Vasárnapi Hírek, 2000. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

2000-10-15 / 42. szám

4. oldal Több száz árvízi hajléktalan A nagyobb kárt szenvedettek közül sokan jövőre kezdenek építkezni Földönfutóvá lettek sok százan az idén az ár- és belvíz miatt. Vajon mi lesz velük, ha beköszönt a tél? - ju­tott eszünkbe a héten az első ka­tasztrófavédelmi világnap alkalmá­ból. Kedden a víz okozta károk hely­reállításáról tárgyal az illetékes kor­mányzati koordinációs testület. A Vasárnapi Hírek erről kérdezte Ko­­záry Lászlót, a helyreállítási és újjá­építési tárcaközi bizottság titkárát. Kozáry László elmondta: novemberig sajnos nem minden bel- és árvízkárosultnak lesz sa­ját hajléka, ám fedél nélkül azért senki sem marad. A mintegy 700, károkat szenvedett településből 129-nél teljesen befejezték a helyreálltást. Az 1207 sérült önkormányzati épületből 529-et már renováltak. További mintegy 400-nak a helyrehozatalával még idén végeznek, a többiével csak jövőre, de ezek állagmegóvásáról addig gondoskodnak. A károsodott 31 ezer 220 személyi tulaj­donú épületnek október elejére több mint a felét -16 ezer 362-t - teljesen felújították. A kárfelméréskor megállapított hibáknak ed­dig összesen a 67 százalékát javították ki. Augusztus óta 942-ről 339-re csökkent azok száma, akiknek nincsen hajléka, még megoldatlan az „özönvíz” miatti lakásprob­lémája. Ők jelenleg rokonoknál, ismerősök­nél vagy önkormányzati bérlakásokban hú­zódnak meg. Októberben már senki nem kényszerült rá, hogy közösségi szálláson, la­kókocsiban vagy sátorban lakjon. S­ hogy mi lesz a 339 hajléktalan emberrel? Kozáry László szerint még egy ideig kényte­len-kelletlen elviselik az átmeneti állapoto­kat. Várhatóan a felük még ebben a hónap­ban végleges - új vagy addigra felújított - lakásába költözhet. Sokan döntöttek úgy, hogy egyelőre maradnak a rokonoknál, is­merősöknél és csak jövőre kezdik el a na­gyobb kárt szenvedett épület renoválását, vagy vágnak bele új otthon építésébe. Ehhez természetesen 2001-ben is igénybe vehetik majd az 50 százalékos állami támogatást. Végül vannak más okból maradók, például szociális otthoni elhelyezést kérő idősek, akiknek még hónapokig kell az átmeneti szállásukon várniuk, amíg az otthon fogad­hatja őket.­ ­ (vasvári) Civil országjelentés alulnézetben Hat szakszervezeti konföderáció kezdeményezett vitát, ami­kor kiadta Civil országjelentését. A dolgozat arról szól, ami az elmúlt tíz év alatt Magyarországon a munka világában tör­tént: a rendszerváltásról, a modernizációról, a felzárkózás­ról és következményeikről. A szakszervezetek mai szerepé­ről Rabi Ferencet, az MSZOSZ alelnökét kérdeztük. - Mekkora erőt képvisel ma a hat konföderáció? A magyar munkavállalóknak több mint felét védi kollektív szerződés. Van olyan uniós ország, ahol ennél rosszabb az arány, de jobb a helyzet a skandináv országok­ban, például Dániában. - A szakszervezetekben gyakorta emlegetik a munka­ és a pénz vi­lágát. Az elmúlt tíz évben az utóbbi határoz meg mindent. Önök mit tehetnek ebben a hely­zetben? - Alig van lehetőségünk a konzultálásra a kormánnyal, és szinte semmibe sem szólhatunk bele. Erősen gyengült a jogi hát­terünk akkor is, amikor megvál­toztatták a munka törvény­­könyvét. Nehézkessé vált az intézményes érdekegyeztetés azért is, mert a nagy vállalatok átalakultak. Sok-sok kis cégnél dolgoznak a munkavállalók, ezért nehezen elérhetők, még nehezebben szervezhetők. Ugyanakkor nagyon megnőtt a szociális érdekek képviseletének jelentősége: különböző tárgya­lási technikákkal próbálkoznak a szakszervezetek, hogy szót ért­senek a kormány és a munka­adók illetékeseivel. Van miről vitatkoznunk, ha arra gondol például, hogy a munkavállalók teljesítménye eléri az unióban dolgozókénak felét, ugyanakkor a jövedelmünk alig tizede an­nak, amit Nyugat-Európában keresnek... A hazai fizetések vá­sárlóértéke pedig egyharmada a kinti kereseteknek.