Vasárnapi Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július-december (7. évfolyam, 27-50. szám)

2004-08-29 / 35. szám

2004. augusztus 29., vasárnap Kéri Kitty megvalósult álmai Királyfiról meg kastélyról álmodott azon a cseresznyefán, amelyen most fia és lánya hancúrozik. Dani és Flóra pontosan abban a házban és kertben él, ahol Kéri Kitty cseperedett fel annak idején, Csepel egyik csendes, hangulatos részén g­ yermekkori álmaid kertjében minden­­ úgy történt, ahogyan­­ Wi.S elképzelted. Színház, gyerekek, boldogság! - Csodálatos dolog látni Dániákat a nagyszüleim házá­ban, ahol felnőttem. Gyakran fordult elő, hogy csak enni másztam le a cseresznyefáról, különben az egész napomat a fán töltöttem egy mesekönyv társaságában. Minden egy színházi előadáson kezdődött úgy ötéves korom körül, ami­kor anyám egy mesejátékra vitt, amelynek főszereplője, egy szegény lány királyfihoz ment feleségül. Attól kezdve nekem nem kellett több, ál­landóan palotákról, kasté­lyokról, bálokról, hatalmas kertről, különleges állatokról álmodoztam. Később el is döntöttem, hogy színész aka­rok lenni, aki, ha csak két-há­­rom órára is, de csodálatos és izgalmas életet élhet. - Már egész korán meg is tettél mindent az ügy érdeké­ben. - Hét-nyolc éves lehet­tem, amikor tollba mondtam anyámnak egy mesét, amit az osztályunk elő is adott, ter­mészetesen a főszerepet én játszottam. A világ legzseniá­lisabb tanárával, Winkler Mártával találkoztam a Váli úti általános iskolában. Márta a gyerekek fantáziájára építet­te fel pedagógiai munkáját. Két film is készült különle­ges módszeréről. Gimistaként még visszajártam az ötödike­sekhez, színjátszó kört vezet­ni. Akkor már a Pinceszínház egyik mindenese voltam. Ha kellett, bútoroztam, kellékez­­tem, öltöztettem, sminkeltem, jegyet szedtem, szóval töviről hegyire megismertem egy színház működését. Nagyon tetszett! - A hőn áhított Színház- és Filmművészeti Főiskola még­sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket... - Elég cikizős osztályba ke­rültem, már ami a fiú osztály­társaimat illeti. - Olyan lányokat, mint Marozsán Erika, Shell Judit, Gregor Bernadett vagy Kéri Kitty zavarba lehet hozni? - Az érzékeny emberek se­bezhetők, és néha bizony ki­szolgáltatottnak érzik magu­kat. Rendező szakra például azért nem mertem jelentkez­ni, mert annyira tartottam tő­le, hogy mit kapok a fiúktól. - Aztán mégis minden úgy alakult, ahogy az csak mese­könyvekben olvasható. A Víg­színház szerződtetett, olyan filmekben szerepeltél, mint Mészáros Márta Kisvilmája, Sára Sándor A vád című meg­rázó alkotása vagy az olasz Az operaház fantomja. Az egyik kereskedelmi csatorna maga­zinjában Robert Rumssel, a költői lelkű bobtaillel együtt loptad be magad a kutyara­jongó nézők szívébe. Játszol többek között a Víg Padlás cí­mű előadásában, és a szín­házba látogató gyerekek nagy örömére te vagy a címszerep­lő, ki is lehetne más, a Hamu­pipőkében. - Imádom a hivatásomat! Egy színész álma pár órára valóság lehet. A forgatás a vi­lág egyik legjobb dolga. Mint­ha egy mese kellős közepébe csöppenne az ember. Én pró­bálkoztam másfajta munka után nézni, de nem ment. Egy bankban rámoltam ábc-sor­­rendbe kartonokat, meg kávét főztem. Úgy éreztem, hogy az KÉRI KITTY Születési hely, idő: Budapest, 1972. november 22. Diploma: Színház- és Film­­művészeti Főiskola Pályafutás: Tíz éve a Vígszínház tagja Család: férje balettművész, gyerekei: Dani (3,5), Flóra (2) unalom megöl, csak előtte megőrülök, így hát megszök­tem. Pedig ez csak egy ártat­­­lan nyári munka volt. Nem bírom a bezártságot, a mono­ton életet. - Gondoltad volna valami­kor, hogy te, a vagány, bulizós csaj kétgyermekes anya leszel harmincévesen? - Mindig is családot akar­tam, és biztos voltam benne, hogy lesznek gyerekeim. Egy bulizós csajnak is nagyon fon­tos lehet a család. A