Vasárnapi Újság, 1847 (14. évfolyam, 659-709. szám)

1847-01-31 / 663. szám

663-dik Vasárnap. Kolozsvárt. Jan. 31-én 1848. VASÁRNAPI ÚJSÁG. KÖZHASZNÚ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. TARTALOM: Erdőveli székely gazdálkodás. 65. has.— Cselédkönyvek. 74. has.— A’ magyar kormány és a’ köztelek. 67. has.— István feh. kinevezésűt tárgyazó k. k. rendelet. 76. has. —Újságok. 77. has.— Erdőveli székely gazdálkodás. Erdélynek egy részit is a’ jó ter­mészet az életre közelebbről szüksége­sekkel meg nem áldotta oly bőven, mint a’ székely földet. Van ennek jó gabo­nája és anynyi, egy néhány falvát ki­­véve, hogy élelmire megkívántaion kí­vül jó gazdálkodás mellett el is adhat belőle; — van egéssége fentartására nem csak iható jó — de gyógy vize is bő­ven,— van sója, van föld gyomrába he­­n­erő kincse, melyet már is némely ne­vezetesebb honfiak kezdettek mivelni. Van, hogy a’ többit mellőzzem, erdeje anynyi, hogy czélarányos gazdálkodás mellett a’ késő maradék is nem látna ebbéli szükséget.—De fájdalommal kell mondanom, hogy a’ székelynek egy pár század m­úlva nincs erdeje ’s mi ennek az oka kérdi a’ figyelmes olvasó? Az, hogy a’ székely, ha mindenét kimérli is, ’s ha minden honi termesztmények­­kel szeret gazdáskodni, erdejét sem nem kiméili sem vele gazdáskodni nem csak nem tud, de tanulni sem akar. A’ gyakori szántszándékos gyújtoga­tásoktól félve, a’ tehetősebbek takarás után szénájokat kazlokba azon helyen hol termettek, valamint gabonájokat is asztagokba rakják öszve, természetesen veszszőkerttel körül kertelendők — mit minden évben vagy a’ tulajdonos vagy a’ halászok ’s pásztorok elszoktak é­­getni. A’ székelyföldön többnyire a’ telkek körül csak gyalog (az­az támasz és fe­dél nélküli) kertet szoktak használni tél­be elégetendőt. A’ székely marháját szeretvén, kész vele nyáron át tilalmast rontani; mezei rendőrség, minden felügyelet nélkül, lé­vén, a’ jobb igyekezem gazdák kenteré­nek­­anorokaikat’s a’marha prédájának inkább kitéve lévő helyeiket veszsze (mivel az élő kertről emlékezet sincs) kerttel körül venni, mit még a’ béta­­karodás előtt elszoktak égetni. A’ csaknem mindennapi gyújtoga­tások miatt egész utczasor házak és gazdasági épűletek és eszközök pusz­tulnak el. A’ pálinkát a’ székelynek oly ked­ves italát a’ paptól elkezdve a’ haran­­gozóig — a’ földes úrtol az utolsó úr­béresig mindenki főzi. A’ kemenczék czélaránytalan volta miatt egy székely lakó háza füítésére több fa kívántatik, mint ellenkező esetben 7—8 él. A’ székelynek a’ fa egyik kereske­dési ága lévén erdejéből sok deszkát,, léczet, zsendelyt’s gazdasági eszközöket készít.5

Next