­­ Idézek a célkitűzéseik közül: 400 ezer munkahely létrehozása 2004-ig, munkajogi védelem az 50 éves kor felettieknek, hazai válságtérségek felzárkóztatása, teljesítményt tükröző jövedel­mek, a nyugdíjrendszer stabili­zálása, átfogó egészségügyi re­form... Mit gondol, milyen eséllyel tárgyalhatnak mind­ezekről a kormánnyal?­­ Említettem, hogy a kormány nem, vagy csak nehezen hajlan­dó valós megállapodásokra. Ép­pen ezért a támogatottságunkat próbáljuk erősíteni. Az gondo­lom, jó úton járunk, hiszen az emberek a félelem nélküli életre, a családjuk biztonságos eltartá­sára vágynak. Ez nem adatott meg mindazoknak, akik a ki­sebb vállaltoknál egyéni alkut kénytelenek kötni, és bizony szóba se kerül a kollektív szer­ződés biztonsága. Minderről szól az országjelentésünk, amely vitairat csupán­ járjuk vele az országot, és a jövő év elején összegezzük. (szilas) BŰNÜGYI KRÓNIKA Hat százalékkal kevesebb sze­mélyi sérüléses baleset történt idén január és július között, mint a tavalyi hasonló időszak­ban - derült ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal gyorsjelentésé­ből. Vas megyében kilenc száza­lékkal növekedett, Csongrád­­ban harminccal csökkent a bal­esetek aránya. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 23-mal kevesebben, azaz 652- ten vesztették életüket az uta­kon. Összesen 9472 személyi sé­rüléssel járó baleset történt az év első hét hónapjában az or­szágban, ebből 1955 alkalom­mal gyalogost gázoltak. Az ese­tek 77 százalékában a személy­­szállító járművek vezetői hibáz­tak, elsősorban a szabálytalan irányváltoztatással, bekanya­­rodással, gyorshajtással, el­sőbbségadás elmulasztásával. Bár az ittas vezetések száma ti­zenegy százalékkal csökkent, de még így is százból tizenkettő­ben az elfogyasztott alkohol miatt történt meg a baj. A leg­súlyosabb balesetek a Közép- Dunántúlon, Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön voltak, ahol az áldozatok hat százaléka halt bele sérüléseibe. Halál az utakon Az elmúlt héten - péntek éjféltől péntek éjfélig - 269 személyi sé­rüléssel járó közúti baleset tör­tént Magyarország területén; 17 halálos kimenetelű volt, 106 sú­lyos, 146 pedig könnyű sérülés­sel végződött. Motoros pacsirták Megdöbbentette a pénzügyőrö­ket és a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereit: egy olasz ál­lampolgár autójában elpusztult madarakba szerelt, akkumulá­torról üzemelő motorokat talál­tak a vámosok Röszkén. Nyolc mezei pacsirta és egy athéni ba­goly preparátumot, valamint két (még?) élő athéni baglyot is lefoglaltak. Feltételezik: a táv­­irányítással röptetett csalima­darakat a többi énekes madár előcsalogatására használta a talján férfi. Az ügyben a szegedi rendőrkapitányság nyomoz. Szerencsés zuhanás Négyemeletnyit zuhant egy munkás egy budapesti építke­zésen szombaton. A férfi a VII. kerületi Hársfa utca 51. számú ház külső homlokzatát takarí­totta egy kis markológépben ülve, amikor ismeretlen okból elszabadult a gép és vele együtt az ötödik emeletről az