gyere­keimnél nincs senki és semmi fontosabb. Robi, a férjem és az anyukám rengeteget segí­tenek, bébiszittert még soha nem kellett hívnunk. Amikor szalad a lakás, amikor még délután ötkor pizsiben van az egész család, amikor úgy ér­zem, hogy eláraszt a sok ten­nivaló, akkor is boldog va­gyok, hogy így döntöttem! P. Horváth Gábor Szerelmes duett - színpadon kívül Ezt kívántuk, erre vártunk szívünk mélyén/ Összedőlhet a világ , csak légy enyém!” - énekelhette végre színpadon kívül FISCHL MÓNIKA és VADÁSZ DÁNIEL. A hazai operett két csillaga tegnap egybekelt. É­z összegyűlt százhetven fős nász­nép, színházastul, rokonostul. A szentendrei Templom-dombi templom plébánosa már csak azon imádkozott, hogy az orgona le ne szakadjon, mert arra is ráálltak jó néhá­­nyan, hiszen a XIII. században épült templom csak százharminc embert ké­pes befogadni. Az ifjú pár élete már három és fél éve összefonódott, színészpárok életében rekord: öt darabban játszanak együtt, s most próbálják a hatodikat, a Denevért. - És ez az egyetlen, amiben nem le­szünk egymáséi - füstölög Mónika. - Én vagyok Adél, Dani pedig Alfréd. Csoda, hogy a próbák elején egyáltalán elmehe­tünk nászútra. Ez volt Kerényi Miklós Gábor direktor úr nászajándéka. Egy hétre elutazhatunk Rhodoszra. Szerencséjük volt az esküvővel is. Ja­pánban turnéztak a Csárdáskirálynővel, a cseresznyefák virágoztak, s ők addig énekelték Szilvia és Edwin duettjét, míg szerelembe estek. - Egy éve, hogy közös kis házunk is megvan Szentendre felső szegletében, be is laktuk szépen - ecseteli Mónika. - Városi lány létemre megszoktam a vidé­ket. Ma már büszkén megyek ki virágos­kertembe megnézni, hogyan fejlődnek a rózsáim. Legkedvesebb darabjuk természete­sen a Csárdáskirálynő, ám néha már fel­merül, hogy tulajdonképpen a Marica grófnőben játszottak először együtt, te­hát a kezdemények onnan számítan­dók... Mindenesetre a Budapesti Ope­rettszínháztól megkapták ajándékba azt a pergola kaput, amely alatt az első finá­léban az esküvői jelenetet játsszák. Az viszont nem vita tárgya, hogy leg­nagyobb sikerüket a kollégákkal, de a magyar operett műfajával együtt június­ban Londonban aratták a West End leg­rangosabb színházában, a Sadler Wells­ben a Maricával. - Ilyen izgulást még nem éltünk meg - meséli Dániel. - Képtelenek voltunk el­képzelni, hogyan fogadja a musicalekhez szokott vájt fülű közönség ezt a műfajt. Csak Kálmán Imrében bíztunk, s elájul­tunk a tomboló sikertől. A legridegebb zenei szaklapoktól megkaptuk a négy pontot. Pedig a sikerszériába keveredett egy-két baki. Elromlott a feliratozó, ami­kor átszellemülten énekeltem, hogy imá­dom a pesti nőket, az angol direktor rám engedte a függönyt. A Covent Garden igazgatója elmesélt egy sztorit, „folyt, köv.” Bár a prózai részeket átvettük an­golul, nem lehetett mindent megmagya­rázni. Ölelgettem történetbeli húgomat, mindenki örült, hogy huh, még egy ro­mánc, s kénytelen voltam, mint a kaba­rékban „félre” megjegyezni: my sister. Taps. Még ezt is értékelték. - Talán érzelmesebbek vagyunk - fűzi hozzá Mónika. - Vannak londoni musi­calszínházak, ahol évekig ugyanazt játszák. Nekünk nagyobb a repertoá­runk. Talán ezért nem fásulunk bele a já­tékba, talán ugyanúgy, mint abba sem, hogy otthon, s a színpadon a nap hu­szonnégy órájában együtt éljük az éle­tünket. Sipka Tamás Művészbejáró Vidovszky György, a gyerekek ura Vidovszky György, a Bárka Színház fiatal rendezője a világ­sikerű film után színre vitte a Nobel-díjas William Golding Legyek ura című könyvét. A művet tegnap este mutatták be az Üllői úti teátrumban. Vidovszky mondja, nem akart évfordulós lenni azzal, hogy a könyv éppen ötven évvel ez­előtt jelent meg, mert a Legyek urát örökérvényűnek tartja. A lakatlan szigetre keveredett pubertásokból mindenesetre a gonosz hívódik elő. A gyerektársulat tagjaival már a pró­bák