Vasárnapi Újság, 1847 (14. évfolyam, 659-709. szám)
1847-01-31 / 663. szám
663-dik Vasárnap. Kolozsvárt. Jan. 31-én 1848. VASÁRNAPI ÚJSÁG. KÖZHASZNÚ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. TARTALOM: Erdőveli székely gazdálkodás. 65. has.— Cselédkönyvek. 74. has.— A’ magyar kormány és a’ köztelek. 67. has.— István feh. kinevezésűt tárgyazó k. k. rendelet. 76. has. —Újságok. 77. has.— Erdőveli székely gazdálkodás. Erdélynek egy részit is a’ jó természet az életre közelebbről szükségesekkel meg nem áldotta oly bőven, mint a’ székely földet. Van ennek jó gabonája és anynyi, egy néhány falvát kivéve, hogy élelmire megkívántaion kívül jó gazdálkodás mellett el is adhat belőle; — van egéssége fentartására nem csak iható jó — de gyógy vize is bőven,— van sója, van föld gyomrába henerő kincse, melyet már is némely nevezetesebb honfiak kezdettek mivelni. Van, hogy a’ többit mellőzzem, erdeje anynyi, hogy czélarányos gazdálkodás mellett a’ késő maradék is nem látna ebbéli szükséget.—De fájdalommal kell mondanom, hogy a’ székelynek egy pár század múlva nincs erdeje ’s mi ennek az oka kérdi a’ figyelmes olvasó? Az, hogy a’ székely, ha mindenét kimérli is, ’s ha minden honi termesztményekkel szeret gazdáskodni, erdejét sem nem kiméili sem vele gazdáskodni nem csak nem tud, de tanulni sem akar. A’ gyakori szántszándékos gyújtogatásoktól félve, a’ tehetősebbek takarás után szénájokat kazlokba azon helyen hol termettek, valamint gabonájokat is asztagokba rakják öszve, természetesen veszszőkerttel körül kertelendők — mit minden évben vagy a’ tulajdonos vagy a’ halászok ’s pásztorok elszoktak égetni. A’ székelyföldön többnyire a’ telkek körül csak gyalog (azaz támasz és fedél nélküli) kertet szoktak használni télbe elégetendőt. A’ székely marháját szeretvén, kész vele nyáron át tilalmast rontani; mezei rendőrség, minden felügyelet nélkül, lévén, a’ jobb igyekezem gazdák kenterénekanorokaikat’s a’marha prédájának inkább kitéve lévő helyeiket veszsze (mivel az élő kertről emlékezet sincs) kerttel körül venni, mit még a’ bétakarodás előtt elszoktak égetni. A’ csaknem mindennapi gyújtogatások miatt egész utczasor házak és gazdasági épűletek és eszközök pusztulnak el. A’ pálinkát a’ székelynek oly kedves italát a’ paptól elkezdve a’ harangozóig — a’ földes úrtol az utolsó úrbéresig mindenki főzi. A’ kemenczék czélaránytalan volta miatt egy székely lakó háza füítésére több fa kívántatik, mint ellenkező esetben 7—8 él. A’ székelynek a’ fa egyik kereskedési ága lévén erdejéből sok deszkát,, léczet, zsendelyt’s gazdasági eszközöket készít.5