elsőre zuhant. A sérült férfit az Orszá­gos Traumatológiai Intézetbe szállították a mentők, ahol megtudtuk: kulcscsonttöréssel és zúzódásokkal megúszta a balesetet. Fegyveres támadás Súlyosan megsebesült egy férfi tegnap kora reggel Szegeden, miközben lakásában két fegy­veres rablóval dulakodott. A vizsgálat megállapítása szerint két álarcos férfi hatolt be laká­sába, s pénzt követelt a 38 éves tulajdonostól. A férfi azonban nem volt hajlandó teljesíteni a rablók követelését. Az egyik rabló fegyvert rántott, amely el­sült, s súlyosan megsebesítette a lakás tulajdonosát. A megtáma­dott férfi kórházban van. Háttér Drogellenes koncert Ötezer fiatal „bulizhatott” drog nélkül péntek este a Drog és Ifjúság 2000 is­meretterjesztő rendezvényen a kecskeméti árpádvárosi sportcsarnokban. Számos, főleg a diákok körében népszerű együttes és előadó lépett színpadra a vidék legnagyobb kábítószer-ellenes koncertjén MTI-telefotó Divat­­­történelem Egészen 1910-ig tekintett vissza a magyar divat történetére az a színes, mozgalmas módiparádé, amit tegnap adtak elő kétszer is Budapesten, a Marriot Szálló­ban, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kézműves Tago­zata szervezésében. Vámos Mag­da Eötvös-díjas divattervező rendezte a múltat-jelent, a sok kicsi szalon, a valódi, minőségi szabóipar, s a kiegészítőket gyártó kézművesipar cseppet sem tucatmunkáit bemutató re­­vüt. Címe szerint: Az évszázad divatját - az ezredforduló mes­tereivel. Félszáz mestert, szakmája művészét sikerült megnyernie a közreműködéshez, akik az álta­luk tervezetthez­ készítetthez egy-egy eredeti régi holmit, bi­zsut, táskát, marabútollat is elő­szedtek a bemutatóhoz saját „múzeumukból.” Vámos Magda - aki egyébként a magyar divat utóbbi, fél évszázados történetét is tervezi bemutatni a nagyérde­műnek - úgy látja: kár, hogy csak kétszeri lehetett e módi­mustra, mert a mindent elárasz­tó drága tömegáru miatt - az if­jú iparosok, a jövő érdekében - ilyen bemutatók révén is méltó helyére kerülhetne a tradicioná­lis kisipar. g.m. 2000. október 15 Aláírásukkal segítik uniós csatlakozásunkat A várt SMS-üzenet: „Csatlako­zom, hogy csatlakozzunk.” Már „élnek” a számok az uniós csat­lakozásunkat támogató üzene­tek fogadására: a 06-20-991-30- 30, valamint a 06-30-991-30- 30. A Pátria Egyesület hazánk Európai Unióhoz társulásának elősegítéséért aláírásgyűjtő ak­ciót kezdeményezett, s támasz­pontjuk december 1-ig a buda­pesti Déli pályaudvar peronét­terme. A bal- és jobboldali ifjú politikusokat egyaránt tömörítő civil szervezet célja, hogy össz­­nemzeti támogatást teremtsen az integráció érdekében tevé­kenykedőknek. A kezdeményezésben magán­­személyként részt vesz Habs­burg György és Zwack Péter is. A kezdeményezők - Csobánczy Gábor, Horváth Géza és Újhelyi István - maguk is magánsze­mélyként alapították a Pátria Egyesületet. Hogy megmutas­sák: ők, a pártok legfiatalabb politikusai úgy tudnak egymás­sal közös célokért küzdeni, párt­­politikai villongásokon felül­emelkedve szót érteni, hogy közben pártjuk sincsen - mint fogalmaztak - „megcsalva”. Az akciót e-mailen is lehet tá­mogatni, csatlakozom @ inext. hu címen. A pályaudvaron, s más fővárosi, vidéki helyszíne­ken, viták, előadások is kapcso­lódnak az aláírásgyűjtéshez. Utána az összegyűlt „autogra­mok” remélt tömegét eljuttatják Nizzába, a december 5-7. között tartandó EU-csúcsértekezletre. Zwack Péter úgy véli: a maj­dani csatlakozásnak lesz ára, er­ről is