Vasárnapi Újság, 1834 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1834-06-08 / 10. szám
lődik Vasárnap Kolozsvárt Június 8-án 1834. VASÁRNAPI UJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. Etnai utazás. A’ Gőz és annak minemüségei. Júniusban virágzó orvosi plánták. Újságok. ETNAI ÚTAZÁS. Sok embereket, kik a természet titkaiba bepillantani óhajtottak, foglalatoskodtatott már ez a kérdés: „hogy és miként származtak a" hegyek?“ Ámbár sok eszes és tetszetős feleletek adattak el kérdésre, de olyan még egy sem, melyen átaljában minden hegyekre nézve és teljesen meg lehetne nyugodni. Hanem van egy bizonyos neme a hegyeknek, melyeknek formálódásáról helyesen és kielégítőleg lehet okoskodni, mivel azokat ma is, és úgyszólván szemeink előtt alkotja és emeli a természet kifogyhatatlan ereje. Ezeket tűzokádó hegyeknek vagy vulkánoknak *) hívják. Már külső állásokra, helyzetekre nézve is meg lehet különböztetni az ilyen hegyeket *) A’ hajdani időben midőn a’ keresztyén vallás jóltévő fáklyája a’ világot nem világosította , és a’ vallást kereső ember homályban tapogatódzott, minden természeti erőnek, u. m. napnak, levegőnek, szélnek ’sat. egy különös isteni személy tulajdonitódolt, így a tűz istenét Vulkánusnak nevezték, és neki tulajdonították egyszer’smind azon mesterségeknek feltalálását, melyeknek űzésére tűzzel és kalapáccsal élnek. Ezen Vulkánusról hívatnak már a’ tűzokádó hegyek is Vulkánoknak, másoktól. A többiek t. i. mind hoszszú sorokban mintegy egymáshoz köttetve , sokfelé elágazva, és ezen ágaik közt hosszan elnyúló völgyeket alkotva terjednek el a föld színén A vulkánok ellenben vagy minden más hegysoroktól elkülönözve magokra , vagy némely hegysorok hátára emelkednek fel nagyobbára kerekded csúp formára is ágaik ,és hosszan nyúló bérczeik nem lévén, völgyeket nem formálnak;úgy hogy átaljában leggyakoribb alakjuk olyan mint egy téren vagy egy bérczen feltornyodzó hegyes halomé vagy dombé. Telejeken szokott lenni egy gödör, melyet kráternek vagy vedernek neveznek. Ezt úgy lehet nézni mint aj hegynek vagy is inkább a föld belsejének egy kéményét, mert rendszerint örökké füstölög , és meg lehet köszönni mikor csak füstölög, mert ilyenkor a félelmes hegy csendes állapotjában van. De néha süket morgás kezd hallani a föld alól, mély dörgések futkosnak a hegy belsejében, a föld körül fele remegni kezd és ingással fenyeget. A kráterből kitóduló füst növekedik , vastagodik, sűrűdik, és mintegy a roppant fekete oszlop egyenesen emelkedik az ég felé. Ez az oszlop saját terhe alatt lesülyed , fel-