Vasárnapi Újság, 1847 (14. évfolyam, 659-709. szám)

1847-08-08 / 690. szám

190-ilik Vasárnap. Kolozsvárt. Alig­. A-kára­t&4­7 VASÁRNAPI ÚJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. TARTALOM: Mutatvány: Sováradi Biró Miklós Tilsch Jánosnál közelebbről megjelenendő ..Egy mezei azda élete" czímír gazdasági munkájából.—Korszerű eszmék. 502. has.— Cserhalomtáji levél. 508.has — Újságok. 51­0. has. Mutatvány Sováradi Biró Miklós Tilsch JÁNOSNÁL közelebbről megjelenendő „EGY MEZEI GAZDA ÉLETE“ czímű gazdasági munkájából. Ill CZIKKELY: Földes­ gazdasági intézkedései. Istenmezeje teljességgel nem tarto­zott azon áldott környékü helységek közé, melyek kövérségüknél fogva kevés mun­káért is bőven fizetnek, azonban arra, hogy a’ szorgalmas imunkálódást megju­talmazza, mégis alkalmas volt. Agyag­­korhanynyal vegyes szántófölde a’ ho­­mokkali gyakori trágyázást megkívánta. Az istenmezeiek ennek beszerzésére igen fonák módon alkalmazók a* trágyaszer­zés alapszabályait, úgy vélekedvén, hogy a’sok marha,—mertek határokhoz, főleg kaszáló réteikhez képért felette sok mar­hát tartottak,— sok trágyát is ád. Voltak közölték oly gazdák, kik jármas ökrö­kön kívül alig egy holdnyi földek után 3—4 tehenet ’s 15—20 juhot hajtottak kopár legelőikre, de trágyájok még sem volt elegendő. A’ panasz naponkint e­­melkedett trágya nem léte miatt. Ezen hiány alapja a’ következőkben feküdt: Istenmezejének, mint fennebb is mon­dám, elegendő rétéi nem voltak, ’s a’ mi volt is, csupán az áldott természet­re hagyatva parlagban hevert, tehát most a’ sok marha kitartására nem juthatott. A’ szükségben szenvedő gazda őszszel, midőn pajtára került én trágyáját meg­takarította volna, marháját eladta vagy a’ széna nem létét szalmával pótolta, mely okból sok tavaszit vetettek, mi leggyakrabban csalja meg a’ gazdát, ’s e* felett keveset is adván, megint szük­séget szenvedtek. E’ miatt a’ hitványon pajtára került marha egész télen át hit­vány ’s kevés zsíró trágyával fizetett. Hó elmentétől annak újbóli lehulláig a’ marha éjjel nappal a’ mezőn lévén, trá­gyája imitt amott ismét haszon nélkül hullott el. Ezen okoknál fogva tehát a’ szántóföldek átalában sínlelték a’ fonák marhatartás következtében a’ trágya nem létét. Tehát az istenmezeieknek feles számú marhák mellett sem volt trágyá­jok, az ugarok trágya nélkül hevertek, s a’ helységtől meszsze fekvők éppen nem s javitódhattak, nem csuda tehát, ha a’ I bármily jó fekvésű földnek termékeny­ I­sége szembenínőleg megcsökkent, ’s ha I a’ ráfordított munkát igen kevéssel vagy­­ éppen semmivel jutalmazta. Ilyen állapotban találta Földesi neje­­ gazdaságát. Első kötelességül szabta te­­­­hát magának a’ bajt hol szükséges meg­

Next