idejébe kell tájékoztatni a közvéleményt - ám sokkal több lesz a haszon, ami vele jár. Ezért a mostanában itt-ott felhangzó, „az EU-n kívül is van élet” szlo­gennel szemben lélektani pluszt jelenthet mindenkinek egy alá­írás - maguk is tettek valamit... (gündisch) Műtét helyett tabletta A gyógyszeres abortusznak kevesebb a kockázata Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete tizenhat évvel ez­előtt adta ki vizsgálatra a világ több egészségügyi intéz­ményének az RU-486 nevű abortusztablettát. Nálunk a vi­déki és fővárosi szülészeti és nőgyógyászati klinikákon folytak a kísérletek. A tabletta gyógyszerként való alkal­mazását azóta már több országban engedélyezték, né­hány nappal ezelőtt az Egyesült Államokban is. Nálunk a mai napig nem enge­délyezték a tabletta használatát. A késlekedés oka nem a hatósá­gok vagy a szakma ellenállásá­ban keresendő. A gyógyszer kül­földi gyártója tíz évvel ezelőtt kérte annak törzskönyvezését, majd forgalmazója visszavonta a kérelmet. Azóta Magyaror­szágon nem kérvényezték újból a gyógyszer engedélyeztetését. Rákóczi István, a budapesti Szent Imre kórház szülész­nőgyógyász professzora a na­pokban úgy nyilatkozott: az új tabletta előnye, hogy választási lehetőséget ad a műtéti beavat­kozás és a gyógyszerrel előidé­zett abortusz között, s az előbbi­nél kevesebb kockázattal jár. A szakemberek ennek ellenére fi­gyelmeztetnek: lehetnek vetélés utáni, illetve késői szövődmé­nyei egyaránt. A tabletta a hetedik terhességi hétig alkalmazható, 96 százalé­kos biztonsággal. A készítmény antiprogeszteront tartalmaz, amely megindítja a vetélést, va­lamint a méh összehúzódását előidéző prosztaglandint. A tab­letta csak kórházban, orvosi fel­ügyelet mellett alkalmazható, mert alkalmanként erős vérzést idézhet elő és legalább háromna­pos kórházi tartózkodást igényel. Külföldön, ahol már hosszú évek óta alkalmazzák a klinikákon a tablettás terhességmegszakítást is, azt tapasztalták az orvosok, hogy az abortuszra jelentkező nők közül egyre többen választ­ják az új lehetőséget. Franciaor­szágban például 1988-ban, a gyógyszer engedélyeztetésének évében csupán a terhességmeg­szakítást kérő nők egynegyede kérte a gyógyszeres abortuszt, ma pedig már a 75 százalékuk él ezzel a lehetőséggel. Papp Zoltán professzor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke sze­rint az abortuszt előidéző tab­letta esetleges hazai bevezetésé­nél mérlegelni kellene a költsé­geket is. Jelenleg a műtéti be­avatkozást igen csekély mérték­ben támogatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Méltánytalan volna, ha a gyógy­szer feltételezett engedélyezte­tése után azt esetleg többszörös finanszírozásban részesítené, mint a műtéti eljárást. Lóránth Ida Változatos lelki panaszok címmel október 8-i számunk Medicina mel­lékletében közölt cikkben megjelent: „A pszichiáterek lárva depresszió­nak nevezik ezt az állapotot.” Az elírt mondat helyesen így hangzik: „A pszichiáterek lárváit depressziónak nevezik ezt az állapotot.” Székely megnevezte a pénzátadót (Folytatás az 1. oldalról) Pénteken kizárták az FKGP képviselőcso­portjából Székely Zoltánt. Ezt ő maga kö­zölte a frakció rendkívüli elnökségi ülése után. A újságíróknak elmondta: azzal in­dokolták kizárását, hogy „így a frakció­nak nem kell mosakodnia”. A csütörtöki akciót jól szervezett provokációnak minő­sítette és közölte: feljelentést tett a cég ve­zetője ellen, aki a táskányi pénzt az ő au­tójában hagyta. A