Vasárnapi Hírek, 1992. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1992-04-12 / 15. szám

C­heUfr ÚSr-Tudományt. Százötven éve hunyt el a világhírű orienta­lista, Körösi Csom­a Sándor, ám az emlékezés nem korlátozódott erre az egyetlen napra, április 11 -re. Az országhatárokon innen és túl számos rendezvénnyel tisztelegtek a tudós emléke előtt: Párizsban tudományos üléssel, kiállítással emlékeztek, szülőföldjén, az erdé­lyi Kovásznán és Csomakőrösön március 26. és április 4. között Körösi Csoma-napokat rendeztek. Hasonlóképpen idézték meg a vi­lágutazó alakját az elmúlt héten a nevét viselő hazai iskolák. A szívfájdítóan emberi sorsú, tüneményes tudósról, a kemény fából faragott székely ma­gyarról, Körösi Csorna Sándorról emlékezünk ma — mondta Göncz Árpád a 150 éve elhunyt orientalista kőbányai szobránál szombaton. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Körösi Csornának az adatott, ami kevés magyarnak, új tudományt teremtett. „Bogaras magyar volt, mint mindazok, akik életüket hazájuk­nak és népüknek ajánlották, saját emberi boldogságukkal mit sem törődve." A megemlé­kezés után a köztársasági elnök koszorút helyezett el a tudós szobránál. Koszorúzott még többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Körösi Csomna Sándor-emlékbi­­zottság, a tudósról elnevezett társaság, a ma­gyarországi buddhista közösségek és a X. kerületi önkorányzat. Koszorúztak tegnap az indiai Dardzsiling­­ben, Körösi Csomna sírjánál is. Ám a megemlé­kezések sorának az évforduló elmúltával sincs vége. Április 6-án Kolozsvárott, 28—29-én az ELTE Bölcsészettudományi Karán, június ele­jén pedig Londonban tartanak tudományos emlékülést, az évforduló alkalmából hazánk­ba látogat a dalai láma is. A honvédség elrettent Figyelemre méltó tanulmány­részletet közölt a honvédség lap­jának legutóbbi számában Hor­váth Lajos képviselő (MDF), a honvédelmi bizottság tagja. Egye­bek közt megállapítja: „A honvéd­ség jelenlegi gyenge és szétszórt állapotának ideiglenes ellensú­lyozására, a meglévő legjobb harci technikából és állományból létre kell hozni egy viszonylag nagy tűzerejű, mozgékony hadtestet, amely kritikus­­ térségekben azonnal és hatékonyan bevethető. Ennek a hadtestnek fokozottan készen kell állnia bármilyen való­színűsíthető támadás elrettenté­sére vagy megakadályozására.” A tanulmány szerint a honvéd­ségnek az elrettentéshez csapást kell tudni mérnie az ellenséges bázisokra és célpontokra is. A terv első látásra méregdrága: mit szól vajon Kupa? (Ez és más politikai kulissza­­titkok az 5. oldalon.)­­. Négyes halál Tiszaalpár külterületén szom­­csiját, belehajtott az árokba, és haton reggel egy helyi lakos nem egy fának ütközött. A gépkocsi az útviszonyoknak megfelelő se­ vezetője és három utasa a helyszí­­nességgel vezette személygépké­­non életét vesztette. Ki bírja tovább a Szabadság hídon? Ez volt a kérdés tegnap a tavaszi verőfényben a déli ha­rangszó után két órával, amikor is a Műegyetem — önminősíté­sük szerint — erőtől duzzadó, vitézlő dárdájú, sok csatát meg­járt diákjai — a már egy hete tartó gépészkari diáknapok zá­rásaként — kötélviadalon mér­ték össze erejüket az általuk sat­nyának, neontól sápadtnak, magolástól meggörnyedtnek ne­vezett közgazdászokkal. Miközben az ellenfelek a híd két oldalán gyülekeztek, már lát­ni lehetett, hogy a műegyetemis­ták túlerőben vannak. De mint­hogy mégiscsak egy egyetem be­csületéről volt szó, a Közgáz di­ákjai félelmet nem ismerve vág­tak bele a küzdelembe, bár egyi­kük másikuk mintha egy kis szíverősítő után kiáltott volna. Az első próbálkozás vesztese csupán a kötél volt, mely az if­jonti