Vasárnapi Ujság, 1848. január-június (15. évfolyam, 710-733. szám)
1848-05-28 / 730. szám
VASÁRNAPI ÚJSÁG. KÖZHASZNÚ ISMERTEK TERJESZTÉSÉRE. 730-dik Vasárnap. Kolozsvárt Május 28-kán 1848. Ne késsél hát, talpadra kelj Vitéz magyar, lóra székely,. Kabalára szász ! Népdal Két német proclamatio. M a g y a ro k ! Egy nép nyújtja nektek kezeit, egy oly nép, mely nemegy tizes csatát vívott ki veletek együtt kelet vadcsordái ellen. Nyomorokat szenvedtetek ti, de nem a’ német néptől, mely a’ ti díszes nemzetiségieket a’ maga jogában és magas becsében mindig elismerte,, nem hanem álnok diplomáciától, egy oly kormánytól, mely a’ németeket is nyűgben tartani törekszel. Most már nép néppel tart! Gyűlölség vagy gyanú hézagjának nem leend szabad minket elkülöníteni. Távul legyen tőlünk azon jogbitorlásnak, mintha mi a’ ti ügyeitek szabályzásába elegyednénk, még árnyéka is. Hiszi az az erőszak, mely felettetek gyámoskodott, fűzött minket is lánczra, az hintette a’ gyanu konkolyát kezűikbe. Most mind ketten szabadok vagyunk. Nem a’ szükség konszerű minket segédet keresni nálatok ; de közös esély közös eltökéllést, közös cselekvést igényel. Nem a félhold bizalmából az elmúlt évszázakban : az északi czárságból kél most a’ fergeteg. Már gyűlnek a’ fellegek fejetek felett, gyűlnek királytok minden tartományaiban. Szlávár fenyegeti eldöntéssel magyart és németet.— Ezen árnak gátat vetni kötelességtek és kötelességünk. Alnokul kötözik már hoszszu évek óta a’ háló begjait. Széles tartományokat akar az befedni, dé Europa szivéig. Szakítsátok szét! Szabadságot, nemes erkölcsöket zsarnokilag lényűgözni, a’ lelkiismeretet az Önkény zsákmányául befogni. Szakítsátok szét azon hálót! Mi pedig legyünk testvérek! Bánjatok lessébbig a’ köztetek és — az Erdélyben találtató németekkel! Legyetek igazságosok az ő ősnémet létezés okhoz; ők németek akarnak maradni. Ne szorongásaitok őkét, ne nyissatok kaput egy németek és szlávok közti kénszerült frigynek. Ez nekik, nektek és nekünk romlásunkra lenne. Az erdélyi szászokhoz. Szászok! Szabadságunk első óráiban megemlékezünk rólatok, régóta feledett testvéreink. Német férjfiak a’ Kárpátok ölében! Ti, férjfiankint, fegyvert fogtatok a’ hon védelmére, nyelvetek, szokásaitok , jogotok megtartására. Nosza hát, maradjátok németek , legyetek hívek múltatokhoz, józan észszel a’ veszély rohamában! Nem csak Ausztria, az egész német nép tekint reátok. De: 22