szervezett bűnözés egy része rátelepe­dett a csatornaberuházásokra, s e csopor­toknak érdeke lehetett az ő félreállítása - vélte. Független képviselőként kívánja megtartani mandátumát. A sajtóértesüléseket - azaz, hogy alapo­san előkésztett titkos akció során vették őrizetbe a honatyát a megvesztegető cég hetekkel korábbi, ügyészségi bejelentése alapján, s előre megjelölt, az ügyészségen ellenőrzött bankókat adtak át neki - sem a rendőrség, sem az ügyészségi nyomozó hivatal nem kívánta kommentálni. A hat parlamenti párt véleményét is kérte az ügyről a Vasárnapi Hírek. Balsai István frakcióvezető (MDF) sze­rint jobb lett volna, ha annak idején Font Sándor képviselőtársukra hallgatnak, aki összeférhetetlennek tartotta Székely Zol­tán gazdasági tevékenységét közbeszerzé­si bizottsági tagságával. - Mélyebbre már nem süllyedhet a par­lament - vélte Horn Gábor ügyvivő (SZDSZ). - Az elmúlt két év vezethetett oda, hogy a nyílt korrupció is megjelent a T. Házban, ide vezet, ha lehet gátlástala­nul hazudozni, rasszista kijelentéseket tenni, ha a kormánytöbbség a mentelmi ügyekben sorra felmentetheti a gyanúba keveredőket. Halász János (Fidesz-MPP) frakcióveze­tő-helyettes elmondta, örülnek a kisgazda képviselőcsoport határozott és gyors dön­tésének. Elítélnek minden, a közélet tisz­taságát veszélyeztető jelenséget, különö­sen, ha az országgyűlési képviselőhöz kapcsolódik. Senki nem bújhat mentelmi joga mögé és a méltatlanul viselkedővel szemben különösen fontos a törvény szi­gorával eljárni. Bánk Attila, az ügyben közvetlenül érintett FKGP frakcióvezetője, s egyben pártfőügyésze szerint korábban is felme­rültek - bizonyíthatatlan - ügyek immár exfrakciótagok személye körül. A mostani kizárás viszont annyira végleges a részük­ről, hogy még akkor sem fogadnák Szé­kelyt vissza, ha a törvény előtt sikerül is tisztáznia magát. Kovács László MSZP-elnök-frakcióve­­zető példátlanul botrányosnak ítéli az ügyet, ami nem csupán az FKGP belső ügye. A plénumnak ki kell adnia Székely képviselő urat az igazságszolgáltatásnak, egyúttal felszólítani: mandátumáról is mondjon le. Az eset a parlament tekinté­lyét tovább rombolja, így függetlenként sem ülhet a patkóban. Győri Béla MIÉP-szóvivő röviden fo­galmazott: - Pártunkban ilyen nem for­dulhat elő. Mármint ilyen ügy. Mert Szé­kely úr minálunk is megfordult anno, pontosan három hétig. Egyébként - ami­kor a hírt a rádióban hallottam - rögtön tudtam, hogy csak kisgazdáról lehet szó. Székely Zoltán, pénteken a Független Kisgazdapárt frakciójából kizárt, 20 mil­lió forint átvételekor tetten ért országgyű­lési képviselő szombaton a Magyar Rádió 16 óra című műsorában, valamint a köz­­szolgálati televízió esti Híradójában meg­nevezte azt a vállalkozót, aki csütörtökön Budapesten átadta neki azt a táskát, amelyben 20 millió forint volt. Arra is utalt, hogy a táskát átadó Balla Dániel vállalkozása valamilyen kapcsolatban áll az SZDSZ-szel. Az RTL beszámolója szerint Bálla Dániel csütörtök reggel feljelentést tett az ügyészségen, azt állítva, hogy Székely Zoltán megzsarolta őt. Az ügyészségi nyo­mozók sorszámozott pénzt adtak neki, hogy ha azt átveszi tőle Székely Zoltán, akkor bebizonyíthatja állítását. Arról, hogy mivel zsarolta Székely Zol­tán a vállalkozót sem ő, sem az ügyészség nem nyilatkozik, mindaddig, amíg az Or­szággyűlés nem dönt Székely Zoltán men­telmi jogának felfüggesztéséről - hangzott el a kereskedelmi televízióban. Gündisch-Vasvári

Next