégiai, mindraktikai szempontból fontos különbséget tenni az evolúciós és a revolúciós folyamat között. Az előbbi elismerése azt jelenti, hogy elfogadjuk az évtizedekkel ezelőtt szerzett tulajdon jogfolytonosságát, s ez bizalmat is ébresztene mind az állampolgárokban, mind akülföldi befektetőkben. Ezzel szemben a revolúciós folyamat elismerését jelenti, hogy az erőszakos úton hatalomra került egypárti diktatúra által szerzett javak nem kerülnek vissza az eredeti tulajdonosokhoz, s ha ez így lesz, az lerombolja a bizalmat itthon is, külföldön is. Az utóbbi változat azért tetszetős a kormány számára, mert a javak kiárusítása egy csomó bevételt hozna a költségvetésnek, a földhöz juttatottak viszont nem gazdálkodhatnának többé szabadon, mert a felvett hitelek megkötnék kezüket-lábukat. A. G. Bakos is, Zsíros is másképp látja Mezőkovácsházi lakásán sivánt, a Független Kiisgazdakerült elérnünk szombaton, a párt ügyvezető alelnökét, aki délutáni órákban Bakos ist- tőlünk hallott először pártja Hírsorok szombatról • A világkiállítással kapcsolatos magyar döntés várható időpontjáról, a vízlépcsőépítés felfüggesztéséhez kapcsolódó kérdésekről és az osztrák—magyar határforgalomról tárgyalt szombaton Budapesten Jeszenszky Géza külügyminiszter és osztrák kollégája, Alois Mock, aki az Európai Keresztény Diákszövetségek Kartellszövetségének 16. kongresszusára érkezett hazánkba. • A Fidesz kevesli, amit a kormány és az illetékes tárca a környezetvédelemért tesz — hangzott el azon a szombati Zöld Fórumon, amit a Fidesz zöld frakciója, a Természetvédők Szövetsége és a Zöld Párt rendezett. A résztvevők hibának tartják a világkiállítás megrendezését, mondván, hogy az jóvátehetetlen ökológiai károkat okozhat. • Nagykőrösön, a volt MSZMP-székházban kezdi meg működését hétfőn az újra éledő református felekezeti főiskola, amelynek ünnepélyes tanévnyitóját szombaton tartották a város református templomában.. • Az alakuló magyar demokráciának nagyon jót tenne, ha az október 14-i önkormányzati választás második fordulójából az ellenzéki pártok kerülnének ki győztesen — jelentette ki Fodor Gábor, a Fidesz országos választmányának tagja, országgyűlési képviselője, aki szombaton este mintegy 400 érdeklődő előtt tartott választási nagygyűlést Nyíregyházán. Vörös szegfűk Aradon • Magyar kormányküldöttség Tízezrek a mártíremlékműnél Aradon a vesztőhelyen emelt gránit obeliszknél szombaton kegyeletes tiszteletadást tartottak az 1848—49-es szabadságharc kivégzett tábornokainak emlékére. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség Arad megyei és városi szervezetei által rendezett emlékünnepségen közel tízezren rótták le kegyeletüket. A koszorúzáson Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár vezetésével magyar kormányküldöttség is részt vett. A bukaresti Magyar Nagykövetség küldöttségét Rudas Ernő nagykövet vezette. A diktatúra bukása utáni első szabad megemlékezést beárnyékolta a két ország közötti kapcsolatok feszültsége: román részről még helyi szintű képviselet sem jelent meg. Ezzel függ össze több román lap alaptalan és torz vádaskodása, miszerint „a román nép gyilkosai is voltak”. A felemelő emlékezést az egyházak képviselői arra használták fel, hogy 141 évi késéssel ugyan, de egyházi végtisztességet adjanak a vértanúknak. Harangzúgások közepette ökumenikus istentiszteletet rendeztek az obeliszk mellett emelt szószéken, amelynek asztalára tizenhárom szál piros szegfűt helyeztek el. A vesztőhelyen lévő emlékművet az esti órákig több ezren keresték fel. Fiatalok és felnőttek virágcsokrokkal a kezükben feketéllő sorokban haladtak át a Maros-hídon az obeliszkhez. Este a római katolikus templomban gyászmisét celebráltak. Katona Tamás a megyei prefektúra épületében találkozott Gheorghe Garbovanu megyei prefektussal és Titus Ghiorghioff aradi polgármesterrel. A kormányküldöttség vezetője látogatást tett az RMDSZ aradi székházában is. Megemlékezést tartottak tegnap a bánáti Eleméren is, ahol Kiss Ernő vértanú sírjánál koszorút helyezett el őszi István belgrádi magyar nagykövet, dr. Ország Imre ezredes, katonai és légügyi attasé, valamint Svraka István tanácsos. Ott voltak a megemlékezésen a Zrenjanini Községi Tanács vezetői és a helyőrség képviselője. A sírboltnál a Jugoszláv Néphadsereg katonái álltak díszőrséget. Válságkezelők jóslata — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — vették a kapcsolatot az Egyházak Ökumenikus Tanácsával, a Magyar Vöröskereszttel is. Szerencsére akadnak magánkezdeményezések is. Szegeden például egy vállalkozó fedezné a népkonyha költségeinek a felét, egy alapítvány pedig a személyi, szakmai feltételek megteremtésén fáradozik. A cél az, hogy ezek a kiemelt programok minél előbb beépüljenek a szociálpolitika szervezeti rendszerébe. Ami esetünkben annyit jelent, hogy az átmeneti szállások és népkonyhák hálózatának kiépülése után a működtetés költségeinek jó részét az állami költségvetés állná. A Válságkezelő Iroda feladata pedig a mindenkori szociális feszültségek, új szükségletek szerint változna. De ez a jövő zenéje, mert — amint Lakner Zoltán hangsúlyozta — rövid távon nem lesz látványos előretörés a hajléktalanok dolgában. Az év hátralévő részére csupán 30 millió forintot tudott kiszorítani a népjóléti tárca erre a célra, ami csepp a tengerben. K. L. Mi a jelentősége mindannak, ami az Alkotmánybíróság döntése nyomán történik a magyar politikában? A látszat ellenére kockáztassuk meg: a jogszerű és bölcs döntés politikai tisztulásnak, kibontakozásnak nyitott utat. A kormánykoalíció legerősebb pártja lehetőséget kapott, hogy megőrizze arcát és biztosítsa azt, ami nélkül nincs stabilitás. Tudniillik, ha az Alkománybíróság nem hozta volna meg döntését, vagy másfajta döntést hozott volna, ez veszélyeztette volna a mezőgazdasági termelés folytonosságát. Ennek következményei pedig egy egyébként is romló politikai helyzetben katasztrofálisak lehettek volna. A kormányfő tehát a helyzet uraként figyelheti a fejleményeket. Ami a kisgazdapárt-reagálást illeti, ott a jelenlegi vezetési váltás bizonyos mértékig a többszörös sikertelenség természetes reakciójának is felfogható. Nem érték el azt, amit vártak a választásokon és az Alkotmánybíróságon sem. Ezzel együtt e pártnak, a szükséges kiigazítások után, továbbra is stabil helye van a magyar politikai palettán. Hogy a kormánykoalícióban menynyire stabil és hosszú távú e hely, az más kérdés... A gyászos napra emlékeztek itthon is Az aradi vértanúkra emlékeztek országszerte szombaton, arra a gyászos napra, amelyen a haynaui önkény kivégeztette a magyar szabadságharc tizenhárom tábornokát: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Leiningen- Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Török Ignácot, Vécsey Károlyt, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Schweidel Józsefet. Megemlékeztek Batthyány Lajosról, az első magyar felelős miniszterelnökről, akinek Pesten vették életét. A Kerepesi temetőben a Batthyány család sírboltjában Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter helyezett el koszorút a kormány nevében Batthyány Lajos koporsójánál. A megemlékezésen részt vett Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Demokrata Fórum főpolgármester-jelöltje, aki ezt megelőzően — a miniszterelnök jelenlétében— a Batthyány-örökmécsesnél is elhelyezte a kegyelet virágait. A Szabad Demokraták Szövetsége nevében Demszky Gábor főpolgármester-jelölt, Béki Gabriella országgyűlési képviselő és Mihályi Gábor Budapest, V. kerületének polgármestere rótta le kegyeletét a Batthyány-örökmécsesnnél. Gyulán a negyvennyolcas honvédtiszti emlékműnél az aradi vértanúk emlékére megtartott korszorúzási ünnepségen Für Lajos honvédelmi miniszter mondott beszédet. Felidézte a honvédtábornokok Arad előtti két gyulai napját, amelynek drámaiságát oly nagy erővel adta vissza Száraz György a Nagyszerű halál című, a gyulai vár színpadán az 1000-es években bemutatott művében. A tizenhárom aradi vértanú úgy él a népben, mintha egyetlen gránittömbből faragták volna őket — mondotta a miniszter. Az Aradon 141 éve kivégzettek különböző társadalmi rétegekből s más-más nemzetből származtak, ám amikor kellett, tudták, miként kell együtt vállalni sorsukat. Az 1848—49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak állított emlékművet Dunaújváros. Palotás József helyi szobrászművész alkotását szombaton, az aradi vértanúk napján avatták fel a település régi városrészében ,a polgárok, a város vezetői, valamint a parlamenti pártok helyi képviselőinek jelenlétében. SZDSZ: Van másik! Az Alkotmánybíróság határozata nyomán az SZDSZ igen gyorsan előáll azokkal a jogi megoldásokkal, amelyekkel keresztülvihető lesz a földtörvény. Ám ez nem jelenti azt, hogy a liberálisok be akarnának masírozni a Földművelésügyi Minisztériumba — mondta a Vasárnapi Híreknek Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője. — Értsük ezt úgy, hogy az SZDSZ önálló törvényjavaslatot kíván beterjeszteni? — Nyilvánvaló, hogy az MDF az Alkotmánybírósághoz menekült, hogy a kisgazdákkal felbontsa vadházasságát, azt a tisztázatlan viszonyt, ami a földkérdés kapcsán közöttük fennállt- A döntés megteremtette a továbblépés kereteit és annyiban egészségesen hatott az MDF-re, hogy ismét felszínre kerültek azok a szakértők, akik eddig is jelentős mértékben osztották az SZDSZ álláspontját, így például Bogárdi Zoltán, aki több hónapos önkéntes hallgatás után lépett újra színre. Ezek a fejlemények biztatóak, ezért azt az utat választjuk, hogy fölvázoljuk a saját koncepciónkat és várjuk, milyen tervezetet dolgoz ki a kormány, önálló törvényjavaslatra akkor volna szükség, ha azután nézeteink gyökeresen eltérnének egymástól. — Elképzelhető, hogy hatpárti egyeztetés, netán egyezség előzné meg a parlamenti vitát? — Van ilyen javaslat, ami azonban politikailag nem értékelhető, mert hivatalosan sem az MDF, sem a kormány részéről nem erősítették meg. Egyébként is csak akkor van létjogosultsága, ha a különböző nézetek már megjelentek a maguk tisztaságában a parlamenti vitában. A hatpárti egyeztetés persze hasznos parlamenti intézmény lehet, amelynek szerepét, kereteit célszerű lenne a házszabályban rögzíteni. — vess — 1990. OKTÓBER 7., VASÁRNAP .