erőtől ketté szakadt, míg a második forduló bebizonyította, hogy habár kicsi a bors, de erős, azért még nem annyira, hogy a háromszoros túlerőt legyőzze, így esett aztán, hogy az Úr 1992. esztendejében, Szent György havának 11. napján a műegyete­misták kerültek ki győztesen a viadalból. De sebaj, lesz még a Szabadság hídon kötélhúzás jövőre is! (P. T. Cs.) —/T­v— ~ . v O/'f /" Második hullám­ a kárpótlásban Sérelmek határon belül • Négy hónap a starttól összeadják az igényeket Sokakat érint az úgynevezett második kárpótlás; mint hírét vehettük, 200-300 ezer igénybejelentésre lehet számítani. A héten elfogadott törvény szerint azokat a sérelmeket igyekeznek orvosolni, amelyeket az állam okozott a polgárok tulajdonában az 1939. május 1. és 1949. június 8. közötti időszakban alkotott jogszabá­lyok alkalmazásával. Akkoron súlyos igazságtalansá­gok érték a zsidóságot, a kollektív bűnösnek tekintett magyarországi németeket s az államosítás során egyál­talán a tulajdonosokat. A törvény egyebek között ki­mondja: csak a párizsi békeszer­ződés által megszabott, tehát a mai államhatárok között lehet szó a sérelmek rendezéséről. Nem ille­ti kárpótlás azokat, akiket hábo­rús vagy népellenes bűncselek­mény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, s ezzel összefüggésben fosztottak meg a tulajdonuktól. Akiket pedig valamilyen jogcímen egyszer már kárpótoltak, azok se jelentkezzenek. Nem vonatkozik ez viszont például azokra a koráb­bi magyar állampolgárságú néme­tekre, akiket 1945-ben kitelepí­tettek, s Németországban valami­lyen segítséget kaptak — tehát ők is élhetnek a részleges kárpótlás lehetőségével. Érdemes átböngészni a tájé­koztatásokat, ugyanis bővült azon jogszabályoknak a köre, amelyek alkalmazása miatt kárpótlás jár. A törvény szövege két héten belül olvasható lesz a Magyar Közlöny­ben, s az ezt, vagyis a kihirdetést követő 30 nap után tekintendő hatályba lépettnek. Akkortól star­tol az a 1 20 nap, melynek során az igények benyújthatók a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok­hoz — tájékoztatta munkatársun­kat dr. Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal elnöke. A régiek helyett új formanyom­tatványokra lesz szükség a válto­zások miatt; ezeket a posta forgal­mazza majd. S még annyit: ha valaki az első és a második kárpót­lási törvény alapján is jogosultnak tekintendő, akkor az igényeit együttesen, összegezve veszik számításba. -palkó- Derűre felhő Vasárnap eleinte derült idő várható, majd időnként megnövekszik a felhőzet, de csapadék még nem való­színű. Az északi, északke­leti szél lassan mérséklő­dik, majd nyugatira, dél­nyugatira fordul. A hőmér­sékleti minimum -2, plusz 3 fok között, csúcsértéke 12, 17 fok között várható. as» 0 'j§ fii» «Br Jr v POLITIKAI HE­TI­LAP /III. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM ÁRA: 13,70 FORINT 1992. ÁPRILIS 12., VASÁRNAP alapba fizető cégek köre. Vagyis a költségvetésre még az eddigieknél is nagyobb teher hárulhat a jövő­ Kívül rekednek a befizetők . Áttételez a csőd Naponta száz vállalat jelent csődöt, a munkanélküliek száma — kormánynyilatkozatok szerint — az év végéig elérheti a hétszázezret is. A munkanélküliek segélyezésére szánt szolidaritási alap viszont kiürült, pótlása mintegy negyvenmilliárd forintjába kerül a költség­­vetésnek. Mi várható még ezek után? A Munkaügyi Minisztériumban is, hogy csökken a szolidaritás, nemcsak arra gondolnak, hogy a csődhullám — meghatározhatat­lan gyorsasággal — növeli a mun­kanélküliek számát, hanem arra ben.­ FOLYTATÁS A 4. OLDALON - 7­ MILLIÓ 778 321 FT 16. JÁTÉKHÉT AZ 5 TALÁLATOS NETTÓ NYEREMÉNYALAP.

Next