előtt taglalták, miről is szól a történet. A tizenhárom 11 és 16 év közötti szereplő kettő kivételével civil, meghirde­tett válogatás után kerültek a csapatba. A profikat két „Pál utcai” képviseli. A most Röfit alakító Egri Bálint a Vidovszky rendezte Bárka-produkcióban játszotta Weiszt, Mesés Gáspár pedig az olasz tévés változatban volt Nemecsek. Földessy Margit stúdiójába jár, s jó néhány szerep van már mögötte. Londoni szobor Bartók Bélának Először állítanak szobrot Bartók Bélának az Egyesült Király­ságban. Varga Imre szobrászművész alkotását azzal az ut­cával szemben avatják fel, ahol a zeneszerző londoni tar­tózkodása alatt megszállt. Ehhez kapcsolódóan tartja ven­dégjátékát októberben a Magyar Állami Operaház A kék­szakállú herceg várával, valamint A csodálatos mandarin­nal. Mindez már minden idők legsikeresebb külföldi ma­gyar kulturális évadja, a Magyar Magic záróprogramját je­lenti. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök és II. Erzsé­bet királynő októberben Canterburyben búcsúztatja a ren­dezvényt. A Magyar Magic programjainak látogatói mérle­ge várhatóan meghaladja az egymilliót. Szamócazsugorítás az Új Színházban Szamóca, vagyis Eperjes Károly kis kobolddá zsugorítása az egyik legizgalmasabb évadnyitó ötlet. Igaz, hogy sokar­cú színész, s ha kellett, az Eldorádó című filmben secperc Sanyi bácsivá öregedett, ám langliságát tekintve bizarr Pukk lesz a Szentivánéji álomban. Igaz, néha kiegyenesed­het, sokarcúsága az Új Színházban is él: Pukk mellett Theseus ceremóniamestere, Philostratus és Petőfi Péter ácsként is megjelenik. A bemutató szeptember végén lesz, már most izomláza lenne, ha nem indiánkodtak volna an­­­nyit idén is az őstermészetben barátjával, Cseh Tamással. Szabó István lecikizte Moore-t Szabó István Oscar-díjas filmrendezőnk a ma záruló Kop­penhágai Nemzetközi Filmfesztiválon lazán lecikizte Michael Moore Bushról szóló slágerfilmjét, a Fahrenheit 9/11 című alkotást, mondván, nem hisz a nagy vihart kava­ró dokumentumfilmekben, mert azok mindig attól függnek, ki áll a kamera mögött. „Tisztességesebbek a játékfilmek, amennyiben a néző tudja, hogy a színészek szerepet ját­szanak, és mindenki tudja, amit lát, az valójában hazug­ság...” - summázta. Saleh: Hét krajcártól a Sorstalanságig Októberben arab nyelven is megjelenik a Nobel-díjas Ker­tész Sorstalansága, ami Saleh Thaiert dicséri. A huszonöt éve vegyészmérnökként Magyarországon dolgozó iraki fia­talember már bagdadi egyetemi évei alatt fordított magyar újságokból. Műfordításba azonban csak itt, új hazájában kezdett. Ady, József Attila, Babits, Radnóti versei voltak az elsők. Az arab újságokban megjelent verseket, novellákat két éve kötetbe rendezte. Az arab Magyar irodalmi antoló­gia legnépszerűbb darabja Móricz Zsigmond Hét krajcárja. Salehot irodalmunk népszerűsítéséért a Magyar Köztársa­ság Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntették ki. Tordai Teri, az ügyeletes nagymama Tordai Teri azon kevesek egyike, aki élvezi, hogy beért a nagymama szerepekbe. Most például annak örül, hogy Csehov Három nővérében Anfiszát, az öreg cselédet játsz­­hatja. Azt, aki mindent ismer, mindent tud. „Játszottam Mását a József Attila Színházban, s hatvanháromszor Veszprémben­­ ecseteli.­­ Hálás a lány figurája, de titkon vágytam a bölcs cselédet. A rendező, Alföldi Robi biztosan tudja, miért osztotta rám...” Az Új Szín­házban amúgy mozgalmas évad várja. Hippolyta a Szent­ivánéji álomban, és Szép Ernő Vőlegényében sem bakfis. A magyar szín­játszás szexszimbóluma a nagymamáskodást épp kis­lánykora városába vissza­térve, múlt évadban Eger­ben kezdte. Higgins mamá­jaként, s a Mágnás Miska nagymamájaként debütált, Már csak az igazi nagyma­ma szerepére vágyik. Lili lá­nya párjával, az agysebész Péterrel két éven belül ter­vezik a babát. na r Mi mi ny Pf

Next